Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-22 / 16. szám

JOBB GAZDÄLKODÄSRA SERKENTŐ ÉVZARÖ GYŰLÉS IPOLYVISKEN Előtérben a termelés minősége Az ipolyvlskt szövetkezet tagjai már tizedszer értékelték munkájuk eredményeit. Az alakulás óta óriási fejlődést tettek meg. Az immár 1000 hektáros szövetkezet vagyona 11 644 431 korona. Bartal elvtárs, a szövetkezet elnöke értékelte az egyes termelési szakaszokat. A legjobb ered­ményt a kertészeti csoport érte el, amely Nyustin József kertész vezeté­sével 20 hektáron az előirt 809 080 korona helyett 1102 439 korona bevé­telt ért el. Az állattenyésztésből 2 432 070 korona bevételt terveztek, ezzel szemben 2 608 566 koronát ér­tek el. A múlt évben a leggyen­gébb eredményeket a növénytermesz­tésben mutatták föl, ahol a terve­zett 1358150 korona helyett csak 1 070 855 koronát bevételeztek. Ennek ellenére az egyéb jövedelmekkel együtt a szövetkezet 5 094 861 korona bevételt ért el. A pénzügyi terv túl­teljesítése természetesen kihatott a tagok jövedelmére is. Nemcsak a havi kereset emelkedett, hanem az alapo­kon keresztül is sokat kaptak a tagok. 80 000 korona szabadságpénz Az ipolyviskl szövetkezet a múlt évben áttért a szilárd bérezési rend­szerre. Egy munkanormára 30 koronát adtak. A tagok pontosan megkapták havi járandóságukat. Volt olyan hó­nap is, hogy 300 000 koronát fizettek ki a munkanorméra. Mivel a tartalék­­alapon félmillió korona volt. komo­lyabb pénzügyi zavar nem fordult eló. A tagok általában túlteljesítették a termelési terveket és ezért többet kaptak a munkanormákra is. összesen 2 247 714 koronát juttatott a szövet­kezet a tagoknak. Ezenfelül az év végén 100 000 korona prémiumot osz­tanak szét és 80 000 koronát szabad­ságpénzként kapnak. A tagok jöve­delme a jóléti alap növekedésével is emelkedett. A múlt évben 252 845 koronát adtak a tagoknak a jóléti alapon keresztül. Az idén a munka­norma értéke már 33 koronára emel­kedik, s a tagok összesen 2 567 400 koronát kapnak, amihez hozzájárul még 190 000 korona szabadságpénz és prémiumok fejében. Amint látjuk, a szövetkezet pénz­ügyi szempontból példásan gazdálko­dik. Az egyes szakaszokon a termelési terveket is túlteljesítették. A növény­­termesztésben, annak ellenére, hogy nem érték el a kitűzött célt, Kovács György mezőgazdász vezetésével ga­bonafélékből 30 mázsás átlagos hek­tárhozamot értek el, cukorrépából pedig 567 mázsát termeltek hektáron­ként. Ezek az eredmények a környé­ken ritkítják párjukat. Az évzáró gyűlésen a szövetkezeti tagok azonban feltártak egy-két hiányosságot is. je- és kemányítőrnennyiség. Minél több fehérje- és keményítőtartalmú takarmányt kell termelni. A sertések részére is szükséges a silótakarmány. Javasolja, hogy a sertéstenyésztésben térjenek át a nedves etetési mód­szerre. Javítani a munkaszervezésen! Misko traktoros a munkaszervezés­ben előforduló hiányosságokat bírálta. Szerinte, hogyha a cukorrépa ásását gyűlése jobb gazdálkodásra serkent. A felszólalók értékes megjegyzéseik­kel feltárták a hiányosságokat. Akadt egy-két olyan tag is, aki az előreha­ladás helyett a szövetkezet egységé­nek megbontására törekedett. A szö­vetkezet tagsága azonban elítélte a reakció uszályéba kapaszkodó megté­vedt tagokat és elsöprő többséggel a kitünően bevált vezetőségre szavazott. Akadnak Ipolyvisken is olyanok, akik nem jó szemmel nézik, hogy a volt földmunkások, akik valamikor Fran-A szövetkezet tagsága figyelmesen hallgatja a beszámolót előbb kezdik, sokkal kevesebbe került volna a szállítás, és nem késtek volna meg a herefélék betakarításával sem. Gyenge a takarmány minősége Nyustin Lajos fejőgulyás elmon­dotta, hogy a meglevő tehénállomány­tól sokkal több tejet is fejhetnének. A tejtermelést tehenenkénti napi 7 literre könnyen fel lehetne emelni, ha Jobb lenne a takarmány minősége. Például most is penészes kukorica­­kórót kevernek a takarmány közé és Gépesítés nélkül nincs haladás Bartal Lajos elvtárs, a szövetkezet elnöke záróbeszédében elmondotta, hogy a szövetkezet nagy súlyt fektet az új technológia bevezetésére. Épí­tenek egy százférőhelyes nyitott istál­lót a szarvasmarha részére. Létesíte­nek egy központi fejőberendezést. A sertéseknél áttérnek a nedves ete­tésre és a meglevő ólakat is szellősre alakítják át. Kétezerötszáz baromfit mélyalmon nevelnek. Az állattenyész­tésben bevezetik a két műszakot, a gondozókat autóbuszon szállítják majd a gazdasági udvarra, ahol kul­­túrszobában szórakozhatnak és az elvégzett munka után meg is füröd­hetnek. Természetesen, a gépesítés­hez megteremtik a takarmányalapot is; többi közt 45 vagon takarmány cukorrépát termelnek az állatállomány számára. Általában sokat törődnek a takarmányok összetételével. A nö­vénytermesztési munkákban a kuko­rica négyzetes vetésével megkönnyí­tik az asszonyok munkáját. Az ipolyviski szövetkezet évzáró ciaországban jártak megélhetés után, és a becsületes kis- és középparasz­tok vagyona már meghaladja a tizen­egymillió koronát. Fáj nekik, hogy az ipolyviski szövetkezet a környéken zászlóként mutatja az utat, a nagy­üzemi gazdálkodás útját. Persze új utat törni nehéz. De az ipolyviski szövetkezet nem azért kapta a Vörös Lobogó nevet, hogy meghátráljon a nehézségek elöl. Az a vezetőség, amely éveken keresztül a nehéz helyzetek­ben is megállta a helyét, a tagság bírálatait figyelembe véve, még szebb eredmények felé vezeti a szövetkeze­tét. Azok a harcos kommunisták, akik a múltban nem riadtak vissza a csend­őrszuronyoktól sem, most példásan megállják helyüket a békés építő­munkában, a szövetkezet vezetésében is. Kovács György mezőgazdász pél­dául olyan hektárhozamot ér el, hogy a környéken alig akad rá példa. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke minden erejével arra törekszik, hogy a párt és kormány határozatainak megfele­lően állandóan többet termeljen a szövetkezet, és emelkedjék a tagok életszínvonala. A falusi pártszervezet mutatja az utat, s a földmunkások, a kis- és középparasztokkal szorosan szövetkezve harcolnak a többterme­lésért. Bállá József Járási konferenciák az EFSZ-ek V. kongreszusa jegyében (Befejezés az 1. oldalról.) juttatás fejében. Lám csak, hová tű­nik el a termesztett takarmány nagy része! — Rendet kell teremteni a termé­szetbeni juttatások és háztáji gazda­ságok kérdésében - születik meg a javaslat. - Csak ezen az úton, min­den nehézség nélkül 400-500 vagon gabonával gazdagítgatjuk a közös ta­karmányalapot! A szövetkezetek járási konferen­ciáján elhangzott javaslatokat végül határozatokba foglalták és leszögez­ték, hogy a konferencia határozatai­nak teljesítését a szövetkezetek min­den csütörtökön rendszeresen ellen­őrizni fogják. A küldöttek felszólalásait felváltja Michal Chudík mezőgazdasági megbí­zott beszámolója. A járási küldöttek a járás feladatait és eredményeit egyszerre országos viszonylatban ítél­hetik meg, s íme mennyi eddig előt­tük ismeretlen jó példát és tapaszta­latot meríthetnek az ország többi járásának gazdálkodásából! Már két napja folyt a tanácskozás. Elhangzik a jelölőbizottság javaslata. Margita Pllchová, Vicena, Sedlár, Ba­­boSik, Magdolén, Vercebová, Vanová, Bezáková, Remenová. Cibul'a, Janech ... összesen 20 kiváló szövetkezeti dolgozót jelölnek az EFSZ-ek V. or­szágos kongresszusára. A küldöttek egyhangúan jóváhagyták a javaslatot. A kongresszusi küldöttek Prágába vi­szik a topol'-éanyl járás földművesei­nek üzenetét: — Járásunknak sok tehetséges és okos mezőgazdasági dolgozója, párt­­szervezeteinknek, nemzeti bizottsá­gainknak és szövetkezeteinknek pe­dig elegendő jó szervezőképességű és politikailag fejlett dolgozója van, s ezért meg vagyunk győződve arról, hogy a járás termelési feltételeinek éssszerű kihasználásával sikeresen teljesítjük mezőgazdasági feladatain­kat! Gajdács Irén Az építő kritika jegyében A szécsénkei szövetkezet a napok­ban tartotta évzáró gyűlését. Azelőtt a helytelen vezetés miatt több évig egy helyben topogott a szövetkezet. Amióta hozzáértő, lelkiismeretes ve­zetők kerültek az élre, a szövetkezet nagyot fejlődött. A múlt évben a 443 hektáros gazdaság már 1 732 000 ko­ronát jövedelmezett. Nagyon szép munkát fejtett ki a kertészet, ahol 75 000 koronával túlteljesítették a tervet. Cukorrépából 400 mázsás hek­tárhozamot értek el. Az évzáró gyűlés az építő kritika jegyében zajlott le. A gyönyörűen berendezett kultúrházban a tagok a jobb gazdálkodás érdekében szólaltak fel. Az egyik traktoros bejelentette, hogy a traktoros brigádon belül meg­alakult a szocialista munkabrigád címért versenyző csoport. Mások ja­vasolták, hogy a szerelők is csatla­kozzanak a csoporthoz, mert ha a traktorosok és a szerelők együtt dolgoznak, akkor lesz igazán sikeres a munka. Azóta Kázmér Béla, a szé­csénkei szövetkezet szerelője jelen­tette, hogy mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a traktorosok kijavított gépekkel indulhassanak a tavaszi munkákba. A vetőgépek és más gazdasági gépek ki vannak ja­vítva, a traktorok is készen állnak. Ebből is láthatjuk, hogy az évzáró gyűlés bírálata máris meghozta gyü­mölcsét. Teremtsünk bővebb takarmányalapot Az évzáró gyűlés beszámolójából kitűnt, hogy a szövetkezet 52 mázsa sertéshússal és 13 000 liter tejjel adó­— Mi több tejet termelünk, ha jobb lesz a takarmány minősége! - mondja Nyustin Lajos fejőgulyás. Foto: Hoksza ez lerontja a tejátlagot. A tejtermelés emeléséhez jobb minőségű takarmányt kér. Tóth Ignác zootechnikus hozzá­szólásában azt mondotta, hogy a hiányzó 15-20 vagon abrakmennyisé­get pótolhatnák egyrészt a hektár­hozamok emelésével, másrészt a ta­karmány minőségének javításával és takarmánycukorrépa termelésével. Szálastakarmányból még fölösleg is van, de nincs meg az elegendő fehér­htiice mUímiU a tnízndk? A szovjet kolhozok növekvő gépállománya lehetővé teszi ama nagyszabású terv sikeres megvalósítását, amely szerint a mező­­gazdaságnak 1965-ben 70 %-kal többet kell majd termelnie, mint 1958-ban. Ezt az emelkedést azáltal érik el, hogy tovább fokozzák a termelés gépesítését és villamosítását, valamint több géppel lát­ják el a kolhozokat és szovhozokat. Ugyanakkor külön figyelmet fordítanak a legmunkaigényesebb folyamatok komplex gépesítésére, amelyek révén a munkatermelékenység körülbelül kétszeresére emelkedik a kolhozokban. Így tér át a falu a munkaszervezés nagy­üzemi módszereire. Ezek meghonosítása pedig az eddigi mezőgazdá­szokon, állattenyésztő technikusokon és orvosokon kívül egyre több mérnök alkalmazását is megköveteli. Mérnök érkezett a litvániai „Ga­­libe" elnevezésű kolhoz irodájába. Iratainak áttekintése során megálla­pították, hogy elvégezte a mezőgaz­dasági főiskolát.'- Váljék egészségére! - gúnyoló­dott néhány éltesebb kolhoztag. — De miért pont bennünket szeren­cséltet? Paraszt kell ide, nem mér­nök! Csakhamar azonban felhagytak a csípős megjegyzésekkel. Először is megfigyelték, hogy Alekszasz Kul i­­kauszkasz, a „városi jövevény“ — ahogyan eleinte nevezték — nem is olyan „zöldfülű"; mindenhez ko­­nyított, minden érdekelte, a kukorica betakarításának idejétől az új tehén­­istálló építéséig. Tulajdonképpeni szakmájában is jócskán akadt munka a kovácsműhelyben, a traktorjavítás körül, majd pedig egy talpraesett gondolattal némította el a kétkedő­ket: szélesebbre vette a kombájnok lánctalpát. Es íme, azóta a gépek lényegesen jobban bírták Galibe mo­csaras, süppedékes terepét! Ojabb és újabb traktorok, kom­bájnok és egyéb furcsa gépek érkez­tek a kolhoz címére. Sűrűbben hal­latszott a villanymotorok zúgása az állattenyésztő-telepek felől, a szérű­kön Diesel-motorok berregtek, a javítóműhelyekben eszterga- és fúró­gépek sivítottak. Mindent egybevéve, a munka gépesítésének aránya rövi­desen túllépte a 80 %-ot, a kolhoz jól megtervezte jövőjét. Könyvelői pontossággal számították ki a gaz­daság jövedelmét, és 7 198 400 rubel­lel számolnak a hétéves terv végéig. A traktorok száma csaknem kétsze­resére, a kombájnoké vagy másfél­­szeresére emelkedik. Évről évre, sőt hónapról hónapra méltóbb lesz Ga­libe nevéhez, ami magyarul „erőt" jelent. Ilyen lendületes fejlődés mellett mi sem természetesebb, minthogy termelésének irányításában a kolhoz már nem érte be csupán mezőgazdá­szokkal és állattenyésztő techniku­sokkal. Szakember kellett a sok bo­nyolult gép mellé, mérnöki szakis­meretek. Ma már a szovjet falvak­ban egyre gyakrabban találkozunk okleveles mérnökökkel, egyre sürge­tőbbé válik technikai szakemberek foglalkoztatása a mezőgazdasági nagyüzemekben. — Alekszasz Kuli­­kauszkasz sem panaszkodhat una­lomról: minden reggel „seregszem­lét“ tart a gépkocsisor fölött, külön­­külön megvizsgál minden egyes mo­tort, külön-külön „kikopog; minden alkatrészt, akár az orvos a versenyre induló sportoló mellkasát. Es a tüze­tes vizsgálatra csakugyan szükség van, hiszen a földekről máris tódul a gabona, fokozott munkateljesítményt követelnek a teherautóktól, bírniuk kell „szusszal". A „gépkocsi-parádé" befejeztével az épülőfélben levő tehénistállót szem­léli meg Alekszasz a kolhozelnök kíséretében. A korszerű „tehénlak" szakványterv alapján készül, kényel­mes lesz és nem is kerül sokba. Mű­velődési házat, új boltot, sőt fürdőt is építenek a kolhoztagok és család­tagjaik számára. De már el is szó­lítják a mérnököt a javítóműhelybe; a kovács akarja kikérni tanácsát egy bonyolult alkatrész megmunkálására vonatkozólag. Alekszasz ezután motorra pattan, hogy felkeresse a brigádokat. Elége­detten szemléli a munkamenetet: öt kombájn „borotválja" a beláthatatlan búzamezőket üzemzavar, törés nél­kül. Ojböl berúgja tehát a motort s a téglagyár felé robog, miközben felporzik az út mögötte ... A falusi mérnöknek manapság egyetemes tudásra van szüksége, afféle ezermesternek kell lennie. Ha pedig történetesen olyan régebbi mérnök „pottyanna" egy korszerű szovjet mezőgazdasági nagyüzembe, aki az egykori hűbéri oktatási rend­szer szerint csupán teóriát, elméle­tet „magolt", bizony nem sok sót enne meg a mai kolhoz szédületes fejlődésében. (Fordította: K. E.) sa a közellátásnak. Ez bizony komoly hiányosság. A szövetkezet vezetősége nem törődött eléggé a takarmányalap megteremtésével. Október felé már látták, hogy a súlygyarapodást és a tervezett tejmennyiséget nem telje­sítik. Cukorrépából jó pár vagont adtak terven felül. Ha meghagyják takarmányozási célokra, a tejterme­lést hiánytalanul teljesíthették volna. A szövetkezetben volt még egy másik tartalék is. A tagok prémium fejében egy vagon kukoricát kaptak, aminek nagy részét eladták. A vezetőség in­kább pénzt adhatott volna a jól dol­gozó tagoknak prémium fejében, most nem főne a feje, hogy hol vegyenek abraktakarmányt. Az állattenyésztésben sem dolgozhatnak már régi módon Az embert szinte meglepte, hogy a szécsénkei szövetkezetben mennyi a fiatal, szaktudással rendelkező, aka­rással teli káder. A szövetkezet élére most Villant elvtárs került, aki eddig a gépállomáson dolgozott és mező­­gazdasági iskolát végzett. Oroszlán, Koncz, Villant, Deák elvtársak, mind­nyájan fiatal, iskolát végzett embe­rek. Ha tudásukat kiegészítik az idő­sebb szövetkezeti tagok tapasztalatai­val, a szövetkezet még nagyobb sike­reket érhet el. Persze ehhez fontos az idősebb tagok megértése is. Orosz­lán Gyula zootechnikus, aki kétéves mesteriskolát végzett, elmondotta, hogy az állattenyésztésben dolgozók idegenkednek az új technológiától. A teheneket még mindig kézzel fejik. A gondozás körül is akadnak hiányos­ságok. A múlt évben 14 borjú pusztult el és 80 malaccal kevesebbet válasz­tottak el a tervezettnél. Tehát* az állattenyésztésben a szaktudást páro­sítani kell a szorgalmas, lelkiismeretes munkával. A vitában Jámbor Imre és Ciglan elvtárs bírálta, hogy a sertés­­állomány részére nincs elég burgonya és répa. Sokszor a kocsisok vizes szalmát hoznak a kismalacok alá. A jövőben ezeket a hiányosságokat is el kell távolítani. Most már nem elég, hogy csak bő takarmányalapot létesít­sünk, hanem gondolni kell a takar­mányok összetételére is. Az ötéves terv négy év alatti teljesítésére megvan minden lehetőség A szövetkezet vezetősége alapos ötéves tervet dolgozott ki. A mutató­kat minden termelési szakaszon négy év alatt teljesítik. Cukorrépából pél­dául 3000 vagont kellene termelni öt év alatt, de egy évvel előbb 345 va­gont termelnek. Ha a sertésállomány részére megteremtik az abraktakar­mányt és bevezetik az új technológiát, a hústermelési tervet is elérik négy év alatt. Ha az évzáró gyűlésen elhangzott alapos bírálatok nyomán mindenütt kijavítják a hibákat, a szövetkezet az idei gazdasági évet sokkal jobb ered­ményekkel zárhatja. Most a tagok 20 koronát kaptak egy munkaegységre. A környéken bizony kevés helyen jus­­soltak ennyit a szövetkezetesek. De azért akad még javítanivaló a szé­csénkei szövetkezetben is. B. J. jSlMfffUÍL 3 1961. február 22.

Next

/
Thumbnails
Contents