Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-21 / 41. szám
Kísérleti parcellákról a nagy táblákra A „magas hozamok mesterei" moz- rom alakjában történik, a növények galom már mély gyökereket eresztett döntő fejlődési szakaszában. A salétegész Szlovákiában. így van ez a Ko- rom-műtrágya mennyisége nem vélmáromi Mezőgazdasági Műszaki Kö- tozik, marad a 75 kg, csak1 az első zépiskolában is. ahol szintén verseny- trágyázást december 20-án, a másore keltek, (aminek külön is örülhe- dikat március 7-én végezték. A hartünk, hisz fiatal mezőgazdászokról madik trágyázásra a kalászosodás van szó), s már az elmúlt évben is kitűnő eredményeket értek el a tangazdaság vezetőjének, Kólánk Pál elvtársnak az irányításával. ősszel 250 hektáros gazdaságuk 7 hektáros területén sávosan Szlovákiai 200-as fajtájú búzát vetettek. Céljuk: 65 mázsás hektárátlag elérése. Ezt a célt úgy valósítják meg, hogy a búzát 12 cm-es sorközzel és 45 cm-es sáv-távolságra vetették. Áp- Michal Chudík elvtárs (felső sorban balról a második) rilis elején pedig a „magas hozamok mesterei" mozgalom elindítói között, már sorközi sara- Králik elvtárs a fenti sor jobb oldalán látható, bolást végeztek. Annak ellenére, hogy csak 140 kg búzát vetettek el, április 23-án a búza már 60 cm magas volt, mintegy 25 cm-rel nagyobb a közönségesen vetett és gondozott búzánál. Nem kis része van ebben az ostravai salétromnak, amelyet a növény pontos adagolással kap. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektorának, Spaldon elvtársnak a szavai szerint Nyitrán a magas hozamok eléréséért versenyző hektárokon nitrogénezéssel kísérleteznek. Miről is van itt tulajdonképpen szó? A nitrogén adagolása ostravai salételőtt kerül majd sor. A búza betakarítása két- és hárommenetesen történik. Az összterületből 20 hektáron cukorrépát fs termelnek, s ebből 11 hektárral bekapcsolódtak a „magas hozamok mesterei" mozgalomba. — Az a tervünk — mondja Kolárik elvtárs —, hogy a „Dobrovicei C“ fajtából 850 mázsa hektáronkénti termésátlagot érjünk el. A cukorrépa alá 400 mázsa Istdlló- és 10 mázsa műtrágyát adtak hektáronként. A szárazság miatt pedig egyszer már öntözték la répájukat. Az a tervük, hogy a tenyészidőben kiegészítő trágyázásként csak trágyalevet fognák alkalmazni. A 11 hektár cukorrépa egyelését még április 21-én megkezdték, s úgy igyekeznek, hogy hektáronként körülbelül 90 000 növényegyed maradjon. Dr. Kolbay magyar természettudós példája nyomán a táblát kukorica és gumóstakarmányok kettős termesztésére is kihasználják. A kanalas vetőgépet úgy állítják be, hogy 50 cm-es sortávolságra a 3 belső sor takarmánycukorrépát, míg a két külső sor • kukoricát vet. A fordulásnál így újból kukorica kerül a kukorica mellé 40 l cm-es sortávolságra. Az elmúlt évben : a kukoricát szójával (a középső sorokban) kombinálták. Betakarításakor meg is mutatkozott az eredmény, mert kukoricából 42 mázsás szemtermést, szójából pedig 16 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. Idén a tangazdaság dolgozói 5 hektárról 50 mázsa szemeskukoricát és további 400 mázsa takarmány-cukorrépát akarnak elérni hektáronként. Értékes, jó munkát végeznek, de nemcsak azért, hogy szép eredményeket érnek el, hanem azért is, mert az itt tanuló diákok a „magas hozamok mesterei" versenybe benevezett táblákon szerzett tapasztalatokat magukkal viszik ki az életbe, azokba a gazdaságokba, ahova visszatérnek majd dolgozni. B. Dusek A pionírok megmutatják Fáradhatatlan agitátor a termen partoizottsag gyuiese véget irt. A jelenlevők között megoszlott a nagy jeladót: megszervezni a kosúti tüntetést! — Császár elvtársnő — szólalt meg Major István — , te a nőkkel veszed jel a kapcsolatot! Arra törekedj, hogy minél több asszony álljon férje oldalán! A fiatal, edzett kommunista, aki már öt éve (1926) harcolt a párt soraiban a háztartási alkalmazottak embertelen kizsákmányolása ellen, lelkesen és bátran indult a nagy feladatnak. Még alig pirkadt, de Kosúton már minden házban megindult az «SS*»*»* Megvan a lehetőség Már csak három hónap választ el bennünket szeptembertől, amikor az iskolák kapui újra kitárulnak, s megkezdődik a tanulás, a szocialista ember nevelése. Ahhoz azonban, hogy egy iskola megkezdhesse működését, diákokra, tanulókra van szükség. A kilencéves iskolákban ez nem okoz gondot, de nézzünk csak körül a mezőgazdasági iskolákban, ahová a ta-Mcawimtttdwnt^ nulókat a szövetkezeteknek és a szocialista szektor egyéb üzemeinek kell irányítaniuk. Szlovákiában az 1961 —62-es iskolai évben 11177 tanulóra van szükségük mezőgazdasági iskoláinknak. Mi a helyzet azonban a tanonctoborzás körül? Sajnos az, hogy eddig tervünket szlovákiai átlagban csak 35,9 e/o-ra teljesítettük. A nyugat-szlovákiai kerületben mindössze 31,3 %-ra, a közép-szlovákiai kerületben 43,5 %-ra, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 38,2 %-ra teljesítjük a tanonctoborzás tervét a mezőgazdasági iskolák számára. Kétségkívül legszomorúbb a helyzet a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol az 5733 tanuló helyett eddig még csak 1796 jeltnkezőt gyűjtöttek. Hol van hát a hiba? Megállapításunk szerint nem a fiatalokban, hanem legtöbbször a szövetkezetek (főként) és állami gazdaságok vezetőségében. Nem tudjuk megérteni, hogy mire gondolhatnak egyes szövetkezeti vezetők, amikor senkit sem küldenek a mezőgazdasági iskolákba tanulni. Mezőgazdaságunknak szakemberekre van szüksége, hisz hatalmas feladatok megoldása vár ránk. Egyike és legfőbbje ezeknek a feladatoknak harmadik ötéves tervünk négy év alatti teljesítése. Naponta beszélünk azonban a mezőgazdaság egyetemes gépesítéséről is, s szóba kerülnek a hektárhozamok, a termelés növelésére irányuló kérdések is. Jól tudjuk, hogy a gépek hozzáértést, szaktudást követelnek. S ha nem szakemberek kezébe kerülnek, rövid időn belül tönkremennek, s ennek a szövetkezet vallja kárát. A közelmúltban történt, hogy a Vágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola egyik tanára kint járt tanonetoborzáson, s többek között Királyrévre is betévedt. Kifelé azonban már szaladnia kellett, mert a szövetkezet elnöke, amint megtudta, hogy mi járatban van, minden „huncut szentet" a nyaka közé zúdított: „innen aztán nem megy senki". Ugyanakkor az említett szövetkezet a hátul kullogok közé tartozik, s nincs egyetlen szakembere sem. Illenék tehát elgondolkodniuk és sürgősen pótolniuk a hiányosságokat. Hisz erre minden lehetőség megvan csak egyes keményfejü, magukat kiskirályoknak képzelő vezetők nem élnek vele, pedig ezzel egész szövetkezetüket és népgazdaságunkat megkárosítják. — t — A kis mezőgazdászok megörültek a megbízatásnak és 13,5 áron már el is vetették a kamillát. A kis szövetkezetesek minden munkát tervszerűen végeznek. Év végi jövedelmüket is tervszerűen osztják be, s különböző, az iskola műhelyéből eddig még hiányzó szerszámok beszerzésére fordítják a nagyobbik részét, hogy az ott ügyeskedő lányok és fiúknak még nagyobb kedvük teljen a műhelymunkában. Molnár János (Nyitra) élet. Czászár Bözsi már a kora hajnali órákban fáradhatatlanul kopogtatott az ajtókon. — JÓ reggelt, néni! — nézett bátran a sovány, megtört asszony szemébe. — Reggel ugye maga is eljön férjével a tüntetésre. , — El bizony lelkem, el ám — válaszolt csendesen a ház asszonya — , mert ha nem követelünk ehhez a koldus alamizsnához valamit, akkor öt gyermekemmel együtt akár már most is megáshatom a sírunkat... S így ment ez házról házra. Császár Bözsi fáradhatatlanul agitált, harcra hívta az asszonyokat egy nagyobb falat kenyérért, az emberségesebb életért. • • • Eldördült a sortüz. Halottak is sebesültek fekszenek a porban. Vér áztatja a főteret. Kenyér helyett halál. A tömeg egy pillanatra megrettent. Császár Bözske . első megdöbbenése után több társával odaugrott a segítségre szorulóknak. — Átkozott gyilkosok! - hasította a csendet a fiatal kommunista hangja. Es amennyire fáradhatatlanul agitált a kora reggel, most annál nagyobb erőfeszítéssel segített az életmentésben. A kosúti események jelentették Császár Bözsi számára az első nagy iskolát. Egy életre szóló tanulságot. Ezután még elszántabban hereolt az elnyomottak jogaiért. A fasizmus idején megjárta a börtönöket, félholtra verték, de tántoríthatatlan, igaz kommunista maradt. Kardos Jánosné, az egykori Császár Bözsi az ötvennégy éves családanya ráncbahulló homlokkal emlékezik harcos múltjára. Erre emlékezteti őt majd Kosúton minden. Az emberek, a tér a templom mellett, a temető. De mosolygó két gyermeke, a boldog, örömtelfes élet, szocialista jelenünk is. Hisz ezért harcolt, ezért küzdött. (bsg) Példás emberek Nehéz cselédsorból emelkedtek ki a Tornai Állami Gazdasághoz tartozó zsarnói üzemrészleg dolgozói. Hosszú utat tettek meg, amíg odáig jutottak, hogy a környék mezőgazdasági dolgozói peldáképül tekintik őket. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kimagasló eredményeket értek el a második ötéves tervben, s ez természetesen jó alap ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervet Pozsonyeperjesen jól gondolják Zúgnak a gépek a határban, villognak a kapák, cseng az emberek kacagása. így van ez mindenfelé. A szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói most igyekeznek, hogy ősszel majd minél nagyobb termésről beszélhessenek. Csóka István, a pozsonyeperjesl szövetkezet mezőgazdásza elégedett a munkálatok menetével. — A vetések és ültetések jól mentek — mondja Csóka elvtárs, —, s most már úgy igyekszünk, hogy a kapálással se maradjunk le. Kapálnivalójuk ugyanis van bőven a pozsonyeperjesíeknek, hisz nem kesevebb mint 46 hektáron cukorrépát (már ki is egyelték), s 170 hektáron kukoricát vetettek. S hozzá mind a 170 hektár kukoricát négyzetesen. A kukorica vetésében különösen a traktorosok jeleskedtek. De a legtöbb dicséretet Egri Lajos és Takács Tivadar érdemli. Egri elvtárs a falujában 87, Nyárasdon pedig 43 hektár kukoricát vetett négyzetesen. Nem sokkal maradt le azonban Takács elvtárs sem, aki a szövetkezetben elvetett 83 hektár kukoricát Apácaszakállason pótolta ki 100 hektárra. Nagyon sok nevet meg lehetne még említeni, mert a pozsonyi.VnfViek minden téren jó munkát végeztek. Megérdemlik tehát a dicséretet. BERECZ GÉZA (Pozsonyeperjes) négy év alatt teljesítsék. Persze a növénytermesztők idei jó munkáját még nem lehet úgy bemutatni, mint az állattenyésztőkét, mert a magas hektárhozamok pontos eredménye csak a terménybetakarítás után mérhető le. A legnagyobb érdeklődés most a fejők munkája felé Irányul. Valamennyien versenyeznek egymással, s mint várható volt, az élre a negyedévi termelés kiértékelése után az a csoport került, amely a munkaverseny leghaladottabb formáját választotta. A 18 éves Szoróka Anna vezetésével célul tűzte ki a szocialista munkabrigád cím elnyerését, s vállalta, hogy a tervezett 7,9 literes átlagos napi tejhozammal szemben 8,1 litert éi el. Vállalásukat túlteljesítették. Bányász Mihály 1434, Szoröka Anna 1739, Galko Pál pedig 2055 literrel fejt több tejet a tervezettnél az első negyedévben. Jelenleg a munkaközösség tagjai 9 literes átlagos napi tejhozamot érnek el, a többi fejő 7,4 literes átlagával szemben. A szocialista életmód és munka megváltoztatja az embereket, új eredmények születnek munkájuk nyomán. A versenyző csoport tagjai azonban nemcsak a munkára fordítanak nagy gondot, hanem politikai és szakmai tudásuk bővítésére is. Ebben rejlik sikerük titka, hisz a tehenek takarmányadagja egyforma az egész részlegen. Naponta 25 kg tejes-viaszérésű kukoricából készült silót, 4 kg lucernaszénát, 6 —8 kg szecskát és 5 kg takarmányrépát kapnak darabonként. Ezt az adagot kapták télen is, s a tehenek oly jő állapotban vannak, hogy tejhozamuk a zöldtakarmányozással tovább fokozható anélkül, hogy megterhelést jelentene számukra. Messziről jutottak idáig, hiszen 1958-ban a tehenek 60 %-a még fertőző elvetélésben szenvedett. A múlt év végéig fokozatosan az egész állományt felcserélték saját nevelésű és vásárolt tehenekkel, de ezalatt sem csökkent a tehenek évi' termelése 3000 liter alá. Ez pedig az állatgondozók érdeme. A fertőző elvetélés mellett a gümőkőr is nagyon elterjedt az egészségtelen istállózás következtében. Idén azonban már ezt is szeretnék fölszámolni.- Ehhez meg is van minden feltételünk — mondja Cierny László a zsarnói üzemegység vezetője -; a lucernával kezdtük, folytattuk a kukoricával és jelenleg a nyitott istállózásnál tartunk. Ezt bővebben is megmagyarázta, ugyanis a talajerő fokozása és jő minőségű szálastakarmány előállítása céljából a lucerna vetésterületét kiterjesztették a szántóterület 22 %ára, s a múlt éven 65 mázsás hektárhozamot értek el átlagban. A kukorica pedig 45 mázsás szemtermést adott. Van tehát most mit etetniük az állatokkal. A növendékmarhákat Ffavrankó László gondozza Messziről jutottak idáig a zsarnőiak. De eljutottak, s ezt nem kis részben a szocialista munkaversenynek köszönhetik, amely mindenkit jobb és odaadóbb munkára sarkalt. Csurílla József \2r,fart f&LPMVl/ff 3 1961. május 21. Az utóbbi időben sokat beszélnek Boly környékén a kilencéves iskola pionlrszövetkezetéről, s magukról a tanulókról. Nem is csoda, hisz nem kevesebb mint 70 ár területen gazdálkodnak, méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Jó hírüket idén is meg akarják tartani, s elhatározták, hogy még jobb munkát végeznek, mint az elmúlt évben. Az ifjú mezőgazdászoknak persze sok és fáradságos munkájába került, amíg földterületük egy részét megtisztították a kövektől, de Végül is a szorgos munka meghozta a kívánt eredményt. Idén már rendelkeznek némi tapasztalattal is, úgyhogy mindenképpen szebb eredményekre van kilátás. Zöldségféléket 5 áron, kukoricát pedig 50 áron termelnek. Ezenkívül 1500 csemetés faiskolát is létesítettek, s a fácskák legtöbbjét már be is oltották. Van aztán még valami, amire nagyon büszkék a diákok. A szövetkezet elnöke ugyanis egy napon ellátogatott az iskolába és megkérte a fiatalokat, hogy végezzenek kísérleti termesztést kamillából, mert ha beválik, maga a szövetkezet is termelne. TÓTH ELEMÉR: Víg hangokat sodor... Víg hangokat sodor a földekről a szél, pöfögő traktorok, \ kacagó asszonyok j ölelik a munkát, mint hajdan a legényt. Víg hangokat sodor a földekről a szél, barázdák hasadnak, ; s a csillogó napnak > tűz-szemébe nevet a kicsiszolt acél. Víg hangokat sodor a földekről a szél, \ lányok hajladoznak, : szívvel bolondoznak, \ kékfodrú-szoknyájuk a térdükig se ér.
