Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-16 / 31. szám

Segít a munkabrigád 93

Zltná LJdla

Tbfárctusban múlt egy tue, hogy a mytlcnicei szövetkezet 12 hektáros kertészetében 14 kislány elhatározta, hogy versenybe lép a szocialista munkabrigád elmért. Nagy újság volt ez a szövetkezet életében, hisz akkoriban a környéken ilyenről még sehol sem beszéltek. Az indulás nehéz volt, de a járási CSlSZ-szcrvezet vezetői mindenben segítettek, tanácsot adtak a fiataloknak.

A munkabrigád megalakulásának híre hamar elterjedt. S ahogy ez már ilyenkor lenni szokott, sokféle vélemény alakult ki a brigádra vonatkozólag. Egy-két kislány vissza is rettent, s húzódozott a kötelezettségűüllalás aláírásától, de a felvilágosító munka végül is győzött. S a 18 pontból álló vállalás alá odakerült mind a' 14 kislány neve. De a nehézségek ezzel még nem ■értek véget. Egyszerre hárman jelentkeztek, hogy ók a városba akarnak menni dolgozni. A szövetkezet elnökének sok idejébe került, amíg le tudta a fiatalokat beszélni elhamarkodott elhatározásukról. A lányok tehát maradtak, s ma már a munkabrigád legjobb dolgozói közé tartoznak. Néha eleinte az is megtörtént, hogy valami miatt összekülönböztek vezetőjükkel, Zit ná Lydiával, s ilyenkor aztán a CSISZ-gyűlések segítettek, ahol átvizsgálták a történteket, s döntöttek, hogy kinek is van tulajdonképp igaza. Mindig segített a közös, igazságos bírálat, s Ljjdia tekintélye megnőtt a

Többet erővel, mint ésszel?

Mezőgazdaságunknak szaktudással rendelkező emberekre van szüksége. Ezt a eélt hivatottak teljesíteni a szövetkezeti munkaiskolák is, azonban sok helyütt nem fordítottak kellő gondot a szövetkezeti tagok iskoláztatására, Ügyszintén nem voltak megszervezve egyes községekben a tanácsadó testületek sém. Ezek -közé a falvak közé tartozik Zsarnó, Rozgony, Felsöhutka, hogy csak egy párat említsünk. Ezeken a helyeken a tanácsadó testületek munkája véget ért azzal a kijelentéssel, hogy a tagok nem jönnek össze. De hogy a tagságot beszervezzék az iskoláztatásra, meggyőzzék, arra nem Is gondoltak.

A legszomorúbb az, hogy amikor a kassai járásban csaknem minden szövetkezet vállalta a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését, egyesek azt gondolják, hogy szaktudás nélkül is boldogulhatnak az elkövetkezőkben. „Minek a parasztnak az iskola?“ vagy „Többet erővel, mint ésszel!" alapján gondolkoznak még most is.

Örvendetes lenne, ha általában olyan szövetkezeteink lennének, mint Kassaújfalun, Zsebesen, Kamarócon, ahol a szövetkezetek vezetősége tevékenyen kivette részét a munkából. Ennek tudható be az a siker, hogy feltűnően jó látogatottságot értek el a szövetkezeti munkaiskolákon, amelyekben az előadásokat rövid filmvetítéssel tarkították.

brigád tagjai előtt. Azóta is szépen megférnek egymással.

Nagy segítséget jelent a csoport számára Mondák Anna, aki Cseklészen a mezőgazdasági műszaki köt zépiskolát elvégezve, lépett be a munkabrigádba. Kitünően dolgozik, mindnyájan szeretik s adnak a véleményére. ö különben a helyi CSISZ- szervezet titkára is.

Dicséretet érdemelnek a szövetkezet vezetői, hogy az eleinte nehézségekkel küszködő csoportot nem hagyták magára, hanem mindenben támogatták a fiatalokat. Tanulmányi kirándulásokra, iskoláztatásokra és kulturális fellépésekre küldték a fiatalokat. A kiadásokat megtérítette a szövetkezetnek a brigádtagok fő és odaadó munkája.

A vállalások teljesítésében és az általános műveltség kiszélesítésében is nagyon sokat segít a helyi könyvtár. A lányok élnek a lehetőséggel, s jelenleg az „Anna" clmli regényt olvassák, természetesei; közösen.

Az elmúlt év decemberében a járási CSISZ-siérvezet, a vistukl és a myslenicei szövetkezet vezetői értékelték a szocialista munkabrigádok munkáját. Mert a két szövetkezet munkabrigádja versenyezett egymással a büszke cím elnyeréséért. Az értékelés megmutatta, hogy a lányok, különösen a mysleniceiek, nagyon szép eredméiiyeket értek el. Még a kertészetben használatos gépek kezelését is megtanulták.

A myslenicei szövetkezetetek már 12 éve foglalkoznak zöldségtermesztéssel. Tisztában vannak a zöldségtermesztés fontosságával, mert idén metegágyt területüket 1Ö00 ablakkal növelték. Igaz, nem is bánták meg. Januárban szép, összeget kaptak korai salátájukért, s most, április közepén még további 45 000 fej elsőosztályú salátát adnak közellátásunknak. Gyönyörű a karflqluk is, s rövidesen piacra kerül belőle egy hatalmas szállítmány. De ugyanezt el lehet mondani a paprika, paradicsom, stb. palántákról is, amelyeknek lassan már megkezdik a kiültetését. Azt akarják, hogy nekik legyen a környéken a legjobb termésük.

A myslenicei kislányok vállalták, hogy idén 456 000 koronával gazdagítják szövetkezetüket, s az évi bevételi tervüket ezáltal 5%-kai túlszárnyalják. Ez az értékes vállalás több mint 2 vagon jó minőségű zöldségtöbbletet jelent, ők ezzel köszöntik pártunk megalakulásának 40. évfordulóját.- Tervek, kötelezettségvállalások; de vajon tudják-e majd teljesíteni ezeket? - kérdezem búcsúzóul Zitná Lídiától. S a válasz:

— Segít a munkabrigád.'

DuSan Jeiik

Mandák Anna

A jövő szakemberei

Fiatalok vidám csevegésétől hangos a Lontó! Mezőgazdasági Iskola folyosója. Az állami gazdaságok, szövetkezetek leendő dolgozói és vezetői Itt sajátítják el azokat a tudnivalókat, amelyek az új, szocialista nagyüzemi gazdálkodáshoz szükségesek. Megismerkednek az új technológiával, a haladó termelési módszerekkel, és a gépesítés kérdéseivel. A föld terméshozamának fokozása éppen úgy hozzátartozik a tantárgyhoz, mint az állatok súlygyarapodásának növelése vagy az önköltség csökkentése.

Az iskola növénytermesztési és állattenyésztési szakán 54 tanuló Ismerkedik meg mezőgazdaságunk kérdéseivel. Az 54 tanulóból 38 fiú és 16 leány. A leányok jelentős kisebbségben vannak ugyan, de meg kell jegyeznünk, hogy számuk évről évre emelkedik.

Gögh Imre igazgató vezetése alatt két szaktanító, egy nevelőnő és egy nevelő formálja, bővíti a fiatalok gondolatvilágát. Az elméleti oktatás mellett megismerkednek a gyakorlati élettel is. A Lontöl Állami Gazdaság tág teret nyújt e gyakorlati ismeretek elsajátításához. A legkorszerűbb mezőgazdasági géppark, valamint a korszerű műhelyek, kiváló szakemberek vezetésével, a tanulás lehetőségének kiapadhatatlan forrásai. A szerszámgépek kezelésétől a kombájnok vezetéséig mindent elsajátítanak a tanulók.

A gazdaság állatállománya,, a tehe-A lányok készítik a karfiol-szállítmányt

eggeacBgrggggflBrag:

(A szerző felvételei.)

Deresken komolyan gondolják

Mató Pál (Alsóhutka)

A hegyek ölében húzódik meg Deresk, a rozsnyói járás egyik szövetkezeti községe. Dolgos, szorgalmas emberek lakják. Vicén János, a szövetkezet elnöke azonban mégsem elégedett. Amint mondja:

— Egy kissé jobban is mehetne a munka: már szebb eredményeket

kellene elérnünk, hisz nyolc éve, hogy alakultunk. Idén meg is teszünk mindent, hogy teljesítsük kötelezettségeinket.

A szövetkezetben folynak a tavaszi munkálatok, de arrafelé más az időjárás, úgyhogy eddig csak 65-70 százalékra teljesítették a munkatervet. De annál szebbek az eredmények a húsbeadás és termelés terén. Persze, ahol olyan tapasztalt emberek, mint a 71 éves Dusza Mihály vagy mint a 62 éves Moravcsík Bálint báa munkában. Moravcsík bácsi reggel négykor már az istállóban van, s hazatérve munkahelyéről még egy „második műszakban“ is helytáll: szép, korszerű lakást épít, közösen a fiával.

De nemcsak az idősebbek állnak helyt a munkahelyükön, hanem a fiatalok is lelkiismeretes, jő munkát végeznek, s különösen Bene Pál CSISZ fiatal érdemel sok-sok dicséretet.

Méri Rozália, Tornaija

Követésre méltó példa

A Tornaijai Mezőgazdasági Szakiskola tanulóit mindennap láthatjuk Tornaija utcáin, amint vidáman sietnek Méhi felé. Efölött a szövetkezet fölött vállaltak ugyanis védnökséget a fiatal mezőgazdászok, s a tanár elvtársak vezetésével kivonulnak a szövetkezet határába, hogy segítsenek a munkálatokban. A közelmúltban a melegágyak készítésében segédkeztek.

Az iskola s a tanulók élete nemrég új eseménnyel gazdagodott. A szövetkezet a harmadik ötéves terv idejére 24 hektár földet bocsátott az iskola rendelkezésére.

A fiatalok elhatározták, hogy „kis birodalmunkban" kísérleti gazdálkodást valósítanak meg. A legújabb agrotechnikai módszerek alkalmazásával 18 hektáron kukoricát termelnek majd, s hektáronként 100 mázsás szemhozamot akarnak elérni. A munkálatokat általános gépesítéssel végzik a szövetkezettől kölcsönkapott gépekkel, s vegyszeres gyomirtást is alkalmaznak.

Az ifjú mezőgazdászok meg akarják mutatni a környékbeli szövetkezeteknek, hogy a Sajó vidékén is alkalmas a föld magasabb hektárhozamok elérésére. A tornaijai mezőgazdasági iskolások szép célt tűztek maguk elé. Vajon akadnak-e követőik?

Bús Béla (Tornaija)

fi

nészet és a sertéstenyésztés gazdag tapasztalatokat nyújt a tanulók számára, Megismerkednek az állatokat fenyegető alattomos betegségekkel, és az azok megelőzésére irányuló Intézkedésekkel. A tej összetételének és zsírtartalmának megállapítása éppen olyan fontos tudnivaló, mint a takarmányok keverése és adagolása. Amint Gőgh elvtárs, az iskola igazgatója mondotta: minden segítséget megkapnak a gazdaság vezetőitől, ami a tanulást illeti.

A továbbiakban Gőgh eivtárs arról tájékoztatott bennünket, hogy a tanulók a nyári időszakban hetenként két napon át elméleti és négy napig gyakorlati oktatásban részesülnek, még a téli hónapokban fordított a tanulás rendje.

Persze, nemcsak munka vár a tanulókra, hanem szórakozásra is jut idő, amire igen nagy a lehetőség. Az iskolának saját futballcsapata van, de a jégkorong és az asztalitenisz épp oly kedvelt sport, mint például a sakk. Továbbá a rádió és a televízió, valamint a különféle újságok nyújtanak bő szórakozást az ifjúságnak.

Amikor a tanulók előmenetelé felől érdeklődünk, Gögh elvtárs, a megelégedéses hangján beszél. Különösen kiemeli Kosárik Sándor, Vagyunga László, Lehocky Magdaléna, Vfncenc Mária I. osztályú és Chytil Vladimir, Blelik Rudolf. Sándor Irén és Durlnová Jaroslava II. osztályú példás tanulókat.

Ezek a fiúk és leányok komolyan készülnek a hivatásukra, mert jól tudják, hogy ők már a korszerűbben termelő mezőgazdaság szakemberei lesznek.

Andriskln József (Zsellz)

Megszerette a mezőgazdaságot

Nagy Sándor, a Rimaszombati Magyar Tannyelvű Középiskola tanulója. Mártonfalán lakik, s minden reggel innen indul el jól felkészülve az iskolába. Mert sokat kell annak tudnia, aki mezőgazdasági főiskolán akar tovább tanulni. Nagy Sándornak pedig ez a célja, a vágya, s aztán majd viszsza a faluba segíteni apjáéknak, a szövetkezetnek.

Szülei ugyanis szövetkezeti tagok. Sándor is el-eljérogat itt-ott ismerkedni a mun-kával, a gyakorlattal, mert bizony gyakorlati tudás nélkül az elmélet nem sokat jelent, de a kettő egybekapcsolva már valami.

Jól tanul, szeret dolgozni és nagyon szereti a mezőgazdaságot, s bizonyára megállja majd a helyét a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán is.

Rábely Attila, Rimaszombat

Tömegesen iskoláztassuk a földműves ifjúságot

SEGÍTENEK A SZÖVETKEZETNEK

A Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola CSISZ-fiataljainak összejövetelén a mezőgazdaság támogatását illetően értékes felajánlások, vállalások születtek.

Az osztályok vállalták, hogy 500— 500 munkaórát ledolgoznak a helyi szövetkezetben. A IV. osztályos CSISZ- tagok már készülnek az érettségire, sok a tanulnfvalójuk, de nem akartak lemaradni a munkában sem, s 170 munkaóra ledolgozását ők is vállalták. Az I. és II. osztályosok vállalásukat még meg is tetézték. A nyári szünidő egy részét a szövetkezetekben dolgozzák le. A fiatalok ezzel a tettükkel •a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését segítik elő. De született még egy közös vállalás is, amely értelmében a CSISZ tagjai a tavaszi munkálatokban 1000 brigádórát dolgoznak le a helyi szövetkezetben. Vállalásuk nemcsak üres fogadkozás. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a nagykaposi szövetkezet határában mindig láthatunk iskolásokat, akik munkájukkal segítik a szövetkezetei.

Both Frigyes (Nagykapos)

Moravcsik Bálint és Dusza Mihály

esi dolgoznak, lehet is eredményekről beszélni. Március 20-ig a szövetkezet jaz első negyedévi húsbeadási tervét már több mint 90 °/o-ra teljesítette. S amint Üveges Barna elvtárstól, a szövetkezet könyvelőjétől megtudjuk, túl is teljesítik beadási kötelezettségüket.

— Szép könyvtárunk van, saját televíziónk, hetente filmelőadás, úgyhogy ki-ki megtalálhatja a kedvére való szórakozást. Rövidesen pedig egy olvasókört szervezünk, mert azt akarjuk, hogy minél többen szeressék meg a könyvet, s így szövetkezeti tagjainkat rávezessük az önművelés útjára.

Dusza Mihály és Moravcsík Bálint bácsiék dolgoznak, s örömük telik

A szövetkezetek V. kongresszusán Novotny elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek minél több fiatalt iskoláztassanak. Hisz minden évben több gépet kap a mezőgazdaság, ezek kezeléséhez pedig szakképzettség kell. A cseh országrészekben nem egy olyan szövetkezet van, ahol évente 20 — 30 fiatalt küldenek a tanonciskolákba. Szlovákiában a helyzet sokkal rosszabb. Ezért felkerestük Török István elvtársat, a Bélyi Mezőgazdasági Mesteriskola igazgatóját, hogy elbeszélgessünk vele a szakkáder-nevelésről.

— Igazgató elvtárs, mit tesznek annak érdekében, hogy a mezőgazdaság minél több szakembert kapjon?

— A mi iskolánkon minden évben túlteljesítjük a tanulőtoborzás tervét. A mesteriskolán tehát nincs komolyabb probléma.

— Mi a helyzet az alsóbb fokozaton, a tanonciskolában?

— A múlt évet még elég sikeresen zárjuk. A tervezett 60 tanuló helyett 53 fejezi be tanulmányait. Örömmel állapíthatom meg, hogy 22-en felsőbb iskolákba mennek. Az ifjúság tanulni akar. Főleg gépészeti iskolába mennek. Egyáltalán nem igaz az a nézet, hogy az ifjúság nem akar tanulni. A magam részéről a szövetkezetek vezetőiben látom a főhibát. Amíg az Ipolysági Állami Gazdaságról 11-en, Palástról 3-an tanulnak iskolánkban, Bélyről, Szakállasról, Zalabáról és

Ipolyviskről egyetlen tanuló sem jött hozzánk.

— Milyen eredményeket értek el a tanulótoborzásban?

— Az új iskolai évre 40 tanuló felvételét tervezzük. Sajnos, eddig még csak 10 szerződést kötöttek a szövetkezetek a fiatalokkal. Különösen nagy nehézségeink vannak a lévai kilencéves iskolán, ahonnan eddig még egy tanuló sem jelentkezett. Ezért egyformán okolom a szülőket és a tanítókat is. Nem kevésbé hibásak a szövetkezetek vezetői. Egyszer Kürtön jártam, és amikor az ifjúság megtudta, hogy az iskolától vagyok, azonnal négyen jelentkeztek tanulásra. Amikor bementem a szövetkezet vezetőihez, hallani sem akarták róla. Azt állították, hogy a fiatalok nem akarnak tanulni és a faluban nem is akad senki, aki alkalmas lenne a továbbtanulásra. Név szerint megmondtam, hogy kik jelentkeztek az iskolába, erre a felelősséget azzal hárították el, hogy a taggyűlés nem hagy jóvá senkit, hogy mezőgazdasági iskolába menjen. De én nem adtam meg magamat könnyen. Összehívtuk a taggyűlést, és a szövetkelsetesek egyhangúlag megszavazták, hogy mind a négy ifjú tanuljon. Nézetem szerint jó lenne, hogyha a helyi nemzeti bizottságok többet foglalkoznának ezzel a problémával. Nem nézhetjük tovább, hogy egyes szövetkezeti vezetők féltékenysége és

nemtörődömsége miatt állandóan szakkáderhiánnya! küzdjünk. A szövetkezeti tagoknak is meg kell érteniük, hogy a szakkáderek kérdése az ő ügyük is. Sok szövetkezet éveken keresztül csakis- azért ért el gyenge termelési eredményeket, mert nincs megfelelő szakkádere. Tehát károsodik a szövetkezet tagsága és a társadalom is, mert kevesebb terméket kap a közellátás. Járásunkban még mindig aludnak olyan községek, ahonnan egy fiatal sem jön a tanonciskolába. Különösen a kálnai, felsőszecsei, vámosladányi, damázsdi és lekéri helyi nemzeti bizottságok foglalkozhatnának többet a szakkáderkérdéssel, mert ezekből a községekből még egy fiatal sem kötött tanoncszerződést. •- Hogyan hozzák be a tanonctoborzásban mutatkozó lemaradást?

— Elsősorban is meghívjuk a kilencéves iskolák tanulóit Bélyre, hogy a helyszínen meggyőződjenek róla, milyen oktatást kapnak itt a tanulók, és hogy ellátásukról is nagyszerűen gondoskodunk. Reméljük, hogy a járási nemzeti bizottság maeögazdasági albizottsága is több segítséget nyújt a tanonctoborzásban. -b^J.atnrt _

ftiWMfäff 3

1961. április 16,