Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-28 / 43. szám
Gyors ütemben halad c barátság olajvezetékének építése, amely a Szovjetunióból Lengyelországon keresztül hazánkba is eljuttatja a szovjet olajforrások aranyat érő nyersanyagát. Felvételünk: az olajvezeték építésének egyik mozzanata Kelet-Szlovákiában s (Foto: CTK) lyesen üdvözölte a prágaiakat, miközben a különvonat elindult Berlin felé. Walter Ulbricht elvtárs rövid csehszlovákiai látogatása tovább mélyítette a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti megbonthatatlan baráti együttműködést. • Ünnepi gyűlést rendeztek Szófiában Jurij Alekszejevics Gagarin, a Szovjetunió hőse, a világ első űrhajósának tiszteletére. A Genfi-tó partján levő Nemzetek Palotájában több napja tárgyal a tizennégyhatalmi értekezlet Laosz ügyéről. Felvételünkön az első sorban középütt ül Gromiko elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője. (Foto: CTK) De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök a napokban nyolc órás villámlátogatást tett Adenauer nyugatnémet kancellárnál. Nemzetközi politikai körökben egyaránt feltűnést keltett a legmagasabb szinten létrejött Bonn-Párizs találkozó rövidsége, és az a tény, hogy eddig még mindig a bonni kancellár utazott Párizsba, ha valami megbeszélni valója volt az Elysée-palota gazdájával. Most azonban de Gaulle-nak kellett ellátogatnia a Rajna partjára. Hivatalos közleményt nem adtak ki az Adenauer-de Gaulle négyszemközt lefolyt megbeszéléseiről, de a két államférfi sajtőfőnökei újságírók kérdéseire elmondták, hogy főleg NATO-problémák álltak a tárgyalások középpontjában, valamint szóba kerültek az Angliával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok problémái és egyéb nemzetközi krédések is. Az előbb említett két fontos kérdést különbözőképpen kezelik Bonnban és Párizsban. A nyugatnémet militaristák nem szívesen látják, hogy de Gaulle egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a NATO-n belüli nagyobb Az ellentétek jegyében francia befolyás megteremtésért. Adenauerék ezt azzal ellensúlyozzák hogy Franciaország beleegyezésével atomfegyver birtoklásához akarnak jutni, ugyancsalt a NATO berkein belül. Jólehet, a NATO legutóbbi oslói értekezletén a francia küldöttség ehhez már beleegyezését adta, minden bizonnyal Adenauer és de Gaulle közelebbről is megvitatta ezt a kérdést. Az úgynevezett nyugat-európai kereskedelmi övezetek problémája, amely a legnagyobb ellentéteket szüli Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország között, ezúttal is terítékre került. Arról azonban, hogy tisztáztak-e valamilyen kérdést az államférfiak, mélyen hallgattak a szóvivők. Összegezve elmondhatjuk, hogy de Gaulle bonni látogatása egy csöppÄ sem járult hozzá a két ország között fennálló gazdasági és politikai nézeteltérések rendezéséhez. De az Adenauer által szorgalmazott Bonn —Párizs tengely összekovácsolásának veszélyét nem szabad lebecsülnünk. Továbbra is harcot kell folytatnunk a nyugatnémet militarizmus ellen, amely változatlanul egy új háború kitörésének veszélyét rejti magában.- Öt darab új kötél... Csomagolásra vagy akasztásra ? ... Ki ad többet érte ?... Ilyen akasztófahumorral próbálta az egyik nyugatnémet nagybirtok hivatalos képviselője fokozni annak a 30 kereskedőnek a vásárlókedvét, akik a neuhofeni Claus Klemm kisbirtokos árverésére összejöttek. Klemm nem birkózott n)eg a konkurrenciával. Sovány birkája, egyetlen lova és földfecskéje a kereskedők közötti versengés áldozata lett. Elárverezték mindenét, mert nem bírta az adófizetést. Az ő sorsa osztálysors. A nyugatnémet parasztság elkeseredett, kilátástalan sorsa. Nyugati megfogalmazásban ezt a gyakran előforduló drámai jelenetet „a mezőgazdaság megélénkülése folyamatának“ nevezik. Igazi nevén azonban így hangzik: a mezőgazdaság súlyos vlásága. A nyugat-európai országokban a mezőgazdasági nagyüzemi termelésre történő tátérés a kis- és középparasztok kisemmizésével, helyzetük teljes leromlása útján történik. A parasztság megsemmisítésének ez a „korszerűü, igazságtalan politikája következtében csak az utolsó tíz év során a nyugat-európai államokban több mint ötmillió kisparaszt jutott a tönk szélére. Nyugat-Németországban például 1949 óta több mint 300 000, tíz hektárnál kevesebb földdel rendelkező földműves veszttete el vagyonát a kibírhatatlan adóterhek következtében. Ez az egész nyugatnémet parasztság 20 °/»-át teszi ki. Különösen az elmúlt év volt végzetes Adenauer országának kisparasztjai számára. Százezernél több kis területtel ren-Földművesek tragédiája (A nyugatnémet parasztság siralmas helyzete) 2 főiniffvtr 1961. május 28. Minden más nemzetközi eseményt háttérbe szorított a június 3-4-én sorra kerülő Hruscsov-Kennedy találkozó bejelentése. Világszerte örömmel fogadták a legmagasabb szinten megvalósuló szovjet-amerikai megbeszéléseket. A békére vágyó emberek milliói bizalommal tekintenek a bécsi találkozás elé, s azt remélik, hogy a washingtoni Fehér Ház főnöke ezúttal nem mulasztja el a lehetőséget: személyesen is meggyőződik a Szovjetunió leszerelési politikájának őszinteségéről, valamint a szocialista világrendszer megalkuvás nélküli békepolitikájáról, amelyet Hruscsov elvtárs tolmácsol majd tárgyaló felének. Az Atlanti-óceánon túl is meg-megcsendül a józan ész hangja, sajnos legtöbbször olyan helyen, ahol nincs meg a kellő ereje. Hisz az egyszerű amerikai emberek azzal a reménnyel küldték Kennedyt az elnöki bársonyszékbe, hogy segít az amerikai gezdasági élet fellendítésében, s észszerűbb külpolitikát folytat, mint a lelépett Elsenhower-kormány. Jó lenne tehát, ha mielőtt Kennedy beszáll a Bécsbe induló gépbe, átolvasná a választási kampány során elmondott beszédeit, emlékeznék a választóknak adott ígéretekre, s hallgatna azokra a józan javaslatokra, amelyek a nemzetközi politikában elhangzanak. Kennedy nemcsak választóinak tartozik az ígéretek betartásával, hanem az egész emberiségnek. Bécsben azonban alkalma lesz, hogy megkezdje a törlesztést... Amíg a világsajtó hasábjain változatlanul a Hruscsov —Kennedy találkozó várható eredményeinek találgatása szerepel, a már hónapok óta vajúdó laoszi kérdés, a dél-koreai események és az eviani francia—algériai tárgyalások is, bár váltakozó mértékben, az érdeklődés középpontjába kerültek. Laosszal kapcsolatban, amint ismeretes, tizennégyhatalmi értekezlet tárgyal a genfi Nemzetek Palotájának márványtermében. Az összejövetel óta majdnem két hét telt el, s a tárgyalások eddigi eredményeiről bátran elmondhatjuk, hogy a laoszi hazafias erők sikerei az amerikabarát Nosavan-klikk csapatai felett, döntő jelentőségű tényezőként kerültek a genfi tárgyalóasztalra. A Szovjetunió kormánya által benyújtott ' javaslattervezet jelentőségét, amelynek értelmében Laoszból ki kell vonni minden külföldi katonai erőt és tanácsadót, az amerikai küldöttség igyekezett ugyan elferdíteni, a francia küldött azonban felszólalásában kijelentette, hogy több pontban egyetért a szovjet javaslattal. Kormánya nevében a francia küldött is nyilaik jzat-tervezetet nyújtott be a laoszi válság megoldó ■ Sára. A tervezet egyik pontja leszögezi, hogy Laosznak nem szabad résztvennfie semmiféle katonai csoportosulásban, s hogy az ország területét nem kölcsönözheti oda idegen katonai támaszpontok létesítésére. A francia küldöttség szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy — a dolgok lényegét tekintve — nincs számottevő eltérés a szovjet és a francia javaslatok között. Amíg azonban a nyugati javaslatok az ellenőrzés kérdésével próbál halogatni a laoszi válság megoldását, a szovjet javaslat határozottan leszögezi: minden nemű katonai beavatkozást meg kell szüntetni Laoszban, s a laoszi népnek meg kell adni, hogy önmaga döntsön sorsáról. Összegezve a genfi értekezlet eddigi lefolyását, arra a megállapodásra juthatunk, hogy a nyugati hatalmak által oly sokszor akadékoskodó álláspontok kártyavárként omlanak össze a szocialista országok képviselői által javasolt, a laoszi válságot minél előbb megoldani szándékozó javaslatokkal szemben. Nem messze a Genfi-tó partjától egy másik, a nemzetközi események szempontjából szintén igen jelentős tanácskozás folyik. Amint ismeretes, Evianban tárgyalóasztalhoz ültek a francia kormány, illetve a Tuniszban székelő ideiglenes algériai kormány képviselői. A hírügynökségek eddigi jelentéseiből nehéz érdemleges következtetéseket levonni, azonban már önmagában az a tény, hogy Párizs kénytelen tárgyalni az algériai kormánnyal, a szabadságáért harcoló algériai erők győzelmét jelenti. Dél-Koreából változatlanul zavaros hírek érkeznek. Az államcsíny révén hatalomra került katonai tanács teljhatalmat gyakorol az országban. A katonai tanács által kinevezett vezérkar, amely a kormány teendőit látja el, kijelentette, hegy nem áll be változás az amerikai és a szöuli kormány politikájában. Dél-Korea népe azonban nem adja fel a harcot, s változatlanul küzd az ország békés egyesítéséért és az országban fenálló tarthatatlan helyzet megszüntetéséért. Kedves vendégek Prágában ur. Acnman sukarno, Indonéz köztársasági elnök, Antonin Novotny köztársasági elnök meghívására, csütörtökön többnapos hivatalos látogatásra Prágába érkezett. Sukarno nem először jár hazánkban. Népünk már öt évvel ezelőtt üdvözölhette a gyarmati felszabadulás fáradhatatlan harcosát, a nagy békeharcost hazánkban. Sukarno köztársasági elnökkel együtt hazánkba érkezett dr. J. Leimena, a miniszterelnök első helyettese. ellátásügyi miniszter, dr. Subandrio, a miniszterelnök' második helyettese, külügyminiszter, az Indonéz kormány tagjai és kiváló közéleti személyiségek. A kedves vendégek fogadtatásán megjelentek Antonín Novotny köztársasági elnök, Viliam Siroky miniszterelnök, dr. Jaromír Dolansky miniszterelnökhelyettes, O. Siműnek miniszterelnökhelyettes, az ATB elnöke, Vladimír Koucky, a CSKP KB titkára, dr. A. Neumann és dr. Plojhar, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, V. David külügyminiszter, továbbá a kormány más tagjai, valamint politikai, gazdasági és kultúrális életünk képviselői. Jelen volt Burhanudin Mohamed Diah, az indonéz köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség ^dolgozóival és a prágai diplomáciai testület további tagjai. Az ünnepélyesen feldíszített ruzyni repülőtéren a prágaiak ezrei - köztünk a hazánkban tanuló indonéz diákok — gyülekeztek a vendégek fogadására. Dr. Sukarno repülőgépe 17 őrá után szállt la a repülőtéren. Viharos taps és lelkes éljenezés fogadta a repülőgépből kilépő dr. Sukarnot és az érkező többi vendéget. Antonín Novotny elvtárs a párt és a kormány többi képviselőjével a becses vendégek elébe sietett. Felhangzott az indonéz és a csehszlovák himnusz, majd 21 díszlövés dördült el. Az ünnepi induló hangjai mellett Sukarno elnök Novotny elvtárs kíséretében szemlét tartott a díszszázad felett. Ezután a pionírok virággal kedveskedtek indonéz barátainknak. Sukarno elnök üdvözölte a többi csehszlovák hivatalos személyiséget, a diplomáciai testület tagjait és a fogadásra egybegyűlt prágaiakat. Novothy elvtárs üdvözlő beszédére Sukarno elnök válaszolt. A két államférfi szavait a jelenlevők lelkes tapssal kísérték. A díszszázad elvonulása után a vendégek Novotny elvtárs kíséretében a ruzyni repülőtérrel a prágai Várba hajtottak. Útközben a főváros lakossága lelkesen üdvözölte a vendégeket. Ulbricht elvtárs elutazása előtt Antonin Novotny elvtárs kíséretében szemlét tartott a prágai Vár udvarán felsorakozott díszszázad fölött, majd a prágai főpályaudvarra hajtatott. A különvonat indulása előtt az ünnepi díszbe öltözött pályaudvaron nagy tömeg várta a becses vendéget. A két ország államfői szívélyesen elbúcsúztak egymástól, majd Walter Ulbricht elvtárs még egyszer szívé-WALTER ULBRICHT elvtárs elutazott hazánkból Tovább mélyült népeink közös barátsága ÍJ Antonín NOVOTNf, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a > CSKP KB első titkára a prágai Várban díszvacsorát adott Walter UL; BRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke, Németország Szocialista Egy! ségpártja Központi Bizottsága első titkárának tiszteletére, hazánkban l tett kétnapos baráti látogatása befejezésének alkalmából. delkezo mezogazaasagi üzem vesztette el létjogosultságát. Habár pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, nyugati gazdasági szakértők nyíltan beismerik, hogy a közeljövőben további milliók lesznek kénytelenek feladni a harcot, elhagyni földjüket, mert a nagyüzemi módszerekkel gazdálkodó, a kizsákmányolás minden eszközt felhasználó mezőgazdasági nagyüzemekkel nem bírják felvenni a versenyt. Mausholf professzor, az ismert nyugat-európai mezőgazdasági szakember véleménye szerint az elkövetkező kéthárom év folyamán Nyugat-Európában nem kevesebb, mint 8 millió mezőgazdasági kisüzem szűnik meg. Ha figyelembe vesszük, hogy ezekben az országokban 40 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban, ez azt jelenti, hogy a földművesek ötödé elveszti eddig is siralmas kenyérkereseti lehetőségét. A különösen Nyugat-Németországban uralkodó válságos mezőgazdasági helyzetet leleplezi az ENSZ gazdasági bizottságának legutóbbi jelentése is. Amíg az egyik oldalon kecsegtetőnek tünteti fel az előző évhez viszonyított 4 %-os emelkedést, a számokból kitűnik, hogy Nyugat-Németországban csökkent a élelmiszerfogyasztás, s a földművesek egyáltalán nem szorgalmazzák a termelés emelését. Ellenkezőleg: állandóan emelkednek a termelési kéltségek, s növekszik a parasztság eladósodása az állammal szemben. Tavaly a nyugatnémet parasztság bevétele egymilliárd márkával csökkent, a kiadások pedig ugyanilyen összeggel emelkedtek. A nyugatnémet A ¥gazdasági csoda" országának nevezett Nyugat-Németországban sok ilyen nyomortanyát találunk. (Foto: Z. I.) parasztság összadőssága pedig elérti a 17 milliárd márkát, ami a hábori előtti összeg háromszorosát jelenti A többi adóssággal együtt ez az őszszeg húsz milliárd márkára emelkedik, ami azt jelenti, hogy a nyugatnémet mezőgazdaság értékének negyede a nagytőke kezében van. Egyes nyugati újságok cinikusai megjegyzik, hogy „a mezőgazdasás újjáéledésének folyamata“, vagyis t parasztság megfosztása földjétől, megszünteti az éhséget és a bizonytalanságot, amely évszázadokon keresztü sorsuk meghatározója volt. — De mi lesz tovább? — teszi fe a kérdést a földjéről elűzött kisparaszt. Az ipari vállalatok képtelenéi munkát adni a vidékről beözönlő munkanélkülieknek. Marad tehát az egyetlen lehetőség: még rosszabb körülmények között tovább kell küszködni ! nagybirtokban levő földeken, mer ellenkező esetben a munkanélküliéi kegyetlen sorsa elkerülhetetlen. Vágj fogadják el a Frankfurter Zeitung ajánlatát, amely Ausztráliába vágj Kanadába küldi a földnélkül maradt parasztokat ? Az előbb említett ENSZ-jelentés további bonyodalmakat is feltár. Többek közt azt, hogy amíg a nyugat-európai parasztság jövedelme állandóan csökken, a kapitalista államokban rohamosan emelkednek az élelmiszerárak. A gabonakereskedők monopóliumai hihetetlen magas árakat tartanak fenn, s ezáltal nagyobb mennyiségű élelmiszer halmozódik fel, ugyanakkor milliók nélkülöznek. Az elmúlt évben például négy vezető nyugat-európai államban 20 %-al emelkedett a kenyérgabona ára. Nos, így fest a kapitalista gazdálkodás, amely mindenekelőtt a nyereséget tartja szem előtt, ellentétben a dolgozók millióinak érdekeivel. A történelmi fejlődés azonban minden bizonnyal elsöpri útjáből ezt az igazságtalan állapotot, amelynek következtében évente milliók halnak meg idő előtt rossz táplálkozás miatt. A felsorolt adatok gyászos valóságot tárnak elénk a nyugat-európai államokban, különösen az Adenauer országában uralkodó mezőgazdasági állapotról. Ezekben íz országokban végzetes válságba jutott a parasztság, s ez a válság nem lesz rövid lejáratú. Vajon, mikor vet véget ennek a tarthatatlan állapotnak maga a nyugat-európai parasztság ? Milan Smolík
