Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-22 / 85. szám
A kommunizmus győzedelmeskedik az egész világon! BBBBBBBBBBBflBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflB■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ban szétkergesse az országgyűlést, börtönbe vésse a nép legjobb fiait, stb. Mindez ideig-óráig elodázhatja a kapitalizmus uralmának bukását. Az imperialisták maguk alatt vágják a fát. Nincs a világon erő, amely- megállíthatná az emberiséget a haladás útján. Az események bizonyítják, hogy pártunknak a XX. kongresszuson kidolgozott irányvonala helyes és jő volt: a kongresszus leszögezte: korunk fő jellemvonása az a tény, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország határain és világrendszerré változott. Az SZKP KB első titkára ezután részletesen foglalkozott a szocialista világrendszer hatalmának további növekedésével, majd így folytatta: ' Az elmúlt időszakban a szocialista világrendszer történelmi fejlődésének fontos szakasza zárult le. Jellemző sajátosságai a következők: A Szovjetunió megkezdte a kommunizmus széleskörű építésének szakaszát: a legtöbb népi demokratikus országban megszüntették a többszektoros gazdálkodást és most fejezik be a szocializmus építését: a szocialista országok között minden téren kifejlődött és elmélyült a testvéri együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás. Ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem valamennyi szocialista országban felszámolták a kapitalizmus helyreállításának gazdasági és társadalmi lehetőségeit. Az új világrendszer növekvő ereje biztosítékul szolgál a szocialista országoknak, hogy politikai és társadalmi-gazdasági vívmányaik megdönthetetlenek. A szocialista világrendszer gazdasága továbbra is sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a tőkésgazdaság. Valamennyi szocialista országban megváltozott a mezőgazdasági és az ipari termelés viszonya. Az ipari termelés részaránya rohamosan nő. A szocialista táborban most összesen mintegy 75 százalékot tesz ki. Az elmúlt évek nagy forradalmi eseménye az volt, hogy a legtöbb népi demokratikus országban befejezték a mezőgazdasági termelés szövetkezeti alapokra helyezését. A szocialista szektor részaránya az egész mezőgazdasági termelésben a szocialista rendszer keretében immár meghaladja a 90 %-ót. Ennek következtében megváltozott a társadalom osztályszerkezete, megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége, felszámolták az embernek ember által való kizsákmányolása gazdasági alapját. Hruscsov elvtárs ezután részletesen elemezte a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának erejét, majd leszögezte, hogy ma inkább, mint bármikor azelőtt, érvényes Lenin útmutatása, amely szerint a szocializmus elsősorban gazdasági sikereivel hat a világ fejlődésére. Tovább éleződik a tőkésországok közötti ellentét Hruscsov elvtárs rámutatott arra, hogy a XX. kongresszus óta a kapitalizmus bomlásának általános irányzata könyörtelenül tovább hatott. A tőkésországok gazdasága még ingatagabb lett, a lázas, beteg emberre emlékeztet: a rövid fellendülés szakaszai gyakran váltakoznak visszaesésekkel és válságokkal. A legfőbb tőkéshatalom, az USA öt esztendő alatt kétszer ment keresztül termelési válságon, s mindez kihat az egész kapitalista világrendszerre. Az utóbbi években jelentős változások tanúi vagyunk a tőkésvilág erőviszonyait tekintve. 1. Az USA elvesztette abszolút fölényét a világ kapitalista termelésében és kereskedelmében: így a többi tőkéshataiom sorában ma nagyjában ugyanazt a helyet foglalja el, mint a háború előtt. 2. Jelentősen meggyengült Anglia és Franciaország helyzete. Ezek az államok, Belgiumhoz és Hollandiához hasonlóan, visszavonhatatlanul elvesztik gyarmataikat. 3. Jelentősen előretörtek a háborúban legyőzött országok, főleg Nyugat-Németország és Japán. Ma a tőkésvilág ipari termelésének mintegy 17 %-a jut Nyugat-Németországra, Japánra és Olaszországra. Az SZKP KB első titkára ezután vázolta a nyugati országok közti gazdasági és politikai nézeteltérések egész sorát. Politikánk változatlan irányvonala: a békés együttélés Elvtársak! E beszámoló időszakában jelentős változások álltak be a világ erőviszonyaiban. A szocialista világrendszer megbízható bástya lett. amely az imperializmus hábgpús kalandjaival szemben nemcsak a ö3ráti országok nemzeteit, hanem az egész, emberiséget megvédelmezni. S az a tény, hogy az erők túlsúlya a nemzetei: szocialista társadalmának oldalán van, mérhetetlen szerencse az egész világ emberisége számára. Ugyanakkor világszerte tovább fejlődtek a békeszerető erők. A békés együttélés alapeivei, amelyeket Lenin dolgozott ki, s pártunk okmányai fejlesztettek tovább, változatlanok maradnak, továbbra is a szovjet külpolitika fő irányvonalát képezik. Hruscsov elvtárs ezután részletesen foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáival, majd kifejtette a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő rendezésének irányvonalát. A német békeszerződés kérdésével kapcsolatban leszögezte: Minden háborúnak, bármilyen súlyos és véres volt, békeszerződés aláírásával kel! végződnie. Ezt kell tenni Németország esetében is! A német békeszerződést alá kell és alá fogjuk írni a nyugati hatalmakkal együtt vagy nélkülük. A szovjet kormány továbbra is ragaszkodik a német kérdés gyors megoldásához, s ellenzi, hogy ezt a megoldást a végtelenségig halogassák. A Szovjetunió a kommunizmus építésének előrehaladott szakaszába lépett Elvtársak! A XX. kongresszus után pártunk tevékenységének fő és döntő része az a harc volt, amelyet a kommunizmus építésének előrehaladott szakaszában adódó fő feladatok teljesítéséért folytattunk. A Központi Bizottság elégedetten jelenti a kongresszusnak, hogy a népgazdaság valamennyi ágazata gyorsan fejlődik Állandóan emelkedik a nép életszínvonala. A szovjet tudomány és technika Új csúcseredményekét ért el. Sikeresen teljesítjük a hétéves tervet. Hazánk messzire' előrejutott a gazdasági fő feladatok teljesítésében, hogy az egy lakosra eső termelésben utolérje és fölülmúlja a legfejlettebb tőkésállamokat, A népgazdaság gyarapításában töretlen lendülettel haladunk előre, és tántoríthatatlanul követve a Lenin áital kitűzött utat, egyik eredményt a másik után érjük el. Egyre közelebb kerülünk kitűzött nagy célunkhoz és már világosan látjuk a ragyogó tetőt, amelyen a szovjet nép a közeljövőben kitűzi a kommunizmus zászlaját. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megállapította: — A kommunizmus anyagi és műszaki alapjának építésében fontos szakaszt jelent a Szovjetunió népgazdaság-fejlesztési hétéves terve, amelyet a XXI. pártkongresszus hagyott jóvá. Országunk ma a világ ipari termelésének köze! ötödét állítja elő: többet termel, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország, Japán. Belgium és Hollandia együtt. Márpedig ezek mind fejlett országok, amelyek lakossága összesen meghaladja a 280 milliót. Az a tény, hogy 220 millió lakosú országúnk az ipari termelés összes mennyiségét tekintve megelőzte ezeket az országokat azt tanúsítja, hogy milyen biztosan és gyorsan fejlődik a szocialista gazdasági élet. A hétéves terv teljesítésével hazánk oda jut, hogy már nem kell hozzá sok idő és gazdaságilag megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat. Ha a Szovjetunió megoldja e gazdasági fő feladatát az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott békés versengésben, világraszóló győzelmet ér el. Gazdaságosabban, pazarlás nélkül- Amint látják, jó! megy sorsunk — folytatta nagy jelentőségű beszámolóját Hruscsov elvtárs. — Minden lehetőségünk megvan, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel megteremtsük a párt programtervezetében kitűzött még nagyobb feladatok megoldásának biztos alapját. Hogy azonban e lehetőségek valóra váljanak, ahhoz sokat kel1 dolgoznunk, jobban, gazdaságosabban kell kihasználnunk a tartalékokat, kitartóan tökéletesítenünk kel! népgazdaságunk tervezését(és irányítását. Ma a Szovjetunió a fejlett technika hazája, s a fejlett, valóban kommunista munkatermelékenységért folytatott harcunkban biztosan támaszkodhatunk nagyszerű technikánkra. Bár méltán értékeljük a műszak* haladás terén elért sikereket, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még sok a megoldatlan feladat. Előfordul például, hogy lassan vezetik be a termelésbe az új technikát. Vegyük például a moszkvai Lihacsov-autőgyárat. Négytonnás teherautókat készít, amelyek gyártását 14 esztendővel ezelőtt vezették be, s a munkafolyamatot azóta csak jelentéktelen mértékben korszerűsítették. Mivel mentegethetik a gyár és a moszkvai városi népgazdasági tanács vezetői ragaszkodásukat az elavult technikához? Az újítás bevezetése néha a termelési költség emelkedésével, további gondokkal függ össze. Előfordul az is, hogy részleges kudarcokkal jár. Sokszor egyszerűbb és kényelmesebb. ha ma is azt teszünk, amit tegnap tettünk, és holnap is azt fogjuk* csinálni, amit ma. Sajnos, akadnak még nálunk olyan vezetők, akik minden napjukat zavartalan nyugalomban akarják eltölteni. A szovjet gazdaság vezetői azonban nem dolgozhatnak így. A tespedés. egy helyben topogás idegen a szocialista termelés lényegétől, amely dinamikus, forradalmi és mindig előretörő. Gyorsabban és. következetesebben kell kihasználnunk mindent, amit országunkban a tudomány és a technika létrehoz. Bátrabban kell felhasználnunk a legjobb külföldi tapasztalatokat, jobban ki kell bővítenünk a szakosítást és a termelési együttműködést, meg kel! gyorsítanunk a termelés egyetemes gépesítését és automatizálását. A kommunista gazdaság építése során nem tűrhetjük a műszaki maradiságot. Ahogy mondják: ,,Vén gebével akadályt átugrani nem lehet!“ A műszaki fejlesztés terén vezető szerep jut a villamosításnak. Az ország teljes villamosításának megvalósítása, hatalmas teljesítő képességű vízierőmüvek létesítése lehetővé teszi, hogy ezzel párhuzamosan más népgazdasági problémák komplexumának megoldásához is hozzáfogjunk. A hétéves tervben az állami beruházásokat 194-197 milliárd rubelben állapítottuk meg. Egyes emberek, akiket éppenséggel nem mondhatunk barátainknak, akkor kijelentették, hogy ekkora beruházási összeget nem érünk el. S lám. mi történt. Azt terveztük, hogy a beruházások évente átlag 8,6 %-kal szaporodnak, a valóságban azonban növekedésük az első három évben évente elérte a 11 %-ot. A beruházások tervének ilyen mérvű túlteljesítése azt jelenti, hogy a hétéves terv három esztendeje alatt népgazdaságunkban további több mint 3.5 milliárd rubelt ruházunk be. Majd Hruscsov elvtárs, kitérve a tervezés problémáira, kihangsúlyozta: Ügy kell eljárnunk, úgy kel! terveznünk, hogy szigorúan betartsuk a népgazdaság arányos fejlesztésének követelményét, s a lehető legnagyobb mértékben kihasználjunk minden tartalékot. E tekintetben fontos szerep jut a nemrég létrehozott, összevont gazdasági területeknek és az ott megalakított, a népgazdasági tanácsok munkáját, egyeztető és tervező bizottságoknak. Engesztelhetetlen harcot kel! indítanunk a nyersanyag, üzemanyag és villanyáram pazarlása ellen. Hányszor volt már szó arról, hogy nálunk értelmetlenül pazarolják a fémeket, és óriási mennyiségek mennek veszendőbe? Ezeket a hiányosságokat haladéktalanul fel kell számolnunk, hogy a népgazdaságunk felvirágoztatását szolgáló hétéves tervünket sikerrel teljesíthessük. A kommunizmus építésének előfeltétele a fejlett mezőgazdaság Elvtársak! A párt rendkívüli figyelmet szentelt a mezőgazdaság fejlesztésének abban az. időszakban, amelyre a beszámoló vonatkozik. Ez érthető A háború következtében, valamint a kolhozok és szovhozok irányításában elkövetett hibák és fogyatékosságok folytán a mezőgazdaság nehéz helyzetbe került. A párt előtt sürgős, létfontosságú feladat állott: rövid idő alatt kellett leküzdeni a mezőgazdaság lemaradását. Az 1953 szeptemberi plenáris ülésen és a KB többi plenáris ülésein feltártuk a mezőgazdaság irányításában levő hibák és fogya tékosségok gyökereit, kidolgoztuk a mozőgazdaság fellendítésének sokoldalú programját, A XX. kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a megtett lépéseket, és a Központi Bizottság feladatává tette, hogy lankadatlan eréllyel harcoljon a gabonafélék, az Ipari növények, a hús, a tej és más termékek termelésének gyors növeléséért. Ezekben az években igen fontos intézkedések valósultak meg a mezőgazdaságban, amelyek már igen nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak továbbra is a kommunizmus felépítésére, A párt és az egész nép tevékeny részvételével sikeresen megoldotta a mezőgazdaság fejlesztésének számos alapvető kérdését: Megszilárdult a kolhozok és szovhozok anyagi-műszaki alapja. Az 1956 —60-as években, az előző öt évhez viszonyítva, a mezőgazdaságba fektetett beruházások 13,9 milliárdról 27,2 milliárd rubelre növekedtek, vagyis csaknem megkétszereződtek. A mezőgazdaság 747 000 traktort és számos más gépet kapott az előző öt év 427 000 traktorával szemben: átszerveztük a gép- és traktorállomásokat, ami lehetővé tette, hogy egy kézben összpontosuljanak a fcfld és a gépek, s lehetővé vált a mezőgazdasági termelőerők jobb ki' asználésa feltételeinek megteremtése; óriási kiterjedésű szűzföldeket és hosszú éveken át parlagon heverő földeket tettünk termővé. Ezen az alapon döntő sikereket értünk el a gabonafélék termelésének növelésében, és megteremtettük a feltételeket az állattenyésztési termelés gyorsabb fokozására; növeltük a szovhozok termelését a kommunizmus építése során. Hét év alatt több mint 3000 új szovhozt létesítettünk, úgyhogy most összesen mintegy 8000 szovhozunk van., Számos szovhoz valóban mintaüzem, magasfokúan termelékeny gazdaság, a mezőgazdasági termelés szocialista megszervezésének példaképe. A szovhozok vetésterülete 15 millió hektárról 80 millióra növekedett és a szovhozok részaránya a gabonafélék felvásárlásában 45 %-ot, a tejnél 32 %-ot és a gyapjúnál 31 %-ot tett ki; a tervezés új módszerét vezettük be, amely az állami irányítás és a tömegek alkotó kezdeményezése sokoldalú fejlesztésével való egybekapcsolásának elvén alapul. Ez a módszer növelte a vidéki dolgozók aktivitását, a kolhozok és a helyi szervek felelősségét a föld és a gépek jobb kihasználásáért; felújítottuk a kolhozparasztoknak, a szovhozmunkásoknak és szakembereknek a mezőgazdasági termelés növelésében való anyagi érdekeltsége lenini elvét. Az állam a kötelező beadásról áttért a termények felvásárlására, jelentősen növelte a felvásárlási árakat, leszállította a vidéki termelésre szánt áruk árait; a kolhozokat és szovhozokat vezető káderekkel és szakemberekkel erősítettük meg. A párt felhívására sok százezer kommunista és pártonkívüli meijt a falvakra dolgozni. Ezek a pártunk által foganatosított fő intézkedések, amelyek valóban forradalmi jelentőséggel bírtak a mezőgazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése szempontjából. Az elmúlt öt évben az egész mezőgazdasági termelés, az előző öt évhez viszonyítva, 43 °/o-kal növekedett. Lényegesen fokozódott a gabonafélék, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek termelése. A társadalmi termelés fejlődése alapján a kolhozok pénzjövedelme és oszthatatlan alapja megkétszereződött. A társadalmi gazdálkodás fejlődése a kolhozparasztok emelkedő életszínvonalának alapja lett. ^Nézzük mi a helyzet a mezőgazdaság legfontosabb ágazataiban. A Központi Bizottság valamennyi vidéki dolgozó erőfeszítését a gabonatermelésnek mint a mezőgazdaság fejlesztése alapjának növelésére irányította. A párt bírálta a füves vetésforgók sablonos bevezetését a növénytermesztésben, lépések történtek a legnagyobb hozamú és legértékesebb terményekkel, a búzával és kukoricával bevetett területek nagyságának lényeges növelésére és a vetőmagtermelés megjavítására. A szüzföldek termővé tétele a kommunizmus építésének győzelme A párt által megvalósított intézkedések sorában jelentős hely illeti meg a szűzföldek és a hosszú ideje parlagon heverő földek termővé tételét. A Központi Bizottság örömmel jelenti a kongresszusnak, hogy a szűzföldek termővé tételének feladatát sikeresen teljesítettük. Kazahsztán, Szibéria, a Volga-menti terület, az Ural beláthatatlan sztyeppjein és más keleti körzetekben 41,8 millió hektár új főidet tettek termővé és állítottak a nép szolgálatába, A szűzföldek most az ország egész gabonafelvásárlásának több mint 40 %-át fedezik. A szűzföldek termővé tétele hős népünknek a kommunizmus építésében aratott nagy győzelme; — |olyan győzelem, amely örökké emlékezetes marad! örvendetes annak a megállapítása, hogy az új földek termővé tételében részt vettek a Szovjetunió valamennyi testvéri köztársaságának nemzetei, főként a. mi dicső ifjúságunk, a lenini Komszomoi, A párt felhívására a hazafiak százezrei mentek a lakatlan sztyeppekre, hős munkát végeztek és ezzel dicsőséget szereztek nagy hazánknak. A szüzföldek jelentősége nem ér véget azzal, hogy az ország innen a gabona további milliárdjait kapja. A szűzföldek felhasználásával óriási területek alakulnak át az ország keleti részében. A sztyeppen nagy szovhozok, telepek alakultak, vasútvonalak és országutak szelik át ezt a területet, villanyvezeték húzódik rajta, tudományos Intézetek és iskolák épültek, A párt és a nép az ország keleti részében óriási ipari támaszpontot épített ki, A szüzföldek felhasználásával most a keleti területeken hatalmas gabona- és állattenyésztési termelési támaszpontot is létesítettünk. A Szovjet-Kelet kincseinek egész komplexuma tehát a kommunizmus építésének nagy müvét fogja szolgálni. Ez valóban az ország kommunista megújhodását jelenti. Amikor a párt a gabonagazd.ilkodás fejlesztésének problémáját megoldotta, ugyanakkor harcot indított a cukorrépa, gyapot, len, napraforgó, burgonya, zöldség, gyümölcs, a citrusfélék és a tea termelésének növeléséért. Ezen a téren is jelentős sikereket értünk el, A mezőgazdasági termékek termelésének növekedését a következő adatok mutatják: Átlagos évi termelés 1956 — 1980 Termény --------. , , 1951-1955 1956-1960 iS01 _______________________________ _________________szemben Szemesek (millió púd) 5442 7742 142 Cukorrépa cukorgyárak * részére (millió tonna) 24,0 45,6 190 Nyersgyapot (1000 t) 3888 4365 112 Napraforgó (1000 tonna) 2456 3672 J50 Lenrost (1000 tonna) 234 438 187 Burgonya (millió tonna) 69,5 88,3 127 Zöldség (millió tonna) 11.2 15,1 134 Gyümölcs (1000 tonna) 2100 2905 138 Szőlő (1000 tonna) 1021 1592 156 Tea (1000 tonna) 105,8 134,0 127
