Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-29 / 87. szám

Üdülésről hazafelé AHOL AZ IGYEKEZET fs^KKEDÉSSEL PÁROSUL Az SZKP XXII. kongresszusa nagy visszhangra talált a zsellzi szövetkezetben Is. A szövetkezetesek között főleg a munka termelékenységének fokozásáról folyik élénk vita. Vajon milyen lehetőségeik vannak ezen a téren? A szövetkezet a többéves egy helyben topogás után végre lábra kapott, elegendő állatállományuk van, s móst át kell térniük a haladóbb termelési formákra. A helyi nemzeti bizottság épületében Molnár elvtárs titkárt és Dóka Ernő zootechnikust épp vita közben találtuk. — Nem termelhetünk régi módon. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elhangzott program a mi számunkra is példát mutat — állapítja meg Molnár elvtárs. - A munka termelékenységének fokozása szövetkezetünkben elsőrendű kérdés. Azt hi­szem, erre megvan minden előfeltételünk, lehetősé­günk. — Igaz, most könnyebben lélegzünk — helyesli Dóka. — Mi volt itt az év elején?... Bizony, a zsellzi szövetkezetben a helyzet nem volt a legrőzsásabb. Az állattenyésztésben komoly hibák akadtak. Főleg a szarvasmarhatenyésztés kullogott hátul. A tehénállomány 30 %-a kiselejtezni való volt. Dóka Ernő ilyen viszonyok között vette át a zootech­­nikusi funkciót. Nagy feladat előtt állt, de mivel ele­gendő elméleti tudással és tapasztalattal rendelkezett, nem riadt vissza a munkától. Három évig dolgozott mint csoportvezető, két évig agronómus. majd fejő. Közben elvégezte az egyéves mezőgazdasági műszaki középiskolát. Elsősorban is a tehénállományt kellett megjavítania. — Dóka, a mezőgazdasági albizottság segítségével megoldotta ezt a kérdést — szól közbe Molnár elvtárs. — Sikerült, pedig sokszor magam se„m bíztam erőm­ben — fűzi hozzá Dóka. — A rossz teheneket gyorsan felhizlaltuk és eladtuk. Az árán a tagoktól és a köz­ségből 30 jő hozamú tehenet vásároltunk. Nagy örö­münkre, hamarosan leborjazott 24 üsző is. Az üsző­nevelésben kiváló sikereket értünk el A 150 üsző közül 31 vemhes. A tehenek száma 144. Az állomány körül tehát nincsen komolyabb baj.- Az állatállomány száma még mindig nem volt biztosíték a termelés emelésére — szól közbe újra Molnár elvtárs —, Jelentősen javítottuk a takarmá­nyozási technikát is.- Igen - folytatja Dóka. - A jő hozamú teheneket külön csoportosítottuk, bevezettük az egyedi etetést. Amíg januárban és februárban csak 2,7 liter tejet fej­tünk naponta egy tehéntől, áprilisban már 5,3 literre emelkedett a hozam. Az eredményeknél természetesen nem álltunk meg. A termelékenység szerinti takarmá­nyozás meghozta gyümölcsét. Ma már a tehenenként! napi tejhozam 7,04 liter. Évi tejeladási, tervünket már 4000 literrel túlteljesítettük. 168 000 liter tej helyett az év végéig, az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére 200 000 liter tejet adunk el. A zselíziek kitűnő tejet adnak a közellátásnak. A zsír­­tartalom 3,9—4,3 °/o között Ingadozik. A munka terme­lékenységét tovább fokozzák. A napokban, amikor el­olvasták Hruscsov elvtárs beszédét, a fejők összejöttek és további kötelezettségvállalást tettek. A napi tejho­zamot 680 literről 750 literre emelik. A többtermelésre lényegesen serkent a prémiumrendszer is. A tehenen­ként! napi tejhozam terve 6,5 liter, a fejők a terven felül kifejt minden 100 liter tejért 50 korona prémiu­mot kapnak. Molnár és Dóka elvtárs nagy távlatokról beszélnek. A szarvasmarhatenyésztésben nagymértékben alkalmaz­zák az új technológiát. A 157 növendékállatot máris nyitott istállóban nevelik. A nyolchetes borjak 130 kg átlagos súlyt érnek el. A szövetkezet a jövő egészséges tehénállományát innen nyeri. így hamarosan kiselejte­zik az utolsó gümőkóros tehenet is. Molnár elvtárs elmondja, hogy a tejtermelést gépesítik. A jövő héten elkészül a mozgó fejőberéndezéssel ellátott korszerű 61, ami lényegesen hozzájárul majd a munkatermelé­kenység emeléséhez és a munka kultúrájának fejlődé­séhez. A zsellzi szövetkezet példája is bizonyítja, hogy a termelést és főleg a munka termelékenységét rövid időn belül fokozhatjuk, ha áz igyekezet párosul a szak­tudással, lelkesedéssel. Bállá József ★ ★ ★ ÉPPEN MEGÁLLT a cséplőgép a Horná Streda-i szövetkezet gazdasági udvarán. Az asszonyok, alighogy le­törülték arcukról a maghere cséplése közben felkavart port, máris neki­láttak a tízóraizásnak. Ám étvágyuk­nál is nagyobb volt a beszélhetnékjük. Mindjárt „belemartak“ a csoport­vezetőbe, meg Rehák Józsefbe, a me­zőgazdasági albizottság elnökébe. De megszokták ők ezeket a Jó szán­dékú csipkelődéseket. Nem is harag­szanak érte, mert tudják; az asszo­nyok csak jót akarnak. Hiszen itt nők a szövetkezet előrelendítői. Hármat a vezetőségbe is beválasztottak kö­zülük. Szeretik a munkát! Öröm látni se­rénykedésüket.- Hallod, Józsi - piszkálják Re­­hákot -, aztán nehogy elfelejtsd beírni a munkaegységet! Vrábel Irén is odaveti: — Rehák, a zsákokról gondoskod­tál? Rendben a magtár? Egy-kettőre elcsépelünk, s aztán ... Rehák mosolyog rajta. A kérdések­re csak bólogat. Tudja, hogy ez a röpke nyelvelés nem más, mint a megfontoltság, előrelátás jele, amit egyáltalán nem szabad rossz néven venni. HATSZÄZHÜSZ HEKTÁROS ez a szövetkezet. Az elért eredmények főleg a nők példás munkafegyelmé­nek köszönhetők. Mostanában észre­vették például, hogy nincs rendszeres vezetőségi gyűlés, nem értékelik az elvégzett munkát... Sőt még azt is. hogy a szövetkezetben elmaradoznak a búza vetésével! S ha ezt szóba hoz­zák, máris jeladás a vezetőségnek, hogy valami nincs rendjén. Alighogy újra munkához láttak, berobogott „Moped"-ján a szövetkezet elnöke, Gasparik Rudolf, majd kis­vártatva egy másik gépen Munk Ste­fan, a mezőgazdász, valamint a helyi nemzeti bizottság titkára, Lazarcík Hazafelé... Michal is. Megnézték a kicsépelt ló­heremagot, néhány szót váltottak Rehákkal, s máris repültek „vastálto­sukon" tovább... A silókukoricánál megfigyelték a kombájn munkáját, kérdeztek egyet­­mást a traktorosoktól, aztán odébb­­álltak, hogy a mélyszántást végző Krivánek Ján se maradjon ki az el­lenőrzés „szórásából“. — Hogy halad a szántás? - szól oda az elnök. — Jól! — Tartalékod van ekevasakból? — Még van. Estig kitart. Elköszönnek. A SZÁNTÁS KÖZELÉBEN érett ku­korica hivalkodik. Két méter magas a szára ennek a kétszeres kereszte­­zésű Ledniceinek. Itt is asszonykezek szorgoskodnak. A kombájn-törte, ha­­lomnyi kukoricacsövekről tépik le a csuhét. Bizony, asszonyok. Lehetnek vagy harmincán. Énekelnek, beszél­getnek, csipkelődnek, de a kezük egy pillanatra sem pihen. A csoportveze­tőnek nem kell őket dologra serken­tenie. — Mit gondolsz — kérdi a csoport-Minél előbb verembe a silótok ármányt vezetőtől Műnk elvtárs. a mezőgaz­dász —; lesz annyi, mint tavaly? — ötven mázsán felül lesz most is hektáréról — válaszol magabizto­san a kérdezett. Az asszonyok szeme csak úgy fény­lik a büszkeségtől. Elvégre ők ter­melték ezt a gyönyörű kukoricát. Nem is állják meg szó nélkül, s olyan, csö­veket mutatnak az elnöknek, hogy csak no.- Nézz ide, elnökünk! Olyan ez a kukorica, hogy bármelyik cső meg­állná helyét a mezőgazdasági kiállí­táson. AMIKOR AZ ASSZONYOK - Lazar­­cíková Anna, Gogol'ová Magda, Miklo­­vicová Mária és Reháková Helena - befejezték a termés „értékelését", újra dologhoz láttak ... A sárga ku­koricacsövek hatalmas rakásokban sorakoztak mögöttük. J. S. Ellenőrzés a helyszínen (A szerző felvételei) Számos szövetkezetben jártunk. Az alábbiakban csupán két közös gazda­ság takarmány-problémáját érintjük, miként többítették a keveset, hogy takarmányuk okkal-móddal kitartson újig­• APÄCASZAKÄLLAS Együtt a kisebbik „vezérkar", hogy a másnapi munkát megbeszélje. Ten­nivaló még akad, annak , ellenére, hogy már maguk mögött hagyták az össi munkák javarészét. A rövidke beszélgetésnek vége. Megy ki-ki a dolgára. Csak Tánczos Sándor, a szövetkezet elnöke marad a helyén. — Hányadán álltok a takarmáhy­­nyal? — vetjük föl a kérdést. Nyílt, határozott a válasz: — Hát, ami azt illeti, nem vagyunk bőviben a takarmánynak. De még annyi se lenne, amennyi, ha ... ideje­korán nem létesítettünk volna mes­terséges legelőt az állatállománynak, amely két helyen van: legközelebb, vagyis az állattenyésztőtelep mellett és a határ legtávolabbi részén, vagy öt kilométerre a falutól. A nehézségektől meg nem rettenő, szakavatott elnök elújságolja, hogy a két tag baltacim-legelő együtt 55 hektár. — Egy termést vettünk le róla, s azóta a tehenekkel, valamint a nö­vendékmarhákkal járatjuk. Esténként természetesen póttakarmányt is kap­nak, különösen az utóbbi időben. A baltacim-legelök járatásával nem kevesebb, mint 25 vagon szénát meg­takarítottunk. Jövőre 100 hektárt tesz majd ki a szántóföldi legelőink terü­lete. Miután az ilyen legelő nagyon jó! bevált. * • Ám nemcsak a takarmány-megta­karítás vitte rá őket erre az elhatá­— Az ilyen legeltetés és szabad szállás nagy segítségünkre van a gü­­mőkór felszámolásában is — érvel az Újat pártfogoló elnök. — Napfény, friss levegő, a szabad mozgás meg­­edzi tavasztól őszig az állatokat, az Uzekedés is nagyobb arányú. így a megedződött szarvasmarha áttelelte­­tésével, nyitott istállózás mellett, nincsen különösebb bajunk. Temérdek eleségét spóroltak meg azáltal is az apácaszakállasiak, hogy a letakaruló kukorica-, cukorrépa- és a másodveteményíöldét ugyancsak járatják, már csaknem egy hónapja. Ez a hulladéktakarmány máskülönben kárba veszne. • CSICSO Süldőlegeltetés közben váltunk né­hány szót Bödök Pál, Kollár Károly és Mészáros Kálmán sertésgondozők­­kal. Ez utóbbi így vélekedik a gazda­sági udvar melletti herésről: — Nem több ez a here 6 — 7 hek­tárnál, de nagyon kifizetődik. Már hogyne, hiszen 600 sertés eltartója, amióta az első kaszálatot levettük róla. Bödök sertésgondozó meg azt ma­gyarázza, hogyha két hónapig a he­­résen legelésznek a süldők, fele nehéz a hizlalás. Kollár is hozzászól a maga módján: — Napjában csak egyszer adunk nekik darabonként 80 deka herelisztet és darakeveréket moslékba keverve. Legeltetés nélkül másfél kilónyit kel­lene kapniuk. * * * Lám, így őszidőben is sok lehetőség kínálkozik, csak élni kel! vele, jó! kell felhasználni azt. Ezáltal a készlethez később nyúlunk, amit a fenti két jó példa is igazol. A közmondás is azt tartja: „Több nap, mint kolbász!" Nádszegi Kovács István Háromnegyedmillió korona megtakarítás A Trnavai Állami Gazdaság 10 rész­legének dolgozói 4851 hektár földet müveinek. A gazdaság vezetősége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága jó munkát fejt ki a dolgozók között a feladatok telje­sítése, a munka termelékenységének emelése és az önköltség csökkentése érdekében. A dolgozók körében végzett politi­kai tevékenység meghozta gyümöl­csét. Mindenki jól tudja, hogy csak öntudatos és felelős munkával telje­sítheti feladatait. A növénytermesztésben a föld ter­mékenységének emeléséért harcolnak. Idén 14 533 m3 komposztot készítenek. A termőföldek 22 %-át istállótrágyáz­­zák, 3 %-át komposztozzák, 2 %-át pedig zöldtrágyázzák. A jobb eredmé­nyek elérése érdekében 250 hektáron különböző köztesnövényeket termesz­tenek. Ez körülbelül 76 580 korona hasznot hoz a gazdaságnak. Hat hek­­lárba kukoricát ültettek a burgonya közé. A kísérleti földek átlagos hek­tárhozama 110 mázsa burgonya és 47 mázsa csöveskukorica volt. így min­den hektár föld 10 877 koronát jöve­delmezett. A termelt burgonya és ku­korica felhasználásával mintegy 100 mázsa sertéshúst állítanak elő, ami­nek értéke 86 900 korona. Nagy ter­mőképességű búzafajtákból most 894 hektárnyit vetettek, ami a tervezett vetésterület 83,1 %-a. Ha a hektár­hozamot csak egy mázsával emelik is, 66 000 korona lesz a többlet jövede­lem. A terv szerint azonban 4 mázsá­val ad majd többet egy-egy hektár. A gazdaság vezetősége megértette a gépesítés fontosságát, ennélfogva egyes munkacsoportok már az év elején teljesen gépesítve kezdtek munkához. A kukoricaszárat 448 hek­tárról kombájnok segítségével silóz­­ták le. E munkafolyamatok gépesíté­sével 76 800 koronát takarítanak meg. Az állattenyésztésben főleg az ön­költség csökkentésével érnek el jó eredményeket. Például egy liter tej előállítási költsége 1,75; 1 kg sertés­húsé 8,08; a marhahúsé 11,68; egy darab tojásé pedig 0,98 korona. Az állattenyésztés gazdaságosságának növelése érdekében zöldfutószalagot létesítettek, s ezzel elérték hogy késő őszig legeltethetnek, amivel az egy liter tejre eső költséget 0,01 koroná­val csökkentik. Évente így 24 000 ko­ronát takarítanak meg. A potockyi részlegen most fejezik be egy halszálka-elrendezésű állás építését. Ez lehetővé teszi a munka­erők számának csökkentését. Trnavá­­ban tojóházat építenek 6000 tyúk részére. A spacincei gazdaságban a régi ki­használatlan szeszgyárat kapásnövé­nyek,. főleg cukorrépa és takarmány­burgonya szárítására rendezték be. A Trnavai „Május 9“ Állami Gaz­daság ésszerű gazdálkodásával a jövő évben több mint Vi millió koronát takarít meg. B o 11 í k Ján, mérnök FÖÍMVUFf 3 1961. október 29. A Horná Lého­­a-i sttivétkezet iszől öt hónapot öltöttek a hegyi egelökön. Ez 'idő italt átlagosan nem levesebb, mint M dióval tettek ne­hezebbek. Itt, ai Alacsony-latra cieii lejtőin elterülő dús legelőkön ,,üdült" a cabaji, egy­­házgellei, bakai és a Dőltté Záhorany-t szövetkezet mintegy 300 szarvasmar­hája is. Képünk Peter Belkót, a Horná Le­­hota-i EFSZ pásztorát mutatja be, aki hazatereli nyári szállásáról az üsző­csordát, (Foto: CTK) Takarékosan bánjunk a takarmánnyal! » Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a vezetők példás gazda ^gondosságával előre is tekintenek, azaz minden lehetőséget kihasználnak |a takarmányalap gyarapítására, s takarékosan bánnak a tavalyinál szűkö­­$sebb takarmánykészlettel, ott nem „fáznak" a tél érkezésének hírétől.

Next

/
Thumbnails
Contents