Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-01 / 79. szám

Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásából LESZERELÉST AKARUNK, nem ellenőrzött fegyverkezést! Köszöntjük a Kínai Népköztársaságot New Yorkból jelentik (XASZSZ — CTK): Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének általános vitájában nagy jelentőségű beszédet mondott Gromiko szovjet külügyminiszter, a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője. Bevezetőül rámutatott arra, hogy az ENSZ közgyűlésének idei ülés­szaka rendkívül fontos feladatok meg­oldása előtt áll. Külön kiemelte a né-J'n a fu Zsúfolt eseményekkel volt telített az elmúlt hét külpolitikai naptára. Közülük leginkább az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlése XVI. ülésszakának munkáját kell kiemel­nünk. Mielőtt azonban erre rátérnénk, vizsgáljuk csak meg az ún. Clay­­ügyet, amely a sokat hangoztatott nyugati egység bonni-washingtoni szakaszán valóságos űrt teremtett. Lényegében arról van szó, hogy Clay tábornok, Kennedy elnök nyugat­berlini különmegbízottja, a tisztele­tére adott fogadás alkalmával egy újságíróval folytatott szűkkörű be­szélgetésen kijelentette, hogy véle­ménye szerint a nyugatnémeteknek egyelőre bele kell nyugodniuk a két német állam létezésébe. Sőt hozzá­fűzte, hogy „Adenaueréknak a tárgya­lások lehetőségét kellene keresniük a keletnémetekkel". Az amerikai politika e magasrangtí képviselőjének kijelentése óriási vi­hart keltett Bonnban, amely azóta egy cseppet sem hagyott alább. Az Aden­­auerhez közelálló körök — mert hi­vatalos jegyzékváltásra ebben az ügy­ben nem került sor — gyors magya­rázatot kértek Washingtonban, ahol a diplomácia udvarias nyelvén csak any­­nyit mondtak, hogy Washington és Bonn között nincs változás Nyugat- Berlln és a német kérdés ügyében. Ehhez csak a következőket fűzzük hozzá: a beteg sem nyeli le egyszerre szívesen a keserű pirulát. Adenauerék számára keserű pirula, hogy a levert náci Németország helyén ma két né­met állam létezik. S ezt előbb vagy utóbb tudomásul kell venniük. Most ez annál fájóbb számukra, hogy az ajánláson — ha egyelőre homályos festékkel Is — ott a washingtoni pe­csét! Visszatérve az ENSZ munkájára, rendkívül fontos problémákról esett már szó. Önmagában az a tény, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter, Kennedy amerikai elnök és Hume angol külügyminiszter mondott be­szédet, bizonyítja, hogy a világszer­vezet szószéke a korunk legégetőbb nemzetközi kérdésében érdekelteknek adott hangot. Sorrendben Kennedy elnök beszédét említjük meg, aki lényegében a várakozásnak megfele­lően hirdette meg az amerikai kül­politika jól ismert kétarcúságát. Be­szélt ugyan a leszerelés kérdésének szükségességéről, azonban a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetért a Szov­jetuniót próbálta felelőssé tenni. Kennedy beszédének pozitívan hangzó részeit, sajnos, beárnyékolta az elnök ragaszkodása a „felszabadítás" doktrí­nájához, amely már régen kimúlt. A leszereléssel kapcsolatban a Fehér Ház elnöke megkockáztatta azt a megjegyzést, hogy egyesek sokat be­szélnek a leszerelésről, míg mások inkább cselekednének. Önkritikának ez megfelelne. Gromiko szovjet külügyminiszter másnapi igen nagy jelentőségű fel­szólalása után, amelyre lapunkban külön is visszatérünk, Hume angol külügyminiszter is szólásra emelke­dett. Lényegében megismételte az is­mert nyugati álláspontot, mind a le­szerelést tekintve, mind pedig Nyu­­gat-Berlin és a német kérdés ügyében. A szigetország képviselőjének beszé­déből azonban ki kell emelni a tár­gyalások fontosságát hangsúlyozó részt. Többi között azt mondotta, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet enyhítését csakis a tárgyalóasztalnál lehet megoldani, mert ellenkező eset­ben világkatasztrófa állhat be. A hét eseményei közül kiemelkedik még a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának emlékirata, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés XVI. üléssza­kának idei elnökéhez juttatott el. Az emlékirat áttekinti a két német állam fejlődését a második világháború be­fejezése óta és kiemeli a német béke­­szerződés megkötésének szükséges­ségét. Felhívja a világszervezet tag­államait, hogy az európai népek bé­kéjének és szabadságának megvédése érdekében tegyenek meg mindent a nyugatnémet revansisták megfékezé­sére. met kérdés megoldásának szükséges­ségét, továbbá a nácizmus maradvá­nyai felszámolásának, valamint a le­szerelés kérdésének fontosságát. Gromiko a német kérdéssel kapcso­latban kijelentette, hogy a jelenlegi veszedelmes válságot csak úgy lehet megoldani, ha aláírják a békeszerző­dést mind két német állammal, s ha Berlinben réndeződik a helyzet. — A békeszerződés aláírása — hangsúlyozta —, semmit sem változ­tatna a két német államban folyó életmódon. A szerződés aláírása hoz­zájárulna az európai helyzet rende­zéséhez. A nyugati hatalmak azt állítják, hogy Nyugat-Berlin lakosságának biz­tosítani akarják a szabadságot és a jólétet. Senki sem akarja megfosztani a berliniekét szabadságuktól. Számta­lanszor ismételtük, hogy hajlandók vagyunk Nyugat-Berlin lakosságának szabadságát biztosítani és nem aka­runk változtatni eddigi életmódján. Beszédé további részében Gromiko a leszerelés kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy Hruscsov miniszter­­elnök volt az, aki az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán előterjesztette a Szov­jetunió általános és teljes leszerelési javaslatát. A Szovjetunió és az USA közötti kétoldali tárgyalásokon azon­ban az amerikaiak ragaszkodtak ah­hoz, hogy az ellenőrzés ne csak a le­szerelésre, hanem a fennálló fegyve­res erőkre is vonatkozzék. Az ilyen álláspont nem szolgálja a béke ügyét, hanem az esetleges támadó érdekét. A Szovjetunió már több ízben kije­lentette,' hogy hajlandó elfogadni a Nyugat javaslatait a leszerelés ellen­őrzésére, ha az USA elfogadja az általános és teljes leszerelésre vo­natkozó Szovjet javaslatot. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió so­hasem fogadja el a fegyverkezés ellenőrzését a leszerelés helyett. A szovjet külügyminiszter ezutáp. foglalkozott á jelenlegi’ nemzetközi helyzet kérdésével. — A Szovjetunió elhatározását — folytatta —, hogy felújítja az atom­fegyver-kísérleteket, Nyugaton a leg­különbözőbb demagóg megnyilvánulá­sok kísérték. A- Szovjetuniót erre a lépésre a feszült helyzet és az a kö­telesség kényszerítette, hogy minden tőle telhetőt megtegyen védelmének biztosítására A Szovjetunió mindent megtett, hogy elérje az atomfegyver­kísérletek betiltását. A nyugati ha­talmak azonban mindig gátat emeltek a megegyezés útjába. A jelenlegi helyzetben a kísérletek felújítása a Szovjetunió részéről a béke ügyét szolgálja, amely elrettenti az eset­leges agreszort a tömegpusztító há­ború kirobbantásától. Gromiko külügyminiszter Laosz kérdésében kijelentette, hogy köny­­nyen lehetne megoldást találni, ha a nyugati hatalmak hozzájárulnának Laosz semlegességének megteremté­séhez. A szovjet külügyminiszter végül hangsúlyozta, hogy az ENSZ titkár­ságának kérdését- a lehető leghama­rabb olyan módon kell megoldani, amely megfelel a valódi helyzetnek, vagyis hogy a titkárság élén a három fő államcsoport képviselői álljanak. Hozzáfűzte, hogy ezzel a problémával elsősorban a Biztonsági Tanácsnak kell foglalkoznia. Október 1-én a Kínai Népköz­­társaság kikiáltásának 12. évfor­dulójára emlékezünk. Ázsia legna­gyobb és egykor legelnyomottabb országának majdnem 700 milliós népe az évszázados nyomor és megalázás után, a nehéz harcok árán kivívott szabadság és nemzeti függetlenség megérdemelt ízes ke­nyerét élvezi. A népi Kína ma komoly hatalmi tényező. A Szovjetunió vezette szocialista tábor egyik erős bás­tyája. A marxizmus-leninizmus egyik megállapítása, hogy az Im­perialista elnyomás és kizsákmá­nyolás . következtében elmaradt gazdasági élet fellendítése sok ne­hézségbe ütközik a szocialista for­radalom győzelme után. így volt ez a kínai nép életében is. Sokat kellett tennie és tett is ez a nép azért, hogy megszűnjék az az áldat­lan helyzet, amely az imperializ­mus öröksége volt. A 12. évvel ez­előtt győzedelmeskedő kínai forra­dalom egyszer s mindenkorra meg­teremtette az alapot Kína népének gazdasági és kulturális felemelke­déséhez. Az ország óriási termé­szeti kincsekkel rendelkezik, ame­lyek kiaknázása különösen a Szov­jetunió hathatós gazdasági és szakmai segítségével már eddig is nagy eredményeket hozott. A Kínai Népköztársaság dolgozó parasztsága is a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépett. A közös gazdaságokban tömörült földművesek milliói az állam hat-A patkányok menekülnek, a hajó marad nyugatnémet politikusok körében ádáz harc folyik a hatalomért STRAUSS bonni had­ügyminiszter és Willy BRANDT, Nyugat-Ber­lin szociáldemokrata főpolgármestere nem ugyanazon párt tagjai, de politikai elképzelé­seik annál inkább egyez­nek. Mindketten azt ál­lítják, hogy Európa és Németország nem vég­ződik a Labe folyónál, számukra „még nincs vége a második világ­háborúnak;, mindketten hajlandók vállalni a kockázatot az ebből eredő veszélyért... és mindkettő számára eb­ből a kockázatból az a tanulság, hogy megvéd­jék önmagukat. Strauss villája már elkészült a Francia- Rivierán, Brandt ugyan­csak bejelentette, hogy Nyugat-Berlinből átköl­tözik a Bonn közelében épült villájába. Ingrid BRANDT asszony (a névrokonság - *teljesen véletlen), az egyik nyu­gat-berlini részvénytár­saság elnökének titkár­nője ugyancsak Bonn közelében keres „nyu­godt" menedéket főnő­kének. Több más ma­------- ★ ★ ★ -----— gasrangú politikai és közéleti személyiség is bejelentette távozását a „frontvárosból“. Ezek közé tartozik még Franz OTKAMP is, az ún. Sza­bad Berlin rádió mun­katársa. Mi történt? A patká­nyok elhagyják a süly-i lyedó hajót? A patká­nyoknál még rendben lenne a dolog, de más a helyzet a hajóval. A hajó csak a patkányok számára süllyed. Béke­­szerető utasai számára nem, azokkal tovább ha­lad még biztosabb vizek felé!... (os) A BONNI SZORÍTŐBAN Győztesre vár a kancellári bársonyszék • Norstad amerikai tábornok, a NATO hadseregek vezérkari főnöke Görögországban tett látogatása alkal­mából agyondicsérte Karamanlisz volt görög miniszterelnök „szilárd állás­pontját“ az ún. szovjet fenyegetések­kel szemben. Vidéki körúton Angliában ANGLIA élnevezése nem találó. Zöld-szigetnek kellene nevezni. Ez jutott eszembe, amikor a repülőgép ablakából kitekintve figyeltem a ró­nát, amelyről a ’légi-kalauznő azt mondta, hogy már Anglia felett re­pülünk és mindjárt Londonban le­szünk. Néhányezer méteres magasságból Anglia valóban úgy tűnik, mint vala­mi hatalmas rét, világoszöld fűvel borítva. Ezen a zöld gyepszőnyegen mint színes ábrák, pontos mértani egységek helyezkednek el a kisebb­­nagyobb települések, falvak és váro­sok. De hol van a termőföld széles róna­­sága? Hol vannak a búzamezők, a ku­koricatáblák, a cukorrépaföldek és mindaz, ami. szükséges az emberi táplálék előállításához. Ezt próbáltam felkutatni, amikor megérkezésem után másnap mindjárt elhatároztam, hogy körülnézek „a világ legnagyobb falu­jában", Londonban. Valóban Londonról úgy beszélnek, mint egy nagy faluról. És »joggal. Hiszen a belső városne­gyedeken kívül, ahol a különböző kor­mánypaloták, minisztériumok, bankok, színházak és, egyéb középületek van­nak, ez a 8 milliós világváros külön­álló falu-negyedekből tevődik össze, amelyeket nagy parkok szegélyeznek. Ezekben a negyedekben egy-kéteme­­letes házak képezik a lakótelepet. Londonból bármely irányban in­dulsz, akár északra, délre, keletre vagy nyugatra, hosszú kilométereket kell megtenned, amíg megtalálod a termő gabonatáblákat. Inkább a gon­aosan apóit reteitet taiaiou meg, ame­lyeken a vöröstarka tehenek és juhok nagy csordái legelésznek. A dúsan növő füvet nem tudják mind lelegelni, mivel a tenger közelsége miatt Ang­liában naponta többször is esik az eső. így hát az angolok könnyen biztosít­ják az állatok számára szükséges éle­séget. Am felmerül a kérdés: honnan veszik a gabonát, a gyümölcsöt és egyéb szükséges élelmiszercikkeket? Erre a kérdésre mindaddig nem ta­lálsz feleletet, amíg nem nézel körül az üzletekben. Itt aztán minden kér­dés tisztázódik. A ládákon, dobozokon és a többi csomagoláson a feliratok elárulják: a búza Kanadából, az alma és egyéb gyümölcs Ausztráliából, a narancs és citrom Anglia különböző déli gyarmatairól, a cukor Japánból kerül az angol kereskedőkhöz. Tehát megtaláljuk a feleletet arra is, hogy Anglia — legalábbis eddig — miképp engedhette meg, hogy ne ter­messze a legszükségesebb mezőgaz­dasági terményeket. Azért, mert mindezt olcsón megszerezte a volt gyarmatokon. Ezek a gyarmatok azon­ban egyre gyorsabban nyerik el nem­zeti és gazdasági önállóságukat. Szük­séges azonban megemlítenünk, hogy ezek az államok még eddig nem tud­ták lerázni gazdasági függőségüket az anyaországtól, és az angol gyarmati érdekek még mindig nagy súllyal ne­hezednek rájuk. A gyarmati országokból behozott mezőgazdasági termékek árát ném ezeknek az országoknak a földműve­sei szabták meg, hanem az imperid­hatós segítségével virágzó kertté változtatják az országot. A világ­hírű kínai rizstermelés évről évre óriási sikereket mutat fel. Ipari szempontból is nagy vál­tozások mennek végbe a népi Kí­nában. Az ország ipari termelésé­nek színvonala a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva olyan ma­gas, hogy egyes nyugati burzsoá közgazdászok szerint is Kína rövi-r, desen ipari világhatalommá lép elő. A költő szavai váltak valóra a népi Kína falvaiban és városaiban: a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán. Kína Kom­munista Pártjának elsőrangú fel­adata volt, hogy megszüntesse az írástudatlanságot. Ma már az or­szágban az egy lakosra eső közép­iskolai végzettség tekintetében sokkal kedvezőbb a helyzet, mint több fejlett nyugati tőkésország­ban. A politikai, gazdasági, kulturális és nem utolsósorban védelmi szempontból egyre erősbödő Kínai Népköztársaság ma már olyan té­nyező a világpolitikában, amelynek súlyát még a legelfogultabb impe­rialista körök is kénytelenek elis­merni. Éppen’ ezért most, amikor .az ENSZ idei közgyűlésének napi­rendjére kerül a Kínai Népköztár­saság jogos részvételének ügye a világszervezet munkájában, újból és újból szálljon hazánk dolgozói­nak forró üdvözlete barátunknak, harcostársunknak, az önfeláldozó kínai népnek! (tg) • Az USA új fegyvereket szállít Dél-Vietnamba. A News Week című amerikai hetilap közlése szerint az USA újfajta fegyvereket szállít a dél­vietnami bábkormánynak, A lap sze­rint Pél-Vietnamba még mikroraké­­tákat is szállítanak. 1970-ben a lengyel kéntermelés világ­­viszonylatban is jelentős szerepet tölt be. Felvételünkön: Csehszlovák műszaki segítséggel épül a piasecziei kénsav» gyártó üzem, amelynek munkálatait gyors ütemben folytatják. de üzletemberei. Az angol gyarmato­sítók több évszázados politikája a gyarmatok könyörtelen kizsákmányo­lásával természetesen magában Ang­liában is visszatükröződik. Amint em­lítettük, a mezőgazdasági termékeket a gyarmatokról szerezték be. így hát Angliában jelenleg a lakosságnak csak mintegy 4 %-a foglalkozik földmű­veléssel, míg az iparban a lakosság 80 %-a dolgozik. Az angol lakosság foglalkozásának összetételét tekintve tehát nem be­szélhetünk „földműves vidékről“ és „ipari városról". A falusi és a városi élet közötti különbséget itt más jel­lemzi. Az angolok jobban érzik ma­gukat vidéken, mint a városban. In­kább vállalják az ipari központoktól távolabb eső lakónegyedekből a hosz­­szas utazást. ^ A városi és a falusi házak külső alak­ja sem olyan szembetűnő Angliában, mint más országban. Városon és falun egyaránt az alacsony házak vannak túlsúlyban. Kivételt képeznek termé­szetesen a fővárosban épült hatalmas felhőkarcolók. Az angolok természet szeretete ha­tártalan. Csodálom, hogy hazájukat eddig nem nevezték el Zöld-szigetnek. Vagy talán arra várnak és gondolnak, hogy a brit gyarmatbirodalom meg­szűnésével majd sor kerül a rétek felszántására, hogy azok pótolják a gyarmati országból eddig olcsón szer­zett terményeket? Ez az idő pedig egyre gyorsabban közeledik! M. A. • Az Angol Munkáspárt 59 képvi­selője — közöttük a kormány volt tagjai és a munkáspárt végrehajtó bizottságának jelenlegi tagjai — le­velet küldött Hruscsovnak és Kenne­­dynek. E levélben a?t kérik, hogy a két nagyhatalom kormányfői minél előbb újabb tanácskozásra jöjjenek össze és foglalkozzanak a feszült nemzetközi helyzet enyhítése lehető­ségének kérdésével. • A japán dolgozók szembeszállnak a reakció mesterkedéseivel. A japán dolgozók a parlament rendkívüli ülé­sének napján bebizonyították, hogy készek megakadályozni a japán poli­tikai reakciós körök megerősítésére irányuló terveket. A parlament ugyan­is a legutóbbi ülésen a közvélemény nyomására nem hagyta jóvá a demok­ratikus erők elnyomását célzó tör­vényjavaslatot. • Tömeges nagygyűlések a törvé­nyes laoszi kormány támogatására. Laosz több tartományában a lakosság tüntető nagygyűlésre jött • össze és határozott fellépésével kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben támo­gatja a laoszi királyi kormányt s a Hazafias Frontot a laoszi kérdés békés megoldására irányuló törekvéseiben. A tüntetések résztvevői felháborodás­sal ítélték el az amerikabarát Nosa­­van-klikk csapatainak garázdálkodá­sát. • Csőmbe katangai diktátor előre tudott az ENSZ hadműveleteiről. A vi­lágszervezet kongói csapatainak fő­­parancsnoka egy sajtóértekezleten megerősítette, hogy Csőmbe előre tudott a katangai csendőrség elleni hadművelet terveiről. A tábornok ki­jelentette, hogy az ENSZ-csapatok most már teljesen urai a helyzetnek Katangában.

Next

/
Thumbnails
Contents