Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-24 / 42. szám
Ä lévai járás biztatóan indul A lévai járás földművesei a szövetkezeti konferencián lelkes vállalást tettek az ötéves terv négy év alatti teljesítésére. A nagy versenybe mind a 114 szövetkezet bekapcsolódott. Hat állami gazdaság szintén csatlakozott a vállaláshoz. A termelés növekedését 5394 kollektív és egyéni vállalás segíti. A termelési idő lerövidítése lehetővé teszi, hogy az ötéves terv idején a közellátás számára 21 489 mázsa húst, 534 000 liter tejet és 5 millió 299 000 tojást adhatnak terven felül. A kötelezettségvállalás teljesítéséhez a járás földművesei már az első évben sikeresen indulnak. Mindenekelőtt a kérdések kérdését: a takarmányalap megteremtését oldják meg. Tizenkétezer hektáron alávetett herefélék A földművesek a szakemberekkel együtt sokat foglalkoztak a takarmányalap megteremtésének problémájával. A járási nemzeti bizottság dolgozóival folytatott vita megmua szemestakarmány szükséglete 5917 vagon. Az eredeti terv szerint 4832 vagont termeltek volna. Tehát 1085 vagon szemestakarmány hiányoznék. Alapos megfontolás után a vetési tervek kiigazításánál rájöttek, hogy a szemestakarmány hiánya pótolható. A kukorica vetésterületét 4000 hektárral megemelték, úgyhogy most a földterület 24 #/«-án termelnek kukoricát. A 4000 hektárról 600 vagon szemeskukoricát akarnak betakarítani, a többit pedig silónak használják fel. Jamárik elvtárs még egy igen fon-Mária Medvecká, a damásdi szövetkezet fejőnője 17 tehéntől napi átlagban 8 liter tejet fej tatta, hogy sikeresen oldják meg ezt a kérdést. Kazlov elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetőjének helyettese és Jamárik járási mezőgazdász szép eredményekről beszél. Több mint 17 000 hektáron termelnek évelő takarmányfélét. ami a földterület 19 B/o-át teszi ki. A mezőgazdasági osztály minden erejével arra törekedett, hogy a szövetkezetek betartsák a takarmányfélék vetéstervét. Alávetésként 11694 hektár herefélét terveztek. ezzel szemben 12 400 hektárt vetettek. Ilyen nagy mennyiségű hereféiét egyetlen járás sem vetett el. Közel 6000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe és trágyáztak meg.- Milyen hozamokat várnak a herefélékből? — kérdeztük Jamárik elvtársat.- Talán még egy évben sem indultunk ilyen biztatóan. A herefélék első kaszálása hektáronként körülbelül 40 mázsát ad. Idén olyan nagy mennyiségű szálastakarmányunk lesz, hogy minden szarvasmarhára elérjük a 10 mázsa szénát.- Milyen intézkedéseket tesznek a takarmány betakarítására?- A takarmány mesterséges szárításáról a szövetkezeti elnökök részére tanulmányi gyűlést rendeztünk. A nemzeti bizottságok elsőrendű feladata, hogy a takarmánybetakarítással naponta foglalkozzanak. Eddig még jó minőségű takarmányt takarítottunk be. Kukoricával és szárított cukorrépával pótolják a szemestakarmány hiányát A szövetkezeti konferencián a résztvevők elhatározták, hogy minden szarvasmarhára 95 kg silót biztosítanak. Hogy ezt teljesítsék a járásban 6000 hektárra silókukoricát vetettek, amelyből 2000 hektárt zölden feletetnek. A mostani számításaik szerint elegendő silójuk lesz. A tervezett állatállomány részére Vezekényi István, a kisallői szövetkezet fejője naponta 9 liter tejet fej tehenenként. Hamarosan 10 literes átlagot akar elérni. (Fapso feiv.) tos kezdeményezésről beszélt. A járásban 1000 hektár cukorrépát vetettek takarmányozási célokra. Az előzetes tervek szerint erről a területről és a magasabb hektárhozamokból nyert többletből 3000 vagon cukorrépát etetnek fel az állatállománnyal. Amint látjuk, a járási nemzeti bizottság ezzel a két intézkedéssel lényegében megoldja a szemestakarmány hiányát. A Zselízi Állami Gazdaságon a kombinált etetési módszernél bebizonyosodott, hogy cukorrépával részben helyettesíthető a szemestakarmány. Sőt a napi súlygyarapodásban jobb eredményeket értek el, mint a száraz etetésnél. A takarmányalap problémáját tehát megoldják, de vajon hogyan készült fel az állattenyésztés? Még mindig kevés a tehén Az ötéves terv első évében a vállalás szerint 100 hektáronként 51 szarvasmarhát, 21 tehenet és 10 anya-A sertéshizlalásban egyre nagyobb tért hódít az automatizált moslékos etetési módszer. A galántai járás egyik legnagyobb szövetkezete, a felsőszeli EFSZ nem egészen két hónappal ezelőtt szintén bevezette ezt a hizlalási módszert, hogy termelési és beadási feladatainak még jobban eleget tudjon tenni. Vajon milyenek a moslékos hizlalás alkalmazásában szerzett első tapasztalataik? Erre a kérdésre nyíltan és minden túlzás nélkül elmondhatjuk: több mint örvendetesek. Már az első hónapban, azaz áprilisban, a 30-90 kg-os súlycsoportba tartozó sertések naponként több mint 0,5 kg súlygyarapodást értek el. Itt feltétlenül meg kell említeni, hogy ezelőtt a hagyományos módszerrel, ideiglenes istállókban hizlalt sertéseik napi súlygyarapodása 0,25—0,30 kg volt állatonként. A takarmány azonban ugyanaz volt mint ma: 2 kg abrak, 0,4 kg különleges silótakarmány, 0,2 kg aprított here képezi égy-egy sertés napi takarmányadagját. Amíg azonban eddig ezt a takarmányt minden előzetes elkészítés nélkül etették fel az állatokkal, most megőrlik és meleg vízzel keverik. Az így elkészített folyékony takarmányt csővezetéken keresztül szivattyú segítségével juttatják az etetővályúkba. Újonnan épített sertésistállójuk 1000 sertés befogadására alkalmas. Minden kutricába 125 sertés fér el, s a kutricákat fekvőhelyre és ürülőhelyre osztották. Az ürüléket kaparőlapáttal egyenesen a trágyagödörbe gyűjtik, majd az ürülőhelyet fecskendőből ráengedett vízsugárral mossák le. Azonkívül, hogy a moslékos hizlalás alkalmazásával nagyobb súlygyarapodást érnek el, mint eddig a hagyományos módszerrel, jelentős emberi munka- s így munkaerő-megtakarítást is elérnek. Most az 1000 sertést három dolgozó látja el. s maguk szállítják a takarmányt és gondoskodnak a takarmányadagok elkészítéséről is. az első évben sertést kellene tartani. A sertéseknél meglesz a tervezett állomány. Átlagban a szarvasmarhánál elérik a kitűzött tervet, de a tehén még mindig kevés. A hiba oka az, hogy a múlt évben kevés gondot fordítottak az üszők befedeztetésére. Starka mérnök elvtárs, az állattenyésztési osztály vezetője elmondotta, hogy az első negyedévben 79 darabbal csökkent a tehénállomány. Tehát az üszőket még mindig nem fedeztetik be időben. A kitűzött tervet a járás csak úgy érheti el, ha idén 3663 tehenet állítanak be. A szövetkezeteknek mindent meg kell tenniük, hogy ezt a célkitűzést elérjék. Lényegesen fokozni kell Gépesítéssel, idényprémiummal Kétszerte nagyobb súlygyarapodás a hasznosságot is Amíg a takarmányalap biztosítására nagyon szép intézkedéseket tettek, és az év végéig elérhetik a tervezett állatállományt is, az állatállomány hasznossága körül komoly lemaradás észlelhető. Az ötéves terv első évében egy tehéntől 2122 liter tejet akarnak termelni. Ezzel szemben az első negyedévi tejtermelésből csak 474 liter tej esik egy tehénre. Ez természetesen megmutatkozik a beadás nem teljesítésében is. A járás 1 520 387 liter tejjel adós a közellátásnak. Száz tehéntől az első negyedévbe 22,08 borjút választottak el, egy anyakocától pedig 2,45 malacot. A kötelezettségvállalásban kitűzött borjú- és malacelválasztás tervét tehát szépen teljesítik. Az utolsó dekádban a tejtermelés üteme is lényegesen fokozódott, ezen a téren is behozhatjuk a hiányt. Az élenjárók példát mutatnak A járásban természetesen sok szövetkezet termelési eredménye túlhaladta az átlagot. Több szövetkezet már 3 év alatt eléri az ötéves terv mutatószámait. A damásdi szövetkezet például az első negyedévi versenyben az élre került. Az ötéves terv négy év alatti teljesítésére 143 szövetkezeti tag vállalt kötelezettséget. A verseny eredményeként idén egy hektáron 326 kg húst és 582 liter tejet, az ötéves terv negyedik évében pedig 364 tojást, 585 kg húst és 1009 liter tejet termelnek. Hasonló csúcseredmények és az átlagtermelés emelkedése lehetővé teszi, hogy a járásban az idén 11 Vokal emelkedjék a termelés. A múlt évben a prerovi járás szövetkezeti dolgozóinak felhívása alapján a járásban a mezőgazdasági termelés 9,1 %-kal emelkedett. Most a határ régen látott bő termést ígér. Minden lehetőség megvan arra, hogy az ötéves terv első évét sikeresen teljesítsék. Balta József A somorjai szövetkezetben e na- den kezdet nehéz, s bizony a két brlpokban a vendégek egymásnak adták gád sincs még felszerelve a szükséges a kilincset. Megjöttek a bratislavai gépekkel. A helyzet még gyakran Dimitrov Vegyipari Üzem dolgozói, megkívánja, hogy ne külön-külgn, akik alig egy hónappal azelőtt véd- hanem bizonyos munkálatoknál együtnökséget vállaltak a szövetkezet fe- tesen dolgozzanak. V i r á g h József lett, s most hévvel láttak hozzá a ésKadnár Mihály, a gépesített csoszövetkezet gazdaságának megtekin- portok vezetői tudják, hogy ez csak téséhez. A víztoronyban már megcsi- átmeneti helyzet és ezért a legnanálták az önműködő kapcsolót, fel- gyobb egyetértésben dolgoznak, mérték a gazdasági udvart, hogy a legszükségesebb helyeken utakat építsenek; megtekintették a halastó létesítésére alkalmasnak mutatkozó helyet és ellátogattak a gépesítő brigádok központjába, hogy tervbe vehessék a gépek tárolására alkalmas fészerek építését. A másik asztalnál az állattenyésztésről tárgyalnak. A helyi vágóhíd vérhulladékát kellene takarmányozásra felhasználni. A gyár mérnöke egy 500 liter befogadó képességű keverőkészülék készítését tervezi, és hozzálátott az élesztősített takarmány készítéséhez szükséges berendezések tervezéséhez is. Egyszóval nagy tervekkel láttak hozzá a védnökségi munkához. Kockás Kálmán, a szövetkezet elnöke örömmel figyeli a nagy sürgéstforgást. A tervezett változások nagyot lendítenek a már így is jó úton haladó szövetkezet gazdálkodásán. A munkálatok gépesítése már eddig is a szövetkezet szívügye volt. Somorján már két egyetemesen gépesített brigádot szerveztek a növénytermesztésben. Mind a két brigád hat-hat géppel és ugyanannyi gépkezelővel rendelkezik. A brigádok összesen 1400 hektár gépi művelését vállalták. Min-A sertés gondozók bére jelenleg egy mázsa súlygyarapodás után 1,15 munkaegységgel kisebb, mint a hagyományos etetés alkalmazásának idején volt, de ezt a súlygyarapodást sokkal hamarabb érik el, mint a múltban. Hajna Pál, Tóth István és Lóczi Pál igen lelkiismeretes sertésgondozók. A jövőben pedig, ha még egy-két hiányosságot sikerül kiküszöbölniük, két gondozó is elég lesz az 1000 sertéshez. Amerre jár, mindenütt számol, gondolkodik. A sertéstenyésztés vezetőjét, Hudák János elvtársat éppen akkor örökítettük meg felvételünkön, amikor a moslékos hizlalással elért súlygyarapodás eredményét ellenőrizte. (A szerző felvétele) S éppen a hiányosságokról kell még néhány szót ejteni. A takarmányszállító csővezeték ugyanis időnként eldugul. Az eltömődött helyeken ezért a csövet szét kell szedni, kitisztítani, majd újból összerakni. Hogy ezt a hibát eltávolítsák, az eddigi szivatytyút nagyobb teljesítményű szivattyúra cserélik ki, amely a még sűrűbb takarmányt könnyen eljuttatja majd a legtávolabbi etetővályúkba is. Az etetővályúkről sem érdektelen néhány szót szólni. Két-két kutricára, tehát 250 sertésre jut egy etetővályú. Mindegyik kutricából egyszerre 13 sertés fér csak a vályúhoz. Ez pedig kevés! A jövőben e téren is lényeges változást kell majd eszközölni. Végül még meghallgatjuk, mit mond Hudák János, a sertéstenyésztés vezetője az új módszerről. — Tény, hogy a moslékos hizlalási módszer igen gyors és olcsó. Az eredményhez azonban nélkülözhetetlen az is, hogy elegendő malacunk és süldőnk legyen a hizlalásra. Ezt csakis megfelelő, saját nevelésű malacállomány kitenyésztésével érhetjük el. Tavaly kocánként 12,3 malac volt az évi elválasztási átlag. Idén pedig legalább 13 malacot akarunk elválasztani. És végül, hogy tiszta képet nyerjünk, hozzá kell fűznöm, hogy összesen 2740 sertést nevelünk, ami több mint 100 darabot jelent minden 100 hektár mezőgazdasági földterületre. * * * Tehát ezen az úton, s elmondhatjuk, jó úton indult el a felsőszeli szövetkezet, hogy célkitűzését siker koronázza. Ugyanis ez a szövetkezet szintén elhatározta, hogy egy évvel hamarabb teljesíti a harmadik ötéves tervre előirányzott sertéshústermelési tervét, — pe —: Mezei Gyula gépjével több mint 130 hektárt vetett be négyzetesen (A szerző felvételei.)' Ezért vetődött fel a javaslat, hogy a traktorosoknak 5000 korona prémiumot fizetnek ki, ha mind a 430 hektárt négyzetesen vetik be és a kukoricát két irányban sarabolhatják. Ha 430 hektárnál kisebb területen végzik el a négyzetes vetést, akkor ennek megfelelően csökken a prémium nagysága is. Ottjártunkkor a két traktoros több mint 250 hektárt vetett be négyzetesen, tehát jóval túlszárnyalta az egy vetőgépre országosan tervezett mennyiséget.- Tehát nálunk bevált az idényprémium — állapította meg lurcsán Károly, a szövetkezet mezőgazdásza. A jó tapasztalatok alapján a jövőben mindenütt alkalmazni fogják, ahol hozzájárulhat a munkálatok minőségének javításához és meggyorsításához. A somorjai szövetkezetben a munkálatok gépesítésének és a gépek jobb kihasználásának még sokkal nagyobb a jelentősége, mint másutt. Az 1569 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek körülbelül csak 50 tevékeny tagja van. A többi idős ember és gyermek. így nem csoda, ha a három mezei csoport, amely egyenként 500 hektárt művel, alig rendelkezik néhány taggal, s így csaknem minden munkálatot gépekkel végeznek el A szövetkezet vezetősége okosan cselekedett. amikor a gépesítés kiszélesítésével és az idényprémium bevezetésével igyekszik leküzdeni a munkaerőhiányból származó nehézségeket. —gir—s Turcsan Karoly mezőgazdász a mezei csoportok és a gépesített brigádok vezetőivel a somorjai szövetkezet idén több újdonságot honosított meg. Áttértek a munka szilárd díjazására, a gyermekekre családi pótlékot fizetnek, életbiztosítást kötöttek a tagok nevére és ez évben először idényprémiumot fizetnek a tavaszi munkálatokban. Az idényprémium is a munka gépesítésének kiszélesítését támogatja. A szövetkezet ugyanis ez évben 430 hektáron termeszt kukoricát, s azt szeretnék, ha a lehető legnagyobb területen géppel végezhetnék el a növényápolást. A szövetkezetnek azonban csak két négyzetbevető gépe van.
