Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-15 / 14. szám
Szovjet bolygóközi állomás repül a TENUS felé Bratislava, 1961. február 15. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 14. szám. A tudományos világ kommentálja a világraszóló eseményt A szovjet tudomány utat tör a naprendszerbe A világűrkutatás programjának megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunióban tökéletesített, több fokozatú rakétával földkörüli pályára juttattak egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanerről a mesterséges holdról egy többfokozatú rakétát indítottak el, amely automatikus bolygóközi állomást visz a Venus felé. Az automatikus állomás 1961 májusának második felében éri el a Venus térségét. A nehéz mesterséges hold és az automatikus bolygóközi állomás kilövésének fő célja: a kozmikus test bolygóközi pályára való felbocsátási módjának felülvizsgálása, a távolsági rádiö-összeköttetés és a kozmikus állomás irányításának vizsgálata, valamint a világűrben számos fizikai kutatás elvégzése, A bolygóközi állomás műszerei normásán működnek. Súlya 643,5 kg. Az automatikus bolygóközi állomás a Földről irányított adóállomása 922,8 megaherc hullámhosszon közvetít. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjetunió állami felségjelét viszi magával. Az automatikus bolygóközi állomás február 12-én moszkvai időszámítás szerint 12 órakor 126 500 km távolságra volt a Földtől. Első ízben sikerült mesterséges íöldbolygóról bolygóközi állomást kiröpíteni — Nagy jelentőségű tudományos eredmény „Közeledik a nap, amikor megvalósul az emberiség régi álma és eljut naprendszerünk bolygóira“ — jelentette ki Borisz Kukarin tanár. A professzor nagyon érdekes kísérletnek nevezi a nehéz szputnyik kibocsátását, mivel mesterséges űrhajó kibocsátása a föld mesterséges bolygójáról első ízben sikerült a tudomány történetében. A kiváló szovjet űrhajózási szakember legfőképpen az önműködő bolygóközi állomás repülésének fontosságát és a kiszámított gyorsaság betartását emeli ki nyilatkozatában. Véleménye szerint a szovjet tudománynak ez a sikere új korszakot jelent a világűrnek ember általi meghódításában. Dr. Vlagyimir Guth docens, kz ondrejovi csillagászati megfigyelő-állomás igazgatója, nyilatkozatában többek közt hangsúlyozza, hogy a szovjet bolygóközi állomás kibocsátása jelentős folytatása a szovjet tudósok eddigi sikereinek a naprendszer kutatása terén. Az a tény, hogy néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió 6,5 tonnás mesterséges bolygót küldött földkörüli útjára és most egy ilyen bolygóról bolygóközi állomást röpít a Venus térségébe, bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellenőrizték a kilőtt rakéta pontosságát. Ez a pontosság igen fontos tényező, mert a Venus távolsága a Földtől, amely állandóan változik, február 12-én 23-szor volt nagyobb mint a Föld távolsága a Holdtól. Május közepén, amikor a bolygóközi állomásnak el kell érnie a Venus térségét, ez a távolság 63,36 millió kilométer lesz. Sir Bernhardt Lovell, a Jodrell Bank-i angol rádióteleszkópikus állomás igazgatója, kijelentette: „Az oroszok egy olyan nagy jelentőségű lépést tettek az űrkutatásban, amelyet már régen vártunk. Sok szerencsét kívánok nekik. Állomásunk részt vesz a rakéta útjának megfigyelésében“. Harry Massey professzor, az angol űrkutatási bizottság elnöke, kiemelte, hogy „a Szovjetunió rendkívül érdekes és elképesztő kísérletet hajtott végre. Bizonyos, hogy ez igen pontosan tervezett kísérlet és céljai értelmesek. Igaz az, hogy ma még pontosan nem ismerjük a bolygóközi távolságokat. A szovjet tudósok egyik célja ezzel a kísérlettel, hogy értesüléseket szerezzünk és e téren megjavítsuk ismereteinket". A France Presse párizsi hírügynökség jelentésében így értékeli az eseményt: A mezőgazdasági termelés növelése a III. ötéves tervben és az EFSZ-ek gazdasági megszilárdítása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1961. február 10-i ülésének határozata a mezőgazdaság kérdéseiről A CSKP Központi Bizottsága 1961. február 9- és 10-i ülésének megtárgyalta Lubomír STROUGAL elvtársnak, a mező- erdő- és vízgazdasági miniszternek a beszámolóját a CSKP XI. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok teljesítéséről a mezőgazdasági termelés szakaszán és a mezőgazdasági termelés harmadik ötéves tervben való fejlesztése feladatainak valóraváltásárdl. A Központi Bizottság megvitatta Antonín KLECKA elvtársnak, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia elnökének beszámolóját az állattenyésztési termelés egyes kérdéseiről és Drahomír KOLDER elvtársnak, a CSKP ostraval kerületi bizottsága vezető titkárának beszámolóját az észak-morvaországi kerületben kibontakozott mozgalomról, amelynek célja: a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti teljesítése. A CSKP Központi Bizottsága a beszámolók és a vita alapján, amely a második ötéves terv elért eredményeivel, a mezőgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való fejlesztésével, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fellendítésével, a szövetkezetek megszilárdításával, a szövetkezetek V. kongreszszusának küldetésével és feladataival, valamint az 1961. évi terv, s főleg a tavaszi munkálatok jókori elvégzésével foglalkozott, a következő határozatot hozta: A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaságban lényegében áttértünk a közös szövetkezeti gazdálkodásra. Ezt pártunk politikájának nagy győzelme, amely megszilárdította a munkás-paraszt szövetséget, lényegesen hpzzájárult társadalmunk történelmi jelentőségű átalakulásának befejezéséhez a szocialista társadalom kialakulásához. Mezőgazdasági termelésünk a szövetkezetesítés során tovább gyarapodott. Mezőgazdaságunk egyre több gépet és vegyipari terméket kap. Ealvainkon gyarapodik a mezőgazdasági termelésben dolgozó szakemberek és a felkészült szervezők száma. Az állam jelentős eszközöket fordít a mezőgazdaság gyors fejlesztésére. Ez létrehozza a mezőgazdasági termelés és a munkatermelékenység további, sokkal gyorsabb növelésének feltételeit. Az elért termelési eredmények azonban mindeddig nem állnak összhangban népgazdaságunk lehetőségeivel és szükségleteivel. A tervet igen egyenetlenül teljesítik, és nem gondoskodnak kellő mértékben a lakosság növekvő szükségleteinek fedezéséről jó minőségű élelmiszerekben. Ezért jelentős mennyiségű mezőgazdasági terményt, főleg gabonát, húst, vajat és növényi zsiradékok nyersanyagát kell importálnunk. A mezőgazdasági termelésben nem aknázzák ki a termelés növelésének nagy tartalékait, nem használják ki a gépesítést, a haladó technológiát és a többi lehetőséget, amelyeket szocialista gazdaságunk nyújt. A jelentős anyagi és kádersegítség ellenére csak lassan javul számos szövetkezetünk és állami gazdaságunk gazdálkodása. A szövetkezetek többségében gyenge a munkaszervezés, komoly fogyatékosságok vannak a termelés irányításában. Egyes szövetkezetek egyoldalúan előnyben részesítik saját érdekeiket az állam érdekeivel szemben, ugyanígy egyes szövetkezeti tagok egyéni érdekeiket a szövetkezet és a társadalom érdekei fölé helyezik. Nem harcolnak elég határozottan az aránytalanul magas természetbeni juttatások, s a közös vagyon dézsmálása ellen. Ez megkárosítja a társadalmat és a szövetkezetek gazdálkodását is. Az állami gazdaságok mindmáig nem teljesítik a szocialista társadalomban rájuk háruló feladatokat. Gyarapodik ugyan árutermelésük, de a termelés igen drága. Az állami gazdaságokban a bér részét képező természetbeni díjazás eddigi módja sem áll összhangban a mai viszonyokkal, a szövetkezetek számáfa sem jelent jó példát, s ezért meg kell változtatni. Számos szövetkezet és állami gazdaság, gazdálkodásának alacsony színvonala következtében, a termelésben és az árutermelésben nem teljesíti a tervfeladatokat. Komoly fogyatékosságot tapasztaltunk főleg a tavalyi őszi munkálatok során. Az őszieket nem vetették el agortechnikai határidőben, helyenként nem tartották be a tervezett vetésterületet, sok tízezer hektárnyi földet nem szántottak fel. Tavaly nem teljesítettük állattenyésztési tervünket, a hús-, tej- és tojás tervezett felvásárlási feladatait. Ez év kezdetétől is komoly fogyatékosságok vannak az állattenyésztési termékek, főleg a hús és a tej felvásárlásában. Az említett fogyatékosságok fő oka: a nemzeti bizottságok, a felvásárló szervezetek politikai és szervezőmunkájának, valamint a párt-, a pártszervek és szervezetek irányításának alacsony színvonala. K# kell emelnünk a szövetkezeti tagok és más mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését, amelynek célja: négy év alatt teljesíteni az ötéves tervet. Az ötéves terv és a kötelezettségvállalások feldolgozása során azonban több hiányosságot tapasztalhatunk. A gazdasági elemzések és a tervek kidolgozásakor gyakran nem ismerték mélyrehatóan a szövetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodásának, s tartalékainak helyzetét, itt-ott a dolgozók részvétele nélkül végezték el ezt a munkát. A járási nemzeti bizottságok csekély és gyakran adminisztratív jellegű segítséget nyújtottak a terv kidolgozásában. A terv késedelmes kidolgozása arra vezetett, hogy az EFSZ-ek ezt nem tudták rendesen megtárgyalni a szövetkezeti tagokkal. Az ötéves terv kidolgozása jelentőségének meg nem értése következtében gyakran formálissá vált ez a munka. Ezért a mezőgazdaságban az ötéves terv négy év alatti teljesítésére irányuló számos kötelezettségvállalás nem tárja fel a termelés gyarapításának valódi lehetőségeit, nem egy esetben ezek a kötelezettségvállalások formálisak. Az elemzések és a tervek ilyen kidolgozása arra vezet, hogy a dolgozók nem éreznek felelősséget teljes egészében a felajánlások teljesítéséért, nem bontakozik ki kezdeményezésük és nem növekszik részvételük a termelés irányításában. A járási nemzeti bizottságok nem érvényesítették aj tervezés új módszerének minőségi oldalát, hanem rendszerint a tervfelböntás régi módját alkalmazták. A járások nem dolgozták fel a mezőgazdaság távlati fejlesztésének koncepcióját. Ennek következtében helytelenül jártak el a termelés irányzatának megszabásában és a termelés széthelyezésében, elsősorban a hegyvidéki körzetekben, továbbá nem került sor a városok melletti gazdaságok szakosítására és vetőmagot termesztő üzemek létesítésére. — A siker, amelyet a Szovjetunió elért, valóságosan elképesztő. Első ízben indult el egy rakéta a Holdon kívül egy más égitest felé és első alkalommal használtak a kibocsátásnál szakaszos, ugrásos módszert. i Néhány adat a Venusról 1961. február 12. Nevezetes nap i ez az emberiség történetében; ezen • a napon indult el a Földtől az első [ mesterséges égitest a Venus tér• ségébe. A Venus a Naptól kifelé i számított második legközelebbi i bolygó. Naptávolsága 108,1 millió 5 km. Keringési pályájának távolsága ■ tőlünk földközelben 42 millió km, J földtávolban 257 millió km. • Ez a csillag már régóta leköti ' az emberek figyelmét. Ragyogó J fényével minden hajnalban és al- i konyáikor megjelenik az égbolt J peremén. Ezért kapta az^alkony■ csiliag, hajnalcsillag és esthajnali J csillag neveket. i A Venus felülete szilárd; minden J feltevés szerint hasonló összetéte■ lü, mint a földkéreg. < Szinte át[ hatolhatatlan légköri függöny veszi ■ körül, amely tökéletesen visszaveri ■ a fényt. ■ Ami a bolygó légkörét illeti, ez • kétszázótvertszerte több széndioxi\ dot tartalmaz, mint a Föld légköre, J viszont a nitrogén és oxigén lé■ nyegesen kevesebb a Venust kö• rülölelő légrétegben. Felületi hőmérséklete körülbelül 28 fokra tehető. Átmérője mintegy 12 200 km, tehát a Venus nagysága közel egyenlő a Földével. A Napot 225 nap alatt kerüli meg. Eddigi megállapítások szerint a Venusnak nincsenek holdjai. A döntő fordulóiért o mezőgozdosogbon A MtíüüAíüASAÜl DOLGOZOK LAPJA /# Naprendszerünk égitestei és vázlatos elhelyezkedésük Kepler és Newton lángeszű felfedezé- | sei alapján (Oy) '
