Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-29 / 87. szám
Üdülésről hazafelé AHOL AZ IGYEKEZET fs^KKEDÉSSEL PÁROSUL Az SZKP XXII. kongresszusa nagy visszhangra talált a zsellzi szövetkezetben Is. A szövetkezetesek között főleg a munka termelékenységének fokozásáról folyik élénk vita. Vajon milyen lehetőségeik vannak ezen a téren? A szövetkezet a többéves egy helyben topogás után végre lábra kapott, elegendő állatállományuk van, s móst át kell térniük a haladóbb termelési formákra. A helyi nemzeti bizottság épületében Molnár elvtárs titkárt és Dóka Ernő zootechnikust épp vita közben találtuk. — Nem termelhetünk régi módon. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elhangzott program a mi számunkra is példát mutat — állapítja meg Molnár elvtárs. - A munka termelékenységének fokozása szövetkezetünkben elsőrendű kérdés. Azt hiszem, erre megvan minden előfeltételünk, lehetőségünk. — Igaz, most könnyebben lélegzünk — helyesli Dóka. — Mi volt itt az év elején?... Bizony, a zsellzi szövetkezetben a helyzet nem volt a legrőzsásabb. Az állattenyésztésben komoly hibák akadtak. Főleg a szarvasmarhatenyésztés kullogott hátul. A tehénállomány 30 %-a kiselejtezni való volt. Dóka Ernő ilyen viszonyok között vette át a zootechnikusi funkciót. Nagy feladat előtt állt, de mivel elegendő elméleti tudással és tapasztalattal rendelkezett, nem riadt vissza a munkától. Három évig dolgozott mint csoportvezető, két évig agronómus. majd fejő. Közben elvégezte az egyéves mezőgazdasági műszaki középiskolát. Elsősorban is a tehénállományt kellett megjavítania. — Dóka, a mezőgazdasági albizottság segítségével megoldotta ezt a kérdést — szól közbe Molnár elvtárs. — Sikerült, pedig sokszor magam se„m bíztam erőmben — fűzi hozzá Dóka. — A rossz teheneket gyorsan felhizlaltuk és eladtuk. Az árán a tagoktól és a községből 30 jő hozamú tehenet vásároltunk. Nagy örömünkre, hamarosan leborjazott 24 üsző is. Az üszőnevelésben kiváló sikereket értünk el A 150 üsző közül 31 vemhes. A tehenek száma 144. Az állomány körül tehát nincsen komolyabb baj.- Az állatállomány száma még mindig nem volt biztosíték a termelés emelésére — szól közbe újra Molnár elvtárs —, Jelentősen javítottuk a takarmányozási technikát is.- Igen - folytatja Dóka. - A jő hozamú teheneket külön csoportosítottuk, bevezettük az egyedi etetést. Amíg januárban és februárban csak 2,7 liter tejet fejtünk naponta egy tehéntől, áprilisban már 5,3 literre emelkedett a hozam. Az eredményeknél természetesen nem álltunk meg. A termelékenység szerinti takarmányozás meghozta gyümölcsét. Ma már a tehenenként! napi tejhozam 7,04 liter. Évi tejeladási, tervünket már 4000 literrel túlteljesítettük. 168 000 liter tej helyett az év végéig, az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére 200 000 liter tejet adunk el. A zselíziek kitűnő tejet adnak a közellátásnak. A zsírtartalom 3,9—4,3 °/o között Ingadozik. A munka termelékenységét tovább fokozzák. A napokban, amikor elolvasták Hruscsov elvtárs beszédét, a fejők összejöttek és további kötelezettségvállalást tettek. A napi tejhozamot 680 literről 750 literre emelik. A többtermelésre lényegesen serkent a prémiumrendszer is. A tehenenként! napi tejhozam terve 6,5 liter, a fejők a terven felül kifejt minden 100 liter tejért 50 korona prémiumot kapnak. Molnár és Dóka elvtárs nagy távlatokról beszélnek. A szarvasmarhatenyésztésben nagymértékben alkalmazzák az új technológiát. A 157 növendékállatot máris nyitott istállóban nevelik. A nyolchetes borjak 130 kg átlagos súlyt érnek el. A szövetkezet a jövő egészséges tehénállományát innen nyeri. így hamarosan kiselejtezik az utolsó gümőkóros tehenet is. Molnár elvtárs elmondja, hogy a tejtermelést gépesítik. A jövő héten elkészül a mozgó fejőberéndezéssel ellátott korszerű 61, ami lényegesen hozzájárul majd a munkatermelékenység emeléséhez és a munka kultúrájának fejlődéséhez. A zsellzi szövetkezet példája is bizonyítja, hogy a termelést és főleg a munka termelékenységét rövid időn belül fokozhatjuk, ha áz igyekezet párosul a szaktudással, lelkesedéssel. Bállá József ★ ★ ★ ÉPPEN MEGÁLLT a cséplőgép a Horná Streda-i szövetkezet gazdasági udvarán. Az asszonyok, alighogy letörülték arcukról a maghere cséplése közben felkavart port, máris nekiláttak a tízóraizásnak. Ám étvágyuknál is nagyobb volt a beszélhetnékjük. Mindjárt „belemartak“ a csoportvezetőbe, meg Rehák Józsefbe, a mezőgazdasági albizottság elnökébe. De megszokták ők ezeket a Jó szándékú csipkelődéseket. Nem is haragszanak érte, mert tudják; az asszonyok csak jót akarnak. Hiszen itt nők a szövetkezet előrelendítői. Hármat a vezetőségbe is beválasztottak közülük. Szeretik a munkát! Öröm látni serénykedésüket.- Hallod, Józsi - piszkálják Rehákot -, aztán nehogy elfelejtsd beírni a munkaegységet! Vrábel Irén is odaveti: — Rehák, a zsákokról gondoskodtál? Rendben a magtár? Egy-kettőre elcsépelünk, s aztán ... Rehák mosolyog rajta. A kérdésekre csak bólogat. Tudja, hogy ez a röpke nyelvelés nem más, mint a megfontoltság, előrelátás jele, amit egyáltalán nem szabad rossz néven venni. HATSZÄZHÜSZ HEKTÁROS ez a szövetkezet. Az elért eredmények főleg a nők példás munkafegyelmének köszönhetők. Mostanában észrevették például, hogy nincs rendszeres vezetőségi gyűlés, nem értékelik az elvégzett munkát... Sőt még azt is. hogy a szövetkezetben elmaradoznak a búza vetésével! S ha ezt szóba hozzák, máris jeladás a vezetőségnek, hogy valami nincs rendjén. Alighogy újra munkához láttak, berobogott „Moped"-ján a szövetkezet elnöke, Gasparik Rudolf, majd kisvártatva egy másik gépen Munk Stefan, a mezőgazdász, valamint a helyi nemzeti bizottság titkára, Lazarcík Hazafelé... Michal is. Megnézték a kicsépelt lóheremagot, néhány szót váltottak Rehákkal, s máris repültek „vastáltosukon" tovább... A silókukoricánál megfigyelték a kombájn munkáját, kérdeztek egyetmást a traktorosoktól, aztán odébbálltak, hogy a mélyszántást végző Krivánek Ján se maradjon ki az ellenőrzés „szórásából“. — Hogy halad a szántás? - szól oda az elnök. — Jól! — Tartalékod van ekevasakból? — Még van. Estig kitart. Elköszönnek. A SZÁNTÁS KÖZELÉBEN érett kukorica hivalkodik. Két méter magas a szára ennek a kétszeres keresztezésű Ledniceinek. Itt is asszonykezek szorgoskodnak. A kombájn-törte, halomnyi kukoricacsövekről tépik le a csuhét. Bizony, asszonyok. Lehetnek vagy harmincán. Énekelnek, beszélgetnek, csipkelődnek, de a kezük egy pillanatra sem pihen. A csoportvezetőnek nem kell őket dologra serkentenie. — Mit gondolsz — kérdi a csoport-Minél előbb verembe a silótok ármányt vezetőtől Műnk elvtárs. a mezőgazdász —; lesz annyi, mint tavaly? — ötven mázsán felül lesz most is hektáréról — válaszol magabiztosan a kérdezett. Az asszonyok szeme csak úgy fénylik a büszkeségtől. Elvégre ők termelték ezt a gyönyörű kukoricát. Nem is állják meg szó nélkül, s olyan, csöveket mutatnak az elnöknek, hogy csak no.- Nézz ide, elnökünk! Olyan ez a kukorica, hogy bármelyik cső megállná helyét a mezőgazdasági kiállításon. AMIKOR AZ ASSZONYOK - Lazarcíková Anna, Gogol'ová Magda, Miklovicová Mária és Reháková Helena - befejezték a termés „értékelését", újra dologhoz láttak ... A sárga kukoricacsövek hatalmas rakásokban sorakoztak mögöttük. J. S. Ellenőrzés a helyszínen (A szerző felvételei) Számos szövetkezetben jártunk. Az alábbiakban csupán két közös gazdaság takarmány-problémáját érintjük, miként többítették a keveset, hogy takarmányuk okkal-móddal kitartson újig• APÄCASZAKÄLLAS Együtt a kisebbik „vezérkar", hogy a másnapi munkát megbeszélje. Tennivaló még akad, annak , ellenére, hogy már maguk mögött hagyták az össi munkák javarészét. A rövidke beszélgetésnek vége. Megy ki-ki a dolgára. Csak Tánczos Sándor, a szövetkezet elnöke marad a helyén. — Hányadán álltok a takarmáhynyal? — vetjük föl a kérdést. Nyílt, határozott a válasz: — Hát, ami azt illeti, nem vagyunk bőviben a takarmánynak. De még annyi se lenne, amennyi, ha ... idejekorán nem létesítettünk volna mesterséges legelőt az állatállománynak, amely két helyen van: legközelebb, vagyis az állattenyésztőtelep mellett és a határ legtávolabbi részén, vagy öt kilométerre a falutól. A nehézségektől meg nem rettenő, szakavatott elnök elújságolja, hogy a két tag baltacim-legelő együtt 55 hektár. — Egy termést vettünk le róla, s azóta a tehenekkel, valamint a növendékmarhákkal járatjuk. Esténként természetesen póttakarmányt is kapnak, különösen az utóbbi időben. A baltacim-legelök járatásával nem kevesebb, mint 25 vagon szénát megtakarítottunk. Jövőre 100 hektárt tesz majd ki a szántóföldi legelőink területe. Miután az ilyen legelő nagyon jó! bevált. * • Ám nemcsak a takarmány-megtakarítás vitte rá őket erre az elhatá— Az ilyen legeltetés és szabad szállás nagy segítségünkre van a gümőkór felszámolásában is — érvel az Újat pártfogoló elnök. — Napfény, friss levegő, a szabad mozgás megedzi tavasztól őszig az állatokat, az Uzekedés is nagyobb arányú. így a megedződött szarvasmarha átteleltetésével, nyitott istállózás mellett, nincsen különösebb bajunk. Temérdek eleségét spóroltak meg azáltal is az apácaszakállasiak, hogy a letakaruló kukorica-, cukorrépa- és a másodveteményíöldét ugyancsak járatják, már csaknem egy hónapja. Ez a hulladéktakarmány máskülönben kárba veszne. • CSICSO Süldőlegeltetés közben váltunk néhány szót Bödök Pál, Kollár Károly és Mészáros Kálmán sertésgondozőkkal. Ez utóbbi így vélekedik a gazdasági udvar melletti herésről: — Nem több ez a here 6 — 7 hektárnál, de nagyon kifizetődik. Már hogyne, hiszen 600 sertés eltartója, amióta az első kaszálatot levettük róla. Bödök sertésgondozó meg azt magyarázza, hogyha két hónapig a herésen legelésznek a süldők, fele nehéz a hizlalás. Kollár is hozzászól a maga módján: — Napjában csak egyszer adunk nekik darabonként 80 deka herelisztet és darakeveréket moslékba keverve. Legeltetés nélkül másfél kilónyit kellene kapniuk. * * * Lám, így őszidőben is sok lehetőség kínálkozik, csak élni kel! vele, jó! kell felhasználni azt. Ezáltal a készlethez később nyúlunk, amit a fenti két jó példa is igazol. A közmondás is azt tartja: „Több nap, mint kolbász!" Nádszegi Kovács István Háromnegyedmillió korona megtakarítás A Trnavai Állami Gazdaság 10 részlegének dolgozói 4851 hektár földet müveinek. A gazdaság vezetősége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága jó munkát fejt ki a dolgozók között a feladatok teljesítése, a munka termelékenységének emelése és az önköltség csökkentése érdekében. A dolgozók körében végzett politikai tevékenység meghozta gyümölcsét. Mindenki jól tudja, hogy csak öntudatos és felelős munkával teljesítheti feladatait. A növénytermesztésben a föld termékenységének emeléséért harcolnak. Idén 14 533 m3 komposztot készítenek. A termőföldek 22 %-át istállótrágyázzák, 3 %-át komposztozzák, 2 %-át pedig zöldtrágyázzák. A jobb eredmények elérése érdekében 250 hektáron különböző köztesnövényeket termesztenek. Ez körülbelül 76 580 korona hasznot hoz a gazdaságnak. Hat heklárba kukoricát ültettek a burgonya közé. A kísérleti földek átlagos hektárhozama 110 mázsa burgonya és 47 mázsa csöveskukorica volt. így minden hektár föld 10 877 koronát jövedelmezett. A termelt burgonya és kukorica felhasználásával mintegy 100 mázsa sertéshúst állítanak elő, aminek értéke 86 900 korona. Nagy termőképességű búzafajtákból most 894 hektárnyit vetettek, ami a tervezett vetésterület 83,1 %-a. Ha a hektárhozamot csak egy mázsával emelik is, 66 000 korona lesz a többlet jövedelem. A terv szerint azonban 4 mázsával ad majd többet egy-egy hektár. A gazdaság vezetősége megértette a gépesítés fontosságát, ennélfogva egyes munkacsoportok már az év elején teljesen gépesítve kezdtek munkához. A kukoricaszárat 448 hektárról kombájnok segítségével silózták le. E munkafolyamatok gépesítésével 76 800 koronát takarítanak meg. Az állattenyésztésben főleg az önköltség csökkentésével érnek el jó eredményeket. Például egy liter tej előállítási költsége 1,75; 1 kg sertéshúsé 8,08; a marhahúsé 11,68; egy darab tojásé pedig 0,98 korona. Az állattenyésztés gazdaságosságának növelése érdekében zöldfutószalagot létesítettek, s ezzel elérték hogy késő őszig legeltethetnek, amivel az egy liter tejre eső költséget 0,01 koronával csökkentik. Évente így 24 000 koronát takarítanak meg. A potockyi részlegen most fejezik be egy halszálka-elrendezésű állás építését. Ez lehetővé teszi a munkaerők számának csökkentését. Trnavában tojóházat építenek 6000 tyúk részére. A spacincei gazdaságban a régi kihasználatlan szeszgyárat kapásnövények,. főleg cukorrépa és takarmányburgonya szárítására rendezték be. A Trnavai „Május 9“ Állami Gazdaság ésszerű gazdálkodásával a jövő évben több mint Vi millió koronát takarít meg. B o 11 í k Ján, mérnök FÖÍMVUFf 3 1961. október 29. A Horná Léhoa-i sttivétkezet iszől öt hónapot öltöttek a hegyi egelökön. Ez 'idő italt átlagosan nem levesebb, mint M dióval tettek nehezebbek. Itt, ai Alacsony-latra cieii lejtőin elterülő dús legelőkön ,,üdült" a cabaji, egyházgellei, bakai és a Dőltté Záhorany-t szövetkezet mintegy 300 szarvasmarhája is. Képünk Peter Belkót, a Horná Lehota-i EFSZ pásztorát mutatja be, aki hazatereli nyári szállásáról az üszőcsordát, (Foto: CTK) Takarékosan bánjunk a takarmánnyal! » Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a vezetők példás gazda ^gondosságával előre is tekintenek, azaz minden lehetőséget kihasználnak |a takarmányalap gyarapítására, s takarékosan bánnak a tavalyinál szűkö$sebb takarmánykészlettel, ott nem „fáznak" a tél érkezésének hírétől.
