Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-16 / 57. szám
Hruscsov elvtárs múlt szombati beszéde egész héten a nemzetközi érdeklődés középpontjában állt. Azok az országok, amelyeknek érdeke a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini probléma rendezése, örömmel fogadták az új szovjet'javaslatokat, s ugyanakkor helyeselték a szovjet kormánynak azt a bejelentését, hogy válaszul a nyugati hatalmak kardcsörtetö politikájára, fokozza országa és a többi szocialista állam szempontjából szükséges védelmi erejét. A szovjet kormányfő beszéde — ezt Nyugaton is nagy részben elismerik —, felhívás a józan észhez és a nemzetközi feszültség tárgyalások útján történő rendezését sürgeti. Ezzel szemben az USA uralkodó körei nem akarnak komolyan foglalkozni a német kérdéssel foglalkozó konstruktív szovjet javaslatokkal. Erre vall MC Namara amerikai hadügyminiszter nyilatkozata is, amelyben bejelcn-1 tette, hogy a washingtoni kormány j felülvizsgálja a nukleáris és hagyományos fegyverek növelésének lehetőségét. Más szóval ez annyit jelent, hogy a Pentagon urai lázas fegyverkezést hajszával válaszolnak a Szovjatunió békejavaslataira. Bonnban természetesen kedvezően fogadták az amerikai álláspontot, sőt Adenauer kancellár annyira ment, hogy egyik választási nagygyűlésen kijelentette:- Az ég szerelmére, mi történne, ha egy semleges Németország alakulna. Az angol sajtó és közvélemény jóval óvatosabb hangon kezelte az új szovjet javaslatokat. Macmillan miniszterelnök az alsóházban mondott beszédében azt mondotta, hogy szerinte tárgyalásokat kéll folytatni Németország ügyében. Több angol lap Hruscsov elvtárs beszédéhez fűzött kommentárjában fonálként húzódik végig a gondolat: íegyvercsörtetés helyett tárgyalni kell a német békeszerződés és Nyugat-Berlin problémájáról. Amíg a világ közvéleménye éberen figyeli Németország és Nyugat-Berlin sorsáról folyó fejleményeket, Adenauer kancellár provokatív jellegű látogatást tett Nyugat-Berlinben. Két napon át tárgyalásokat folytatott Willy Brandt polgármesterrel és több más nyugat-berlini politikussal. A kancellár látogatásával kapcsolatban még egyes nyugati hírügynökségek is aggodalmuknak adtak kifejezést, s megjegyezték, hogy Adenauer nyugat-berlini útja fokozza a Kelet és Nyugat közti feszültséget. Itt említjük meg, hogy a bonni kormány eljuttatta válaszát a Szovjetunió kormányának ez év februárjában küldött jegyzékére, amely sürgette a német kérdés mielőbbi békés rendezését. Adenauerék majdnem öt hőnapig fogalmazták a válaszjegyzék szövegét, amely végül semmi konkrét javaslatot nem tartalmaz, sőt arcátlanul azt állítja, hogy a Szovjetunió által javasolt német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés rendezése elmérgesítené a nemzetközi helyzetet. Nemzetközi politikai körökben érdeklődéssel várták de Gaulle rádió- és televíziós beszédét, amely mint már annyiszor, újból csalódást okozott. A tábornok beszédének jelentős részét Franciaország gazdasági helyzetének elemzésére fordította. Beismerte, hogy az ország mezőgazdasága súlyos válságban van. Azonban a válságból kivezető utat a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek likvidálásában jelölte meg. Algériai politikájával kapcsolatban semmi újat nem mondott, csupán a francia hadsereg szolgálati idejének néhány hetes csökkentését helyezte kilátásba. Az új szovjet javaslatokkal kapcsolatban Bonn szája íze szerint nyilatkozott. Kijelentette: nincs rá remény, hogy Washington, London és Párizs elfogadja a szovjet javaslatokat a német kérdés és Nyugat-Berlin problémájának rendezésére. Algéria „függetlensége" a francia gyarmatosítók elképzelésében 2 fkáért 1961. július 16. Világos á! iásfoglalás Amint azt már előbbi számunkban közöltük, Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rendkívül nagyjelentőségű beszédet mondott a szovjet katonai akadémiák végzett növendékei tiszteletére rendezett ünnepi gyűlésen a moszkvai Kreml-palotában. Hruscsov elvtárs ismét, csakúgy, mint minden eddigi, a német kérdéssel foglalkozó nyilatkozatában, békeértekezletre, kelet-nyugati tárgyalásokra, megegyezéses megoldásra hívta fel a nagyhatalmakat. Ez a beszéd ismét a tárgyalások nyelvén szólt a Nyugathoz. De ezúttal másról is volt benne sző. A szovjet miniszterelnök bejelentette: ideiglenesen leállít ják a fegyveres erők 1961-re tervezett csökkentését és ebben az évben 3 milliárd 144 millió rubellel növelik a védelmi célokra fordított kiadásokat. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ezekre az intézkedésekre a külső körülmények kényszerítették a szovjet kormányt. A Szovjetuniónál nincs • Magyarország és a Mongol Népköztársaság között megegyezés jött létre, amelynek értelmében magyar szakemberek segítségével nagy teljesítményű malmokat építenek Mongóliában. A berendezések legnagyobb részét Magyarországon gyártják. 4 Damaszkuszban végétért az Arab Liga országainak gazdasági értekezlete. A tagállamok képviselői az arab országok közti kereskedelmi és árucsere forgalmi egyezmény kérdéseit vitatták meg. • Az olasz parlament elfogadta az 1961-62 évre szóló katonai kiadásokat. összesen 739 milliárd lírát irányzott elő katonai célokra, 64 milliárd lírával többet mint az elmúlt évben. • Angliában felemelték a közlekedési jegyárakat. Az áremelkedés következtében az angol utazóközönség 5—12 íj)-kai többet fizet a menetjegyekért. • A nyugatnémet Bundeswehr magasrangú tisztjei 90 helikoptert vásároltak az USA-ban. Már hamarabb 50 helikopter érkezett a bonni hadsereg számára ugyancsak az USA-ból. • A szocialista országok közös energiatermelés tavaly ismét nagy eredményt ért el. összesen 470 milliárd kilowattóra villanyenergiát termeltek, ami 5,5-szer annyi, mint a háború előtti mennyiség. • Romániában csehszlovák segítséggel egy nagy teljesítményű üveggyár építését kezdték meg, amelynek évi termelése több lesz, mint a háború előtti egész román üvegiparnak. • A Szovjetunió nagy segítséget nyújt az afrikai független államok nehéziparának fejlesztésében. Legutóbb Guinea, Ghana, Etiópia és a Mali Köztársaság képviselői és szakemberei tárgyaltak Moszkvában a szovjet segítség gyakorlati megvalósításénak egyes kérdéseiről. • A Lengyel Távirati Iroda jelentése szerint az év első négy hónapjában több mint 10 %-kal emelkedett a lengyel ipar termelése az elmúlt év hasonló időszakával szemben. • Indonézia első vagongyárának építéséhez Csehszlovákia jelentős gépi és műszaki segítséget nyújt és szakembereket is ad. A Strojexport külkereskedelmi vállalat Indonézia rendelésére 2500 vasúti teherkocsit szállít. (Mo) szenvedélyesebb híve és harcosa a leszerelésnek, a fegyverkezési terhek csökkentésének. De a szovjet kormánynak ezúttal meg kellett mutatnia, hogy ha szükséges, a Szovjetunió is tud a katonai intézkedések nyelvén válaszolni a nyugati fenyegetőzésekre. A forrófejüeknek tudomásul kell venni: minden — a szocialista tábor bármely országa ellen elkövetett — agressziós tettre megsemmisítő csapás vár. Nyugaton, az Egyesült Államokban is, sokan a hivatalos személyek közül feje tetejére állítják a dolgot. Azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy éppen a békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá nyilvánítása „élezi a helyzetet, növelj a feszültséget“. Nem győzik nyugat-berlini „jogaikat“ hangoztatni, megfeledkeznek azonban kötelességeikről. Arról, hogy meg kellett volna akadályozniuk a nyugatnémet milltarizmus feltámadását. A nyugati hatalmak részéről mindeddig főleg fenyegetőzésekkel: a NATO-haderők megerősítésével és a katonai költségvetések növelésével válaszoltak a Szovjetunió tárgyalási javaslataira. Bér igaz. hogy a békés megoldások követelése egyre szélesebb körben terjed el a nyugati közvéleményben. Hruscsov elvtárs legutóbbi beszéde leszögezi: a szovjet kormány továbbra is rendületlenül kitart békés ajánlata mellett. Célja nem több mint hogy az államok közötti kapcsolatokban diadalmaskodjék a józan ész, az áilamférfiúi bölcsesség. Erre kell, hogy figyelmeztessen mindenkit, akit illet a Szovjetunió világos, félreérthetetlen állásfoglalása. Hruscsov elvtársnak a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseivel foglalkozó múlt heti beszéde nagy visszhangot keltett világszerte. A burzsoé lapok egy része arra törekszik, hogy csökkentse a szovjet miniszterelnök javaslatainak lényegét. A józanabb sajtó azonban tárgyalásokra szólítja fel a nyugati hatalmak vezetőit és azt ajánlja, hogy fegyveresörtetés helyett tárgyaljanak a német és a nyugat-berlini kérdés megoldásáról. Nkrumah elnök látogatása a Szovjetunióban Erősödik a két nép barátsága Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására néhány napos látogatást tett a Szovjetunióban. A többi között találkozott Hruscsov és Brezsnyev elvtársakkal, majd részt vett a ghanai-szovjet barátság tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédében kijelentette, hogy a szovjet nép mély rokonszenvet és tiszteletet érez a Ghánái Köztársaság és a fiatal független afrikai államok népei iránt. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta a Szovjetunió azon törekvését, hogy minél szorosabban együttműködjék a fiatal független afrikai államokkal, s ezzel is hozzájáruljon a békés egymás mellett élés nemes gondolatához. A szovjet kormányfő utalt arra, hogy az USA, Anglia és Franciaország képviselői tartózkodtak a szavazástól, az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán a gyarmati országok függetlenségének elismeréséről. Kijelentette: a gyarmati rendszer teljes felszámolását nem lehet megakadályozni. * * * Nkrumah elnök válaszbeszédében megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd népe nevében köszönetét mondott a Szovjetunió kormányának a független afrikai országoknak nyújtott gazdasági segítségért. Vadonatúj horogkeresztek; nem 1938-ból, hanem 1961-böl. A képen balra Lincoln Rockwell, az USA náci pártjának vezére. Tőle jobbra horogkereszttel ellátva a párt terrorosztagának tagjai, akik a hírhedt Ku-Klux- Klannal karöltve válogatás nélkül gyilkolnak négert és fehéret. (ke) őszinte leszerelést akarunk A bécsi Hruscsov-Kennedy találkozó alkalmával az USA kormányának átnyújtott szovjet emlékirat többi között hangsúlyozta az általános és teljes leszerelés kérdésének mielőbbi megoldását. Azóta, mint ismeretes, Washingtonban sor került Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter megbeszélésére, amely két hétig tartott. Közben, amerikai kérésre, megszakadtak a tárgyalások és mindkét fél megegyezett abban, hogy e hő 19-én Moszkvában folytatódnak a tárgyalások. Érdemes azonban visszapillantani a tárgyalások első felének eredményeire, különösen pedig az amerikai sajtóban megjelent rágalmazásokra, amelyekben a Szovjetunió kormányát vádolják, hogy gátolja a leszerelés kérdésének megvalósítását. Egyes amerikai lapok annyira mennek, hogy a Gromiko által előterjesztett, egyedül elfogadható javaslatokat „szovjet, ultimátumnak" nevezik. A kormányhoz közel álló New York Herald Tribune így ír: — A Szovjetunió nem akar egy olyan konferenciát, amely megoldaná a leszerelés kérdését. Itt az ideje, hogy hagyjunk fel mindenféle konferenciákkal, hívjuk haza a küldötteket, mert úgysem érünk el semmi eredményt. Mit szolgál tulajdonképpen az amerikai sajtónak ez a rágalomhadjárata? Miért forgatja ki az amerikai sajtó a szovjet leszerelési javaslatok valódi értelmét? Az ok egyszerű: az amerikai sajtó igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy a leszerelési kérdés megvalósításának halogatásáért a Szovjetunió kormánya a felelős. Ez azonban, mint oly sokszor, kudarccal jár, mert a haladó nyugati közvélemény nagyon is világosan látja és helyesen értelmezi a szovjet kormány leszerelési javaslatait. A New York Daily Mirror című lap már annyira jut, hogy egyszerűen kijelenti:- Az oroszok titokban akarják tartani azt, hogy atomrobbantásokat végeznek, az USA-t viszont azzal vádolják, hogy megszegte a kísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt. Jobb lesz talán ezt az egyezményt érvénytelennek tekinteni. Nos, már nemcsak egyes amerikai hidegháborús politikusok, hanem az amerikai sajtó is igyekszik előkészíteni a közvéleményt a robbantási kísérletekről szóló egyezmény felbontásának következményeire. A Fehér Ház és a Pentagon urai, úgy látszik, nem számítanak a világ haladó közvéleményének óriási erejével, amely minden bizonnyal keresztülhúzza ezeket a sötét terveket, , Az amerikai sajtó rágalomhadiárata a Szovjetunió leszerelési politikája ellen azonban egy csöppet sem von le a szovjet leszerelési javaslatok erejéből és igazságából, s reméljük a Moszkvában folytatandó szovjetamerikai megbeszélések bizonyára megteszik az első utat a megegyezéshez. (sk) Kétféle segítség i A gazdaságilag fejletlen országoknak nyújtott segítségnek nincs hosz- I szú története. Természetesen nem azért, hogy Afrika, Ázsia vagy Latin- i Amerika népeinek 3-4 évtizeddel ezelőtt nem lett volna rá szüksége. | A gyarmattartó hatalmak azonban a kizsákmányolás állandó fokozását tartották szem előtt, s eszük ágába sem jutott volna, hogy valamiféle segítséget nyújtsanak ezeknek az államoknak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására világszerte lavinaszerűen indult meg a gyarmati rendszer felbomlása. Ez a történeti folyamat azután rögtön az előtérbe hozta a gyarmati iga alól felszabadult népeknek nyújtandó gazdasági segítség szükségességét. A nyugati imperialista hatalmak, amikor elvesztették politikai befolyásukat volt gyarmataikon, igyekeztek „gazdasági segítség“ címén megtartani uralmukat. Erre leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányának politikája a példa, amely lépten-nyomon hangoztatja a volt gyarmati népek megsegítését, természetesen a monopoltöke érdekeit figyelembevéve. A második világháború befejezése után a Szovjetunió által nyújtott, politikai feltételektől mentes gazdasági segítség hiúsította meg a nyugati tőkésországok háború utáni nagyarányú neokolonialista politikáját. Ma már nem kevesebb mint 20 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország élvezi a Szovjetunió hathatós gazdasági és tudományos segítségét. Az 1954 — 1960-as években ezek az államok több mint 10 milliárd rubel összegben kaptak segíséget. A háború befejezése óta az USA 70 miiliárd dollárt fordított a külföldi országok gazdasági „megsegítésére". Ez azonban csak a monopoltőke urainak hozott busás hasznot, mert az amerikai kormány magas kamatot számított, másrészről különböző anyagi befektetéseket eszközölt, amelyből még nagyobb hasznot húzott. Teljesen érthető tehát, hogy egyre több a függetlenségét elnyert ország ad előnyt a Szovjetunió által nyújtott segítségnek. Szovjet technikusok és szakemberek több mint 300 különböző ipari berendezést vagy gyárat építenek Delhitől egészen Havanáig, a legkülönbözőbb afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban. Szovjet szakemberek segítségével ezeknek az országoknak természeti kincseinek feltárása nagyszerű távlatokat nyit gazdasági életük fellendítésében Indiában például, amely rohamosan építi nehéziparát, a Szovjetunió segítségével épül Bhilai-tartományban a hatalmas acélipari központ, amely évente 2,5 millió tonna acélt gyárt majd. Egy másik igen jelentős szovjet ipari beruházás az Egyesült Arab Köztársaságban valósul meg. Közismert, hogy a volt egyiptomi tartománynak 90 %-a homoksivatag, s a víz itt életproblémát jelent. Az Aszszuáni-gát építése, amelyben a Szovjetunió oroszlánrészt vállait, nem kevesebb mint 800 000 hektár földterületet tesz termővé. Ití épül a világ egyik legnagyobb villanyenergia központja is, évi 2 300 000 kilowattóra villanyenergia termeléssel. Hasonló nagyarányú szovjet gazdasági segítséget kap Afganisztán, Ghana, Guinea, Irak, Indonézia, Etiópia és több más állam. A Szovjetunió kormányának egészen más viszonya van ezekhez az államokhoz, mint a nyugati hatalmaknak. A Szovjetunió kormánya azt az elvet követi, hogy az említett államok minél előbb eljussanak gazdasági helyzetük magaslatára. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a gazdaságilag fejletlen országoknak nyújtott szovjet segítség kamatja jóval alacsonyabb, mint a kapitalista államoktól kapott kölcsön kamata. (A Szovjetunió 2,5 %-os kamattal nyújt hosszúlejáratú kölcsönt, a kapitalisták 5 — 6 %-os kamatával szemben.) A Szovjetunió által nyújtott mindenféle politikai feltételektől mentes segítség egyre több hívet szerez a függetlenségüket elnyert országok körében. A szovjet segítség célja világos: kiszabadítani ezeket az országokat az imperializmus gyűrűjéből, hogy minél előbb önmaguk dönthessenek politikai, gazdasági és kulturális életük irányáról. Ugyanakkor szélesedik a békére és a szabadságra vágyók hatalmas tábora, s így nagy mértékben csökken a háború kitörésének veszélye is. Ennél nemesebb célt pedig nem lehet követni. (tg) e Átszervezik az USA titkos szolgálatát - jelentik nyugati hírügynökségek. A hírhedt dullesi kémközpont tevékenysége különösen a Kuba elleni sikertelen >amerikai támadás után került az érdeklődés előterébe. Washngtonban úgy vélik, hogy Kennedy teljésen átszervezi az USA titkos rémközpontját. • Kilőtték az első izraeli úrrakétát. 4 rakéta 250 kg-ot nyom és 80 kmayi magasságot ért el.
