Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-11-05 / 89. szám
Damásd és Vezekény a mérleg serpenyőjén A szövetkezetek háromnegyedévi termelési eredményeit a lévai járásban a napokban összesítették. A damásdi szövetkezet az értékelés alapján a harmadik helyre került. A járási nemzeti bizottságon folytatott vita után Jamárik főmezőjjazdásszal ellátogattunk Damásdra és a hasonló termelési feltételekkel rendelkező vezekényi szövetkezetbe. Helyszíni szemlét tartottunk. Ki gazdálkodik jobban? Ez volt a kérdés. A kérdéseket a főmezögazdász teszi fel, válaszolnak a helyi mezőgazdászok és szövetkezeti vezetők. — A zootechnikus elégedett a mezőgazdásszal? — Igyekszik a kedvembe járni a takarmány dolgában, de legjobb lesz, ha 6 beszél a részletekről — mondja Németh István zootechnikus. — Ami erőnkből telt, megtettük. A kukoricakórőt lesilóztuk. A takarmányaiapouhat vagon szárított cukorrépával is bővítjük. A széna „hét nyelven beszél“. Mind mesterségesen szárítottuk. Tíz mázsa jut egy szarvasmarhára. Heremagtermésünk is kitűnő volt: 200 mázsát' már eladtunk. — Amint látom, a takarmányalapot biztosították — szól közbe Jamárik —, a gépesítésre is nagy gondot fordítanak. Nézetem szerint jó lenne megalakítani a gépesített brigádot és még nagyobb mértékben kéne alkalmazni a gyomirtó szereket. — Igaza van. főmezögazdász elvtárs! A gyomirtó szerek beváltak, a jövőben még nagyobb mértékíuyi alkalmazzuk. Nemsokára összedugjuk a fejünket, s megalakítjuk a gépesített brigádot is. — Mielőtt áttérnénk az állattenyésztésre, nézzük meg csak a háromnegyedéves termelési eredményeket — indítványozza Jamárik. Zima Micha! főüzemgazdász elénk teríti a táblázatot, amely a következőket mutatja: — Az őszi munkák végefelé járunk — mondja Mádéi József mezőgazdász Damásdon a hét utolsó félnapján kissé csendesebb a határ. A lánctalpas traktor kis javítás után épp útnak indul. — Valahogy gyanús ez a csend — jegyzi meg Jamárik. — Aki igyekszik, szusszanhat is közben — élcel vissza Mádéi József mezőgazdász. — No tán elfogyott a dolog ? — Az éppen nem, de könnyebben lélegzőnk. A cukorrépát elszállítottuk; több mint 400 mázsát adott hektáronként. A vetést már október 10-én befejeztük. A kukoricát három kombájn törte; arra sincs gondunk. Az istállótrágyát kevés híján leszántottuk. Ügy gondolom, ez is hatékonyság. — Az bizony a javából! - teszi hozzá Jamárik— A földterület hány százalékát trágyázzák ? — Végre révbe értünk. A földterület 25 %-a kapja meg a magáét. Termék Évi terv Háromnegyedévi teljesítés Hús 1065 q 782,3 q Tej 282 000 lit. 286 000 lit Tojás 128 800 db 122 360 db — Ezeket a termelési mutatókat év végéig még jóval túlteljesítjük — állapítja meg a zootechnikus. — Milyen a termelékenység? — A malacszaporulat 9,8 db egy anyától. Elérjük a 14-et is. A borjúelválasztás 100 tehéntől 81 db. A tejtermelésben érjük el a legnagyobb sikereket. A napi teheneokénti tejhozam 8.7 liter. — Az állattenyésztést még jobban kellene gépesíteni - szól bírálőlag Jamárik. — Helyes az észrevétel. Az önköltséget csakis az új technológiával csökkenthetjük. Már elkészítettük az 300 férőhelyes sertéshizlaldát, ahol három gondozó helyett már csak egy szükséges. Még egy nyitott istállót építünk. Gépesíteni kell a fejést is. Állományunk betegségmentes, csak az anyasertéseket kell majd kicserélnünk vérfrissítés végett. Az eszmecseréből megállapítottuk, hogy a damásdi szövetkezet jó úton halad. Utána átnéztünk a vezekényi szövetkezetbe. A határ zajos, törik a kukoricát, szállítják a cukorrépát. — Maguknál van még tennivaló? — köszönti Jamárik Verebes Lajos mezőgazdászt.- Mi tagadás ... A vetést azonban már befejeztük. — A damásdiak előbbre vannak.- Élelmes szövetkezet. Sok a ^gép. Nálunk viszont eddig idegenkedtek a gépi munkától. A damásdiak az aratást is hét kombájnnal végezték. A kukoricatörésben is a kombájnoké volt a szó. Nem csoda, ha megelőztek; Eleget mondják a mi tagjaink is, hogy Damásdon jól megy. Pedig bennünk a hiba: ha mi is gépesítenénk a termelést, utolérhetnénk őket. így kevés — Gépesíteni kell a termelést! — javasolja Jamárik elvtárs Verebes Lajosnak a munkaerő. Ha a kocsist gyalogos munkára osztjuk be, a lovak állnak. A termelési mutatókat az elnök sorolja fel. íme a táblázat: Termék Évi terv Háromnegyedévi ________________________teljesítés Hús 792 q 594,61 q Tej 179 000 lit. 152 063 lit. Tojás 80 000 db 72 000 db (A táblázatok az árutermelést mutatják.) Egy anyasertéstől 9,5 malacot választottak el, és 100 tehéntől 68 borjút. A napi tehenenként! tejhozam 7 liter. — Ügy látom, maguknál a takarmány minőségén kéne javítani — ajánlja Jamárik. - Az új technológiát is bátrabban kellene bevezetni. — Egyetértünk a bírálattal — helyesel Medved' Mihály elnök. — Mi is terveztünk hizladát és nyitott istállót. A jövőben irányt veszünk a mesterséges szárításra, mert a jó heretakarmánynak egy része most is koromfeketére ázott. A látogatás után Jamárik mezőgazdász a következőképpen foglalja össze az eredményeket. Elsősorban is összeállítjuk a főmutatókat. Termelési mutató (ha-onként) Damásd Vezekény Pénzbevétel 5620 Kcs 4255 Kcs Kiadás 1984 Kcs 1219 Kcs Húseladás 151,1 kg 97,9 kg Tejeladás 519 lit. 270 lit. Tojás 185 db 130,7 db — Amint látjuk - állapítja meg - az árutermelésben nagy a különbség, pedig ez a szövetkezetek gazdálkodásának értékmérője. A damásdi szövetkezet fejlődéséhez is szükséges a még nagyobb méretű gépesítés, de sokkal jobban vonatkozik ez a vezekényi szövetkezetre, ahol még sok a behoznivaló. Nézetem szerint, a jövő évben a vezekényi szövetkezet is jóval több árut termel majd. Erre biztosíték az, hogy az őszi munkákat, ha később is mint Damásdon, mégis időben elvégezték és a szövetkezet új vezetősége nem idegenkedik a gépi munkáktól. Hibának tartom, hogy egy szövetkezetben sem töltötték fel a tartalékalapot. Erre okvetlen gondolni kell, mert rossz gazdasági esztendő esetén pénzügyi zavarok is előállhatnak. Vezekényen a damásdiak példájára több gondot kel! fordítani a takarmány minőségére is. A jövőben több takarmányt száríthatnának mesterségesen. A munkaerő probléma megoldásában segíthetne a gépesített brigád megszervezése. A hatékonyabb termeléshez mindkét szövetkezetben megvan a lehetőség. A látogatás alkalmával meggyőződtünk róla. hogy a rejtett tartalékokat feltárták és a jobb gazdálkodás felé haladnak. BÁLLÁ JÖZSEF A gazdaságosabb termelés útja A kassai járásban az állami gazdaságok is alaposan foglalkoztak a gazdaságos termeléssel. Az eredmények máris mutatkoznak. A Bárcai Állami Gazdaságban az ellenőrzés több tartalékot tárt fel. Például a zöldségtermelésken 800 ezer koronával csökkentették az önköltséget, üzemanyag megtakarításával több mint 13 000 koronát nyertek. A munka jobb szervezésével és a termelékenység fokozásával 89 000 koronát takarítottak meg. A buzitai és somodi állami gazdaságokban átalakították a silógödröket és 20 %-kal csökkentették a veszteséget. Hetényben és Somodiban gőzzel forrázott herével pótolják a szemestakarmányok egy részét. Somodiban a takarmánvelökészítö padlózásánál 116 000 koronát takarítanak meg. A munkákat egyre jobban gépesítik. Hetényben és Mecenzéfcn a gépi trágyahordással 61 000 koronát takarították meg. A Bódva mellett és Hetényben, a halastó mellett és Zsarnón megkezdik az öntözéses gazdálkodást. Somodiban, Zsarnón és Mecenzéfen felszántják a kishozamú réteket és legelőket. Somodiban a szőlészetben bevezetik a félmagas művelést s ezzel a hektárhozamokat megkétszerezik. A termelés emelésének értéke meghaladja a 300 ezer koronát. A Nagyidai Állami Gazdaságban is nagy lehetőségek nyíltak a gazdaságosabb termelésre. Október 1- től a szeszgyárban megkezdték az élesztősített takarmányok gyártását. E takarmányok etetésével a tehenek fejésátlagát naponta és állatonként egy liter tejjel emelik. Rövidesen megkezdik a sertések kombinált hizlalását is. A 600 férőhelyes hizlaldában 64 800 korona értékű takarmányt takarítanak meg és a sertésenként! napi súlygyarapodást 5 dekával emelik. Más munkaszakaszokon is gazdaságosabbá válik a termelés. Idén az olcsóbb termeléssel 509 000 koronát takarítanak meg. Iván Sándor (Kassa) i takarmánykeverékekről különféle vélemény alakult ki szövetkezeteinkben. Ott, ahol | következetesen használják, dicsérik, mivel a megszokottnál szebb termelési eredményeket érnek el Viszont azokban a szövetkezetekben, ahol csak tessék-lássék, a takarmányozás kiegészítéseképpen alkalmazzák, az eredmény sem lehet szembetűnő, s ezért még nem tűnt el az új Iránti bizalmatlanság. Nézzük meg, mit mondanak a takarmánykeverékekről a gazdasági eredmények elemzéséből származó tények. Elsősorban: miben látjuk a takarmánykeverékek használatának jelentőségét? Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája azért szorgalmazta az új takarmányozási technika bevezetését, mivel ez lehetővé teszi, hogy a takarmányszükségletet 6-7%-kal csökkentsük. Ez az egyik, de nem egyedüli fontos szempont. A takarmánykeverékek ugyanis ezenkívül lehetőséget tlyújtanak az abrak és az ételmiszéripari hulladékok gazdaságos felhasználására, s a takarmányok összeállításakor a gyakorlatban azonnal alkalmazhatjuk mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a tudomány a gazdasági állatok helyes táplálása és hizlalása terén szerzett. Az állattenyésztés magas színvonalú mindazokban az államokban, ahol az abrakot kombinált takarmány, vagyis takarmánykeverék formájában etetik fel, A Szovjetunióban a hétéves terv ideje alatt ötszörösére emelik a takarmánykeverékek használatát. A kombinált takarmányok nagy technikai fejlődést hívtak elő néhány fejlett kapitalista ország állattenyésztésében is, köztük az USÁ-ban, Dániában, Hollandiában és másutt, A takarmánykeverékek ugyanis teljes értékű táplálékot jelentenek az állatok számára, lehetőséget nyújtanak a takarmányozás gépesítésére, s ezzel együtt a munka termelékenységének lényeges növelésére. Hazánkban is felismertük a takarmánykeverékek jelentőségét, s ezért 1955-től 1960-ig Szlovákiában hatszorosára növeltük a takarmánykeverékek használatát; 1955-ben 52 000 ton-Vita a takarmánykeverékek körül na takarmánykeveréket állítottunk elő, 1960-ban pedig már 325 000 tonnát. A leggyorsabban a sertések számára készített takarmánykeverékek mennyisége növekedett, méghozzá az eredeti tizenötszörösére, a baromfi számára hétszert«, a szarvasmarha számára pedig háromszorta több takarmánykeveréket készftünk. A takarmánykeverékek használata az új technológiával párhuzamosan terjed: 1958- ban egy sertésre évente csak 18 kg takarmánykeverék jutott, 1980-ban — a takarmánykeverő üzemek létesítésének jóvoltából - az állami gazdaságokban 366 kg. a szövetkezetekben pedig 136 kg takarmánykeveréket etettek fel sertésenként, A takarmánykeverékek használatának növekedése megmutatkozott a termelési eredményekben is. Növekedett az állatok súlygyarapodása és termelékenysége, s javult az egészségi állapotuk. A sertések átlagos napi súlygyarapodása 30-38 dkg-ról 45-60 dkg-ra növekedett, s a tyúkok tojáshozama is a 83-90 db-os évi átlagról 140-160 db-ra emelkedett. Ima, néhány példa, hogyan segítette elő a takarmánykeverékek használata a termelés növekedését: Az új takarmányozási technika bevezetéséről a gazdasági eredmények döntenek. Ha a takarmánykeverékek használata nem lenne gazdaságos akkor nem vezetnék be olyan gyors ütemben sem nálunk sem pedig több külföldi államban. A kombinált takarmányok lehetővé teszik az új technika és technológia bevezetését, vagyis a sertések száraz, moslékos vagy kombinált etetését, a baromfi ketreces vagy mélyalmos tenyésztését, a csirkék hizlalását: stb. Azok a szövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek már régebben bevezették az új technológiát és vele együtt a takarmánykeverékek használatát (például a gombai és a kostanyi állami gazdaságok, a szenei EFSZ) a sertéshiziaiásban a következő eredményeket érték el: Hagyományos takarmányozás esetén 1 kg súlygyarapodáshoz 6,5 — 7 zabegységre volt szükség. Jelenleg a takarmánykeverékek használatának következtében 1,5-2 zabegységgel csökkentették az 1 kg sertéshús előállításához szükséges takarmányszükségletet, vagyis 1 kg sertéshúst ma már 4,8-5,2 zabegységgel állítanak elő. Egy sertésre tehát 120 zabegység megtakarítása esik évente, s ez a megtakarítás 1000 sertés esetén körülbelül 120 000 zabegységet tesz ki, amelyből további 24 000 kg sertéshúst állítanak elő, s így 288 000 koronával növelhetik jövedelmüket. (1 kg hús élősúlyban 12 korona.) A termelés növelésén és olcsóbb!tásán kívül csökken a munkadíjakra fordított összeg is. Hagyományos takarmányozási mód esetén az állatgondozóknak 1 kg sertéshús előállításáért átlagban 0,85-1,2 koronát fizettek ki, száraz vagy moslékos takarmányozás esetén pedig 0,35-0,44 koronát. így 1000 sertés kihizlalásáért 51 000 koronával kevesebbet kell kifizetnünk munkadíjakra, mint a hagyományos takarmányozási technika alkalmazásakor. Azok a szövetkezetek, amelyek még nem tértek át a kombinált takarmányok használatára, azzal érvelnek, hogy az új takarmányozási mód nagyobb költségekkel jár. Ez igaz. A takarmányozást főként a szállítással egybekötött költségek drágítják. A szállítási költségek nagysága a termelő "zem és a keverő üzem vagy csereközpont közötti távolságtól függ. Ez a távolság lehetőleg ne haladja meg a'10 — 15 km-t, mivel ebben az esetben a szállítási költségek minden mázsa takarmánykeverék esetében csak 2-2.5 koronára rúgnak. Ha egy sertés felhizlalására száraz hizlalás esetén 4,81 mázsa takarmánykeveréket számítunk, akkor az egy sertésre eső szállítási költségek csak 10,82 koronát tesznek ki. s az 1000 sertésre eső szállítási költség 10 820 korona. Az említett összeg jelenti a legmagasabb határt, mivel moslékos vagy kombinált hizlalás esetén a szállítási költségek jóval alacsonyabbak. Mit tegyenek azok a szövetkezetek, amelyek 40. sőt még ennél is több kilométerre fekszenek a takarmánykeverő üzemektől? Ilyen esetben a takarmánykeverő üzem körzetébe tartozó szövetkezetek állattenyésztőiből és a felelős járási szakemberekből megalakult tanácsadó testület tegyen javaslatot annyi csereközpont létesítésére, hogy a mezőgazdasági Üzemek és a csereközpontok közötti távolság sehol se haladja meg a 10- 15 km-t. A takarmány szállítását a csereközpontokba a keverő üzem végzi, s a mezőgazdasági üzemek csak a csereközpont és az üzem közötti szállítás költségeit fedezik, Tehát ez a kérdés sem megoldhatatlan, s minden s szövetkezetek kezdeményező készségén múlik, Nézzük meg. hogyan tükröződik vissza a takarmánykeverékek használata a szövetkezetek jövedelmében! Termelési mutatók (Kcs) Egy sertés 1000 ser.és eseteben esetében A tübbtermelésért járó bevétel 288,— 288 000,— Munkadíjmegtakarftás 51,— 51000,összesen , 330,- 339 000,A takarmánykeverékek szállítási költségei 10,82 10 820,Tiszta többletjövedelem j 328,12 328 180,! A sertések átlagos napi súlygyarapodása (dkg Mezőgazdasági üzem j Hagyományos Kombinált I takarmányozással takarmányozással Kehneci EFSZ 30-38 55-73 Spaőincei EFSZ 32-37 49-63 Buzicai EFSZ 28-33 47-68 Podlavicei EFSZ 30-35 12-73 Handlovái ÁG 34-36 50-55 HolíSi Ág 35-38 j 53-56 A takarmánykeverék ára a felhasznált takarmányfélék árából, valamint a darálásért és keverésért járó illetékekből tevődik össze. A darálásért és a keverésért annyit fizetnek szövetkezeteink amennyibe ez a művelet kerülne, ha saját maguk végeznék el. Az elmondottakból Is láthatjuk, hogy a takarmánykeverékek használata gazdasági szempontból Igen előnyös, s ezért jó lenne, ha minél hamarabb meghonosodnék az eddig még habozó szövetkezetekben Is. Ez valóban kifizetődik, mivel a már említett előnyökön kívül az amúgy is takarmányhiánnyal küszködő szövetkezetek « szükséges takarmány 25-30 “/o-át állami alapból fedezhetik, hiszen például 100 kg kukoricáért a sertések és a baromfi számára 125 kg takarmánykeveréket kaphatnak, vagy közel 130 kg-ot az anyasertések, valamint a szarvasmarha részére. Kalisky Dániel mezőgazdasági mérnök, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozója. 1961, november 5.
