Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-25 / 8. szám
A mezőgazdasági termelés fellendítése: flz életszínvonal emelkedésének záloga Hruscsov elvtársnak az SZKP KB plénuma január 17-1 Ülésén elhanozott beszédéből Elvtársak! Az utóbbi évikben nálunk bevett szokássá vált, hogy rendszeresen öszszehivjuk a párt Központi Bizottságának plenáris üléseit, hogy megvitassuk a lényeges pártkérdéseket, az ipar és a> mezőgazdaság fejlesztésének s a nép életszínvonala rendszeres emelésének kérdéseit. Ennek a jő hagyománynak ápolása kibontakoztat, ja a népgazdaság pártírányitásának. kádereink és valamennyi kommunista nevelésének lenini elveit, hogy nagy felelősséget érezzenek a kommunista építés feladatainak gyakorlati megoldásáért a párttal és a néppel szemben. A párt Központi Bizottságának plénumái már harmadik éve foglalkoznak a mezőgazdaság eredményeivel és intézkedéseket hoznak a mezőgazdasági termelés növelésére. A mostani plénumon hallottuk első ízben mind a tizenöt szövetségi köztársaság vezetőinek beszámolóját a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló tervek és szocialista felajánlások teljesítéséről. A plénUm elvszerüen, élesen bírálta a mezőgazdaság irányításában, a párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervek munkamódszereiben mutatkozó fogyatékosságokat. A párt Központi Bizottságának tagjain, a köztársaságok, kerületek és területek vezetőin kívül a legjobb mezőgazdasági dolgozók és tudósok részéről is figyelemre méltó felszólalások hangzottak el. Feltárták mezőgazdaságunk nagy tartalékait és rámutattak felhasználásuk legjobb módjára. A mezőgazdasági termelésnek túl kell szárnyalnia a lakosság igényeit Elvtársak! Eredményesen teljesítjük a XXI. pártkongresszus határozatait, hétéves népgazdaság-fejlesztési tervünket. A hétéves terv szerint az ipari termelésnek az első két év alatt 17 %-kal kellett növekednie. Rögzített adatok szerint az ipari termelés növekedése a hétéves terv első két éve alatt elérte a 22,1 %-ot. A mezőgazdaság fejlesztésében is jelentős sikereink vannak. Az a munka, amelyet pártunk, és a szovjet nép az SZKP KB 1953. évi szeptemberi plénuma óta végzett, meghozta gyümölcsét. Ha összehasonlítjuk a mostani mutatókat az 1953. éviekkel, látjuk, hogy úgyszólván valamennyi ágazat lényegesen fejlődött. £s ha ezeket a mutatókat néhány év múlva újra megvizsgáljuk, még nagyobbak lesznek. A legutóbbi öt év folyamán, a gabona árutermelése átlagosan több ' mint egymüliárd púddal növekedett. Mintegy két- és félszerte nagyobb lett a tej és több mint kétszerte a hús felvásárlása. Hazánk sohasem tapasztalt ily gyors fejlődést a mezőgazdasági termelésben, mint a legutóbbi hét év folyamán. Egészen más helyzetben vitatjuk meg a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait és bíráljuk a fogyatékosságokat, mint aí*SZKP KB 1953. évi szeptembéri plénumán. Akkor valamennyi mezőgazdasági ág érezhető lemaradásáról volt sző. Ellenségeink akkor a szovjet mezőgazdaság válságának tartották a mezőgazdaság fogyatékosságainak bírálatát. Ma egészen más a helyzet. Olyan időben bíráljuk fogyatékosságainkat, amikor a szocialista gazdaság rohamosan fej- ! lődik és nagy sikereket aratunk valamennyi népgazdasági ágban. Mezőgazdaságunk nagy sikerekkel dicsekedhet. Ám be kell ismerni, hogy még mindig nem fejlődik olyan gyorsan mint az ipar, nem tud lépést tartani iparunk gyors fejlődésével, s a lakosság igényelnek növekedésével. Ezenkívül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a hétéves terv első két éve a mezőgazdaság szempontja- : bői kedvezőtlen volt, mert rosszak voltak az időjárási viszonyok. Bár az utóbbi hét évben is bizonyos növekedést mutattunk ki a mezőgazdasági termelésben, nem lehetünk elégedettek, mert nem felel meg a nép növekvő szükségleteinek. Néhány termék termelése jelentősen elmarad a hétéves tervben kitűzött feladatok mögött. Am egyes vezetők belenyugodtak; bizonyára úgy vélték, hogy most már elérték a véaső ha-2 Sf élmiutr 1961. .ianuár 25. tárt. Sőt egyes dolgozókból eddigi sikereink káros önelégültséget váltottak ki. A helyzet gyorsabb ütemet követel Elvtársak! Látnunk kell. hogy az utóbbi években megváltoztak a viszonyok hazánkban, hogy a helyzet gyorsabb fejlődési ütemet követel a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság állandó fejlesztéséért folytatott küzdelem a kommunista társadalom felépítésének alapvető feltétele. Ez valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet ember tudja, hogy a nehézipar megteremtése, az ország villamosítása nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust és a kommunizmust. Ugyanígy fontos, hogy mindenki lássa: a népnek termékbőséget biztosító fejlett mezögezdaság nélkül sem lehet felépíteni a kommunizmust. Ügy kell megszervezni a mezőgazdasági termelést, hogy az éghajlati viszonyok alakulásától függetlenül minden évben biztosítsa a nép szükségleteinek kielégítését. Hogyan valósítsuk meg ezt a gyakorlatban? Szerintünk a garantált betakarítás legbiztosabb eszköze — amennyiben még nem tanultuk meg az időjárás irányítását — több millió hektár föld öntözése. Mit tesz lehetővé az öntözés? Felmerülhet a kérdés, mi fontosabb: az öntözés vagy a talajjavítás? Azt hiszem, hogy elsősorban az öntözés. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy kihasználjuk a termékeny délvidéki földeket, mert ezek sok napfényt, de elégtelen csapadékot kapnak. A keleti szüzföldek megművelésével tíz- meg tízmillió hektár mezőgazdasági földet nyertünk. Közép-Azsiában, az OSZSZSZK déli részén, Ukrajnában és a kaukázusi köztársaságokban sokmillió hektár földet javítunk fel öntözéssel. Természetesen, nem mondunk le a talajjavításról. Főként azokon a földterületeken valósítjuk ezt meg, amelyek nem igényelnek különösebben nagy befektetést, Nem a mocsarakra, hanem a lápos vagy túl nedves földekre és rétekre gondolok. Világosan látni kell, hogy az öntözött földterületek nagyarányú kibővítése éppolyan erőfeszítést követel, mint amilyet a szűzföldek megművelése igényel. Az öntözés lehetővé teszi, hogy újabb lépést tegyünk a mezőgazdaságban a belterjesebb gazdálkodás bevezetésére. Nagy jövő vár a kiterjedt öntözőgazdálkodásra. Az öntözési programon kívül ki kell dolgoznunk a műtrágya- és egyéb vegyszergyártást, a gyomirtószerek, a vizeletanyag, baktériumtrágya és egyéb szükséges vegyszerek gyártási tér- 1 vét. I Be kell vezetni a fokozott gyorsa- ' Sággal működő, erős traktorok gyár- ' tását, s növelni kel! a kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek gyártá- ! sát. Növeljük a tudomány és a haladó tapasztalatok \ szerepét a mezőgazdaság i fejlesztésében Elvtársak! A beszámolókban és a plénum résztvevőinek felszólalásaiban i sok értékes javaslat hangzott el. i Konkrét intézkedéseket javasoltak a i mezőgazdaság jobb irányítására, a i meglevő tartalékok még jobb felhasz- 1 nálására. i Szeretnék hozzászólni a mezőgazdaság irányításinak néhány kérdésé- 1 hez és a legfontosabb mezőgazdasági : termékek termelése növelésének sürgető feladataihoz. i A Földművelésügyi Minisztérium i munkájának legfőbb része a tudományos intézmények irányítása, a : tudomány továbbfejlesztése és az élenjáró mezőgazdasági dolgozók ta- 1 pasztaiatainak széleskörű érvényesl- 1 tése legyen. Röviden: a Földművelés- : ügyi Minisztérium tevékenysége első- : sorban arra irányuljon, hogy segítse i a kolhozokat és szovhozokat a vezető i gazdasági országok termelési szín- i vonalának elérésében. i A Szovjetunió Földművelésügyi Mi- i nisztériumának olyan kérdéseket is meg kell oldania, mint a marhafajták körzetesítése, a fajnemesítés, állat- í egészségügyi szolgálat, vesztegzár- i szolgálat, mezőgazdasági irodalmi mű- i vek kiadása, tudományos-műszaki és i egyéb ismeretterjesztő filmek gyár- : fása. i Ezzel kapcsolatban különösen kiemelném a minisztérium felelősségét a tudományos Intézetek Irányításáért, a kolhozoknak és szovhozoknak szánt tudományos javaslatok kidolgozásáért. Tudomány nélkül ma nem irányítható a mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelés világítótornyai A kukorica termesztésben nagyon jő példát mutatnak a Cauvas Köztársaság Lenin-kolhozának parasztjai, akiknek Korotkov elvtárs ez elnökük. A kolhoz 800-1000 mázsa silókukoricát takarít be hektáronként és 29 fejőstehenet tart minden 100 hektár földre számítva. A Kabardln-Baikar ASZSZK Lenin-kolhoza, amelynek elnöke Tarcsokov elvtárs, a szocialista munka hőse, 800 hektár földön 62. mázsás hektárhozamot takarított be csőkukoricáből. (Taps.) Néhány számadatot említek. Vegyük például Ukrajnát. Ott 10 és fél millió hektáron vetnek kukoricát. De a vetésterületük 34 millió hektár. S menynyi terményt vetnek összesen? PodgornyiJ: 19 millió hektárnyit. Hruscsov: Ismétlem, számítsunk csak 3 millió hektárt, persze a legjobb földet azokon a területeken, ahol a szemeskukorica beérik. Ugyanis Ukrajnának 400 millió púd búzát hajdinát, borsót, lencsét és egyéb termékeket, s 300 — 400 millió púd szemeskukoricát kell adnia az államnak. Csak-3 millió hektár jut kukoricára, a többi 16 millió más szemesterményekre marad. A 300 — 400 millió púd szemeskukorica beadása, ez reális feladat elvtársak, csak helyesen kell megfogni a dolog végét. A szemeskukorica és a silókukorica termesztése nem állhat egymással ellentétben. Egyikre is, másikra is nagy gondat kell fordítani. Növelni kell a szemeskukorica eladását és vele egyidejűleg a silókukorica termesztését. Beláthatatlan térségeinket és nagy szántóföldjeinkét tekintve, mindkét feladattal egyszerre megbirkózhatunk. Ha a kommunisták egyszerűen látnak hozzá az irányításhoz, az emberek kiszemeléséhez, a munka és a vetőmagtermesztés megszervezéséhez, megoldják a feladatokat. Az ukrajnai gabonatermesztés Szeretnék külön foglalkozni az ukrajnai gabonatermesztés lényeges hiányosságaival. Ukrajnában nagyjából valahogy így van: Az egyik évben hős lehatsz, bár keveset tettél azért, hogy hősnek tekintsenek, a következő évben pedig egyszerűen rossz vezetőnek bélyegeznek. Ha esik, ha jó az idő, Ukrajnában 30 mázsa búzát is betakarítanak egy hektárról, egy év múlva ugyanazokon a földeken esetleg mindössze öt mázsa terem hektáron- ; ként. De ha öt esztendő termése ; alapján kiszámítjuk az évi átlagot, ; ezek az eredmények minden vissza- ] esés ellenére kielégitőek, sőt jók. A ; vezető dolgozóknak azonban nem szabad megbújniok az évi átlagok mögött, hanem minden körülmények között a minél nagyobb termésért kell harcolniuk. Hruscsov elvtárs ezután egy 1956- os konkrét eset példáján rámutatott, hogy a vezető funkcionáriusok nem mindig álltak a helyzet magaslatán; hibáik miatt a termés károsodott. — Az ilyen tévedések azt jelentik. — folytatta Hruscsov elvtárs —, hogy ‘ az illető komolyan megkárosította egy nagy köztársaság gazdaságát. Más : időkben az ilyen eljárás azt jelen- i tette volna, hogy sok paraszt ilyen hibás gazdálkodás következtében kol- ] dusbotra jut. A ml viszonyainkban ez < lehetetlen. Az állam támogatja a ne- i héz helyzetbe került kolhozokat, a 1 segítséget megkapják, bár a rossz : termésnek nem az aszály az oka, ha- : nem az, hogy a vezetők fejetlenül ! tönkretették a termést. ( Ez így nem mehet tovább, így ve- 1 zetni nem lehet tovább. t Hruscsov elvtárs ezután megemlí- i tette, hogy Tárán elvtárs a Cserkaszi 1 terület Komintern-szovhozában már 1948-ban bevezette a kukorica négy- s zetes vetését, s 12 hektáros terüle- f ten 80 mázsás hektárhozamot ért e! í szemeskukorieából. Pedig a vetést < kézzel végezték, ma pedig az ukraj- í nai kolhozoknak és szovhozoknak í megszámlálhatatlan gép áll rendelke- i zésükre. 1 Hruscsov elvtárs ezután ismertetett i néhány adatot az ukrajnai kukorica- i termesztés gépesítéséről: 1949-ben Ukrajnában 14 000 kultiválótraktor s dolgozott, 1960-ban 115 000: 1949-ben i 160 sorközi kultivátor, 1960-ban 29 \ ezer; 1960-ban az ukrajnai mezógaz- : daságpak 45 000 négyzetes vetőgép és 19 500 kukoricakombájn állt rendelkezésére, holott 1949-bon még egyetlen ilyen géppel sem dolgozhattak. Mi az oka, hogy a gépek és a tapasztalt dolgozók számának állandó emelkedése ellenére a kolhozok és szovhozok még mindig majdnem felével kevesebb gabonát adnak el az államnak? Az okok elsősorban a vezetésben, a szervezőmunkában keresendők. Minden az emberektől, a káderektől függ, csakhogy a baj ott van, hogy néha olyan emberek foglalkoznak a mezőgazdaság kérdéseivel, akiknek a mezőgazdasághoz semmi közük. Hruscsov elvtárs ezután részletesen foglalkozott a poltavai terület problémáival, ahol különösen kedvezők a talajviszonyok, az államnak eladott gabona mennyisége mégis évről évre csökken. Konkrét statisztikai adatok alapján bebizonyította, hogy az ok nem az aszályban keresendő, hisz a poltavai terület olyan években is az utolsók között kullogott, amikor az időjárás kedvező volt. A főok, amint a kerületi kísérleti állomás igazgatója mondja, a következő: A kukoricát fölöslegesen sűrűn vetik, a kultivátort keresztben járatják a vetésen a sorok közt, hogy úgy lássák, mintha négyzetesen vetettek volna. Az eredmény: helyenként sok tő marad, másutt semmi, a termés meg nulla. — A kukoricatermesztés sikere tehát a cselekvőképes szervezőmunkától függ - hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. — Ez a főtényező. Helyesen írták a sztavropoli traktorosok a párt Központi Bizottságához intézett levelükben: „A kukorica nem mesebeli csodanövény, nem várhatjuk tőle, hogy munka nélkül dúsan teremjen. Akadnak még emberek, akik nagy szavakban áradoznak a kukoricáról. A gyakorlatban azonban csak ártanak a termelésnek. Az ilyen ember fölkapaszkodik a szónoki emelvényre és fújja a nőtáját, mint a bájosszavú fülemüle: a növények királynőjét ünnepli a kukoricában. Csodatevő zöldségnek dicséri, de aztán hazamegy, s még azt is elfelejti, amit az imént zengedezett. Hát kérem, királyi udvaroknál bevett állás volt a talpnyalóké. A királynőket félre lehetett vezetni dicséretekké!, de a kukorica nem hagyja magát becsapni. Nem szép szavakra van szükség, hanem gondos munkára.“ Ez a helyes állásfoglalás. Támogassuk és váltsuk valóra a gyakorlatban! A szocialista munkabrigádok óraiégo* értekezletén részt vett pártunk és kormányunk kllldbtsége Is Antonin NovotnJ elvtérs, a CSKP KB első titkárénak, köztársaságunk elnökének vezetésével. Az értekezlet szüneteiben Novotny elvtárs azivélyesen elbeszélgetett az értekezlet résztvevőivel. Levél ^se^s^ov^a Kommunista Pártja Központi Bizottságának Drága Elvtársak! Mi, a szocialista munkabrigádok országos értekezletének résrtvevíH harcos elvtérai üdvözleteinket küldjük Csehszlovákia Kommunista Pártjának és Központi Bizottságának. Tudatában vagyunk annak, hogy a bennünket 40 éve harcok, munka és győzelmek útján vezető pártunk minden sikerünk ihletöje és szervezője. A Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusán kitűzött távlatok mindig nagy lelkesedéssel töltöttek el és töltenek el ma Is, ami arra késztetett bennünket, hogy a szovjet dolgozók példáját követve, megindítsuk a szocialista munkabrigádok mozgalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja már Antonin Novotní elvtársnak, a CSKP KB első titkárának a IV. országos szakszervezeti kongresszuson tartott beszédében és mai értekezletünkön ismét nagyra értékelte a szocialista munkabrigádok mozgalmát. A brigádmozgalom résztvevői tízezreinek nevében pártunk és népünk előtt arra köteleztük magunkat, megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy érdemesek legyünk e kitüntető értékelésre. Minden erőnket, kitartásunkat, akaratunkat, tudásunkat és lelkesedésünket latbavetjük a harmadik ötéves terv teljesítése érdekében, azért, hogy minél nagyobb legyen hozzájárulásunk a szocializmus és a kapitalizmus békét versengéséhez. A munkához fűződő azocialista viszonyt érvényre juttatjuk munkahelyeinken. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy állandóan növeljük a munka termelékenységét, a termelés gazdaságosságát és a termékek minőségét. Fáradhatatlanul akarunk küzdeni az új munkamódszerek érvényesítéséért, s elsajátítjuk az új technikát és technológiát, szüntelenül és sokoldalúan növeljük szakképzettségünket, általános műveltségünket, emeljük kulturális és műszaki színvonalunkat. A munkában, a mindennapi életben, az emberhez fűződő kapcsolatainkban szem előtt fogjuk tartani a kommunista erkölcs nemes elveit, elmélyítjük s kibontakoztatjuk a kollektív szellemet, a kölcsönös elvtársi segítséget, és síkra széliünk a régi élet megrögzött szokásai ellen. Ogy fogunk dolgozni és élni, hogy példamutatásunk magával ragadja a munkások, szövetkezetesek, műszaki és más dolgozók további tízezreit, hogy még jobban elterjedhessen a szocialista munka brigádjainak mozgalma. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus győzelmet aratott hazánkban. Minden erőnkkel és képességünkkel azon leszünk, hogy még jobban megszilárdítsuk és fejlesszük szocialista társadalmunkat. Biztosítjuk a CSKP Központi Bizottságát, hogy becsülettel teljesítjük kötelezettségvállalásainkat, és mindig, mindenben szem előtt tartjuk a párt bölcs tanácsait és irányelveit. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk vezető ereje a szocialista hazánk további felvirágoztatásáért folytatott küzdelemben! Éljen a világbéke! Éljen a kommunizmus, az egész emberiség reménye és jövője! A szakszervezeti és ifjúsági funkcionáriusok szocialista munkabrigádjai országos értekezletének résztvevői
