Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-06-25 / 51. szám

Szép, korszerű lakások épülnek szerte az országban. Tágasak, levegősek, világosak. Sokszor azonban a bútorzatot nem a legmegfelelőbben válogatjuk össze. Több helyen, de kü­lönösképpen falvainkon, még sok eset­ben idegenkednek a korszerű búto­roktól. Hogy ennek előnyéről köze­lebbről is megismerkedhessen a vá­sárlóközönség, Bratislavában kiállítás nyílott, amely méltóan szemlélteti bútoriparunk fejlődését, a lakások kellő berendezését. Ha az ember végigmegy a kiállítási termen, nem győz csodálkozni a sok­sok gyönyörű bútordarabon. A házi­asszonyok biztosan elismerőleg nyi­latkoznak az LO-03-as típusú bútor­ról is, amelyet a galántai bútorgyár Horváth Valéria, Hgpand Mária és Brnová Mária készített. A bútordarabok lábai a szo­kottnál magasabbak, ami lehetővé teszi, hogy alatta bármikor porszívó­val takaríthassunk, anélkül, hogy azt helyéről elmozdítanánk. * * * Hatalmas csomóban sorakoznak a galántai bútorgyár udvarán a földol­gozásra váró deszkák. A fenyőfa hab­fehér, a bükkfa rőzsaszlnpirosan ját­szadozik, vibrál a nap sugaraiban. Itt is, ott is a daraboló fűrészek éles si­­vítása tesz tanúbizonyságot, hogy lázas munka folyik mindenfelé. Szombat Pál a gyalugépen dolgozik. Egy-két ügyes mozdulat, máris sima. gyalult a deszka.,De bizony vigyáznia kell, mert elég egy óvatlan pillanat, s a gyalűkés’ közé kerülhet az ujja. — Régen az asztalosoknak nehéz volt a dolguk - mondja Szombat elvtárs. — Kézzel darabolták, gyalul­ták a deszkát. Ma pedig már csaknem minden munkát géppel végeznek. A bútgr külsejének szépségét a legtöbb esetben a borításra használt vékony falemez, a furnér minősége adja meg. Ügyelni kell azonban arra, hogy helyesen legyene összevágva és összeragasztva; találkozzanak a fláde­­rek. Puskás János 1926-tól dolgozik az asztalos szakmában. Jelenleg a furnérvágó gépnél. Egy gombnyomás s a furnér szépen elvágva, összeilleszt­ve kerül ki a gépből. Az egyik ragasztóasztalnál Horváth Valéria szocialista munkabrigádja dolgozik. Két hete kapták meg a büszke címet. A brigádnak tiz tagja van. Hogy jó munkát végeznek, s pél­damutatók, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt ne­gyedévben is 500 korona külön juta­lomban részesültek. Az időtervet min­dig 100 %-on felül teljesítik, s ez év­ben is már négy újítási javaslatot nyújtottak be. — „A harmadik ötéves terv alap­jára" című mozgalomba mi is bekap­csolódtunk — újságolja a brigádve­zető. — Vállaltuk, hogy az említett alapra mintegy 5000 koronát takarí­tunk meg. Ezt az újítási javaslatok további kiszélesítésével akarjuk el­érni. Az összeragasztott furnérlemezek következő állomása a présház, amely­ben minden munka gépesített. Az egyik présnél Medik János és Hodúr Béla dolgozik. Éppen a présből szedik ki a bútordarabokat. Egyszerre 12 ajtót préselnek s ezt naponta negy­venszer ismétlik meg. Alig pár lépés csak tőlük Várnai Lajos munkahelye. Itt már a szép, gömbölyű sarkok ke­rülnek a szekrény ajtajaira. Ezt a munkát ,is gép végzi. A fényesítő részlegen csaknem tel­jesen nők dolgoznak. Különböző eljá­rással szép fényesre csiszolják a bú­tordarabokat. Horváth Irén két fé­­nyesítő-gépet is kezel. Jobban mondva csak fölügyel rájuk, mert a gép auto­matikusan dolgozik. Puskás János a furnér vágása közben A helyi népbíróságokról Július 1-én életbe lép a helyi nép­bíróságokról szóló 38,1961 Zb. számú törvény. Ezek azonban nem azonosak a bírósági épületekben működő, eddi­gi népbíróságokkal, sem a járásbíró­ságokkal. Az új helyi népbíróságok az egyes községekben, városokban, a nagyobb vállalatok és üzemek mellett létesülnek, mégpedig a nemzeti bi­zottságok és egyéb szervezetek köz­reműködésével. Rendeltetésük, hogy dolgozóink tevékenyen részt vehes­senek az állam igazgatásában és nép­gazdaságunk irányításában, polgáraink nevelésében és a szocialista együtt­élés szabályainak betartása fölötti őrködésben. Hivatásuk pedig az lesz, hogy a kellőképpen kiképzett dolgo­zóink maguk is dönthessenek kisebb vagyonjogi perekben, a társadalmi és jogrend, valamint az elvtársi együtt­élés megbontói ellen folyamatban tett kisebb fontosságú ügyekben. Egyide­jűleg pedig tehermentesítik a rendes bíróságokat. A helyi népbíróságba választott bí­ró tiszteletbeli funkciót tölt be. Tisztségének gyakorlása idejére mun­kaadója köteles őt addigi teendői alól felmenteni anélkül, hogy munka­­viszonyából eredő jogai, igényei és keresete tekintetében károsodás érje. Arról, vajon melyik községben vagy vállalatban létesítenek helyi népbíró­ságot, az illetékes járási nemzeti bi­zottság dönt a helyi nemzeti bizott­ság meghallgatása után. Bírónak csak olyan polgárt lehet megválasztani, aki betöltötte 21. életévét, polgártár­sai bizalmát élvezi, közéleti tényke­désében, magánéletében és munka­helyén mintaképül szolgál a többiek­nek. Az új népbíróságok hatáskörébe tartoznak: egyszerűbb vagyonjogi pe­rek és vétségek letárgyalása; büntet - tetk viszont csak akkor, ha az ügyész vagy a bíróság tette át azokat a nép­bírósághoz az eljárás lefolytatása cél-' jából. A három tagból álló tanácsot általában a következő természetű ügyekben illeti meg a döntés joga: lopás csalás, sikkasztás a személyi vagy szocialista vagyon rovására 500 koronáig, illetve 5000 koronáig ter­jedő összegben akkor, ha gondatlan­ságból okozott kárról van szó; ille­téktelen magánkereseti tevékenység folytatása, a fogyasztók megkárosítá­sa árdrágítás, minőségi vagy mennyi­ségi megrövidítés révén; a polgártár­sakkal szemben tanúsított ildomtalan viselkedés, fenyegetés, sértegetés, rá­galmazás és verekedés, szeszesitalok fogyasztása munkába lépés előtt, al­kohol tartalmú italok felszolgálása munkába indulóknak vagy kiskorúak­nak; a családtagokról való anyagi gondoskodás elhanyagolása, mások egészségének vagy testi épségének veszélyeztetése, a technológiai mun­kafegyelem megsértése, munkakerü­­lés és munkaképtelenség színlelése, stb. A helyi népbíróság az indítvány be­adásától számított 50 napon belül le­tárgyalja a rábízott ügyet az érdekelt felek jelenlétében, majd szótöbbség­gel meghozza döntését. Amennyiben 15 napon belül egyik fél sem nyújt be a rendes bírósághoz fellebbezést, amelynek halasztó hatálya van, jog­erőre emelkedik az ítélet és ugyan­csak a rendes bíróság szerveinek közreműködésével végrehajtható. K. E. Törődjünk velük Az „utolsó simításokat’“ végzi Malá Irena (Foto; Németh) Szerelőműhely, aztán a minőségi ellenőr a kész bútor további útja. Bucko Augusztin emberei még egy­szer szemügyre ^veszik a kész árut. Malá Irena pedig a fényét élénkíti fel. — A bútor minősége állandóan ja­vul — mondja Bucko elvtárs. — Gyártmányainkat nemcsak hazai pia­con ismerik, hanem külföldön is. Töb­bek között a Szovjetunióban, Magyar­­országon és számos afrikai országban. — A harmadik ötéves terv éveiben üzemünk kiszélesül — veszi át a szót MUtek János mérnök, a termelési osztály vezetője —, éspedig mintegy 37 millió koronás beruházással. Ezál­tal a termelés is csaknem 100 %-kal emelkedik majd. Ezt a gépek egész sorának kiszélesítésével érjük el. Ezért elsősorban is a szakmai tudás nevelését tartjuk szem előtt. Üzemünk dolgozói közül 19-en a kereskedelmi iskola esti tagozatán tanulnak, 160-an pedig az üzemi munkaiskolát látogat­ják. A gépek az asztalosok, a bútor­gyártók munkáját is megkönnyítik, s ennek következtében egyre korsze­rűbb bútort tudnak készíteni. Olyano­kat, mint az LO-03-as jelzésű, s még szebbet és jobbat, s — ami a legfon­tosabb — olcsóbbat is. N. J. A Zselízi Magyar Tannyelvű Tizen­egyéves Középiskola műhelyeiben nagy a sürgés-forgás. Dudich Sán­dor igazgatóhelyettes vezetésével a tanulók elsajátítják a gyakorlati órá­kon azokat a dolgokat, amelyekre az életben nap mint nap szükségük lesz. Az iskola kertje, ahol különböző növényeket termesztenek, ékes bizo­nyítéka annak, hogy a nevelők helyes irányt szabtak munkájuknak. A szé­pen fejlődő diófák, barackfák,, a több mint 1000 tő paradicsom, paprika a jövő mezőgazdaságának továbbfej­lesztőit, az iskola diákjait dicsérik. Mert ők már választottak. Az iskola diákjainak túlnyomó többsége a me-A galántai járásban már több kol­lektívát kitüntettek a szocialista mun­kabrigád büszke címmel. Mások vi­szont még versenyeznek a cím elnye­réséért, és arra várnak, hogy mikor kapják meg. Nem lenne helyes azon­ban, ha a büszke cím nevet sietve adományoznánk a versenyző kollektí­váknak. Nincs is meghatározva az az idő, amely alatt el lehel nyerni. Az alapvető szempont elsősorban is a felajánlások teljesítése, a versenyző kollektívák eredményei a munka és az egyéni élet terén. így nyerték el ezt a címet a páloveei tehéngondozók is, akik teljesítették s túlszárnyalták felajánlásukat, s olyan előfeltételek mutatkoznak, hogy a tejhozam to­vábbra is emelkedni fog. Amióta elnyerhető a szocialista munkabrigád cím, azóta a galántai járásban is több munkabrigád verse­nyez érte, s a megtisztelő címet már többen is elnyerhették volna. Sajnos sok EFSZ-ben a versenyző kollektí­vákkal nem eleget törődik a szövet­kezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság. Ilyen a helyzet Mosüován, ahol 1959-ben három kollektíva indí­tott versenyt a císn elnyeréséért^ Vál­lalásokat tettek, ezek a szövetkezet irodájába, az asztal fiókjába keirültek, és azóta senki sem törődik ■ velük. Hasonló a helyzet Sladkovicovóban, Vozokanyban és a járás más szövet­kezetében is. S ezek után nem is lehet csodálkozni, hogy ezekben a szövet­kezetekben a kollektívák „nem'létez­nek“. A szövetkezeti tagok szívesen ver­senyeznének, csupán segítséget vár­★ ★ ★ • A serdülő fiatalok elhelyezésére vonatkozó állami terv értelmében a kötelező iskolalátogatás befejezése után mintegy 30 000 fiú és leány lép tanoneviszonyba mezőgazdaságunk­ban. • A michalovcei járás 16 mezőgaz­dasági iskolájából 227 végzett tanuló helyezkedik el az EFSZ-ekben és ál­lami gazdaságokban. zögazdaságban szeretne elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági szakiskolákban tovább tanulni. Lám mennyit, milyen sokat jelent a helyes nevelömunka. A fiatalok lel­kesednek a mezőgazdaságért, meg­szeretik a földet, a növényeket, álla­tokat, gépeket, s boldogan élnek majd építve szocialista mezőgazdaságunkat. Mindezért köszönet jár az iskola tanítóinak, s dicséret a szorgalmas, becsületes, ügyes zselízi diákoknak, kik fáradtságot ném ismerve dolgoz­nak kertjükben, hogy elsajátítsák már itt, az iskola padjaiban a növényter­mesztés alapjait. Andriskin József (Zselíz) nak, mégpedig a termelés és a kul­turális tevékenységre^1 vonatkozó fel­ajánlások kidolgozáséiban. A szövet­kezet vezetőségének, valamint a helyi nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük, hogy/a mezőgazdaságban is minél több kollektíva versenyezzen a szocialista munkabrigód büszke cím elnyeréséért. A meglevőket pedig rendszeresen értékeljék ki, s munká­jukhoz nyújtsanak segítő kezet. Krajcsovics Fcrdinánd (Galántá) Teremtsünk rendet! Az egyéni lakásépítés nagymérték­ben hozzájárul a lakáskérdés megol­dásához. Hiszen 1948-tól 1960-ig 131635 lakás épült fel Ily módon. A harmadik ötéves terv éveiben is nem kevesebb, mint 7í 000 lakóház épül fel egyénileg, ami Szlovákia összes lakásépítésének a 38,5 százalékát ké­pezi. Egyszóval az egyéni építkezések óriási jelentőségűek. Mégsem hagy­hatjuk azonban szó nélkül azokat a hiányosságokat, amelyek e téren elő­fordulnak. Gondolunk itt arra, hogy sok helyen nem tervszerűen építkez­nek, indokolatlanul nagy mezőgazda­sági területet építenek be, túlmérete­zik a háztáji kerteket. Az egyik legnagyobb hiba ott van, hogy rengeteg sok lakás építése ma­radt félbe, vagyis befejezetlen. Sok­helyütt ezek félkészen állanak, vagy éppen csak tető alá kerültek. Egy la­kóház építésének nem lenne szabad két-három évnél is tovább tartania. A sok befejezetlen egyéni építkezés nagy hátrányt jelentene a további építkezések kiszélesítése szempont­jából. Hogy az építkezési idő be le­gyen tartva, ezért elsősorban is a helyi nemzeti bizottságok a felelősek. A harmadik ötéves terv minden évében Szlovákiában 14 800 lakást tervezünk egyéni építkezés keretén belül. Vagyis nem szabad, hogy éven­te több mint 30 000 lakás maradjon befejezetlenül. A statisztika azonban azt mutatja, hogy rosszabb a helyzet, hiszen 1960. december 30-ig a befe­jezetlen egyéni építkezések száma 43 432-t tett ki. Azóta nemhogy ja­vult volna e téren a helyzet, hanem rosszabbodott. 1961. február 28-án 44 209, március 31-re pedig már 48 476 volt a befejezetlen építkezé­sek száma. Ezen a cseppet sem „rózsás“ hely­zeten a nemzeti bizottságok sokat segíthetnek. Elsősorban is úgy, hogy az állami takarékpénztárral megbe­szélik, hogy kölcsönt elsősorban Is az építkezések befejezésére folyósít­sanak. Úgyszintén az anyagelosztást úgy kell irányítaniuk, hogy a lakás befejezéséhez szükséges anyagot meg­kapja az építkező. Mind az építkezőknek, mind pedig a nemzeti bizottságoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy jelenleg még lakáshiánnyal küzdünk. Éppen ezért mindent meg kell tenniük, hogy a megkezdett egyéni építkezések mi­előbb elkészüljenek. A be nem feje­zett épületekben ott „pihen" az anyag, amely így nincs kellően kihasználva. A nemzeti bizottságok tűzzék ezt na­pirendre, s legyen jelszavuk: teremt­sünk rendet az egyéni építkezések te­„Bástyasétány 77“ Leleszcíi Ismert színjátszó csoport működik Leleszen. Sok siker áll mögötte, s nem idegenkednek a mai tárgyú daraboktól, a mai szerzők müveitől sem. Nagy sikerrel adták például Dávid Teréz „Dódi“-ját és még sok más darabot. A legutóbb Baróti „Bástyasétány 77“ című operettjét mutatták be a lelesziek, s a várt siker nem maradt el. Bár a feladat nehéz volt, ugyan­csak igénybe vette Bratko Pál rendező összes tudását, a kiváló színjátszó csoport mégis sikerre vitte az operettet. Mindezt minek köszönhetik? Rendszeres próbák, kitartó, lelkes szereplők, jó, türelmes rendező, tenni akarás. Illés Bertalan (Lelesz) Választottak A diószegi kendergyár védnök­­ségi szövetkezete: a hegysúri EFSZ. Igaz, 30 kilométerre fekszik Diószegtől, de ez nem gátolja meg a kendergyár dolgozóit, hogy ne segítsenek majd kellőképp az ara­tásban. Jung Ondrej szocialista munkabrigádja, amelynek tagjai szerelők, az aratás előtt a szövet -Jung Ondrej csoportja munkaközben kezetben ellenőrizte a gépeket, kombájnokat. — Két traktoron -középjavítást végeztünk — mondja Pokorny Szil­veszter. az üzemi tanács elnöke. — Az elmúlt évben 600, idén pedig 700 m3 komposztot készítettünk a szövetkezetnek. — Az aratásra ponyvával láttuk el a hegysúriakat — veszi át a szót az üzem igazgatója, Borsányi Szil­veszter. — A tűzoltó-berendezé­seket is ellenőriztük, s az üreseket feltöltjük. Ezenkívül brigádmun­kával is segítünk majd az aratás­ban. A cséplésből is ki szeretnénk venni részünket. legalább egy-két vasárnap. Annak ellenére, hogy nálunk is itt a szorgos munka ide­je. mégis ügy határoztunk, hogy ha a szükség megkívánja, traktor­ral is segítjük a szövetkezetei. Az üzem nagy területen fekszik. Fű is akad rajta jócskán. A hegy­­sűri szövetkezet mintegy 100 má­zsát hordott el innen zölden, s 60 70 mázsára becsülik, amit szárazap takarítanak be. Hogy a szövetke­zetnek ebben is segítsenek, Szalai elvtárs csoportja vállalta: betaka-Szalai elvtárs csoportjának egy­­része, akik a széna betakarítását vállalták rítják a szénát, hogy ne legyen az aratás ideje alatt erre gondjuk a hegysúriaknak. .Az aratás kezdetét vette. Föl­készültek rá a hegysűriak és véd­­nökségi üzemük, a diószegi ken­dergyár dolgozói is, ahol a szere­lők azt is vállalták, hogy az aratás ideje alatt a gépek javításában is segítséget nyújtónak. (Kép és szöveg: Németh János) Felkészültek az aratásra

Next

/
Thumbnails
Contents