Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-11-01 / 88. szám

Igen. Ez bizonyos: Aljosa, aki ép­pen azon a napon született, amikor megérkeztem a Komszomolszkij szi­bériai szovhozba, a kommunizmusban fog élni. Az emberiségnek ezt a nagy­szerű álmát váltják valóra, ezért dol­goznak, ezért tanulnak a komszomol­­szkijak: Aljosa szülei Sztyepan és Dranya, Zoja Hlipitko, Anatolij Ivano­­vics Bikov, Ljonya Pudovkin s mind­azok, akik velük egyidősek, mindazok, akik, mint ők, ifjú korunkat élik. Va­lamennyien tudják,, hogy a kommu­nizmusért óriási csatát kell megvívni, mégpedig tudományosan kidolgozott, egybehangolt haditerv alapján, hogy egyformán küzdeni kell a termelő­erők fejlesztéséért és az emberek kommunista tudatának emeléséért. Az SZKP programtervezete útmutató, életprogram számukra. Milyen lelkesedéssel beszélt nekem erről Ivan Szergejévics Ssfuszunov, a komszomolszkiji pártbizottság titká­ra: — Az épülő kommunista társadalom embereinek tiszta embereknek kell tenniük, mentalitásukból és tudatuk­ból ki kell irtaniuk a régi társadalom minden előítéletét, minden maradvá­nyát. Behatóan tanulmányozott stra­tégiai és taktikai terv alapján küz­dünk a régi ellen. Sok nehézséget okoz a munkában például a háztáji tehén, a kert, a malacok, a háziszár­nyas. Bizony, sokszor megtörtént, hogy a férfi a legnagyobb dologidő­ben szabadnapot kért a brigádostől, hogy kis gazdaságát rendbetegye. Ho­gyan szabadítsuk hát meg ettől a tehertől a szovhoz munkásait, az asz­­szonyokat, akik a háztartás miatt gyakran egyáltalán nem tudnak be­kapcsolódni a közös munkába? — tettük fel maguknak a kérdést. Ivan Szuszunov itt egy pillanatra megáll, elgondolkozik, majd így foly­tatja: — Elsősorban még jobb életkörül­ményeket igyekeztünk teremteni az embereknek, hogy a háztáji gazda­ságot (itt különösképpen az időseb­bekre gondolok, azokra, akik külön­böző kolhozokból kerültek hozzánk, mert a fiataloknál nem vetődik ez a kérdés) bizonyos tehernek érezzék. Magam meggyőződtem róla, hogy a komszomolszkijiak nem beszélnek a levegőbe. Valóságos esztétikai élvezet volt ellátogatni a szovhoz új önkiszolgáló étkezdéjébe. Az étkezde ragyog a tisztaságtól, ragyognak az elumí­­niumból és műanyagból készült aszta­lok és székek. A rendkívül tágas és napfényes konyhában fehércsempés, villamos főzőkemencék sorakoznak egymás mellett. A munkás, bármikor is jöj­jön, válogathat az ételekben. Három­négy menü is van. S a legfontosabb az, hogy mindent a szovhozbeli ön­költségi áron lehet kapni. Egy há­romfogásos ebéd nem kerül többe 30 — 40 kopeknél. Hát érdemes az asz­­szonynak egész nap a fakanalat for­gatnia? Érdemes vesződni a háztáji gazdasággal? A közétkezés központi probléma Komszomolszkijban és számos más olyan szovhozban, ahol megfordultam. Az étkezdét a „közösségi zöldséges­kertből“ látják el. A kertet a szovhoz dolgozói önkéntes munkával gondoz­zák. Az ételfélék mind olcsóbbak lesznek. Ősszel már a gyerekek in­gyen étkeznek. S mi történik, ha va­laki mégis odahaza akar kosztolni? Félkész ételeket vásárol. Lehet venni mindent. Tejet is. Tizenegy kopekért literjét. Persze ne képzeljük azt, hogy a „közösségi zöldségeskert“ az olcsó és jó étkezde, az olcsó áron forgalomba hozott tej egyszerre megszabadítja a nőket a nehéz és hálátlan házi­munkától. A szovhoz kommunistái jói tudják, hogy az ilyesmit* nem lehet az egyik napról a másikra elérni. Mindenesetre óriás léptekkel halad­nak. — Az egyik legfőbb gondunk annak az elérése, hogy az embereknek több szabad idejük legyen, hadd pihenje­nek többet, olvassanak, tanuljanak — magyarázza a pártbizottság titkára, A komszomolszkiji kommunisták logikája világos és meggyőző. Mert: ha az embereknek nem kell törőd­niük az egyéni gazdasággal, nyilván több idejük van olvasni, televíziót nézni (már megérkezésemkor megle­pett, hogy mennyi televíziós antennát láttam a házakon!), a kultúrházba járni, ahol csaknem mindén este új filmet vetítenek, megnézni és meg­hallgatni a különböző előadásokat, a vendégszereplésre érkező együttese­ket, művészeket. S nem jobb 50 há­zacska helyett tömbházat építeni? Nyilván igen - mondották a kom­szomolszkiji kommunisták. íme, ez á magyarázat arra, hogy a kis házak helyén ma gyorsan szökkennek a ma­gasba négyemeletes blokkok falai. Az építők megfogadták, hogy a XXII. pártkongresszus tiszteletére 160 csa­lád költözik új otthonba. Megnéztem az új lakásokat is. Két-három szoba, konyha, fürdőszoba, yideg és meleg víz, központi fűtés, hűtőszekrény és telefon. Az év végéig négy tömbházat adnak át rendeltetésének. Jövőben újabbakat. Az építők háromszögletű darui egy­re magasabbra emelik, a csúcsok felé viszik a falut, vagy talán inkább mondjuk így: a városkát. A közelben, egy másik. utcán az „egészségvédelem városkája“ épül. Odébb az új kétemeletes iskola bú­torzatát hozzák, a hídon túl gazda­sági épületek látszanak: istállók, gép­színek, javítóműhelyek. A szovhozfalu minden bizonnyal már a közeljövőben város lesz. Folytatjuk a beszélgetést a kom­munizmusról.- A „közösségi zöldségeskert“, a tömbház építés, a mind jobb élet­körülmények, kétségtelenül olyan jel­lemvonásokat nevelnek az emberek­ben, amelyek nélkül nem is beszél­hetünk kommunizmusról. Komoly kul­túrával, magasfokú öntudattal kell a kommunizmusba lépnünk. A komszomolszkiji szovhozban — akárcsak más szovhozokban — sok mindent láttam, ami kétségtelenül a kommunista etika és öntudat szelle­mében neveli az embereket. Komszomolszkijban például nincs milícia, nincsenek örök. önkéntes tár­sadalmi szervezetek vállalták, hogy őrködnek a közrend, a kollektív tu­lajdon fölött. A komszomolszkijiak nem emlékeznek, hogy az utóbbi két­­három évben valakinek is dolga akadt volna a törvényszékkel. Az elvtársi bíróságoknak azonban van dolguk. Mert hát megtörténik, hogy a szom­szédok összeszólalkoznak. Megtörté­nik még az is, hogy egyesek indoko­latlanul hiányoznak. Az elvtársi bíró­ságok sikerrel oldják meg az ilyen ügyeket. Nagy a tekintélyük, a mun­kájuk nevelőereje egyenesen rendkí­vüli. A felek kibékülnek egymással, s az, aki hibázott, javulást fogad. A szovhozban a szakszervezet mellett „közösségi ellenőrök“ működnek. Ha­táskörükbe tartozik a kereskedelem, a közétkeztetés, a munkavédelem, a lakáskérdések, az építkezés ellenőr­zése. Jelentést írnak a felvetődő kér­désekről, megoldást javasolnak. Érdekes Komszomolszkijban az úgy­nevezett „udvariassági parancsnok­ság“, amely hatékony kollektív ne­velő eszköz. „Ne jussunk ide“, „Har­ci újság" — ilyen címmel lát napvi­lágot a parancsnokság két sajtószer­ve, amelyeket kifüggesztenek a klub és kultúrház előtt, ahol a legtöbben fordulnak meg. Kik a parancsnokság tagjai? Pionírok és komszomolisták. És mit'csinálnak? Nevelnek. Nevelik az embereket, hogy civilizáltan visel­kedjenek, szépen beszéljenek. Mert még akadnak olyanok is, akik károm­kodnak, nem viselkednek megfelelő­képpen. És az „udvariassági parancs­nokság“ közbelép olyankor, amikor nem lehet közgyűlést összehívni. Ha az étkezdében valaki földre dobja a papírszalvétát, ha a kultúrházban elő­adás alatt nem veszi le a sapkáját, ha valaki dülöngélve megy az utcán, az „udvariassági parancsnokság“ egyik tagja azonnal mellette terem ... — El sem tudja képzelni, mennyire eredményes a parancsnokság munká­ja ... Gondolja csak el, hogy gyer­mekek vonnak felelősségre felnőtt embereket... — magyarázza a titkár nevetve. Igen, a kommunizmusba csak tisztán léphetünk be. Igen. Aljosa a kommunizmusban fog élni.. S nemcsak Aljosa, hanem a szülei, munkatársaik is, azok a százezrek, akik oly sok hévvel szánt­ják a földek és- szivek kérgét, a nagy Szovjetunió sokmilliós népei. A kom­munizmusban fognak élni, a kommu­nizmus éltető levegőjét egyre inkább teli tüdővel szívják magukba, s köz­ben óriási harcot vívnak azért, hogy minél közelebb hozzák a kommunista holnapot. Torna George Maiorescu Lassan, ráérősen sétálunk Száraz Lajos elvtárssal, a helyi nemzeti bi­zottság elnökével a bátorkeszi utcán. A falu életében bekövetkezett válto­zásokról beszélgetünk. Az új iskolá­ról, az országútról, az új házakról. Lassan a tervekre terelődik a sző. A most kidolgozott területi irány­terv szerint a község új főteret épít. Egy közösségi ház épül. ahol helyet kap a nemzeti bizottság irodája, a kul­­túrhelyiség, a klub, a könyvtár, mozi és egy étterem. Korszerű üzletház és mosoda is létesül. Szóval megvál­tozik a falu képe. Az első feladat, amely a terv meg­valósítását szolgálja, a szövetkezet gazdasági udvarának a felszámolása, amely egy régi majorságból létesült és a község új központjának a tő­szomszédságában van. Megoldják az égető vízkérdést is. IZSAi JELENTÉS Alig pár napja, hogy az izsai CSISZ-szervezet megtartotta évzáró közgyű­lését. Bátran állíthatjuk, hogy azóta felélénkült a szervezet munkája. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az a tény, hogy egész estét betöltő mű­sorra készülnek. Ebben a munkájuk­ban segítségükre van a helyi nép­­művelődési otthon is. Az esték hosszabbodásával meg­élénkült a falu kultúrpolitikai élete is. Megkezdte munkáját a pártisko­lázás, s a napokban összeült a Nem­zeti Front vezetősége, hogy megbe­szélje a barátsági hónapban sorra kerülő rendezvényeket, valamint a stafétával kapcsolatos teendőket. A barátsági hónap keretében számos szovjet filmet mutatnak be, s úgy­szintén. megrendezik az immár ha­gyományos könyvhiállítást is. A helyi agitációs központ sem tét­lenkedik. Vezetője, Stefankovics Lász­ló a községháza előtti falitáblát min­dig megfelelő hírekkel látja el. A szemlélő megtalálja rajta a helyi szö­vetkezet munkamenetét, valamint a kül- és belpolitikai események be­számolóit. Kurucz Nándorné (Izsa) Beszélgetés közben a nemzeti bi­zottság épülete elé értünk. Szentem­be ötlött a hirdetőtáblán függő falu­rendezési terv.- A jövő faluját látom magam előtt, az egészséges, tiszta falut. Ahogy végignézek a poros ut­cán, el sem tudom képzelni, hogy ez lehetséges. Pedig nemsokára valóra válik. Kemény József (Ögyalla) Eredményesen dolgoznak A komáromi hajógyárban, amelyben löbbezer munkás dolgozik, nagy súlyt fektetnek a fiatalok, a CSISZ-tagok nevelésére. Több mint 800 CSlSZ-ta­­got tartanak nyilván, akik eddig mint­egy 35 000 brigádórát dolgoztak le. Szakmai vonalon 211, pártvonalon pe­dig 595 ifjúmunkás szerzett gazdag tapasztalatokat. A kulturális munka terén is szép eredményeket érnek el. Az üzemi klub keretében gazdag lehetősége nyílik az ifjúságnak, hogy kivegye részét a különböző szakkörök munká­jából. Jó munkájuk jutalmául több­napos táborozáson vehettek részt. Papp János, Komárom Hajrá a gömöri határban A napokban minden szövetkezet arra törekszik, hogy az őszi kapás­növényeket mielőbb betakarítsa. Né­­mély szövetkezet­ben a gyors beta­karítás bizony nagy gonddal jár, külö­nösen ott, ahol nem rendelkeznek megfelelő géppark­kal, s ahol arány­lag kevés tagja van a szövetkezetnek. Ez a helyzet a régi tornaijai járás szövetkezeteiben is. De hogy a ter­més mielőbb a rak­tárba kerüljön, a Tornaijai Mező­­gazdasági Műszaki Középiskola diákjai szabad idejükben a környező szövetkezetek siettek. Az iskola tanulói jelenleg- a kuko­rica begyűjtésénél szorgoskodnak. Az iskola CSISZ-tagjai már eddig is mintegy 970 brigádórát dolgoztak le a betakarítási munkálatokban. Segít­ségüknek örülnek a szövetkezeti ta­gok, de ugyanakkor a diákok is, mert tudják, hogy a növénytermesztést segítségére Az iskola diákjai a kukoricát törik nem elég csupán a tankönyvből is­merni, hanem annak, csínjával-binjá­­val a gyakorlatban is meg kell ismer­kedniük. Méry Rozália (Tornaija) • •/ Igyekeznek a komáromi járás talajjavítói A komáromi járásban idén 7178 000 korona értékű talajjavítási munkát terveztek. Ebből az EFSZ-ekre 3 mil­lió 550 ezer korona, az állami gazda­ságokra 2 128 000 korona, a többi gaz­dasági egységre pedig 1 500 000 koro-Jövő évi tervek Szépen jövedelmezett a zöldség a pőlyáni szö­vetkezetben. Azt mond­ják, hogy evés közben jön meg az étvágy; Nos a pólyániak jövőre még növelni akarják a zöld­ségtermelésből eredő bevételüket. Elsősorban állandó zöldségtermelő csoportot alakítanak. Még az őszön meleghá­zat építenek, hogy már kora tavasszal*elegen­dő palántát biztosíthas­sanak a kertészet szá­mára. Már az idén sokat kö­szönhettek az öntözés­nek. Jövőre elegendő mennyiségű öntözőbe­rendezést szereznek be és még jobjjan akarják öntözni a zöldséget. P. L. na jutott. A fenti összeget 286 hek­tár lecsapolására, 560 hektár öntözé­sére és a 200 hektáron történő trá­gyalés öntözés megvalósítására irá­nyozták elő, beleértve a 17 kilométer hosszúságú csatornaépítést és a 375 Icm-nyi vízlevezető csatorna fenntar­tását. A talajjavítók eddigi munkája ered­ményes. Már 5 821000 korona értékű munkát végeztek el, ebből 83 hektá­ron lecsapolták a vizet, 410 hektáron megvalósították az öntözőgazdáiko­­dást, 184 hektáron pedig bevezették a trágyalés öntözést. A munka tovább folyik, s a talajjavítók évi tervüket legkésőbb november végéig túltelje­sítik. -Ga-Ésszerűbben gazdálkodjunk a trágyával Az istállótrágya és a műtrágya szakszerűtlen kezelése és felhaszná­lása során jelentős veszteségekre ke­rül sor, éspedig vagy a raktározás­nál, szállításnál, vagy a keverésnél, különösképpen pedig a szétszórásnál alkalmazott helytelen eljárás folytán. Feltehető, hogy jó minőségű vető­mag használatával és az agrotechni­kai határidők pontos betartása mel­lett 1 kg nitrogén, megfelelő mennyi­ségű foszfor és kálium hozzáadásá­val, a gabonafélék hozamát 15 kg­­mal, a burgonyáét 75, a cukorrépáét 90, a takarmányrépáét 200 és a szé­náét 50 kg-mal növeli. Ha figyelembe vesszük, hogy a műtrágyák tápérté­kének csak 50-60 %-át használjuk ki, képet alkothatunk a veszteségek nagyságáról. • Ne fecséreljük a műtrágyát A köztársaságunk területén végre­hajtott agrokémiai talajvizsgálat leg­nagyobb hiányossága, hogy a gyakor­latban csak korlátozott mértékben használjuk. ki annak az eredményét, Nagyon kevés mezőgazdasági üzem végzi a talajjavítást a talaj agroké­miai szükségleteinek figyelembevéte­lével. Ügyszintén a műtrágya adago­lása sem történik a talajelemzés eredménye szerint. Az ilyen műtrá­gyázás következtében nagy vesztesé­gek származnak, amelyek a közeljö­vőben, a műtrágya szélesebbkörű alkalmazásával csak emelkednének. Ezeket a hiányosságokat a mezőgaz­dasági üzemeken kívül a gépállomá­sok, a talajvizsgálatot végző intéz­mények és a nemzeti bizottságok is akaratlanul támogatják. • A szakemberek segítenek A mezőgazdasági termelés növelése megköveteli, hogy a kérdésben már az idén döntő fordulat álljon be. Ezért szükséges a közeljövőben né­hány szervezési és egyéb intézkedést foganatosítani a mezőgazdasági üze­mekben. Arról van szó, hogy a mezőgazda­­sági üzemek, az agrokémiai talajvizs­gálat eredményei alapján összeállí­tott terv szerint hasznosítsák a mű­trágyát, istállótrágyát, meszet és baktériumtrágyákat. Ebben legyenek segítségükre a gépállomások agro­­laboratöriumai, s valamennyi mező­­gazdasági szakember. A közeljövőben megkezdődik a ta­lajjavítási terveknek a kidolgozása, amelyeket legkésőbb január végéig kell elkészíteni. A terveket a járási agronómus vizsgálja majd felül az agrolaboratóriumok dolgozóinak se­gítségével és a Központi Mezőgazda­­sági Ellenőrző és Kísérleti Intézet irányításával, amely minden kerület­ben kirendeltséget tart fenn. A talajjavítási tervek alapján meg kell oldani, a szervestrágyáknak és a talajjavítást szolgáló meszezésnek a kiegyensúlyozott alkalmazását, to­vábbá az istállótrágyának, műtrágyá­nak, valamint a hullacíékanyagoknak gazdaságos felhasználását talajjavítá­si célokra. Még a legaprőlékosabban kidolgo­zott talajjavítási terv sem .hozná meg a várt eredményt, ha azt nem tarta­nánk be a gyakorlatban. Ezért nagy jelentőségű a? ellenőrzés, közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. Az el­lenőrző szervek észrevételeiket az illető nemzeti bizottságnak jelentik. Ezek a műtrágyamennyiség szétosz­tását és felhasználását figyelemmel kísérik. Azoktól a szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, amelyek elég­telenül kezelik, raktározzák vagy használják a trágyát, megvonják, illetve korlátozzák a műtrágyák ki­utalását. • Idejében tegyük meg a megrendeléseket A hatékony tervkészítés fontos elő­feltétele többek között az idejében történő megrendelés fajták és határ­idők szerint, kölcsönös megegyezés alapján. A szerződések megkötését legkésőbb december közepéig fejezik be az elosztó üzemek az egyes mező­­gazdasági üzemekkel. A műtrágyák szétosztásánál a ke­rületi és járási szervek eddig nem mindig vették figyelembe a talaj­­szerkezetet, a talaj tápanyagtartal­mát és tápanyagszükségletét, az egyes körzetekben., Ezeknek a hiányosságoknak eltávo­lítása érdekében a Központi Mező­gazdasági Ellenőrző és Kísérleti Inté­zet kirendeltségei a nemzeti bizott­ságokkal évente ismertetik majd a talaj agrokémiai vizsgálatának az eredményeit, s a helyes eljárást azok gyakorlati felhasználására. A műtrá­gyák szétosztásánál bevezetendő új eljárás is kétségkívül javít a hely­zeten. (Zn) ,V-> -' ^;Y.. Kiadja a Mező- Erdő 4a VTzgazdaségt Minisztérium a Mezőgazdasági Kladővélialatban — Megjelenik hetente kétszer — Főszerkesztő: Palhő Károly — Szerkesztőség és kiadőhlvatal: Bratislava. Suvorovova 16. r í iSSSÉsSÍS f — Telefon főszerkesztő 515 58, szerkesztőség 501 00. — Telefonközpont: 543 91, 511 10, 550 93. — Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 634, Polít. titkárság 639, mezőgazdasági osztály 632. aglt-prop. » Irkir.wtspifmJ ostlly: 635. szakmelléklet 624. - Nyomja a Polygrafické závody, n. J., Bratislava, ul. Februárového vitazstva 6 d. - Terjeszti a Posta HIrlapszoIgalata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kéz­------------------------- -besitőnél. - Előfizetési dij évente 36,40 Käs. K-10*U335 Afitií si MEICEAIOASAGÁBDI flips a kommunizmusban fog élni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents