Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-08 / 12. szám

ífyívz&to (Uzto&cu* slUuíit!

A gaböíkotfói szövetkezet tehén-' istállóiban fiatal leányok vették át az alacsony tejelékenységű tehénállomány egy részének gondozását. Alig 17 — 20 évesek, tapasztalatlanok, de telve vannak életerővel és tenniakarással.

A fiatalok Bodó Gyula bácsi vezetése alatt láttak munkához. Kilencen közülük elhatározták, hogy versenyezni fognak, a szocialista munkabrigád címért. Csóka t^áni és Erzsi, Mészáros Marika, Darnay Ilona és Klári egy brigádban a leggyengébb eredményeket felmutató istállóba kerültek, és mindegyikük 13 tehenet vett a gondjaiba. A tejelékenységi átlag bizony nem sok okot ad örömre, vidámságra. Tehenenként alig érte el • 2,9 litert naponta.

A másik brigád sem talált sokkal rózsásabb munkafeltételeket. Svejger Ibolya, Farkas Irén, Csehy Hona és Csiba Márta személyként 15 tehenet gondoz, s ezek átlagos tejelékenysége is csak 3,5 liter.

Bizony, akad itt elég tennivaló! A tehenek alá alig jut egy maroknyi alom; így ha lefekszenek, rájuk ragad ér rajtuk szárad az egész trágya. A takarmányozás kérdése is eddig mindig gondot okozott a szövetkezetnek. Csak ez évben várható nagyobb fordulat, amikor a szövetkezet lényegesen kiszélesítette a takarmányok vetésterületét. A tej literjét 2,40 —

2,50 koronáért állítják elő, pedig az eladási ára csak 1,80 korona. Kész ráfizetés.

Ilyen körülmények között kezd versenyezni Bősön a két brigád. A fiatalok alig néhány hónapja kerültek a szövetkezetbe, ahol a tagok átlagos életkora meghaladja a hatvan évet. Még nem sok munkát tudnak felmutatni, de környezetükön már meglátszik a jobb és szebb utáni törekvés. A két istálló végében kiürítettek és kitakarítottak egy-egy kis helyiséget. A szobácskákba kályha, asztal, ágy, mosdó és tükör, az ablakra függöny került. Munka után legalább van hol megmosakodniuk, megmelegedniük vagy megpihenniük. A szövetkezet a brigádok tagjait a szomszédos községbe vitte esztrádműsorra. Eddig ennyiben jutott kifejezésre az a vágyuk, hogy szocialista emberhez méltóan dolgozzanak és éljenek. Látszik, hogy maguk sem tudják, mihez fogjanak hamarabb. A szövetkezet vezetőségén a sor, hogy őket a helyes útra vezesse.

Elsősorban arra kellene gondolni, hogy szaktudás nélkül ma már nem lehet a mezőgazdasági termelés feladatainak becsülettel eleget tenni. Márpedig a brigádok tagjai nem járnak sem szövetkezeti munkaiskolába (amelybe még a toborzást sem kezdték el), sem pedig mezőgazdasági tanonciskolába. A lehetőségek szerint javítani kell az almozáson és a takarmányozáson is, s a sok trágyától szennyes tehén is gondos kezekre vár. S bizony, a fejőgépeket is elő kell venni a sarokból, megtisztítani a pókhálótól és napról napra fokozni a munkálatok gépesítését. Mert a

A roudnicei Agrostroj dolgozói tavaly 4500 vagon gépet szállítottak mezőgazdaságunknak, ami egy 43 km hosszú vonatnak jelel meg.

Házasság lesz belőle

A kravanyi és a stankovi szövetkezet hosszú évek során versenyben állt egymással, de az elért eredmények mégsem voltak valami kiválók. Végül aztán a vezetők rájöttek, hogy sokkal többre vihetik a két gazdaságból egyet, egy nagyobbat létesítenek. S azóta egyre-másra születnek a jobbnál jobb tervek, hogyan is lehetne berendezni a gazdasági életet. Elhatározták, hogy mivel Kravanyban vannak a korszerű egészséges istállók a szarvasmarha és a sertések részére is, itt helyezik el majd a közös állatállományt. Ennek megfelelően osztják el a növénytermesztést is. Kravanyban főként takarmányféléket fognák termeszteni, Stankovóban pedig - mivel ott jobb a talaj — a többi kultúrnövény termesztésére helyezik a fösűlyt.

Az új szövetkezetnek 1100 hektár szántóföldje lesz, s már folyik erősen a tervezgetés, hogyan is rendezkedjenek be. A második vitaanyag áttanulmányozása után a „jegyesek“ többek között elhatározták azt is, hogy a munkaegységek értékének 80 százalékát már ez évben is pénzben fogják kifizetni, s a háztáji földeket közösen művelik majd meg. K. Z.

szocialista embert éppen arról lehet megismerni, hogy maga körül tisztaságot, szépséget teremt és munkájában mindig a leghaladóbb munkamódszereket érvényesíti.

Segítünk a gépjavításban

Már csak néhány hónap választ el attól, hogy iskolánkat itthagyjuk és kikerülünk az életbe. Mindnyájunknak azonban gondot okoz, hogy hova Is kerülünk, és milyen bizalommal lesznek irántunk új munkahelyünkön.

Ilyen gondolatokkal küzd az a 35 tanuló, aki a Moldavai Mezőgazdasági Gépészeti Technikumban sajátítja el azt a tudást, amely feltétlenül szükséges a fejlődő mezőgazdaságunkban elhelyezkedő fiatal dolgozók számára. Mindnyájan bízunk, hogy új munkahelyünkön megálljuk helyünket, mert erről tanáraink és nevelőink is gondoskodnak. Arra tanítanak benőnket, hogy az elméletet már most össze kell kötni a gyakorlattal.

Négy év alatt számos üzemet látogattunk meg és több gyakorlati munkán vettük részt. Nyáron aratási gyakorlaton Slovenské Nővé Meston és a Safárikovo mellett Kálosán voltunk, az ottani szövetkezetben és gépállomáson.

Jelenleg csend honol osztályunkban, mert most is üzemekben dolgozunk. Segítünk a gépjavításban a Kosicei Kerületi Gépjavító Műhelyben, a makranci EFSZ-ben és a moldavai gépállomáson. Természetes, vannak közöttünk olyanok is, akik még több szaktudásra vágynak és ezért főiskolára készülnek. A többiek pedig már ez évben a szövetkezetekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban szeretnének elhelyezkedni. Remélhető, hogy ez sikerül is és szaktudásukat minél előbb érvényesítik a termelésben. VEREBES LAJOS,

a Moldavai Gépészeti Mezőgazdasági Technikum tanulója

Gazdag évzárás

Bácskán az elmúlt napok egyikén különösen nagy volt a sürgés-forgás. A szövetkezet aprajanagyja az új iskola felé igyekezett. Ott volt ugyanis a zárszámadás, mégpedig nem is akármilyen, mert a természetbenieken, a háztáji jövedelmen kívül és a 10 korona előlegen felül még hat korona osztalék ütötte munkaegységenként mindenkinek a markát. S még több is lehetne, ha a mintegy 100 000 korona értékű magherét meg tudták volna menteni a rossz időjárástól.

Sok szép eredménnyel dicsekedhetnek a bácskaiak. Marhahúsbeadási tervüket például 155%-ra teljesítették, de szépek az eredmények a tojástermelés terén is, ami főképpen Pándi Lajosné érdeme. Amíg 1959-ben mindössze 37 darab tojást termeltek egy hektár szántóterületre, 1960-ban ez a szám már 125 darabra emelkedett. Szép eredményt ért el Loksa Ferenc is a juhok körül és sok-sok ezressel hozzájárult a szövetkezeti gazdaság megerősítéséhez.

De a sikerek mellett hiányosság is akad még éppen elég. Ilyen például, hogy a tej- és sertéshúsbeadásukat nem tudták teljesíteni. Az elnök beszámolója után a a szövetkezetesek ünnepélyesen megfogadták: a hiányosságokat

még idén kiküszöbölik és a termelést minden téren növelik, hogy a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésének megteremtsék a reális alapokat.

Voltak és vannak is még hibák. De azért sokkal több a jó eredmény a szövetkezetben, amit az is bizonyít, hogy a bácskaiak egymillió koronával gyarapították a közös vagyont.

Illés Bertalan, Bacska

• A kelet-szlovákiai kerületben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a műszaki káderek nevelésének. A 685 szövetkezeti munkaiskolában 22 370 szövetkezetes tanul. Mezőgazdasági mesteriskolába pedig 1474 tanuló jár.

A pionírok követendő példája

Az 1960-as évben országos méretben komposztkészítési mozgalom indult, amelybe nemcsak a szövetkezetek, hanem a védnökségi üzemek és iskolák is bekapcsolódtak.

A bősi (dunaszerdahelyi járás) Nyolcéves Magyar Középiskola tanulói is kivették részüket ebből a munkából, ugyanis 500 köbméter elsőrendű komposztot készítettek a helyi szövetkezetnek. A komposztáláshoz szükséges anyagokat a géléi gépállomástól ajándékba kapott Zetor-25 K traktorukkal szállították a helyszínre.

A traktoron kívül egész sor gazdasági felszereléssel rendelkezik az iskola. Hogy csak egy párat említsek, van ekéjük, boronájuk (sima és tüskés), valamint gyűrűshengerük, tárMunkában a „pionír-szövetkezetesek“

Emeljük magosabb színvonalra a mezőgazdaság gépesítését!

KAROL POLÄCEK általános gépipari miniszter válasza a „Zemédélské noviny“ munkatársának kérdéseire

Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíthessük, lényeges segítséget nyújt a magasabb színvonalú gépesítés. Ehhez nemcsak több, hanem tökéletesebb, jobb minőségű gépre van szükségünk. Ezzel kapcsolatban megkértük Karol Polácek általános gépipari minisztert,, hogy vájaszoljon néhány kérdésünkre:

— Milyenek a mezőgazdaság komplex gépesítésének kilátásai a harmadik ötéves tervben és hogyan készülnek fel mezőgazdasági gépgyáraink ?

— A mezőgazdasági munkák komplex gépesítését jelenleg és a következő években a mezőgazdasági gépek rendszerének segítségével fogjuk megoldani. Ez a géprendszer összesen 607 mező- és erdíógazdasági gépből és berendezésből tevődik össze. A gépek egy része már gyártás alatt áll, további gépek gjfártását pedig már előkészítettük. A harmadik ötéves terv során összesen. 248 újfajta gépet gyártunk, 54 gép gyártását pedig felújítjuk.

— A harmadik ötéves terv irányelvei előírják, hogy a mezőgazdasági gépgyártást 1965-ben az 1960-as évvel szemben 190 °/b-kai kel! emelni,

s 196,j>-ben a ímezőgazdaság 60 %-kal

több gépi eszközt kap, mint a második ötéves terv utolsó esztendejében. Már a második ötéves terv során megkezdtük a korszerű gépesítési eszközök gyártását és szállítását. Ennek ellenére a komplex gépesítés számos kérdése megoldatlan maradt. Ilyen például a mezőgazdasági szállítás és a vele összefüggő rakodómunkák tökéletes megoldása, a kapásnövények, főleg a répa betakarításának gépesítése, a gabona két- és háromszakasos betakarítása, a szemtermés kezelése, az állattenyésztési termelés komplex gépesítésének néhány kérdése; stb. E kérdések megoldására irányul a mezőgazdasági gépgyárakban a munkások és a mérnökök figyelme.

Az új gépek tökéletesítésével annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy minden mezőgazdasági gépet úgy szerkesszenek meg, hogy az a legrosszabb talajok megművelésére is alkalmas legyen.

— Milyen hazai gyártmányú új gépeket kapnak az EFSZ-ek és az állami gazdaságok a harmadik ötéves terv első évében?

— Már 1961-ben 30 újfajta gépet

szállítunk mezőgazdaságunknak, hagy a gyakorlatban kipróbálják. Ezenkívül

több mint 27 féle gép sorozatgyártását és szállítását kell megkezdeni.

— A traktorgyártásban az egységesített sorozat két típusát állítjuk elő, mégpedig a Major 30 k-t és a Minor 30 k-t. Növelni fogjuk a Super 50 jelzésű traktorok gyártását is, amelyekből 1961-ben több mint 3000 darabot szállítunk mezőgazdaságunk számára. Megvalósul a belföldi gyártmányú 10 lóerős traktorok szállítása is, amelyek a szőlő- és komlótelepek számára alkalmasak. Ügyszintén tervbe vettük 100 darab Pk US-45 jelzésű önmeghajtásos alváz gyártását rászerelhetö arató-cséplőgéppel, silókombájnnal és burgonyabetakarító-kombájnnal.

— A talaj előkészítésére és megmunkálására 13 gép (ekék, boronák, sarabolók) sorozatgyártását kezdjük meg. A répa művelését és egyelését lényegesen megkönnyíti a folyadéknyomásos villanysaraboló, amellyel széleskörű kísérletezést folytatnak majd a gyakorlatban. Ez lesz az első kísérlet a mezőgazdasági gépek automatikus irányításában.

— Az Agrostroj Nemzeti Vállalatban megkezdjük az új típusú istállótrágya-szóró sorozatgyártását, amelynek műszaki tökéletesítése kihatással lesz a munka minőségére.

— Az istállótrágya, valamint a komposzt felrakására és átszántására a gyakorlatban kipróbáljuk a hordozott rakodógépet és a komposztforgatógépet, amelyeket egyidejűleg sorozatban kezdünk gyártani. Ugyancsak előnyt jelent majd a sorozatban gyártott lánctalpas rakodógép is.

— 1961-ben kibővítjük az állattenyésztési termelés céljait szolgáló gépesítési eszközök fajtáit is. Az Agrostroj Nemzeti Vállalat tervében tízfajta gép gyakorlati kipróbálása vagy sorozatgyártása szerepel. Főleg félautomata fejőgépeket gyártunk a zárt, valamint a nyitott istállókban tartott tehenek részére.

— Kibővítjük a mezőgazdasági szállítás céljait szolgáló gépek megfelelő típusait is. Biztosítjuk az öttonnás, három oldalra billenthető pótkocsi sorozatgyártását, amely a Zetor- Super 50 traktorral nagyobb terhek szállítására is alkalmas. Továbbá háromtonnás tengelymeghajtásos pótkocsit próbálunk ki.

— Mindössze röviden soroltam fel azokat a gépeket, amelyeket a mezőgazdasági gépgyártás 1961-ben gyártani készül. Az új gépek használata fontos szerepet játszik a mezőgazdasági munkák komplex gépesítésének megoldása terén. Emellett mezőgazdaságunk számára a gépesítési eszközök egy részét külföldi behozatallal

fogjuk fedezni. Elsősorban olyan gépekről van szó, amelyek gyártását hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések alapján biztosítottunk. Ezek elsősorban gabonakombájnok, aratócséplőgépek, talajjavítási gépek, növényvédelemre szolgáló gépek stb.

— Még annyit kívánok hozzátenni, hogy a gépesítési eszközök, különösen az új és bonyolultabb szerkezetű gépek megkövetelik a nagyobb hozzáértést és gondozást. Fontos, hogy a gépesítők, szerelők és a gépkezelő személyzet magasabb szakképességgel rendelkezzenek.

— Az Agrotechna szélesebb körű bemutató szolgálatot rendszeresít; minden kerületben bemutatja az új gépesítési eszközöket. Ezenkívül a mezőgazdasági dolgozókat közvetlenül a mezőgazdasági gépgyárakban fogják iskolázni, ahol közelebbről megismerkednek majd a fontosabb gépek szerkezetével, gyártásával, karbantartásával és javításával.

— Fontos, hogy a gépeket munka után vagy az idény befejezése után jól raktározzák el. Gyakori eset, hogy a gépek a kedvezőtlen időjárás hatásának vannak kitéve.

— A gépek tökéletes és teljes kihasználásával a mezőgazdaságban csökkentjük az önköltségeket és fokozzuk a termelést. A gépesítési eszközök gyártása és szállítása a harmadik ötéves tervben megerősíti a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapját és elősegíti a falvakban az új termelési viszonyok kifejlődését.

Varga Flórián, a szövetkezet zootechnikusa, Csóka Fáni- JB5E=\ val és Mészáros Marikával prl megbeszéli a tennivalókat.

(G. I. felvétele.)

Ki kételkedhetnék abban, hogy a fiatalságtól és egészségtől virágzó bősi „leánybrigádok“ méltók lesznek a szocialista munkabrigádcímre?-gir- csájuk, kultivátoruk és talajmarójuk- is. Ez a korszerűnek mondható gaz- dasági felszerelés tette lehetővé, hogy 3 a bősi iskolások két hektárnyi területen fekvő pionír-szövetkezetükben

) 116 mázsás hektáronkénti átlagot ér- i tek el csöveskukoricából. De nem. csak a saját „birodalmukban“ dol- i goznak szívesen, hanem segítenek a . szövetkezetben is. i Idén már 16 hektáros lesz a „pio• nír-szövetkezet“. Nagyobb, komolyabb i feladatok várnak a tanulókra, ők . azonban nem ijednek meg a munká. tői, mert elhatározták, hogy még , szebb eredményeket érnek el, mint az elmúlt évben és a szövetkezetnek is hathatósabb segítséget nyújtanak.

Both Frigyes, V. Kapusany