Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-15 / 83. szám

A föld rejtett kincsei Már jócskán délutánba hajlott az idő, amikor megérkeztünk Ipolyviskre. A domb mögül kukucskált az esté, várva a pillanatot, hogy mikor vet­heti magát a falura. A szövetkezet gazdasági udvarában etetéshez ké­szülődtek az állatgondozók. Itt talál­tunk rá a szövetkezet mosolygós arcú mezőgazdászára, Kovács György bá­csira. — A trágyahordásró! szeretnénk egy felvételt készíteni, ha elvezet­ne... — Trágyahordásról ? — néz ránk csodálkozva. — Hisz mi már rég be­fejeztük a trágyahordást. Kissé meghökkenünk, s a pillanat béklyóba veri a nyelvünket. — Hárómszáz mázsát adtunk hek­táronként és 110 hektárra futotta. Ami ezután gyűl még, vagy 40 hek­tárra elegendő lesz — teszi hozzá mosolyogva. Jövőre 60 hektáron termesztenek majd cukorrépát a viskiek. S hogy jó legyen a termés, arról részben most — Van ám komposztunk is elegendő — mondja Gyuri bácsi kell gondoskodniuk, de tudják ezt ők maguk is, mert 350 mázsa istállótrá­gyát hordtak a cukorrépa alá szánt terület hektárjára. Hogy miért eny­­nyit? Gyuri bácsi azt tartja, hogy már nem érdemes 400 mázsa istállőtrágyát adni hektáronként, mivel ahol kell, kisegíti őket a műtrágya. A talajerő­fokozáshoz tartozik a meszezés is. Az Ipolyviskiek cukorrépaföldjük felén meszezést is végeztek. Mintegy 22 mázsát szórtak szét hektáronként. De persze ez még nem minden. Gyuri bácsi azt is elárulja, hogy az ősz folyamán még további 50-60 hektá­ron végeznek majd meszezést, hogy csökkentsék a talaj savanyúságát. A tervek-szerint pedig az elkövetkező évek mindegyikében 50 hektárt -me­­szeznek. A szövetkezet 680 hektár száptó­­térüléttel rendelkezik, s amíg 1955- ben 6 évenként istállótrágyáztak, je­lenleg már négy évenként futja. — Van ám komposztunk is 2500 m* — jegyzi meg Kovács György mező­gazdász. — Hektáronként mintegy 150 mázsát adunk majd belőle. Megtudom még azt is, hogy a szö­vetkezetben hatalmas léptekkel halad a talajjavítás. Főként a rétek és le­gelők vizenyős területeit csatornáz­zák. Idén 50 hektáron befejezik a talajjavítást. További 35 — 40 hektárt pedig felszántanak, komposztta! és meszezéssel talajérőfokozást végez­nek rajta, majd az első évben, már­mint jövőre, silókukoricát, a máso­dikban pedig újra fűmagot vetnek bele. Tervezgetnék, kísérleteznek az ipolyviskiek. Mert amit célul maguk elé tűztek, el is akarják érni. Amint járjuk a gazdaságot, közben csatla­kozik hozzánk Bartal Lajos elnök és Bállá József csoportvezető is. Az elnök az ipolysági mezőgazdasági is­kolából, a csoportvezető pedig a ha­tárból érkezett. A biztató valóságból a tervekre, a célokra terelődik a szó. — Jövőre 80 hektáron trágyalé­­gázdálkodást valósítunk meg — kezdi Bartal elnök —, és • komposztból is 3000 m3-t készítünk. Az első lépéseket már megtette a szövetkezet, hogy kis Kánaánt vará­zsoljon az IpolV mellé. A gazdasági udvarban, az istállók közelében már készülnek a gyüjtőmedencék, ahon­nan aztán a trágyalét levezetik az Ipoly melletti központi gépházba, s onnan a megfelelően felhígítva ke­rül a csövek sűrű hálózatán keresztül a közeli dűlőkre. Okos gondolat volt ez a viskiektöl, s a furfangos mező­gazdásznak bizonyára nem kis részé van abban, hogy így ráadták a fejü­ket az öntözőgazdálkodásra. — Az elmúlt évben 40 hektár rétet öntöztünk, s tudja mi lett az ered­mény? _ v — Hektáronként 8 mázsa többlet­tel hálálta meg az öntözést. Kezdet­nek nem rossz eredmény — teszi még hozzá Kovács elvtárs. A távlati tervek alapján a szövet­kezet 1970-ben már 400 hektáron be­vezeti az öntözőgazdálkodást. Ez már a belterjesség útja, amely a földalap legnagyobb mértékű kihasználásához vezet. A televény dús talaj és az .ön­tözővíz elősegíti a föld rejtett kin­cseinek feltárását, amelyek kiaknázá­sa mindannyiunk kötelessége. S ezen a téren nagy lépést tettek előre az ipolyviskiek. —tó — Fejlődőben a Toporeci Állami Gazdaság A Toporeci Állami Gazdaság az Utóbbi időben szép eredményeket ér él. Dolgozói mind az állattenyésztés­ben, mind pedig a növénytermelésben az új technológiai eljárásokat alkal­mazzák Az állattenyésztésben az új tech­nológia eredményeként lényegesen megkönnyebbült a munka. Az állatok önitatókból isznak, s bevezették a gépi fejést. Kezdetben kissé idegen­kedtek a gépi fejéstöl, de csakhamar belátták, hogy segítségével a munka könnyebb és olcsóbb. Növekedett a tejtermelés, s a kereset is emelke­dett. Nézzük meg ezt egy-két fejő pél­dáján. S z o 1 a v a elvtárs terve au­gusztusban 2764 liter tej volt, ám 3471 litert fejt ki. K r a k k elvtárs terve 2650 liter volt, s a valóságban 3218 liter tejet ért el 14 tehéntől. A többi fejő is túlteljesíti fejési ter­vét. A tejhozam növelése érdekében a silótakarmányokat élesztővel és melasszal ízesítik. A múlt hónap elején elkészült az új, korszerű nyitott istálló is. Éjsza­kára már ide hajtják a szarvasmar­hát. A gazdaság 320 sertését P i s z a r­csik elvtárs gondozza. A 60 — 70 kg-os sertéseknél 55 dkg-os súly­­gyarapodást ér el, amit részben az önetető bevezetésének javára írha­tunk. Húsbeadási kötelezettségüket terven felül teljesítik a toporeciek. Az állami gazdaság dolgozói tejter­melésben és a gabona eladásban elsők lettek a poprádi járásban. Mindezt jó munkaszervezéssel s az új technoló­gia alkalmazásával érték el. TÖRÖK BENEDEK (Nyitra) így van rendjén! Példásan teljesíti szerződéses jel­­vásárlási kötelezettségét a farnádi (lévai járás) szövetkezet. Marhahús­ból 200 mázsával túllépte egész évi tervét, sertéshúsból pedig hiánytalanul eleget tesz időtervének. A tejtermelés eddigi állása azt mutatja, hogy évi tervüket 40 000 literrel túllépik.'Tojás­ból a leszerződött 460 000 db helyett csupán eddig 500 000 darabot adtak be. Spanyo Ferenc (Tárnád) Hasznos segítség A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mellett működő CSISZ- szervezet az évzáró gyűlésen értékes kötelezettségvállalást tett. A tagok vállalták, hogy az ősz folyamán segí­tenek a környező szövetkezetekben, ahol arra a legnagyobb szükség mu­tatkozik. Felajánlották, hogy 5 hektár burgonyát, 8 hektár kukoricát és öt hektár cukorrépát segítenek betaka­rítani földműveseinknek. Mindezt sza­bad idejükben végzik el. Az egyes osztályok között verseny indult, hogy melyik osztály végzi el hamarabb a reá eső részt. Legjobb­nak a IV. osztály minősült, amely már hozzá is fogott a feladat teljesítésé­hez. A helyi szövetkezetben a burgo­nyabetakarításban szorgoskodó föld­műveseknek segítettek. Zsebik Sarolta (Tornaija) A Losonci járás Lesenicai Állami Gazdaságáról eddig keveset lehetett hallani, hiszen alig egy éve működik. Az igazgatóság irodahelyiségei egy nagyhirtelen összecsapott épületben vannak, a műhelyeket csak nagyjából tatarozták; az igazgató is aránylag fiatal. Szóval, az az ember első be­nyomása, hogy kezdők közé érkezett. De amikor jobban körültekintünk a gazdaságban, megváltozik a vélemé­nyünk. Az igazgatói irodába lépve, rögtön a szemünkbe tűnik egy állvány, rajta két zászlóval. Az egyik a kerü­lettől, a másik a járástól. Hirdetik, hogy a gazdaság első helyen'végzett a versenyben mind a járásban, mind a kerületben. Ha meglátogatjuk a gazdaság ipolynyéki részlegét, a ve­zetőség helyiségében díszoklevél von­ja magára a figyelmünket, amely azt tanúsítja, hogy a csoport elnyerte a szocialista munkabrigád elmet. Ha benézünk az istállóba, sertéshizlal­dába, baromfitelepre, mindenhol ren­det és tisztaságot látunk. A földeket is kitűnően megművelték. Ezek után bizonyára nem gondo­lunk már arra, hogy kezdők között vagyunk. Sőt arra a megállapításra jutunk, hogy itt kizárólag tapasztalt, öntudatos emberek dolgoznak. Már nem csodálkozunk azon, hogy még a múlt év végén megkapták a legjobb gazdaságot megillető zászlót a kerü­lettől és a járástól, mégpedig rövid­del azután, hogy megszervezték a munkát az új körülmények között. S azóta ezek az értékes zászlók nem vándoroltak tovább a Lesenicai Álla­mi Gazdaságból. Most már harmad­ízben maradtak itt. Nem érdemtele­nül. A második negyedév eladási ter­vét 138 %-ra teljesítették. Terven felül 106 000 liter tejet, továbbá 83 mázsa sertés-, 238 mázsa marha- és 50 mázsa bárányhúst adtak el. Ezen­kívül túllépték a termelési tervet gyapjúban, tojásban és más termé­kekben is. Különösen jó eredménye­ket értek el az állattenyésztésben, főleg ami a tehenek tejelékenységét illeti. Például az ipolynyéki tehené­szek csoportja az év első felében a tervezettnél 41 000 liter tejjel fejt többet. Nem meglepő tehát, hogy ép­pen ez a csoport a szocialista munka­brigád cím büszke hordozója. De jó eredményeket értek el a tehenészek a gazdaság többi részlegében is. Augusztusban a gazdaság átlagos tejhozama tehenenként napi 11 liter volt. Az egy tehénre eső évi átlag legkevesebb 3000 liter lesz. Terven felül eddig több mint 200 000 litert adtak el. A növendékállatok gondozásában is jók az eredmények. Például Bálik Ferenc Ipolynyéken olyan gonddal végzi munkáját, hogy eddig még egyetlen kezére bízott borjú sem hul­lott el. A napi gyarapodás átlaga 84 dkg. Ez évre a tavalyinál 300 mázsával több sertéshús eladását vették tervbe. Az első félévben az arra eső tervet 83 mázsával lépték túl; a marha- és sertésállomány mostani állapota és a gyarapodás szerint kilátás van a terv további 300 mázsás túlteljesítésére. Jó takarmányalap nélkül nem értek volna el ilyen eredményeket az állat­­tenyésztésben. A növénytermesztés is kitesz magáért; például gabonából 40 %-kal lépték túl a tervet, s a ta­valyinál átlagosan 2 mázsával volt nagyobb a hektárhozam. Már régeb­ben megkezdték a földek alapos elő­készítését a következő gazdasági év­re, hogy még nagyobb eredményeket érhessenek el. Emellett nem feledkeznek meg a munka új formáiról sem. A gabona !/í részét két- és hárommenetes mód­szerrel aratták Nemcsak a talaj megmunkálásában, hanem a gépesí­tésben is például szolgálhatnak a környező szövetkezetek számára. Az állami gazdaság kiváló eredmé­nyeinek titkát nemcsak e közösség lendületes munkájában kell keresni, hanem mindenekelőtt a munlga és a szocialista munkaverseny jó megszer­vezésében. A talaj helyes megmun­kálásának eredményét főleg abból látjuk, hogy bár a búza némelyütt nagyon szegényesen telelt, s már úgy látszott, hogy be kell szántani, mégis gondos agrotechnikával, megfelelő Az állatgondozók a takarmány meg­felelő adagolásával az első félévinél jobb eredményeket érnek el mind a fejesben, mind az állatok súlyának gyarapításában. Am a szép sikerek eléréséhez nem elegendő a vezetők felkészültsége; az is fontos, hogy minden dolgozó érde­keltséget vállaljon a munka eredmé­nyeiben. Ezt egyrészt a szocialista verseny helyes irányításává! és érté­kelésével (a gépek gondos kezelése, az állatok súlygyarapodása stb.), másrészt a szocialista munkabrigád A gazdaság dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy har- 11; madszor is ők nyerték a kerület vándorzászlaját trágyázással elérték, hogy ezeken a területeken is nagyobb hektárhozamot értek el a tervezettnél. Gyenge ter­mést Ígért a tavaszi árpa is. de az időben történt beporzással sikerült megelőzni a kárt, s a tervet itt is túlteljesítették. címért versenyzők munkaközösségei­nek jó megszervezésével érik el. Az ipolynyékiek egyik csoportja már megkapta ezt a kitüntető címet, mások most versenyeznek érte. A dol­gozók mindnyájan a legcéltudatosab­ban kihasználják régi tapasztalataikat az új körülmények között, s azokat az adott helyzethez alkalmazzák, ami meg is látszik a munka egyre emel­kedő színvonalán. f Stefan Mesárol 'A BSlvSnyi Állami 'Gazdaság csörgői részlegének anyasert ésgondozói vál­lalták, hőgy ez évben 90 malaccal vá­lasztanak el többet, mint ahogy a terv előirányozza. Felvételünkön Kiír t y Géza a gondjaira bízott anyakocák etetése közben. (-n-)-------------------------------------------------— Évente 1000 tenyészkakas A sabinovi szövetkezet irodájában a sok egyéb kitüntetés és elismerő okmány között ott függ a Földműve­lésügyi Minisztérium elismerése, ame­lyet a sabinoviak az 1960-as év leg­jobb tertyészkakas-nevelési eredmé­nyükért kaptak. Nyolc éve te­nyésztik a sabinovi szövetkezetesek a leghorn tenyész­­kakasokat. Évente több mint 1000 ka­kast adnak köztár­saságunk különbö­ző mezőgazdaság: üzemeinek, ami csupán az elmúlt éven negyedmilliót hozott a pénztárba Idén eddig 760 kakast adtak el. A tenyészkakasok nevelése mellett a tyúktenyésztéssel sem vallanak szé­gyent. A tojáseladási tervüket július 15-ig teljesítették, amikorra 66 500 tojást adtak át közfogyasztásra. Az év végéig ezt a mennyiséget még megkétszerezik. Rudolf Stybar (Kassa) Fiatalok a gáton A nagy mozgalom bölcsőjénél most is munkában találjuk a fiata­lokat. Hírnevükhöz méltóan dolgoz­nak. Batková Eva a szövetkezet termelési eredményeit könyveli. — A zemberovcei fiatalokat keres­sük - köszönünk be e kérdéssel. — Egy itt van belőlük - mutat a bajszos bácsi a könyvetönöre. — A komposzt miatt keresnek? — kérdezi. — Hallottunk magukról, a hely­színen szeretnénk körülnézni. Kíván­csiak vagyunk hogyan kezdődött a mozgalom ? — Hol is kezdjem? A szövetkezet egyes táblákon alacsony hektárhoza­mokat ért el, mert kevés a föld hu­musztartalma. Tavasszal az egyik CSISZ-gyűlésen Bohnicky az elnök indítványozta, hogy vállaljuk pia­­gunkra a komposztkészítést. Azóta brigádozunk... A CSISZ-szervezet nagyon szép munkát fejt ki. Az ötven tagú kol­lektíva 4800 mi komposztot készít egész évben. A CSISZ-gyűlés hatá­rozata nem maradt papíron. Már eddig 3480 ms komposztot készítet­tek. Mivel az ifjúság hétköznapokon ki-ki a maga posztján dolgozik, a komposztálást vasárnaponként vég­zik. — Körülnézünk a határban is. Ián Straka és Stefan Fábián CSISZ- tagok hernyótalpassal szántják a jóidét. — Ez a föld is komposztéhes — mondja Straka sok még a ten­nivaló. — Teljesítik-e a vállaltakat? — Nem azért határoztuk el, hogy szégyenben maradjunk - feleli biza­kodással Straka elvtárs. Batková Évával megbeszélik még a vasárnapi komposztkészítési bri­gádot és tovább mennek a traktorral. * * * A zemberovcei fiatalok felhívása nagy visszhangra talált a lévai já­rásban. A CSISZ járási titkársága a szervezetek között versenyt hirdet a komposztkészítésben. Az első díj 3000, a második 2500, a harmadik 2000, a negyedik 1500, az ötödik pedig 1000 korona. A cél, hogy a járásban minden hek­tár földre 3 ms komposztot készítse­nek. Az ifjúság a zemberovceiekhez hasonlóan más községekben is jó munkát fejtett ki. A fiatalok az év elejétől több mint 20 000 mi kom­poszlott készítettek. A lévai járás fiataljai tettekkel segítenek a mezőgazdaságnak. Meg­mutatják, hogy az ifjúság tud dol­gozni, és lelkesedéssel küzd a mező­­gazdaság fellendítéséért. Az „O k t ó­­b er, a kom poszt készítés hónapja“ cimű mozgalom bizo­nyára meghozza eredményét.-b-SföiÍMui/fr 3 1961, október 15. Versenyeznek A bódrogszérdahelyi szövetkezet vezetősége az őszi munkák sikeres befejezése érdekében munkaversenyt hirdetett. A verseny feltételei: a ka­pásnövények veszteség nélküli beta­karítása, Jó talajelőkészítés, trágya­kihordás és a vetés minél előbbi befejezése. A versenyt havonta érté­kelik, s a legjobbak között 2700 ko­rona jutáimat osztanak ki. A végleges kiértékelést az év végén valósítják meg. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents