Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-29 / 87. szám
Bratislava, 1961. október 29. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 87. szám. Az SZKP XXII. kongresszusa A KOMMUNIZMUS az emberiség jövője Moszkvából jelentik: Az SZKP XXII. kongresszusa a^ elmúlt napokban tovább folytatta munkáját. A kongresszus résztvevői hozzászóltak N. Sz Hruscsov beszámolójához, valamint az SZKP programtervezetéhez. A felszólalásokból az alábbiakban közlünk kivonatosan néhányat. Viktor KROTOV, az Uráli Nehézgépipari Üzem igazgatója bejelentette, hogy ebben az üzemben az SZKP XX. kongresszusa után 53 újfajta hengerberendezés, nagyolvasztó és más berendezés gyártását vezetik be. — Az Uráli Nehézgépipari Üzemet — mondotta Krotov elvtárs — most átalakítjuk, hogy három éven belül az üzem teljesítő képességét háromszorosára emeljük. Mihaji SOLOHOV Író, az SZKP rosztovi szervezetének küldötte rámutatott, hogy „a kongresszus e jelentős napjaiban életüket, a szovjet nép életét új hang zengi be". Solohov beszédének jelentős részét az irodalomnak' szentelte. Megelégedéssel állapította meg, hogy most számos fiatal, valóban tehetséges író érett, mesteri művész lett. Ez nemcsak az orosz írókra, hanem más nemzeti irodalmak képviselőire is vonatkozik. A küldöttek tapsa között mondotta, hogy a lett dolgozók a köztársaság népgazdaság-fejlesztési hétéves tervét öt év alatt teljesítik. • A komplex gépesítésé a jövő A kongresszuson felszólalt A, V. GITALOV elvtárs, az „SZKP XX. kongresszusa“ nevet viselő kolhoz gépesítője. Többek között ■ ezeket mondotta: — Kolhozunk és traktoros brigádunk becsülettel teljesítette a párt XXII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásait. Kötelezettséget vállaltunk, hogy (a kukorica kivételével) 24 mázsa szemestakarmányt takarítunk be, de a kolhoz hektáronként 27,5 mázsás átlagot ért el, s 1168 hektárnyi területen őszi búzából 28,6 mázsát hektáronként. — Kolhozunk tagjai idén 190 hektárról tejes-viaszérésü kukoricát takarítottak be, míg 613 ha-on szemeskukoricát termesztettünk, s ebből 184 ha termését keresztezésre használtuk föl. E területen 50 5 mázsás hektárhozamot értünk el. További 429 hektáron átlagban 75 mázsás szemhozamot takarítottunk be. — Szüntelenül szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság fejlesztését és állandóan értékes tanácsokat kell adnunk, hogyan tökéletesíthetek a mezőgazdasági gépek és miképp érvényesíthető a komplex gépesítés a kolhozok és szovhozok termelésében. Traktoros brigádunk, ami a komplex gépesítést illeti, már hat éve takarítja be a kukoricát és a napraforgót minden kézi munka nélkül. Mi a talaj megművelésével és a betakarítással összefüggő minden munkát géppel végzünk, ami lehetővé teszi a termelési költségek lényeges csökkentését. Ügy vélem, hogy minden mázsa kukoricára kevesebb munkát fordítunk, mint Garst. HRUSCSOV: Alekszandr Vasziljevics, írja meg neki: egy évig tanultam önnél és most már túlszárnyaltam Garst gazdasági mutatóit. írja meg, hogy önök a kolhozban mennyi-Államosított szocialista iparunk első szülöttje: a kuncicei Klement Gottwald Oj Kohómű vei szebb kukoricát termelnek, mint ők. GITALOV: Kérem, Nyikita Szergejevics, megírom neki. HRUSCSOV: Garst olyan ember, aki ésszerűen gondolkodik. Tőkés, de becsületesen akar velünk versenyezni. Fel kell használnunk tapasztalatait a kukorica termesztésben és tanulnunk kell tőle. Nagy tapasztalatokkal rendelkezik. GITALOV: 1958-ban Garstnál dolgoztam ... HRUSCSOV: A küldöttek nemigen tudják, hogy Gitalov elvtárs 1958-ban Amerikába, Garst farmjára utazott. Maga Garst javasolta nekem: Hruscsov úr, küldje hozzám embereit, és én megtanítom őket arra, hogyan tud egy ember 100 hektár kukoricát megművelni. (Folytatás a 2. oldalon) Nem várhatunk az ősziek vetésével Végre megeredtek az ég csatornái, esőt kapott a szomjas föld. Vajon melyik szövetkezet járt jól? A felelet: az amelyik porba vetette a gabonát, és most csírát ereszt a mag. Az eső után Könnyebb a szántás. Ennek ellenére a vetőszántás üteme ném kielégítő. A száraz hetekhez viszonyítva a heti gyarapodás csak 8000 hektárt mutat szlovákiai méretben. A búza vetése naponta csak 15 %-kal növekedik, ami azt jelenti, hogy a tervet csak 54,5 %-ra teljesítettük. A kerületek közül a kelet-szlovákiai jár élen, amely a búzavetés tervét 68,8 %-ra teljesítette, és a napi gyarapodás meghaladja a 20 %-ot. Ezzel szemben a nyugat-szlovákiai kerület még csak az 50 %-nál tart és a napi emelkedés mindössze 11 %-ot tesz ki. Az elvetett búzafajták közül mintegy 65 % nagy termőképességű. A búza vetésének meggyorsítása azért is indokolt, mert az eredeti tervtől eltérően 23 400 hektárral többet kell vetnünk. Egyes járási funkcionáriusok eddig azt állították, hogy a szárazság miatt.kullog a munka. Ezzel szemben érdemes összehasonlítani néhány járást. Járás A' búza vetése %-ban Dunaszerdahely - 97 ’ Érsekújvár 33 Trencín 18 Galánta 81 Nyitra 24 Bratislava-vidék 66 A kongresszus jegyében Az SZKP XXII. kongresszusa nagy visszhangra talált mezőgazdasági dolgozóink között is. Hruscsov elvtárs beszámolóját és a párt programtervezetét többnyire közvetlenül a munkahelyen vitatták meg. Mindkettőt nagy megelégedettséggel fogadták, s válaszul értékes kötelezettségvállalást tettek, hogy ók is hozzájáruljanak az emberiség boldog jövőjének kialakításához. A Bardejovi Állami Gazdaság dolgozói a kongresszus, valamint a Nagy Októberi Szorialista Forradalom 44. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy terven felül 2500 kg marhahúst és 1500 kg sertéshúst juttatnak dolgozóink asztalára. Ezenkívül mintegy S vagon cukorrépát adnak át terven felül a cukorgyáraknak. A p o p r á d i járás földművesei az említett aikalomból szintén szép kötelezettségvállalást tettek. Terven felül 55 000 liter tejet, 73 000 tojást és 54 000 kg húst adnak át felvásárló üzemeinknek. A nagykéri szövetkezetnek sem kell szégyenkeznie felajánlásai miatt. Nemcsak hogy teljesíti felvásárlási tervét állattenyésztési termékekből hanem 70 000 liter tejjel, 70 mázsa sertéshússal, 20 mázsa baromfihússal és 25 mázsa marhahússal ad el többet. A szövetkezet tagjai arra is ígéretet tettek, hogy- a harmadik ötéves terv nutatóit négy év alatt teljesítik. — Ez évi eladási tervünket 130 000 liter tejjel, 250 mázsa marha- és 75 mázsa sertéshússal teljesítjük túl — hangzik a Lesenicei Állami Gazdaság dolgozóinak felajánlása. A sárkányi földmuvesszövetkezet a' tejtermelés terén tett értékes felajánlást: A szövetkezét tagsága vállalta, hogy a tervet 50 000 liter tejjel szárnyalja túl. V. ,1. Az érsekújvári és dunaszerdahelyi járás majdnem egyforma termelési feltételekkel rendelkezik, de különbség mégis nagy. Ebből is láthatjuk, hogy az objektív okok keresése helyett, meg kell fogni a dolog végét. MINDEN TRAKTOR KÉT VÁLTÁSBAN DOLGOZZÉK Az őszi mélyszántás szintén lassan halad. Pedig vannak jó példák is. Kiváló traktorósaink, Tarcsi 620, Szalma 647 hektárt szántott. Sikerük titka, hogy gépük éjjel-nappal megy. Viszont szlovákiai méretben csak 990 traktor dolgozik éjszakai váltásban A kelet-szlovákiai kerületben a lánctalpas traktoroknak csak a 14 %-a dolgozik két váltásban. A lekéri szövetkezetben Csurgay, Téglás és Bényi traktorosok az SZKP XXIL kongreszszusa tiszteletére az őszi szántást november 10-ig befejezik. Hasonló vállalásokkal találkozhatunk más. szövetkezetekben is. A CUKORRÉPA RÖVIDESEN A GYÁRAKBA KERÜL A cukorrépa betakarítása a száraz időjárás ellenére is jó ütemben haladt és az utolsó napokban meggyorsult. A betakarítás időtervét közel 6d%-ra teljesítettük. A szövetkezetek egymás után jelentik, hogy a szállítást. befejezték. A búcsi szövetkezet már mind a 150 vagon cukorrépáját beszállította. HASZNÁLJUK KI AZ IDŐT a komposzt készítésére A komposztkészítés országos tervet még .csak 60 %-ra teljesítettük. Ami azt. jelenti, hogy egy hektár mezőgazdasági területre csak 1,74 m5 komposzt jut. A legjobb eredményt az észak-csehországi kerület mutatja, ahol egy hektár területre már 2,8 m3 komposztot készítettek. Elmarad a közép-szlovákiai kerület 0,74 m3 teljesítéssel. — b-Ezen a napon, amikor dolgozó népünk első legnagyobb sikerének, a nehézipar és a pénzintézetek államosításának évfordulóját ünnepeljük, hasznos lesz mérlegelés tárgyává tennünk azt, hogy az említett intézkedések milyen mértékben szolgálták mindannyiunk közös ügyének, hazánk felvirágzásának, szocialista társadalmunk győzelmes kibontakozásának és a dolgozó népünk gazdasági, valamint kulturális felemelkedésének ügyét. Tizenhat év távlatából megállapíthatjuk, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja helyesen, a dolgozók osztályérdekének szem előtt tartásával cselekedett, amikor a forradalmi munkásosztályra és a dolgozók széles tömegeire támaszkodva, meg nem alkuvó harcot folytatott a kizsákmányolásra épült gazdasági élet felszámolásáért, amikor a kulcsipar és a pénzintézetek államosításával lerakta egy tervszerűen fejlődő szocialista nemzetgazdaság alapjait. A nehézipar és a pénzintézetek államosítása — mind gazdasági, mind politikai szempontból — döntő csapásként hatott a burzsoáziára, és egyben kifejezésre juttatta hazánk dolgozóinak egy kizsákmányolástól mentes társadalmi rend megteremtésére való törekvését. Már a kezdet kezdetén elértük azt, hogy az ipari termelésünk több mint 60 %-ából eredő hasznot nem a kapitalisták használták fel parazita életmódjuk fenntartására, hanem azt felhasználhattuk nemzetgazdaságunk újjáépítésére é* a szocialista iparosítás alapjainak lerakására. Az új, a kizsákmányolástól mentes termelési viszonyok, amelyek az államosítás következtében jöttek létre, hihetetlenül meggyorsították nemzetgazdaságunk fejlődését és a munkásosztálynak, valamint szövetségeseinek a burzsoázia maradványai felett aratott teljes győzelmét. Az 1948-as februári események után, amikor hazánk dolgozó népe, Csehszlovákia Kommunista Pártja müge tömörülve s a munkásosztály vezetésével, győzedelmeskedett a reakció erői felett és hozzálátott a szocialista nemzetgazdaság felépítéséhez, az államosított nehézipar és pénzintézetek alkották az anyagi bázist. A szocialista tervgazdálkodás szellemében termelő nehéziparunk, dicső munkásosztályunk lelkes és áldozatos erőfeszítései következtében, gyors ütemben emelte termelékenységét és lehetőséget adott arra, hogy a szocialista iparosítás keretében új, gigantikus méretű nehézipari üzemeket és a könnyűipar üzemeinek széles hálózatát hozzuk létre. így tehát aránylag rövid idő leforgása alatt elértük azt, hogy hazánk világméretekben is elismert, virágzó ipari országgá fejlődött. A szocialista iparunk fejlesztésében és hazánk szocialista építésében elért hatalmas eredményeink meghozóén bizonyítják, hogy a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult dolgozó nép alkotó ereje kimeríthetetlen és szinte hihetetlennek tűnő hatalmas alkotások forrása. De említett eredményeink — a kommunizmust építő szovjet nép kimagasló eredményei mellett — a napnál is világosabban bizonyítják, hogy a szocializmus mindjobban kimagasló fölényben van a kapitalizmus felett. Amikor tizenhat év távlatából értékeljük nehéziparunk és pénzintézeteink államosításának, valamint világhírűvé vált és állandóan fejlődő szocialista iparunk jelentőségét, tudatosítanunk kel! azt is, hogy szocialista iparunk fejlődése döntően befolyásolta a kizsákmányolásra és primitív termelési formákra épült falusi életkörülmények gyökeres átalakulását. Egyrészt fejlett és állandóan fejlődő iparunk sürgette a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérést, nffgpedig abból a célból, hogy a mezőgazdaság mindjobban kielégítse az iparnak a mezőgazdasággal szemben támasztott nyersanyag-igényeit, hogy biztosítsa dolgozó társadalmunk részére a mezőgazdaságból származó közszükségleti cikkek iránti igények kielégítését, továbbá, hogy létrejöjjön egy olyan termelési forma mezőgazdaságunkban, amely alkalmazni tudja a technikai haladás vívmányait, vagyis a mezőgazdaság céljaira gyártott gépeket és berendezéseket. Másrészt fejlődő szocialista iparunk megkönnyítette dolgozó parasztságunknak a múlt átkos hagyományainak felszámolásáért vívott eredményes harcát, vagyis azon törekvését, hogy a nehéz fizikai munkával járó kisüzemi mezőgazdasági termelés — amelynek kísérője a legtöbb esetben nyomor és nélkülözés volt — felváltsa a korszerű agrotechnika ésszerű felhasználására épült szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel. ■ i Szinte felmérhetetlen az a segítség, amelyet szocialista iparunk és dicső munkásosztályunk nyújtott és a jövőben is nyújt falusi dolgozóinknak a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló törekvésünkben. Ezt méltányolni tudjuk már akkor is, ba csupán a mezőgazdasági gépek sokaságát nézzük. Ha kiindulunk abból, hogy harmadik ötéves tervünk időszakában újabb százezer traktort kap mezőgazdaságunk, hogy minden 149 hektár gabonaterületre jut egy gabonakombájn, 59 hektár kukorica-vetésterületre egy kukoricakombájn, s hogy 1970-ig mezőgazdasági termelésünk elérheti az ipari termelés színvonalát, arra a következtetésre jutunk, hogy szocialista iparunk döntően befolyásolja a mezőgazdasági dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javulását, falvaink gazdasági és kulturális felemelkedését. Eredményeink értékelésénél azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hős szovjet nép hatalmas véráldozatokat követelő felszabadító harcai nyomán jutottunk abba a szerencsés helyzetbe, hogy magunkévá, a dolgozó nép tulajdonává tehettük a gyárakat, a bányákat és hazánk összes kincseit, s hogy a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége és a szocialista tábor országaival való elvtársi együttműködésünk következtében érhettük el azt. hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság virágzó mezőgazdasággal és világméretekben elismeri, hatalmas szocialista iparral rendelkező országgá, dolgozó népünk boldog otthonává vált. Gazdasági együttműködésünk, testvéri szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival jelenti a biztosítékát annak is, hogy dolgozó népünk céltudatos és lelkes munkájának eredményeként. hazánk mind gazdagabb, s népünk mind boldogabb lesz, hogy példaképünk, a szovjet nép útmutatása nyomán határozottan menetelhetünk célunk, a kommunizmus felé. A szociolista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDA SÁGI DOLGOZOK LAPJA
