Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-06-28 / 52. szám

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről

(Befejezés az 1. oldalról.)

maradványával küszködő, kullogó mezőgazdaság — mondotta Novotny elvtárs.

Az új szocialista falu létrehozásénak kulcsa a mindennapi szervező munka; ez politikai céljaink mélyreható értelmezésére támaszkodik, amelyet áthat az a törekvés, hogy következetesen megvalósítsuk a párt irányelveit, amely teljes megértéssel és tisztelettel tekint az egységes, fejlett szocialista társadalom szükségleteire.

Szocialista mezőgazdaságunk nagyüzemi termelési formája a mezőgazdasági munka jellegének lényeges megváltozása nemcsak a termelést í°9ja gyarapítani, hanem egyben elősegíti a falu kulturális színvonalának jelentős növekedését is, létrehozza a munka iránti alkotó jellegű viszonyt és kiformálja a mezőgazdasági dolgozók új, szocialista életmódját. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kiépítése a kulturális forradalom mozgató ereje ' falvainkon, s alapja a hatékony politikai nevelőmunkának, amely fokozza a szövetkezeti tagok szocialista öntudatát és a szocialista falu építésére irányuló tevékenységüket.

A mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítését párhuzamosan kell kísérnie az ipar és a népgazdaság többi ágazata további, még gyorsabb fellendülésének'. A mezőgazdaság fejlesztésében ezért erélyesen, határozottan és céltudatosan kell eljárnunk. Enélkül nem szüntethetnénk meg népgazdaságunk komoly aránytalanságát, vagyis a mezőgazdaság és az ipar színvonala közötti különbséget, sőt ez a különbség még elmélyülne. A párt ezért előrehaladásunk csúcsfontosságú feladataként állítja előtérbe a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A párt országos feladatot lát ebben, s arra törekszik, hogy megvalósítására minden erőt mozgósítson hazánkban.

Antonín Novotny elvtárs a továbbiakban az egy éve új feltételek között működő nemzeti bizottságok munkájáról beszélt a területi átszervezéssel kapcsolatban. A nemzeti bizottságok nagyobb jogköre s egyben nagyobb felelőssége létrehozta annak feltételeit, hogy növekedjék a dolgozók részvétele az állam irányításában és igazgatásában, a szövetkezeti tagok tevékeny részvétele a mezőgazdasági . termelés irányításának döntő tényezőjévé váljanak. Ennek érdekében az elmúlt időszakban számos további intézkedést foganatosítottunk.

Eddig 5216 szövetkezetét egyesítettünk, s így 1946 új nagy szövetkezet jött létre, amelyek átlagban 773 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkeznék, s így könnyebben rátérhetnek a nagyüzemi termelés útjára. Változásokat eszközöltünk az állami gazdaságok szervezetében, amelyek területe hozzávetőlegesen azonos az egyesített szövetkezetekével. Szocialista mezőgazdaságunknak nagy segítséget nyújt a népgazdaság-fejlesztési harmadik ötéves terv.

De a mezőgazdaság eddig elért eredményei még mindig nem felelnek meg lel*etőségeinknek és szükségleteinknek. A párt által a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében kitűzött feladatok nem kielégítő teljesítésének oka az, hogy az irányító szervek a minisztériumoktól kezdve egészen a helyi nemzeti bizottságokig nem foglalnak el eléggé pártos álláspontot. A területi átszervezés, valamint a helyi szervek fokozott jogköre és felelőssége mindeddig nem tükröződik kellőképpen az irányító és szervező munka tökéletesedésében.

Novotny elvtárs bírálóan elemezte a fogyatékosságok okait és számos példa alapján mutatott rá a különböző fokú nemzeti bizottságok és a minisztériumok egyes helytelen munkaformáira. A nemzeti bizottságok szervezetének megváltozásával és jogkörük fokozódásával összefüggésben gyakran helytelenül értelmezik a demokratikus centralizmus elveit. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok megfeledkeznek arról, hogy nagy jogkörükkel kapcsolatban egyben nagy felelősség is hárul rájuk olyan értelemben, hogy a hatáskörük keretében hozott döntések összhangban álljanak az egész társadalom és az egész állam érdekeivel, szükségleteivel és lehetőségeivel. Az egész társadalom és állam érdekeinek meg nem értése ahhoz vezet, hogy megsértik az állami fegyelmet, nem teljesítik az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét, nem tartják be a vetésterületeket, felelőtlenül gazdálkodnak a takarmánnyal, stb.

Az összes fokozatú nemzeti bizottságokat rengeteg utasítással, különféle jelentésekkel halmozzák el, és gyakran célszerűtlenül sok a gyűlés.

A beszámoló rámutatott a lélektelen papírháborű és más bürokratikus megnyilvánulások számos esetére a minisztériumok és a nemzeti bizottságok munkájában. A munkának ilyen formái fékezik a mezőgazdasági termelés közvetlen irányítását; az illetékes dolgozók inkább a hivatalokban ülnek ahelyett, hogy segítséget nyújtanának közvetlenül a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a mezőgazdasági termelés megszervezésében. A különféle jelentések és kimutatások tömkelegében néha elvesz a pontos nyilvántartás és ellenőrzés is. Ezért szükséges, hogy a kormány tökéletesítse a nemzeti bizottságok irányítását, megszigorítsa a nemzeti bizottságok és a minisztériumok ellenőrzését. E célból a kormány mellett segédszervként a nemzeti bizottságok irányításával foglalkozó kormánybizottság létesül. A kormánybizottság feladata, hogy segítséget nyújtson a nemzeti bizottságoknak, általánosítsa és terjessze a jó tapasztalatokat, egyhehangolja a minisztériumoknak a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban kifejtett munkásságát és ellenőrizze a nemzeti bizottságok tevékenységét.

Az ellenőrzés és nyilvántartás központi irányításának tökéletesítése érdekében helyes lesz, ha létrehozzuk az állami ellenőrzés és statisztika központi hivatalát. A szocialista állam alapja a központi irányítás és a demokratikus centralizmus elvének maradéktalan érvényesítése. E hivatal létesítése is hozzájárul a központi irányítás és ellenőrzés megszilárdításához, lehetővé teszi a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának hatékonyabb érvényesülését, összhangban társadalmunk érdekeivel.

Tökéletesítenünk kell a mezőgazdaság Irányítását is a nemzeti blíottságok által. A minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok túl sok ún. operatív kampányfeladatot tűznek ki, ennek következtében elvész az irányítás szükséges koncepciója, nem oldják meg a fő feladatokat, s az irányítást a különféle számok, adatok és jelentések hajhászása helyettesíti. Azzal a feladattal kapcsolatban, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelés színvonalát az ipar színvonalára kell emelni, a munkában érvényesítenünk kell a komplex módszert, s a járási nemzeti bizottságok tevékenységét a mezőgazdaság fejlesztésének döntő feladataira kell összpontosítanunk.

A beszámoló részletesen foglalkozott az aktívákkal, különösen a mezőgazdasági szakemberekkel, a mezőgazdasági termelés szervezőivel és a helyi nemzeti bizottságok titkáraival folytatott munka tökéletesítésének kérdéseivel.

A mezőgazdasági termelés 1962-re vonatkozó tervének előkészítése arról tanúskodik, hogy az eddigi tervek és vállalások távolról sem fejezik ki mezőgazdaságunk valódi lehetőségeit. Az idei eredmények és ki nem használt lehetőségek alapján minden földművesszövetkezetben és állami gazdaságban a dolgozók széleskörű részvételével meg kell találni az 1962. évi termelési és felvásárlási feladatok növeléséhez vezető utakat.

Novotntf elvtárs foglalkozott a szocialista falu további távlataival. Ama feladat teljesítésének egyik alapvető feltétele, hogy a mezőgazdaságban elérjük az ipar színvonalát, nem egyéb, mint mezőgazdasági termelési terveink legnagyobb fokú stabilitásának biztosítása. Ki kell dolgozni a mezőgazdasági gépek rendszerét. Erre az időszakra pedig növelni kell a dolgozók szakképzettségét. Ki kel! dolgozni az egyes járások fejlődésének, főként a mezőgazdaság s a szocialista falu építésének távlati fejlesztését. Meg kell oldani a föld legjobb kihasználásának és termővé tételének a problémáit. Gondoskodni kell arról, hogy a növénytermesztés növekedése előnyben legyen az állattenyésztési termeléssel szemben. Ezekre a fontos lépésekre meg kell nyerni az ifjúságot.

Novotny elvtárs beszámolója végén kijelentette:

— Tudatosítani kell azt, hogy társadalmunk fejlődésével szüntelenül tökéletesíteni kell annak irányítását és szervezetét. Megvalósítottuk a területi átszervezést; most szükséges, hogy eme szervezet valamennyi láncszeme teljes mértékben érvényesítse befolyását a társadalom fejlődésében. Állami szerveink rendszerének alapvető láncszemét a járási nemzeti bizottságok képezik. Ezért, ha biztosítani akarjuk, hogy az új szervezet jól működjék, hogy a népgazdaság jól fejlődjék, hogy az emberek szocialista öntudata növekedjék, törekvéseinket elsősorban a járásokra kell irányítanunk. Fő feladatunk most úgy dolgozni, hogy a mezőgazdaság színvonala 1970-ig elérje az ipar szintjét.

A vitában felszólalt elvtársak megerősítették a beszámolóban elhangzott indítványok helyességét. A Központi Bizottság jóváhagyta Antonín Novotny elvtárs beszámolóját, mint irányelvet a pártszervek és szervezetek munkájára, a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok tevékenységére, fnajd egyhangúlag jóváhagyta a megfelelő szervezeti és káderintézkedésekröl szóló határozatot.

a 200-as mozgalom Ä

Aki még nem járt a Magas-Tátrában, el sem hinné, hogy a hatalmas hegycsúcsok tövében, itt-ott szelíd dombokkal átszőtt síkság terül el Poprádtól Keímarok felé. A könnyű talaj igen alkalmas a burgonyatermelésre. Valamikor ez a vidék híres volt burgonyatermelési módszeréről. Az elmúlt években azonban a poprádi járásban is lebecsülték a burgonyatermelést. Pedig az állatállomány részére ezen a vidéken csakis a burgonyatermelés fokozásával teremthetünk elegendő takarmányt. A múlt évben, a régi tapasztalatok alapján és az új viszonyoknak megfelelően, megszületett a poprádi kétszázas mozgalom. A községekben az érkező hatalmas feliratokat olvashat. ..Érjünk el átlagosan burgonyából kétszáz mázsás hertárhoíamot!“

A nagy versenybe 53 szövetkezet és 12 állami gazdaság kapcsolódott be. A poprádi járásban ma már 3400 hektáron termelnek burgonyát.

Ha minden szövetkezet és állami gazdaság eléri a versenyben kitűzött célt, hatalmas mennyiségű takarmányt nyerhetnek.

Mi a sok versenyző közül a Vel’ká Lcwnnic-i Növényneniésítő Állomást kerestük fel. A mozgalom innen indult ki, hisz ők termelik a megfelelő burgonyafajtákat. A versenyről, az eredményekről elbeszélgettünk Stencel, Hrabák, Kulik és Fabó nemesítőkkel. Megtekintettük a gondosan megdolgozott gyönyörű burgonyatáblákat. Délen a gabonatáblák gyönyörködtetik a szemet, a Tátra alján inkább haragoszöld burgonyatáblák láthatók mindenfelé. A huncovcei szövetkezet tavaly 330 mázsa burgonyát termelt hektáronként. Az Ackersegen-burgonya most sem ígér kevesebbet. A nemesítő állomás burgonyatáblái is párjukat ritkítják. A növénynemesítőktől elsősorban is a talaj előkészítésről érdeklődtünk.

Az ültetés után a sorok közt végzik a szántást

(A szerző felvételei)

— Hányszor szántanak a burgonya alá? — kérdezzük Fabó elvtársat.

— A 6 — 8 pm-es tarlóhántás után 22 cm mélyre leszántottunk hektáronként 300 mázsa istállótrágyát. Ezenfelül még minden hektárra 6 mázsa műtrágyát adtunk. Április 25-én keresztben-, hosszában 15 cm mélyre megkultivátoroztuk a földet.

— Hány növényegyedet termelnek hektáronként.

— A jó hektárhozam előfeltétele az is, hogy egy hektáron 45 — 50 000 burgonyatő foglaljon helyet.

— Kíváncsiak lennénk arra, hogy

ml tulajdonképpen a poprádi mozgalom lényege.

— Amint már említettük, a poprádi mozgalom a régi, hagyományos szepességi burgonyatermelési módszerből született. Ezzel a módszerrel a növényápolás elsőrendű és a fizikai munka a legkisebbre csökken.

A helyszínen győződtünk meg róla, hogy a szepességi módszer bevált. A jól előkészített talajba rendesen elültetik a burgonyát, utána 7 — 8 nap múlva a burgonyasorok között megszántják a földet, és azonnal rBvldfogú boronával íogasolják. Hét nap múlva megismétlik a szántást és a boronálást is. Az utolsó boronálást kissé keresztben végzik, hogy a felhalmozott kupacokat tompítsák. Az egész módszer lényege az, hogy a talajt állandóan mozgásban tartják, és így a gyom elpusztul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a boronálást akkor végzik, amikor a gyom még csak kétleveles, a gyom 85 °/o-át elpusztítják. A helyszínen láttuk, hogy amelyik táblán betartották a növényápolás e módszerét, alig lehetett egykét gyomnövényt találni. Viszont ahol kihagytak csak egyetlen egy műveletet is, a gyom elhatalmasodott, és már csak kézi kapálással lehet behozni a lemaradást. *

A poprádi mozgalom eredményeiről elbeszélgettünk a növénynemesítő intézet igazgatójával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a növényápolási módszer teljesen helyes. A múlt évben 20 szövetkezet és három állami gazdaság termelt hektáronként 200 mázsa burgonyát. A növénynemesítő állomás természetesen foglalkozik az új burgonyafajták nemesítésével is. Jól bevált a Tatranka és Cajka burgonyafajta. A 4/50-es burgonyafajta még csak az idén kapja a nevét. Valószínű, hogy Jarabina névvel dicsekedhet majd. Az állomás dolgozói szerint a Cajka és a Tatranka nevű burgonya megfelel a délvidéken is. A Növénynemesítő Állomás a közeljövőben közel 100 hektárt ölel majd fel a Tátra alján, ahonnan a szövetkezetek jó minőségű, egészséges, nagyhozamú vetőburgonyát kaphatnak. A poprádi mozgalom hatalmas jelentőségű, főleg az olyan vidéken, ahol kevésbé terem a kukorica és cukorrépa. A szepességi növényápolási módszert minél több szövetkezet bevezethetné, mivel kevesebb munkaerővel nagyobb hektárhozamok érhetők el.

Bállá József

A szocialista munkabrigAd dinért versenyző asszonycsoport, középen Fabő elvtárssal

• Francia földművesek a kormány mezőgazdasági politikája elleni tiltakozó mozgalmukat egyre több területre terjesztik ki. Az akciók ezúttal Délnyugat-Franciaországban játszódtak le. (tk)

• A dachaui koncentrációs tábor

több mint ezer volt foglya az egykori tábor területén tüntetett, s gyűléseken élesen tiltakozott a nácizmus és Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen.

• Lengyelországban június 25-én megkezdődtek a tenger napjai, amelyék egy hétig tartanak. Az ünnepi hét előestéjén az egész balti partvidéken fellángoltak a béketüzek.

• Moszkvában bejelentették, hogy a Kóreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége baráti látogatásra a Szovjetunióba készül. A látogatásra június végén kerül sor.

• A Berliner Morgenpost című nyugat-berlini lap június 24-i cikkében Globke bonni államtitkár, hitlerista bűnös lemondását követeli. A lap rámutat, hogy az olyan nácik, mint. Globke jelenléte a kormányban „nemzeti botrány“.

Harmadik ötéves tervünk nemzete jóságé

2 SiíimúTvtf

1961. június 25.

A szocialista táborba tartozó államok már 1965-ben a világ ipari termékeinek felét állítják elő. Ebből természetesen hazánk is méltó módon kiveszi részét. Éppen ebben rejlik harmadik ötéves tervünk nemzetközi jelentősége.

Ipari termelésünket a harmadik ötéves terv idején több mint 50 •/Ilkái emeljük. így például 1965-ben nem kevesebb, mint 10,6 millió tonna acélt gyártunk majd, ami körülbelül 4 000 000 tonna acéltöbbletet jelent a múlt évihez viszonyítva. Cementgyártásunkat 75, a villanyáramfejlesztést pedig 65 •/•-kai emeljük. Valamint a vegyszerek gyártásában is csaknem a termelés kétszeresét érjük el.

A kapitalizmus feletti gazdasági győzelem elérését nemcsak a fokozottabb termeléssel támogatjuk, hanem a szocialista államok ipari termelésének és fejlődésének hathatós támogatásával is. Részünkről a szocialista államok támogatása főleg abban nyilvánul meg, hogy nyers anyagforrásaik kiszélesítésében részt veszünk. Ezek

az államok az erre ? célra rendelkezésükre bocsátott gépek és berendezések értékét elsősorban olyan nyersanyagokban szolgáltatják vissza, amelyekre éppen szükségünk van. Ily módon támogatjuk Albániában a vas- és nikkelére bányászatát, Lengyelországban a kén és a kőszén termelését, Bulgáriában a réztermelést, a Német Demokratikus Köztársaságban a műtrágya gyártását, Romániában pedig a villanyáram fejlesztését, valamint a cellulóz előállítását, mégpedig nádból.

Nagy jelentőségű még a kapitalista rendszer ipari termelésének felülmúlásában a szocialista államok tudományos és gyakorlati, együttműködése. Baráti államainknak a jövőben még nagyobb készséggel bocsátjuk rendelkezésükre eddigi tapasztalatainkat a termelés, valamint a haladó technológia terén. Hasonlóan viszonyulnak hozzánk a többi szocialista államok, élen a Szovjetunióval. Tehát ebből is látható, hogy a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítése a nemzetközi szocialista együttműködés jegyében folyik. Éppen a szocialista államok

termelési terveinek egybehangolása teszi lehetővé a szilárd nyersanyagalapot, a gépek és berendezések beszerzését, s az ipari termékek értékesítését.

Harmadik ötéves tervünk nagy jelentőségű nemcsak a szocialista államok közösségében, hanem azon túl, a kapitalista világban is. Ugyanis 1965-ben gyakorlatilag már túlhaladjuk a nyugati államokat a fő ipari cikkek termelésében az egy lakosra jutó arányt illetően. Már ez a tény is a szocialista termelés előnyei mellett szól; s kézzelfoghatóan bizonyítja, fejlődhet a szocializmus fejlett ipari államokban is, amit eddig a kapitalista közgazdászok lehetetlennek tartottak.

A második ötéves terv szerint 48 •/•-kai kellett volna növekednie külkereskedelmünk terjedelmének, de ezt a százalékarányt lényegesen, mintegy 80 %-kal túlhaladtuk. Főleg gépeket, egyéb ipari berendezéseket és műszereket szállítottunk külföldre. A hazánkból exportált árunak körülbelül egyötödét képezte az élelmiszerek s a közszükségleti árucikkek,

különösen a textiláru és lábbeli kivitele. A cukor, komló, maláta és a sör mintegy 6 — 7 %-át tették ki a második ötéves terv éveiben lebonyolított árukivitelünknek.

Annak ellenére, hogy külkereskedelmünk jórészt a szocialista államok között bonyolódik le, a harmadik ötéves tervben már számolunk a tőkésországokkal folytatott árucsere kiszélesítésével. Az ilyeir'fcülkereskedelem lényegesen hozzájárul a nemzetek békés együttéléséhez, tekintet nélkül azok politikai és gazdasági rendszerére.

Mindamellett külön figyelmet szentelünk a kapitalista függőség alól felszabadult vagy függetlenségükért harcoló népek támogatására. Ez mindkét részről előnyös, mert amíg népgazdaságunk részére nyersanyagot biztosítunk, addig a gyarmati uralom alól felszabadult államokat gépekkel, gyári berendezésekkel látjuk el, és így segítjük ipari fejlődésüket.

A fentiekből kitűnik, mily nagy jelentőségű a harmadik ötéves tervünk nemzetközi szempontból is. Szocialista köztársaságunk állandóan erősödik és tekintélye nő. Büszkék lehetünk rá, hogy nagymértékben hozzájárulunk a szocialista világrendszer gazdasági növekedéséhez, ezzel a szocializmus győzelméhez. ZN-S