Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-30 / 35. szám
Éljen május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! A elöntő fordulatért a mezőgazdaságban A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK L A P J Á Bratislava, 1961. április 30. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 33. szám. 1/ftÁÍUft UoMSOHÍUUc Az egész világ haladó népei, élükön a munkásosztállyal, május elsején ünnepük a nemzetközi proletár szolidaritás nagy ünnepét. Ezen a napon az egész világ dolgozó népe újból hitet tesz a proletár nemzetköziség, a szocializmus, a béke és a szabadság mellett. Május a legszebb hónap; ezt mondja mindenki. Május az új élet kibontakozásának a hónapja a természetben, amikor minden újra életre kel és az új élethez jelentkezik. Számunkra, Csehszlovákia dolgozó népe számára május elseje annál is nagyobb jelentőségű, mert nálunk ez a hónap valóban új szocialista életünk kezdetét jelenti, mivel a dicső szovjet hadsereg ebben a hónapban szabadította föl hazánkat a hitleri fasizmus és hazai kiszolgálóinak igája alól. Egyben a május jelentette számunkra a békés élet kezdetét, és teremtette meg a békés építőmunka lehetőségét, a félelem nélküli, alkotó életet munkás és paraszt számára, aminek nyomán győzedelmeskedett hazánkban a szocializmus. Mennyi május telt el addig, amíg végre dolgozó népünk megérte a félelem nélküli, boldog, szabad májusokat! Mennyi hare és mennyi vér folyt a kapitalizmus idejében azért, hogy ezen a napon a dolgozó tömegek kifejezhessék érzelmeiket, elszánt akaratukat és jövőbe vetett hitüket! A hit, amely ezeken a májusokon megnyilvánult, törhetetlen volt abban, hogy a munkásosztály győzelemre fogja vinni a maga harcát a kapitalizmus fölött. A szocialista termelési viszonyok győzelme és a szocialista termelőerők fejlődése lehetővé tette, hogy hazánk népei pártunk vezetésével hozzálássanak a szocialista társadalom építéséhez, s azoknak a gazdasági és anyagi erőknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik a kommunizmusba való átmenetet. Á mai május elseje tehát a győzelmes szocializmus május elsejéje hazánkban, annak a kiváló és áldozatos munkának az ünnepe, amelyet dolgozó népünk a gyárakban és az EFSZ-ekben végzett egy cél, népünk boldogabb élete és a szocializmus győzelme érdekében. Ünnepeljük azt a munkát, amely forrása minden gazdagságnak, amely forrása az emberi társadalom fejlődésének. Ünnepeljük a kizsákmányolástól mentes, szabad munkát, amelynek gyümölcsét nem élvezi többé egy maroknyi élösdi, de az egész dolgozó nép. Ünnepeljük a szabad munkát, amelynek nyomán hazánkban és a szocialista világrendszer országaiban szabadabb és boldogabb élet született, amelynek nyomán megváltozott egész életünk, s napról napra tartalmasabb és boldogabb. A szabad munka ünnepe ez, amely az elmúlt ötéves tervek alatt az üzemek, gyárak, bányák és kulturális létesítmények tíz- és százezreiben testesült meg azért, hogy népünk előtt megnyissa azokat a távlatokat, amelyek a kommunizmus felé vezetnek. Ünnepeljük ezen a napon azt a szabad munkát, amelynek n5'omán a Szovjetunió népei történelmi győzelmet arattak a szocializmus és kommunizmus építésében, amelynek eredményeként a Szovjetunió elsőként küldte fái, az embert a világűrbe, megelőzve ezzel a valamikor a tudomány és technika fellegvárának tekintett Északamerikai Egyesült Államokat. Gagarin repülöőrnagy világúrutazása nemcsak egyedülálló hőstett, de bizonyítéka a szovjet szocialista rendszer fölényének is a kapitalizmus fölött. Harmadik ötéves tervünkben nagy változások állnak be, különösen a mezőgazdaság területén. Fejlett iparunk több mint 100 000 traktort és többezer különböző kombájnt ad mezőgazdaságunknak. Száz és száz hektár föld kapja vissza termőerejét a talajjavítási és a folyószabályozási munkák által. Iparunk a műtrágyák minden fajtájának óriási tömegével fogja ellátni mezőgazdaságunkat, s ez lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves terv végén minden hektár földre 153,5 kg műtrágya jusson. Mezőgazdaságunkra óriási feladatok várnak népünk életszínvonalának emelésében. Ezért ma, a szabad munka ünnepén minden szövetkezeti dolgozónak egy cél lebegjen a szeme előtt: 4 év alatt teljesíteni a harmadik ötéves terv által kitűzött feladatokat, ami alapja lesz mind a saját, mind az egész társadalom még gazdagabb életének. Ezeknek a terveknek teljesítésével ünnepeljük meg a legméltóbban pártunk megalakulásának 40. évfordulóját, amely acélos következetességei vezetett bennünket a legnehezebb elnyomás idején is azon az úton, amelynek célja népünk szabadságának kivívása és a szocialista társadalom felépítése volt. De emlékeznünk kell arra is, hogy ezeknek a céloknak a megvalósításáért ezer és ezer kommunista, a munkásosztály legjobbjai áldozták életüket, akik az első sorban harcoltak a nagyobb darab kenyérért és a fasizmus elleni gigászi küzdelemben. De nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak a szocialista országokban vannak szabad májusok. Mi azt akarjuk, hogy az egész világon ilyen szabad és boldog májusok legyenek. Ezért a mai május elsején harcos üdvözletünket küldjük a kapitalista államok kizsákmányolt dolgozóinak, valamint Afrika, Ázsia és Amerika nemzeteinek, amelyek hősiesen harcolnak szabadságuk védelméért és felszabadulásukért. Szívünk minden dobbanásával velük vagyunk, és támogatjuk harcukat a gyarmatosító imperialisták sötét erői ellen. Üdvözöljük Kuba hős népét, amely Fidél Castro vezetésével — az USA minden intrikája és nyílt agressziója ellenére - biztosan halad a szocializmus és a szabadság útján. Ezen a napon az egész világ dolgozó népe ismét felemeli figyelmeztető szavát; Kuba nincs egyedül, Kuba ügye a mi ügyünk is! El a kezeket Kubától! És meg kell érteniük az amerikai imperialistáknak, hogy elmúltak már az idők, amikor büntelenül igázhatták le a kis népeket a monopóliumok érdekében. Ezért ezen a napon emeljük még magasabbra a proletár nemzetköziség zászlaját, amely zászló alatt ma egységesen menetel a 900 milliós szocialista tábor és vele együtt az egész világ munkásosztálya a szocializmus, a kommunizmus teljes győzelme felé az egész világon. VARGA JÁNOS Üdvözöljük Gagarin őrnagyot hazánkban A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá- A nak, Antonín Novotny köztársasági elnöknek és Csehszlovák f Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Jurij TM Alekszejevics Gagarin őrnagy, a Szovjetunió hőse, a világ ^ első űrhajósa, április 28-án a délelőtti ár ókban kétnapos £ látogatásra a Csehszlovák Szocialista köztársaság fővárosáa ba, Prágába érkezett. Szombaton, április 29-én J. A. Gagarint a legjobb dől gow zóinkkal együtt tűntették ki a prágai várban. Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első ürutasának csehszlovákiai látogatása örömteli ünnep számunkra. Hazánk dolgozói, akik a világ proletariátusának legnagyobb ünnepére, május 1-re készülődnek, szívük legmélyéről köszöntik e bátor, rendíthetetlen komszomolistát. Üdvözlünk Gagarin elvtárs, aki nemcsak a Szovjetuniónak, hanem az egész haladó emberiségnek, és így nekünk is dicsőséget szereztél. Neved örökké megjegyzi a világ. Üj korszakot »yitottál az emberiség előtt. Elneveztek a világűr Kolumbuszának, korszakalkotónak, fantasztikusnak és felejthetetlennek. Ez mind igaz. Számunkra azonban a legnagyobb érték az, hogy szovjet ember vagy, a Kqmszomol neveltje, becsületes, önfeláldozó hazafi. Sokat hallottunk Rólad. Kedves, mosolygós arcod a világűrből történt sikeres visszatérésed után hosszasan nézegettük a televízió képernyőjén. Boldogok voltunk, hogy láthattunk. Még közelebb éreztünk, amikor a moszkvai dolgozók lelkes fogadtatása közepette a Vörös térre érkeztél. Csodált az egész világ. Irigyeltük azokat, akik kezet foghattak Veled, akik közelről láthattak. És most még mit mondjunk? A legnagyobb boldogság számunkra Jurij Gagarin csehszlovákiai látogatása. Tiéid közé érkezel, kedves Jurij, magunkénak tekintünk. Az egész ország kinyújtja Feléd ölelő karját. (tg)- Hegyről indultunk — kezdte Kugler József elvtárs a beszélgetést -, de útközben hozzánk csatlakoztak a kosútiak, széliek, s a tallósiak is. Özönlött a ' nép. Parasztok, cse- Kugler József lédek, munkások, egy emberként vonultak Galántára, s mosolygott ránk a nap. Az akkori Kápolna-téren annyian gyűltünk össze, hogy alig lehetett mozogni. Persze ott voltak a „fekete hollók" is, a csendőrök. A régi városháza kerítésénél helyezkedtek el, szuronyos puskákkal; föntről, a kőfal tetejéről pedig géppuskák meredeztek ránk. De ki félt tólük? Senki! Együtt voltunk, hatalmasok, erősek. Akkor 1921-et írtunk, s annak idestova fO éve, de azt a májust nem lehet soha elfelejteni. Nézem Kugler elvtársat; csillog a szeme, s á hangja átforrósodik, amint a régi események újra lejátszódnak lelki szemei előtt. Egy régi május — A május elseje előtti éjszakákon plakátokat ragasztottunk mindenféle, a környező falvakba látogattunk és a felvonulás részleteit tárgyaltuk meg barátainkkal. Ott segítettem, ahol tudtam, amivel bátyáim vagy apám megbíztak. Hatan voltak testvérek. Mindenki másféle dolgozott, ott, ahol éppen munkát lehetett kapni, de mind a hatan a párt örökké hű katonái maradtak a kínzások és az üldöztetések ellenére is. — Magamban — emlékezik Kugler elvtárs — az 1921-es májust tekintem az elsőnek, mert nekem ez volt az első igazi májusom. Ekkor értettem meg, hogy hol is a helyem, s mi is tulajdonképpen a tennivalóm. Először hallottam Siroky elvtársat beszélni. Az ifjúsághoz beszélt, hozzánk, s a további harcra s a Komszomol (Kommunista Ifjúsági Szövetség) megalakítására hívta fel a figyelmiinket. Jómagam elsők között léptem a pártba, még 1921. május 15-én. S Kosútin tíz évvel később három golyót röpítettek belém a csendőrök. A cselédsorsú Kugler elvtárs beszél, emlékezik, s gondolatban talán már az új május elsejére készül. Mert 58 éve ellenére is ott lesz az első sorokban a felvonulók között.- Az első májusa óta részt vett-e minden felvonuláson? — Amikor nem voltam becsukva, akkor igen. Ott voltam a felvonulók között, ünnepeltem. Persze a börtönben sem foghattak ki rajtunk, május elsejét tartottunk mi ott is. Befelé ünnepeltünk, s az Internacionálét ott is elénekeltük, ha suttogva is. Ma Kugler elvtárs a Szociális Bizottságnak az elnöke. Rengeteg a dolga, gyűlésekre, megbeszélésekre kell járnia, de szakít magának időt arra is, hogy a fiatalokkal beszélgethessen. S beszél is nekik a régi harcokról, a régi május elsejékről, hogy ezt a mait, ezt a boldogot meg tudják becsülni.-tó-Ki a mezők és búzaföldek dalolója vagyok, ma téged dalollak, munkásosztály! E szép májusi napon legyen tied a dal. Munkások, bányászok! Gyárak és üzemek dolgozói! Kő és vas fiai, kik építitek vasból és betonból az új világ alapját - legyetek üdvözölve! A tágas mezőkről ma felétek fordítom tekintetem. A tavaszba vidult határok titeket köszöntnek, a búzák hajlongnak, a füvek intenek, az erdők zöld selyme nektek lengeti üde-szép zászlaját. Kohászok, vasmunkások! Öntők, darukezelök! Ezerarcú munka ezerarcú hősei, — testvérek! Kik fényt, és melegséget hoztatok a földre, kalapáltok, reszeltek, finom műszerek fölé hajoltok, falakat emeltek, büszke gépeket vezettek, hidakat íveltek át a vizeken - Dobbanó szívvel ma reátok gondolok. Mindenütt ott vagytok. Műhelyekben, gyárakban, levegőben, vizen, föld alatt és föld felett, hogy megvalósítsátok az álmot s gondolatot. Testvérek! Fénybe borult, csodát termő időben állok a mező közepében. S a zöld halmok közül, az integető ágak közül, a felszántott és bevetett földek közül, a búzavetések és az apró füvek közül, az ültető emberek közül, a cukorrépaföldekröl, a traktorzúgásos határról, a mezők fiai közül most átszáll a lelkem hozzátok, hogy megöleljen. BARTAUS JÁNOS
