Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-07 / 36-37. szám

A döntő fordulatért a mezőgazdaságba Ä MEZÖGÄZDASÄGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. május 7. Ära 70 fillér XII. évfolyam, 36-37. szám. A felszabadulás ünnepén visszaszállnak gondolataink azokra a történelmi esemé­nyekre, amelyek a szocializmust építő munka előtt kijárták a kapukat és elhárították az akadályokat szo­cialista életünk útjából. _ Tizenhat évvel ezelőtt mérte utolsó döntő csapásait a dicső Szovjet Hadsereg az emberiség és a haladás legnagyobb ellenségére, n német fasizmusra. Ez a had­sereg. a világ első népi hadereje, ezzel a csodálatos h'aditeítével történelmi hivatást töltött be és örök há­lára kötelezte az egész emberiséget. Kínzó lidércnyo­mástól szabadította fel a világot, a legborzalmasabb álomtól, a barbarizmus, minden szellemi és erkölcsi éfték pusztulásának víziójától. Egész dolgozó népünk el nem múló hálával emlékezik meg azokról a hősökről, akik életük feláldozáséval váltották meg hazánk füg­getlenségét és népünk szabadságát. 1945. május 9-én dübörögtek fel a testvéri tankok az örömmámorban úszó Prága utcáin, jelezve, hogy az utolsó ellenség is megsemmisült és felszabadult a so­kat szenvedett Csehszlovák Köztársaság népe a gyűlölt hódítók igájából. A felszabadult nép munkához fogott. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt begyógyította az ország sebeit. Szinte hihetetlen rövid idő alatt tűntek el a barbarizmus borzalmas kézjegyei az ország szen­vedő testéről. Dolgozó népünk jól megtanulta azt a történelmi leckét, amelyet 1938-ban az áruló burzsoá­ziától kapott és magáévá tette az új haza építésének azt a tervét, melyet pártunk tűzött ki. Olyan hazát akart építeni, melyben nem lesz többé kizsákmányolás és nyomor. De még itt maradtak a régi kizsákmányolok, a nyo­mor vámszedói, akik görcsösen ragaszkodtak a dolog nélküli nagy jövedelemhez és a politikát ott akarták folytatni, ahol 1938-ban abbahagyták. Dolgozó népünk azonban meglátta a szép szavak mögött a valódi célt. 19-16 februárjában gátatvetett a népárulás politikájának és lehetetlenné tette, hogy mégegyszer visszatérjen sr burzsoázia népellenes uralma. Az ezután következő években folytatódott az Ország szocialista átformálásának korszaka, következett az ötéves tervek, a gazdag szocialista alkotás elveinek időszaka. Ebben az időben is a Szovjetunió nyújtott hathatós és önzetlen segítséget az építómunka minden szakaszán. Bebizonyosodott az az igazság, melyet pár­tunk már kezdettől fogva hirdetett, hogy kapitalisták, gyárosok, földbirtokosok nélkiii is lehet, sőt jobban lehet az országot kormányozni, gazdagabb, nyugodtabb életet lehet biztosítani a haza polgárainak. A második világháború után az európai országok egész sora lépett a szocializmus útjára és a Szovjet­unió vezetésével egy hatalmas szocialista tábor alakult ki, mely a nép szabad munkájából a szocialista nem­zetek szolidaritásából és testvéri kölcsönös segítségéből nyeri győzhetetlen erejét. Hazánk ebben a táborban jelentős szerepet tölt be. Rohamosan gyarapodó nem­zetgazdaságával, fejlett iparával és magas életszínvo­nalával nagy vonzóerőt gyakorol a kapitalista államok dolgozóira és a gazdaságilag fejletlen országok népére. A veszély azonban nem műit el. A magát „szabad világnak“ hirdető kapitalista világrendszer nem mond le az elvesztett paradicsomról és vezető körei még az ördöggel is szövetkeznek, hogy áhított céljukat elérjék. Üj életre injekciózták a tönkrevert német militarizmust mely mániákus világuralmi törekvéseivel már két ízben borította lángba és vérbe a világot. A rendelkezésükre álló hatalmas propaganda apparátussal, a sajtóval, rá­dióval és televízióval eszmei hadjáratot indítottak és az antikommunizmus hamis jelszavával akarják meg­nyerni a népeket egy új keresztes hadjárat gondolatára. „Az antikommunizmus korunk legnagyobb őrülete“ — jelentette ki Thomas Mann, a nagy német író és gon­dolkodó. Ezt az igazságot mindig több ember ismeri fel és nem könnyű már a kommunizmussal ijesztgetni az egyszerű dolgozó embereket. Az igazság áttör a hazug­ság falán és napról napra több ember vesz tudomást szépülő életünkről, építőmunkánk sikereiről, főképpen a szovjet tudomány és technika világraszóló győzelmei­ről. Ki ne csodálná a szovjet űrhajózás legutóbbi hatalmas sikerét Gagarin őrnagy repülését és visszatérését a világűrből. Micsoda elképesztő az a tudományos tökély, a technikának az a példátlan pontossága, mely ezt a korszakos sikert elősegítette. Fő a fejük ezeknek a vezérpropagandistáknak, hogy miképpen magyarázzák e sikereket és hogyan indokol­ják az imperialisták sorozatos vereségeit Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Nem szabad azonban illúziókban ringatnunk magun­kat. Tudjuk, hogy az imperialista háború veszélye to­vábbra is fennáll és mindaddig nem szűnik meg, amíg a kapitalizmus létezik. De tudjuk azt is, hogy a fel­szabadulás óta eltelt 16 év alapjában változtatta meg a nemzetközi erőviszonyokat. Létezik és fejlődik egy hatalmas háborúollenes tábor, mely Afrika," Ázsia és Dél-Amerika szabadságért küzdő népeinek és a kapi­talista országok kizsákmányolt dolgozóinak bizalmát és támogatását élvezi. A szocializmus diadalmas útjának nagy jelentőségű állomása a kubai nép győzelme az amerikai agresszorok —felett és az a tény, hrjy Latin-Amerikában. mely eddig az USA szinte kizárólagos befolyási körzete volt, egy ország, a forradalmi Kuba, a szocializmus építését tűzte ki maga elé. Hazánk dolgozó népe pártunk és kormányunk bevált vezetése alatt szilárd egységben lelkesen építi a béke egyik legerősebb bástyáját a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Népünk jól tudja, hogy egy politikailag egységes és gazdaságilag erős ország a legszilárdabb biztosítéka a világbéke , fenntartásának. Bizonyítja ezt dolgozóink példás munkalelkesedése, eredményekben gazdag szocialista versenymozgalmunk, a szocialista munkabrigádokban serkenő új életforma, ifjúságunk ragyogó életereje, a munkás és paraszt újítók tízezrei­nek lelkes kezdeményezése. Mind egyet akarnak, békés alkotó életét, virágzó kultúrát és barátságot minden néppel a világon. Ezt az akaratot sugározza a világ négy tája felé felszabadulásunk boldog ünnepe és azt az elszántságot, hogy mindazt, amit a szovjet katonák vérükkel pecsételtek meg és amit milliók alkotó mun­kája létrehozott, meg fogjuk védelmezni a haladás és a béke minden ellenségével szemben. Biztosíték erre a Szovjetunió vezette szocialista tábor szilárd egysége, legyőzhetetlen ereje, a világ minden békétakaró embe­rének szolidaritása és hazánk dolgozóinak szilárd egy­sége. Május 9,-e volt. Még itt-ott füstö­lögtek a bombatol­­csúrek. Még alig hangzott cl a szó, hogy szabadok va­gyunk, hogy új élet kezdődik. Kereke s János \ sietve szaladt a j szomszédba. — Gyertek már segítsetek, az asszony... - li­hegte s rohant is vissza. Melegen sütött a nap. Sugarai­val cirógatta a kitudja hány ezer, s millió sebből vérző földet. Csend volt. A konyha nyitott ajtaján át orgonaszagot sodort be a szellő. Kerekes izgatottan szívta egymás után a cigarettákat, s egyszerre csak félúton megállt a szájához igyekvő keze. Eles gyereksírás ha­sított a csendbe. A szobából kilépő szomszédasszony mosolygott.- Lány mondta, s egy edény­ben vizet telt a tűzhelyre mele­gedni. * , *. * Tizenhat év telt el azóta, hogy az előbbi jelenet lejátszódott. K e­­r ek e s Erzsiké, (mert ö volt az. . —»—«—»— od sna&aÁsá.<^a.l simíetott aki azon az emlékezetes napon született) a mindent jelentő sza­badsággal nőtt, növekedett Recs­­kén, a Sajó kanyargó partján meg­húzódó faluban. Itt járt iskolába, itt tanult, sírt és örült.- Anyukám gyakran mesélt a lánykoráról, a gyermekéveiről, meg arról is — emlékezik Erzsiké —, hogy milyen nehezen is tere­lődött újra rendes kerékvágásba a falu élete. Ahogy most vissza­gondolok rá, az én életem az övé­hez képest már mesébe illő, s ha hallgatom a rádiót, és a háborút hallom emlegetni úgy félek, hogy az életünket újra veszély fenye­geti. Erzsiké mindezt Királyiban mondja a Jednotában. A S éves középiskola elvégzése után ugyanis úgy határozott, hogy dolgozni fog, így került az üzletbe: Innen mo­solyog ■ az emberekre, ügyeskedik, s pillanatok alatt kiszólgálja a ve­vőket. Szereti is mindenki. B a t ó Margit, az üzlet vezetője is meg van a munkájával elégedve. De kölcsönös a megelégedés. A munka mellett azonban Erzsi­ké még tanul is. Hetente kétszer Rimaszombatba jár iskolába. Tagja az iskola CSISZ-szervezetének és a tánccsoportnak is, s járják a jalvakat, szórakoztatják a munká­tól fáradt emberekét. S ha még a szabad idejéből futja olvas, vagy ismételi a már tanultakat, hogy az év végi vizsgák ne érjék fel­készületlenül. Édesapja a recskei szövetkezet tagja, s az állattenyésztésben dol­gozik. Ha lányát látja, mindig mo­solyog. Talán a szabadságra, a munkára, a békében, egyetértésben eltelt 16 évre gondol, s talán arra is, hogy ma már nem kell nyo­morognia a másén látástól vaku­­lásig és mégis nagyobb kenyér jut asztalukra. Tizenhat év. Annyi minden van benne s mégis olyan gyorsan el­röppent, hogy szinte észre sem vettük. A kis Erzsikéből nagy lány lett; a szétrombolt, megtépázott, sanyargatott ország pedig boldog szocialista hazává erősödött.-tó­.. SZÁSZ JÁNOS: Á. ' A>b eíiú. cefyfyel | Ár arca szürke volt a portól... „ Szólt, és mi ámultunk szaván, «?♦ Az ébredő nap -fel-felcsillant A sapkája vörös csillagán. *- Szabadok vagytok! Éljetek hát! Én értetek tán meghalok ... «j> Mögötte tgnkok dübörögtek, <1» és zúgtak mázsás motorok... Nem, nem halt meg! Él! Tudom: él! Étdöt teremt és szánt a dombokon, «$► s itt jár velem az én hazámban; ő védte s védi most otthonom. A Itt él, s mindenhol a*világon hozzá szól az is, aki m^g ma rab, De hogyha roppant erejére gondol, Jól tudja, hogy már holnapra szabad. .....; 4, *♦**♦**♦* *♦**♦**♦* *♦* ****** *t* ****** Ünnepi gyűlések a CSKP jubileumi évfordulója alkalmából Prágában a közlekedési és táv­összeköttetési alkalmazottak központi! kultűrházában a Szövetkezetek Köz­ponti és Kerületi Tanácsai a CSKP megalapítása 40. évfordulója ünnep-, ségének keretében ünnepi gyűlést tartottak. Az ünnepi gyűlésen jelen volt Ladislav Brabec, belkereskedelmi miniszter, a CSKP KB, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Központi Nemzeti Bizottság és a-központi -hi-i vatalok képviselői. Jozef Nepomucky, a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöke ünnepi - beszédében hangsú­lyozta. hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártja fennállásénak egész ideje alatt nagy figyelmet fordított a ha­ladó munkás-szövetkezeti mozgalom­ra, amelyben, megbízható.segítő tár­sat talált. * * * A prágai Károly egyetem tanárai, hallgatói és dolgozói a Karolinum nagytermében egyetemi ünnepi gyű­lésen emlékeztek még Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulójáról. , : A gyűlésen, amelynek keretét tör» ténelmi szertartás képezte, részivel tek: Antonín Krcek, a CSKP KB tagja, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára, Zdének Nejedly, aka­démikus, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, a Ká­roly Egyetem tanára, és más kultu­­rális és közéleti tényezők. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents