Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-07 / 36-37. szám

ÉLENJÁRÓK Motto: „...a szocializmus győzelme falvairikon is meg­teremtette annak feltételeit, hogy a mezőgazda­ság elé új és sokkal igényesebb feladatokat állít­sunk, amelyek megvalósítását csak a szocialista nagyüzemi termelés teszi lehetővé.“ (A. Novotny elvtársnak az CFSZ-ek V. kongresszusán elmondott beszédéből.) Eredményekben bővelkedő 10 esz­tendőt hagyott már maga mögött a lévai járás kissailó! szövetkezetének tagsága. Ez a szövetkezet 466 hektá­ros. Közös vagyonának értéke jől megközelíti a 6 millió koronát. Minek köszönhetik, hogy szabadságunk 16. esztendejében ilyen példás közös gazdaságot válthatnak magukénak? Mindenekelőtt az összefogásnak, do­­logszeretetüknek, a gépeknek, s nem utolsó sorban a hozzáértő, céltudatos gazdaságirányításnak. Meg annak is, hogy a szövetkezet vezetői hamarosan megbarátkoznak a közös gazdálkodást előrelendltő új termelési módszerekkel, s alkalmaz­zák is azokat. Jö VETŐMAG - NAGY HEKTÁRHOZAMOK Több sző esett az EFSZ-ek V. kong­resszusán arról, hogyan lehetne a gabona hektárhozamát lényegesen növelni. S a hogyanra adott válasz olyképpen szólt, hogy nagyhozamú növényfajtákat termesszenek szövet­kezeteink. Mi a helyzet • téren a ktssallól szövetkezetben ? Az. hogy tavaly magasan túlszár­nyalták az elő­irányzott hektár­hozamokat. Búzá­ból a pavlovickái, a kosúti 200-as és a Szlovák 602-es fajtát termesztet­ték, s a 85 hektár­nyi vetésterületen átlagosan 31 q-t takarítottak be hektáronként (ter­veztek 29 mázsát). A Dunai Vásár és a valtickei fajtájú árpájuk 37 q hek­tárhozammal fize­tett (9 mázsával többet a tervezett­nél). Zabjuk pedig a 25 q helyett 42 q-t adott hektárja. És a kapásnövények? Egyáltalán nem kell szégyenkezniük, hiszen a lednicei kétszeres keresztezése kö­zépkorai fajtájú kukoricájuk - 56 hektáron, vagyis a vetésterület egé­szén — félvagonnal adott morzsolt állapotban hektárja (a tervezettnél 14 q-val többet). Természetesen, jó­részt a négyzetes vetési módszert alkalmazták. Ugyancsak kimagasló hektárhoza­mot értek el cukorrépából: a terve­zett 430 mázsa helyett 581 mázsát, 35 hektáros területen. Ehhez lényege­sen hozzájárultek a szorgos asszo­nyok, többek között Dóráné, Horváth­­né, Tatárné, Nyemcsokné, Dohanlcsné és Krencs Anna is, akik hektárra át­számítva 630 q-t termeltek, vagyis 49 q-val többet a szövetkezeti átlag­nál. A SZÁNTÓ 30,4 H-AN takarmányt termesztenek Ügy is mondhatnánk: Mutasd meg a takarmánykészletet, megmondom, milyen a közös gazdaságtok! A kis­­sallói szövetkezetben 136 hektáron termesztenek takarmányféléket: eb­ből 101 hektáron hereféléket, ami a szántóterület 22,6 %-át teszi ki. Te­hát szántójuk 30,4 %-át használják fel takarmányok termesztésére. Ami a silókukoricát illeti, Molnár János szövetkezeti elnök szava! sze­rint annak egy részét másodnövény­ként vetették. Igaz. így is adott 30C mázsát hektárja. Idén már a tavalyi 15 hektárt 5-tel megtoldottak, s ipar­kodtak a földbe tenni a magot, hogy legalább 500 mázsát takaríthassanak be tejes-viaszos érettségben hektá­ronként. Tavaly csak 2 hektár cukorrépát vetettek takarmányozás céljára; idén már hármat. De úgy hisszük, jövöre nem állnak meg az öt hektárnál, en­nél is többet vetnek majd! Jelentős lépést tesznek előre a ta­karmányfélék betakarításával és szak­szerű tartósításával kapcsolatban. Ez a munkafolyamat meggyorsul, s a mi­nőségre is hatással lesz az időszaki prémium, mivel az 50 000 korona egy részét erre a célra fordítják. IDÉN 3150 LITER TEJET TEHENENKÉNT Kicsit sok ez, nemde? — kérdez­heti az olvasó. Erre a derék kissal­­lótak azt válaszolják: Nem sok! A múlt évben átlag-tejhozamként elér­tek 2943 litert. A különbség 207 liter. Ez teljesíthető, ha naponta ennek elérését szem előtt tartják, ha még javítanak a takarmányozás technoló­giáján.- Kiváló termést igér a lóherénk -állapítja meg örömmel a szövetkezet elnöke. Év A termék mennyisége ha-ként tejből: tojásból: húsbői: 1959 634 lit. 190 db 182 kg 1960 654 lit. 313 db 242 kg 1961 753 lit. 469 db 263 kg A termelésnek eme üteme tovább gyorsítható, csak mégjobban ki kell használni a kimerltetlen tartalékokat. E tartalékok egyik legjelentősebbike: a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére tett munkafelajAnlAsok valóra vAltäsa, amely 70 egyéni és 2 kollektiv válla­lásra alapozódik, s a cukorrépa 4675 mázsával történő túlteljesítésére, to­vábbá 188 mázsa hús, valamint 20 000 darab tojás és 9697 liter tej terven felüli kitermelésére irányul az 1961. évben, s pénzben kifejezve több mint félmillió korona többletet jelent a szövetkezetnek. Eme vállalások teljesítésének ellen­őrzésével adósak maradtak a szövet­kezet vezetői, mivel az első negyedév már menthetetlenül tovaszaladt. További tartalékok: az öntözés ki­­terjesztése, az állattenyésztésben a napi két műszak bevezetése a terme­lési folyamatok további gépesítésével és automatizálásával; továbbá a szom­szédos hölvényi EFSZ-szel, valamint az itteni állami gazdasággal történó egyesülés, amelynek során 180 hek­tár eddig jóformán kihasználhatatlan földet is termővé lehetne tenni. Nádszegi Kovács István Levelekből röviden Minél több egészséges csirkét! A bácskai földművesszövetkezet már évek óta közismert eredményes csir­ketenyésztéséről, amelyet szép, egész­séges állomány és igen csekély elhul­lás jellemez. A terebesi járásban elsőként kezd­ték meg a csirketenyésztés ez évi feladatainak megvalósítását. A szépen fejlett csibék nyolchetesek és 0,7 kiló­sak. Az utóbbi évekhez viszonyítva idén még szebb eredményekre számí­tanak. A vásárolt 4000 csibéből alig 0.3 %-nyi hullott el. Kiss Gyula zootechnikus szerint 0,2 %-kal csök­kentették az elhullást a tavalyihoz képest. A csibéket Da j k a Rebeka gondoz­za. Lelkiismeretes munkájáért elisme­rés illeti. — Mi a szép eredménynek tit­ka? — kérdeztem találkozásunk al­kalmával.- A 3-4 napos csibék gondozásá­ban legfontosabb a pontos takarmá­nyozás, s az adagot vitaminokban gazdag eleségből kell összeállítani — világosít fel röviden. Rebeka néni jól végzi munkáját; büszke is rá nemcsak a szövetkezet zootechnikusa, harrnn az egész falu. Illés Bertalan (Bacska) • Szépen halad a kukorica ve­tése. Az érsekújvári földműves­szövetkezetben még a múlt hét folyamán elvetették 171 hektárra a kukoricát. A továbbiakban 200 hektáron a négyzetes vetést al­kalmazzák. A gyerki EFSZ 180 ha-t tervezett kukoricára, amely­ből 50 ha-on négyzetesen vetnek. Jó munkát végez a barti szövet­kezet tagsága is, amely eddig 210 hektáron vetette el a kukoricát. Vetési tervük összesen 370 hektár, ebből eddig 95 hektáron négyze­tes vetést alkalmaztak. (Tóth János, Érsekújvár) • Értékes vállalások. A harma­dik ötéves terv négy év alatti tel­jesítéséért a rudniki EFSZ-ben hat kollektív és 23 egyéni válla­lás született, amelyek értéke 271 ezer 912 korona. A szövetkezet vezetősége a tagsággal karöltve azon fáradozik, hogy a mozgalmat minden tagra és minden munka­­csoportra mielőbb kiszélesítse. A tehéngondozók és fejők 11 tagú kollektívája a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért versenyez. A csoport tagjai vállalták, hogy 100 tehén után 84 borjút válasz­tanak el. (Iván Sándor, Kassa) • Megértették a kongresszus határozatát. A kongresszus hatá­rozatából kitűnik, hogy szövetke­zeteinknek hektáronként legalább 50 mázsa szemeskukoricát és 500 mázsa silókukoricát kell termel­niük. A Galántai Városi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági tanácsá­énak elnöke, Zilincík Martin, az EFSZ-ek V. kongresszusának rész­vevője is ennek érdekében fára­dozik. A mezőgazdasági tanács javasolta, hogy a galánta-hódi szövetkezetben a kukoricát négy­zetesen vessék, s ehhez használja föl a kongresszus határozatait és a javorinkai EFSZ többéves ta­pasztalatait. Ebben a szövetkezet­ben már 1958-ban négyzetesen vetették a kukoricát, s hektáron­ként 40 mázsa szemeskukoricájuk termett. Egy évre rá 50 mázsa, tavaly pedig 52,1 mázsa volt a hektárhozam. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) Felsőtúr is előre A felsőtúri szövetkezet elég mos­toha viszonyok között gazdálkodik. Amerre a szem ellát, mindenfelé domb hátán domb. A falut mégis vidám, dolgos emberek lakják. Év­századokon keresztül megtanultak küzdeni a mindennapi kenyérért. Most, amikor a szorgalom mellé gé­peket is kaptak, még lelkesebben dolgoznak. Élénk figyelemmel kísér­ték a szövetkezetek V. kongresszu­sét is. Sokat vitatkoztak arról, hogy a múltban egy helyben topogó szö­vetkezetei, hogyan emeljék ki a ká­tyúból. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége késő éjsza­kákba nyúló vita után kidolgozta a szövetkezet fejlődésének útját. A kongresszus határozatáról a szövet­kezeti taggyűlésen is beszélgettek. A feitört réten silókukorica terem A helyi nemzett bizottság és a szö­vetkezet vezetősége a többtermelés érdekében a talajerő fokozásáról vi­tatkozott. A 26 hektáros kevéshozamú rét éveken át csökkentette a jöve­delmet. — Nem tűrhetjük tovább, hogy a takarmányalapunk hiányt szenvedjen — mondotta Hojéko elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára. - Java­solom, hogy szántsuk fel. A javaslat nem maradt papíron. A 26 hektáros rétet feltörték és most silókukoricát vetnek bele, Természe­tesen. így Jó minőségű és nagymeny­­nyiségü takarmányhoz jutnak. öntözik a lucernát Hojöko elvtárssal járjuk a hatért. Minden munka a felsőtúriak szorgal­mát dicséri. — Ha idén egy hektáron nem ter­melünk 400 mázsa cukorrépát, akkor soha — jelenti ki lelkesen Hojfko elvtárs. — A cukorrépa alá háromszor szántottunk. Megkapta az istállótrá­­gya-adagját is. Cukorrépájuk tényleg igen szép. A tábla mellett a lucernát öntözik. Kicsit fejcsóválva közeledik a szi­vattyú kezelője. — Titkár elvtárs, már elfogyott az öntözésre egy hordó nafta — sopán­kodik. — Nem baj az, bátyó — felel visz­­sza Hojöko elvtárs. — Ha magasabb hektárhozamot érünk el lucernából, busásan megtérül az öntözés költsé­ge. Hisz tudja, hogy az anyakocák már alig várják a zöldlucernát. — Szövetkezetünkben eddig bizony a kicsinyesség volt a fejlődés kerék­kötője — magyarázza. — A szövet­kezet nem épített elég gazdasági épületet. Sajnálták a műtrágyát. Pe­dig jövedelem csakis akkor lesz, ha befektetünk. A hízóállomány részére csak ideig­lenes óluk volt. A szűkös takarmány­alap és a hideg miatt alacsony súly­­gyarapodást értek el. A malacszapo­rulat szintén gyenge volt. Egy anyá­tól átlagban csak 7 malacot válasz­tottak el egy év alatt. Tehát a szö­vetkezetben nem bontakoztak ki a nagyüzemi termelés formái, és a régi vezetőség nem törődött a takarmány­alap megteremtésével. Nem is írha­tunk egy vezetőségről, hisz az elnö­köt minden évben cserélték, a köny­velőket pedig félévenként. Természe­tes, hogy ha egy szövetkezetben nincs állandó jó, tapasztalatokkal rendelkező vezetőség, nem is érhet el jó eredményt. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezet évzáró gyűlése óta a helyzet lényegesen megváltozott. Hojcko elvtárs, az Ipolysági Járási Nemzeti Bizqttságról jött a községbe. A szövetkezet vezetői először kissé bizalmatlanok voltak vele szemben, de amikor látták, hogy a politikai és szervező munka mellett kiváló szaktudással is rendelkezik, maguk Az utóbbi évek folyamán az ipolys&gi szövetkezetben különös gondot for­dítottak a korai burgonya termeszté­sére. Több korai fajtával kísérletez­nek abból a célból, hogy melyik biz­tosít magasabb hozamot. Képünkön Szikszai elnök és Danis agrömérnök megállapítják, hogy alig néhány hét és itt a burgonya-szüret. közé fogadták és elfogadták javas­latait. Határjárásunk után elbeszélgettünk Mojer Péter elvtárssal, a szövetkezet zootechnikusával. Mintár István elv­társ mezőgazdásszal és Saver elvtárs gépesítővei. Mindannyian nagy ter­vekről beszéltek. 1500 mázsa siló hizlalásra — A helyi lehetőségekből kiindul­va. megvitattuk a takarmányalap megteremtésének lehetőségeit Hojcko elvtárssai - mondotta Mintár elv­társ. — összeültünk a mezőgazdasági albizottságban és megoldottuk a prob­lémát. A földterület 23 °/o-án terme­lünk évelő takarmányokat. Hojöko elvtárs tanácsára a hízósertések ré­szére 1500 mázsa különleges silót készítünk. A keverékbe egy rész főtt burgonyát, két rész cukorrépát, egy rész tejes érésű kukoricát és két rész zöldlucernát adunk. A hízóser­tések a napi szemesabrakon kívül még két kilót kapnak ebből a silóból. Előreláthatólag minden számos állat­ra 30 kg siló jut majd naponta. A lucerna és cukorrépa öntözésével szintén emeljük a takarmánymennyi­­séget. ősszel, sajnos, megégett a ta­karmányszalmánk. Azonnal keveréke­ket vetettünk, ahova csak lehetett. Nemsokára már takarmányozhatunk vele. Az állattenyésztés sem topog egy helyben — örömmel jelentem ki, hogy szö­vetkezetünkben egyetlen gümőkóros tehén sincs — mondja Majer Péter elvtárs. — Az Idén megellik 37 elö­­hasi üsző, tehát az év végére meg­lesz a tervezett tehénállományunk. A tehenek naponta még most Is 30 kg silót kapnak, így hát Jól tejelnek és szövetkezetünk túlteljesíti a tej­beadást. — Hogyan segít a helyi nemzeti bizottság az állattenyésztésnek? — A mezőgazdasági albizottság ja­vasolta. hogy vezessük be a prémium­­rendszert. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg az időpré­mium segít. A fejők a terven felül kitermelt tej árának 20 %-fit a hó­nap végén megkapják. Ha a gondo­zók több mint 80 kg-os borjút vá­lasztanak el, 30 koronát kapnak. Ha az előhasi üsző leborjazik, 35 korona üti a gondozó markát. Ha pedig egy anyakoca alomaljában több mint tíz malac marad meg, a gondozót 50 ko­rona illeti meg. A prémiumrendszer serkentő hatá­sát az állattenyésztési szemle alatt is láttuk. Csavojec János sertésetető valósággal sírvafakadt, mert az anya felfalta a malacokat. Pedig több mint 10 malacot akar elválasztani anyán­ként évente. A szövetkezet vezető­sége végre intézkedhetne már, hogy a vasrácsokra drótháló kerüljön, mert most a malacok átmennek a szom­széd alomba és az idegen anya el­pusztítja őket. A traktorosokat is serkenti a prémium Saver elvtárs, gépesítő Is szép eredményekről beszél. A traktorosok az őszi és tavaszi munkákat kitűnően elvégezték. Nem hátráltak meg a ne­hézségek előtt. Ha kellett, két trak­tor is húzta az ekét, de a szántással még sem maradtak el. A tavaszi mun­kákban is megáilták a helyüket a traktorosok. Munkájukban serkenti őket az időprémium is. Ha túlteljesí­tik a tervüket, vagy ha bizonyos munkát az agrotechnikai határidő előtt végeznek el, azonnal prémiu­mot kapnak. Különösen Pavlenda és Záchonszki traktorosok végeztek jó munkát. Egy emberként dolgoznak Felsőtúron a helyi nemzeti bizott­ság és a szövetkezet vezetősége kö­zött nagyon jó az összhang. Minden problémát közösen vitatnak meg. A helyi nemzeti bizottság az ellenőrzés gyakorlásával is segít a szövetkezet­nek. A mezőgazdasági albizottság pél­dául rendszeresen értékeli a mezei munkákat és az áHattenyésztés ered­ményeit. Nemrég a tavaszi munkák­kal foglalkozott. A mezőgazdasági al­bizottság javaslatára vezették be pél­dául az időprémiumot is. Alaposan foglalkozik minden tábla megművelé­sével és a növényápolással. A helyi nemzeti bizottság aktivizálásában nagy érdeme van Hojcko elvtársnak, aki minden erejével arra törekedik, hogy a szövetkezet minél gyorsabban haladjon előre. Amint mondotta, néha vannak nehézségei is, de örömmel tölti el, amikor látja, hogy az elma­radott szövetkezet is előre lép és ebben neki is része van. Bállá József Nagy gondot fordítanajf a talajerő fokozására. Az iséállór trágyát mezei telepekre hordják. Erre az évre 1300 ni komposzt készítését tervezték; ezt a feladatukat égi hónapon belül teljesítik, s év végéig terven felül még minteou 230 — 300 m3 komvosztnt készítenek. i Javít a helyzeten — a tejtermelést a illetően — az is, hogy a silókukorica,- a lucerna és a takarmány-cukorrépa 5 vetésterületének bővítésével több ta­- karmány jut majd számosállatonként t az eddiginél. Most a napi tejátlaguk 1 8 liter tehenenként, melyből 5,9 litert . beadnak a közellátás részére. t SZILÁRD BÉREZÉS -- REND A NYILVÁNTARTÁS KÖRÜL ,f Ez év január elsejétől a szilárd . bérezést alkalmazzák. Egy norma ér­­. tőke 25 korona, s erre iön még 5 ko­­. róna prémium. Ezenkívül az időszaki s prémium, amely 50 000 koronát tesz . ki, s az agrotechnikai határidők le­­s rövidítésének elősegítésére, a ter­­. més gyors és jóminöségű betakarí­tására és elraktározására fordítják. A tagok havi átlagkeresete eléri az 1300 koronát. Most nézzük meg, hogyan fest a 3 termelés, mi mennyibe kerül. A múlt i_ évben egy liter tej termelési költsége 1,76 korona, egy tojásé 65 fillér, egy a kilő sertéshúsé 7,60 korona, s egy . kiló marhahúsé pedig 8,50 korona a volt. Az egy hektár mezőgazdasági föld- K területre eső nyerstermelés értéke tavaly 10 676 koronát tett ki, s a har­­r madik ötéves terv utolsó esztende­­. jében az előirányzat szerint eléri a . 13157 koronát. g Nagyon szemléltetően mutatja az I alábbi táblázat, milyen a termelés . üteme az állattenyésztésben:

Next

/
Thumbnails
Contents