Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-24 / 42. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. május 24. Ära 40 fillér XII. évfolyam, 42. szám. A CSKP vezetésével a szocializmus új győzelmeiért! Hősökre emlékeztünk Hruscsov és Kennedy találkozója Moszkvában hivatalosan közölték, hogy Nyikita Szergejevics HRUSCSOV, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és John KENNEDY, az USA elnöke megállapodott abban, hogy június 3-án és 4-én találkoznak Bécs­­ben. A megállapodás diplomáciai úton jött létre az ez év márciusában kez­dődött eszmecsere és üzenetváltás alapján. Ny. Sz. Hruscsov és John Kennedy megegyezett abban, hogy találkozá­suk célja nem egyezmény elérése a más államok érdekeit érintő nemzet­közi fő problémákban. Az összejövetel lehetőséget nyújt a két államférfi közötti személyes kapcsolatok felvételére, s a két ország közötti kapcsola­tok fő problémáiról folytatott eszmecserére. A szovjet pártküldöttség elutazott Csehszlovákiából Már hetek óta szállítják a bácsi kertészek szabad-jöldb'ól a korai zöld­ségféléket. A karalábét már értékesí­tették, a kelkáposzta javarészét is el­adták, most pedig a korai káposzta van soron. A kertészeti csoport, amely mintegy 45 tagú, Peredi Dániel vezetésével májusban nem kevesebb, mint 200 000 korona bevételre számít zöldségfélék­ből. Képünk a kelkáposztát szüretelő kertészeti csoport tagjait mutatja be. (Foto: NKI) Kelkáposzta-szüret bővebb termést Harmadik ötéves tervünk óriási feladatokat tűz mezőgazdaságunk elé. Legkésőbb 1970-ig el kell érnünk az ipar színvonalát és a mezőgazdasági termékek bőségét kell megteremte­nünk. Arról van szó, hogy a fő állat­­tenyésztési termékekben, a tejben, húsban és tojásban négy év alatt el­érjük a tervezett árutermelés terje­delmét. A cél elérése érdekében ala­pos, körültekintő munkára van szük­ség. Hazánkban egy lakosra csupán 0,54 hektár mezőgazdasági terület esik, amiből az következik, hogy min­den hektárt, minden talpalatnyi föl­det a leggazdaságosabban kell ki­használnunk. Ehhez minden feltétel megvan; iparunk kitűnő, nagy telje­sítményű gépeket ad földműveseink­nek, jó minőségű műtrágyákat állít elő kellő mennyiségben. De az agro­technikai követelmények legponto­sabb betartása mellett is csak úgy érhetünk el magas hozamokat, ha kielégítjük a növényzet vízigényeit, tehát a hozamok mértéke a csapadék mennyiségétől és megoszlásától is függ. Főképp a hosszan tartó szárazságok csökkentik jelentősen minden mező­­gazdasági növény hozamát, s a föld­művesek fáradságos munkája gyak­ran nem hozza meg a várt ered­ményt. A növényzet számára szüksé­ges talajnedvességet bizonyos mér­tékben a munkáknak agrotechnikai határidőben belüli és jó minőségű elvégzésével biztosíthatjuk, de na­gyobb szárazság esetén a hiányzó vízmennyiséget csakis öntözéssel pó­tolhatjuk. Nálunk, sajnos, a szántóföldi vete­­mények öntözése, a szántóföldi zöld­ségtermesztéstől eltekintve, alig ter­jedt el, s így e téren még nem ren­delkezünk szélesebb körű saját ta­pasztalatokkal. A Szovjetunió, Bulgá­ria, Magyarország és a Német Demok­ratikus Köztársaság öntözögazdasá­­gainak eredményei azonban minden kétséget kizárva igazolják, hogy az öntözést busásan megháláló növények sok esetben az átlagos terméshoza­mok kétszeresét, sőt két- és félsze­resét is adják. Az itt nyert sokéves tapasztalatok szerint például a gabonafélék mag­hozama 20 — 40 %-kal, szalmahozama 20 — 30 %-kal emelkedik, a kukorica 30-50 %-kal, a kapások és takar­mánynövények 40-90 %-kal, a zöld­ségfélék 50 — 150 %-kal, a gyümöl­csök 50-100 %-kal, a dohány 100 %-kal nagyobb termést ad a nem öntözött területekkel összehasonlítva. Hazánkban, pártunk és kormányunk indítványára, már több szövetkezet és állami gazdaság a külföldi tapasz­talatok alapján megkezdte az öntöző­gazdaságok létesítését. Az itt, vala­mint a kutatóintézetek kísérleti par­celláin elért terméshozamok ékes­szólóan bizonyítják az öntözés ok­szerűségét. Csak néhány konkrét példát említ­sünk. Az ifjúságfalvi szövetkezetben kukoricából az öntözött területeken 98 mázsa száraz szemtermést értek cl, a nem öntözött területekről beta­karított 59 mázsás hektárhozammal szemben. A Roudnice nad Labem-i Kutatóintézet a legutóbbi három esz­tendő alatt elért eredményei is az öntözés előnyét igazolták. Például 1958-ban a cukorrépa öntözve 633 mázsát termett, míg a nem öntözött parcellákról csak 433 mázsát takarí­tottak be hektáronként. A csapadék­ban szegényebb 1959-es évben is 577 mázsa cukorrépát termeltek ki az öntözött területeken, a többi répa­föld pedig csak 234 mázsás átlagos hektárhozamot adott. A takarmányok öntözésének célszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ugyanebben a kutatóintézetben 1960- ban az öntözetlen lucerna az első kaszáláskor 9,2 mázsát, az öntözött pedig 59,3 mázsa kiváló minőségű takarmányt biztosított. A szántóföldi főtermények hektár­­hozamainak ilyen lényeges növelésén kívül az öntözőgazdálkodás bevezeté­se még egy hatalmas előnyt biztosít. Öntözéssel a főtermény betakarítása után a másodnövények és a tarlóke­verékek állandóan magas termésered­ményeit érhetjük el. Az öntözött te­rületeken, megfelelő talajnedvesség mellett, az elvetett magok gyorsab­ban csíráznak, a további öntözések pedig a növények kellő fejlődését és 500 — 400 mázsás zöldtömeg nyerését eredményezik. Hiszen tudjuk, hogy a hosszabb ideig esőt nélkülöző talaj nyáron nagyon kiszárad, a tarlóvete­­mény magja nehezen kel ki és csak lassan, rosszul fejlődik Ilyen összefüggésben kell az öntö­zőgazdaság bevezetését latolgatni. Legyen éz az intézkedés az első lé­pés ahhoz, hogy az időjárás szeszé­lyeitől független, állandóan kimagasló terméseredményeket biztosító, magas színvonalú szocialista mezőgazdasági nagytermelést építsünk ki mindenütt. hogy meghallgassák Major István elvtársnak, a párt képviselőjének be­szédét, a csendőrök brutális módon, sortüzzel fogadták a fegyvertelen tömeget. Zsabka Sándor, Gyevát Já­nos és Turzó István földmunkások életét gyilkos csendőrgolyó oltotta ki, öten pedig súlyosan megsebesül­tek, akiket kórházba szállítottak: a helyi pártszervezet vezetőit pedig be­börtönözték. Ám a kizsákmányolok elleni harc a burzsoázia véres terrorja ellenére nem ért véget. Dél-Szlovákia dolgo­­(Folytatás a 2. oldalon.) mányoló nagybirtokosok ellen, a párt irányításával. A győzelmes májusi sztrájk, amely­ben nem kevesebb, mint 1100 idő­szaki munkás vett részt, mintegy 20 — 30 %-os béremeléssel ért véget. A kommunista párt 1931. május 24— 25-re nyilvános népgyűlést készített elő, hogy a sztrájk eredményeit is­mertesse a dolgozó tömegekkel. Ám a népgyűlést a burzsoá rendszer hi­vatalai betiltották, s Kosútra 140 Aliig felfegyverzett csendőrt összpontosí­tottak. Amikor a környék földmunká­sai a népgyűlés színhelyére értek, y)él- és Nyugat-Szlovákiából több mint 20 000 főnyi dolgozó sereg­lett össze Kosútra 1961. május 20-án és 21-én, hogy bensőséges ünnepély keretében emlékezzék a három év­tizeddel ezelőtti földmunkás-harcok­ra, amelyek Galánta környékén zaj­lottak le a béremelésért és a kizsák-A kosúti emlékünnepély keretében Lórincz Gyula elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a CSKP KB tagja, a CSE­­MADOK országos elnöke és Dr. Szabó Dezső, a CSEMADOK vezető titkára koszorút helyeztek el az 1931-es föld­munkás sztrájk hősi halottainak sír­jára. Jó minőségű, gyors munkára serkent az időszaki prémium A növénytermesztésben 9 csoport versenyez egymással a vágfarkasdi EFSZ-ben. Az első a kertészetben, másik a szőlészetben, a harmadik a dohánytermesztésben dolgozik, hat csoport pedig a növénytermesztés többi ágában. Különösen az utóbbiak vetélkedése lendített nagyot a tava­szi munkák elvégzésében a növény­­termesztés szakaszán. Ezelőtt is ver­senyeztek a csoportok, de nem így. Más években a verseny értékelése vagy elmaradt, vagy az iroda falai közé szorítkozott és dicséretnél nem sokkal kaptak többet a dolgozók. — Idén a csoportvezetőkből alakult 9 tagú szakbizottság értékeli a mun­kát kinn a mezőn, s elsősorban a mi­nőséget veszi figyelembe — magya­rázza Pál Kálmán, az EFSZ elnöke. — Ebből aztán nem engednek, mert nem mindegy nekik, hogy ki és mennyi prémiumot kap az elvégzett munká­ért. — Érdekes volt a múltkor, amikor Kertész János csoportvezető nagy örömmel bejelentette, hogy csoportja elsőnek végezte el a cukorrépaegye­­lést — fűzi a szót Grécz Tibor Öko­­nómus. — De «bizony elszomorodott, amikor a többi csoportvezető kijelen­tette, hogy addig nem kaphatják meg a 2000 korona időszaki prémiumot, amíg a 9 tagú szakbizottság át nem veszi a munkát. Alaposan átnézték a répaföld minden zegét-zúgát, hogy valahol nem maradt-e két növény egymás mellett közvetlen közelben"' A terv szerint folyóméterenként 4—5 növényt kell meghagyni egymástól 20 — 25 cm távolságban. Ez ellen több helyen vétettek, de még aznap min­den kettős növényből kitépte az egyi­ket a Kertész-csoport s így is meg­nyerte az első díjat, mert I. Matuska János csoportja csak másnap, II. Ma­tuska Jánosé pedig két nap múlva végezte el az egyelést. A második csoport 1000, a harmadik pedig 500 korona prémiumot kapott érte. Ma is kinn van a bírálóbizottság, mert II. Matuska János csoportja bejelentette, hogy a kukorica egyelését is elvé­gezte. — Nem jobb feltételek mellett dol­goztak a győztes csoportok, hogy a kukorica egyelésben is azok kerültek az élre, akik a répaegyelésben is élen jártak? — Egyenlően osztottuk ki a földe­ket egész évi termelésre a csoportok között — magyarázza Unyatinszki András, mezőgazdasági mérnök —, de kezdetben egyesek azt gondolták, hogy a prémium csak ígéret marad és ezért a vetésáel sem igyekeztek úgy. mint a többiek; annak viszont az agrotechnikai időben történő elvég­zése befolyásolta a növény kelésének és egyelésének idejét is. A lemara­dást tehát maguk okozták, de még nekik is van esélyük győzelemre, hisz a verseny egész évben folyik és 326 000 koronát fizetünk időszaki pré­miumként. A takarmány betakarításá­nál például minden parcellára külön prémiumot tűztünk ki, és itt nem a többi csoportoktól függően, hanem aszerint kapják a prémiumot, hogy lány nap alatt gyűjtik be a takar­mányt. Például a Vágontúl-dűlőben, iá másfél nap alatt gyűjtik össze, ikkor 1000 korona, ha két és fél nap ilatt, akkor 500 korona prémiumot cap a csoport, ennek letelte után vi­­izont prémiumban nem részesülhet. Cs. J. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége, amely 8 napig idő­zött hazánkban, s dolgozóinkkal, va­lamint a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttségeivel együtt részt vett a CSKP megalapítása 40. évfordulójának ünnepségein, szomba­ton, május 20-án visszatért hazájába. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, az Teljesítették A galántai járásban gyors ütemben halad a lucerna kaszálása és begyűj­tése. Több szövetkezetben félszáraz állapotban szedik össze a le­/ kaszált évelő takarmányokat, s hideg levegő segítségével szárítják. Ezt a módszert s galántai, a nagyfödémesi álla­• mi gazdaságokban és több szövetkezetben is alkalmaz­zák. A szövetkezetesek nem feledkez­nek meg a széna beadásáról sem. A javorinkai EFSZ a galántai járásban elsőként május 17-én teljesítette a széna beadását, és terven felül 6 má­zsa lucernaszénát adott be. K. F.) Űj víztárolók A nagymihályi járás talajjavítási társulásai a tervezett talajjavításí munkálatokon kívül öt kisebb víztá­roló medencét létesítenek. A legna­gyobb a 100 hektár területű, kétmillió m^ víz befogadására alkalmas rakovi tó lesz. További négy kisebb víztáro­lót építenek Tibava —Orechován, Krco­­ván, Oreskóban és Trnava pri Laboréi közelében. A mesterséges tavak terü­lete 123 hektár, s 2 450 000 m’ víz be­fogadására alkalmasak. R. S. (Kassa) SZKP KB elnökségének tagja, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke vezeti. Csehszlovákia népe kedves vendé­gei látogatásának egész ideje alatt lelkes szeretettel és ünnepléssel vette körül a küldöttséget, s ezzel fejezte ki azt a mélységes hűséget, odaadást, amelyet a nemzetközi'munkás- és forradalmi mozgalom vezető ereje a dicső lenini párt iránt tanúsít. A hazánkból távozó vendégeket £ CSKP KB Politikai Irodájának tagja és' póttagjai kísérték a repülőgéphez A Szovjetunió Kommunista Pártjánál képviselői meleg kézfogással, testvér: öleléssel búcsúztak el Antonin No­votny elvtárstól, a CSKP KB első tit­kárától köztársaságunk elnökétől, va­lamint pártunk és kormányunk to­vábbi vezető képviselőitől. Kétmenetes aratásra készülnek A galántai járás szö­­vetkezetesei örömmel fogadták a Szlovákia Kommunista Pártja já­rási bizottságának és a járási nemzeti bizottság határozatát, amely sze­rint a galántai járás területén a gabona több mint 60 %-át, vagyis 1 18 720 hektár gabonát két- és hárommenetes módszer segítségével takarítanak be. Járásunkban tavaly csak 870 hektáron al­kalmazták ezt a mód­szert, mégis bebizonyo­sodott annak előnye. Három-öt nappal ko­rábban kezdhetik el szövetkezeteseink az aratást, s egyidejűleg betakaríthatják a szal­mát és a pelyvát is. A tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését is korábban végezhetik el. Mindez elősegíti a talajnedvesség megőr­zését és a növények fejlődéséti Ez a mód­szer kevesebb munka­erőt igényel, s ennek következtében lényege­sen csökken az önkölt­ség is. Tavaly a Nagyfödé­mesi Állami Gazdaság­ban megállapították, hogy az új betakarítási módszer eredménye­ként, egy mázsa gabo­nára átszámítva, az ön­költség 4 koronával csökken. Ha az állami gazdaságok és a szö­vetkezetek termelési költsége csak ennyivel mérséklődnék, akkor ez járási viszonylatban 1800 000 korona meg­takarítást jelentene. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta)

Next

/
Thumbnails
Contents