Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-02 / 27. szám

Az óvodák és bölcsődék kérdése Ma már senkit sem kell meg­győzni arról, hogy a bölcsődék és az óvodák milyen nagy segítséget jelentenek a dolgozó asszonyoknak, eltekintve attól, hogy ez lehetővé teszi számukra, hogy munkájukat, foglalkozásukat gondtalanul végez­hessék. A nők foglalkoztatottságának állan­dó növekedése megköveteli, hogy az óvodák és bölcsődék hálózatát még jobban kiszélesítsük és megjavítsuk azok munkáját. E téren azonban a helyzet nem a legrózsásabb, mivel mintegy 5957 gyermek vár még el­helyezésre. Ez megköveteli a nemzeti bizottságoktól, hogy ez irányban fele­lősségteljesebb munkát végezzenek. Ugyanis kitűnik, hogy a nemzeti bi­zottságok mostoha gyermekként ke­zelik a bölcsőde hálózat kiszélesíté­sét. 1959-ben a terveikben mintegy 18 bölcsőde 922 férőhellyel szerepelt, a valóságban azonban egyetlen egy sem készült el. Az okok? Elégtelen pénzügyi és anyagi eszközökre hivat­koznak. másutt pedig arra, hogy az Napirenden a felvásárlás Az utóbbi napokban egyre több szó esik a felvásárlásról, már csak azért is, mivel eltelt egy negyed év az 1961-es évből, az ötéves terv első évéből. Az állattenyésztési termékek felvásárlása híven tükrözi, hogy já­rásaink és- szövetkezeteink hogyan készültek fel a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére. Mi ezút­tal Trnoviky elvtársat, az Érsek­újvári Járási Nemzeti Bizottság ter­melési osztályának vezetőjét kerestük fel, hogy tőle megtudjuk, mi a hely­zet e téren az érsekújvári járásban. — Bizony, van bóven behoznivalónk — mondja Trnovsky elvtárs. — Már­cius 20-ig az időtervet marhahúsból 102 %i-ra, a borjúhúsból 62,9 %-ra, s téshúsból 79,8 %-ra, tejből 85,4 %-ra és tojásból 105,6 %-ra teljesí­tettük. — Mázsában, illetve literben meny­nyit tesz ki a sertéshús és a tej te­rén a lemaradás? — Sertéshúsból a lemaradás biz nem csekélység, több mint 26 vagont tesz ki. A tej terén pedig 927 640 li­tert. Az első negyedév utolsó dekád­­jában ezt már alig tudjuk csökken­teni. — Mi az oka a sertéshús és a tej terén előforduló lényeges lemaradás­nak? — Sok szövetkezet az elmúlt év végén helytelenül járt él. Hogy minél több pénzhez jusson,, beadtak min­den beadható sertést. Mindezt most érezzük, a szövetkezetek a pénzbeli bevételnél, mi pedig a terv teljesíté­sénél. Ami pedig a tejet illeti, tanul­ság számunkra, és kell, hogy a szö­vetkezetek részére is az legyen, hogy nagyobb .gondot kell fordítani a ta­karmány termelésére, s annak jókori betakarítására. — Milyen intézkedéseket tesznek a felvásárlás megjavítására? — Az elmúlt hetekben a szövetke­zetek és a helyi nemzeti bizottságok együttes ülést tartottak, ahol meg­­hányták-vetették a felvásárlás mene­tét. Az eredmény az lett, hogy a tej­felvásárlás napi tervének teljesítését 58 960 literről 70 556 literre emelke­dett. Ügyszintén lényeges javulást várunk a sertéshús termelése terén is, mivel az elmúlt napokban járá­sunk 50 vagon szemestakarmányt ka­pott. A felvásárlás napi tervét állan­dóan figyelemmel kísérjük, s ha ne­tán valamelyik szövetkezetben lema­radás mutatkozik, a járási nemzeti bizottság dolgozói azonnal felkeresik a szövetkezeteket, hogy a helyszínen állapítsák és vitassák meg a lema­radás okát. — Hogyan segítik elő a felvásár­lást a helyi nemzeti bizotságok? — Nem mondhatom, vannak, ame­lyek tevékenykednek e téren, s ez a terv teljesítésén meg is látszik. Például a tej terén az újvilágiak 38,2 százalékra teljesítik eddig az évi ter­vét, a szalkaiak pedig a sertéshús felvásárlásának terén 32 °/»-ra. Meg kell mondanom, hogy sokkal komo­lyabb és figyelmesebb munkát várunk a nemzeti bizottságoktól. Nekik kell elsősorban segíteniük a szövetkeze­teknek a rejtett tartalékok feltárásá­nál. — Behozzák-e a második negyed­évben az első negyedév lemaradását? — Nem vagyok borúlátó, de őszin­tén meg kell mondanom, hogy nem. Ha április 1-ig 6 vagon sertéshúst sikerülne beadnunk, akkor is még 20 vagont tesz ki tartozásunk. A tej felvásárlása terén lényeges javulást csupán májusban és júniusban vá­runk. -nj­esetben a falun a bölcsődék építése nehézségekbe ütközik, nincsenek meg a kellő anyagi eszközök, s lényegében a hiba az, hogy elégtelen az érdeklő-Olvasótnlc, Levelezőink, tollából A kellemetlen bábú... Szombat este az V. kongresszus minden résztvevője a televízió esztr.ádmüsorán szó­rakozott. Kresnye Já­nos, a nagybalogi szö­vetkezet elnöke is na­gyokat nevetett. Igen ám.... de csak addig, amíg be nem jött a színpadra egy kelle­metlenkedő'kis bábú.- Vajacska kéne ... szeretem a vajaske­nyeret nagypapa... — szólította szereplőtár­sát.- Küldd el anyukát az üzletbe vajért! — kapta a választ.- Ott sincs mindig — vágta rá a tcis bábu — , mert a szövetkeze­­tesek kevés tejet fej­nek. f Erre bizony Kresnye f János arca is elpirult, f Nem is csoda. Hisz J tehenenként naponta \ csak 8 deci tejet ad- \ nak a közellátás szá- J mára. , Vajon a vaj miatt j meddig kell még pi- j rulniuk a nagybalo- s giaknak ? —6—1 Köszönti az évfordulót Hazuch Ilona ébresztőóra nélkül is pontosan fölébred hajnali négykor. Tekintetével megsimogatja négy alvó gyermekét, s máris a konyhában sür­gölődik. Reggelit készít a gyerekek­nek s a férjének, hogy pontosan in­dulhasson a munkahelyére, a gyerekek pedig mehessenek az iskolába. A férje ugyanis traktoros. Fölkelni még ilyen­kor ráér, hisz a határban csak később kezdődik a munka. De Hazuch Ilonának sietnie kell, mert ilyenkor már tejtől duzzadó tőgyekkel várnak rá a tehenek a Tör­nöd Állami Gazdaság istállójában. Várják a gondozóikat, a „zamatos reggelit“, s azok kis időközönként meg is érkeznek. A 34 éves Hazuch Ilona is a tehenei körül sürög-forog. Eteti, gondozza őket, s méghozzá nem akárhogyan! Szereti a munkáját. Ezt bizonyítják az elért eredményéi is. Az elmúlt évben 36 000 liter tej kiter­melése volt a terve a gondjaira bízott tehenektől, de szakszerű gondozással és etetéssel még 2812 literrel túlszár­nyalta tervét. A számítások után az­tán kiderült, hogy .a fiatal gondozónő egy-egy tehénre átszámítva 10,17 lite­res napi átlagos tejhozamot ért el. S ez bizony nagyon szép eredmény! A rábízott istállóban mindig példás rend és tisztaság uralkodik. De nem­csak mint jó gpndozó és fejönő tűnik ki, hanem jó családanya is. A reggeli fejés után siet haza, s hozzáfog a házimunkák végzéséhez, hogy minden rendben legyen. Itt-ott a férje is segít a háztartás körül. Hazuch Ilona esténként újságot és szakkönyveket olvasgat. Tanul, művelődik, mert még magasabb tejhozamot akar elérni és teljesíteni akarja a párt megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére tett felajánlását. Idén 5000 literrel akarja túlszárnyalni a tejbeadás tervét. Ha­zuch Ilona ezzel az ajándékkal kö­szönti a nagy évfordulót. Krajcsovics Ferdinand ★ ★ ★ • A Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában tanulmányok jelentek meg a szlovákiai mezőgazdasági termelés történetéről. • „Kongó 1960“ címmel jelenik meg W. Starnberger riportkönyve, amely érdekes, alapos, összefoglaló helyzet­képet nyújt a múlt évi kongói ese­ményekről. • Dicséretet érdemelnek! Zsúfolásig megtelt a nyírágói kultúrház. Hogyis­ne, hisz vendégek érkeztek a faluba, mégpedig Kétyről. A CSISZ színjátszó csoportja látogatott el, hogy bemu­tassa Ferko Urbánek „A vadorzó fe­lesége“ című háromfelvonásos szín­művét. Nyírágon huszadszor adták elő a kétyiek ezt a színművet, változat­lanul hatalmas sikerrel. Mind a ren­delői munkával, mind a szereplők teljesítményével, természetesen fi­gyelembe véve egy mükedvelőcsoport lehetőségeit, elégedettek lehetünk. (Veress Vilmos, Nyírágó) • Irodalmi délután Szepsiben. Ked­ves vendégek látogattak el a Szepsi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Kö­zépiskolába. Ozsvald Árpád és Mács József tartottak a diákok számára irodalmi délutánt. A beszélgetés az írókkal nagyszerűen sikerült. A ven­dég írók az osztályban is meglátogat­ták a tanulókat, elbeszélgettek velük prolémáikról és az irodalomról. (Dunajszky Géza, Debrőd) • Fáradhatatlanok. Egyházbáston még nem épült fel a népművelődési otthon. Ennek ellenére a CSEMADOK helyi szervezeté szép eredményeket ér el a színjátszás terén. A legutóbb nagy sikert értek el Lovicsek Béla „Húsz év után“ című színművével. Továbbá a közelmúltban bemutatták a „Botcsinálta doktor" című vígjáté­kot is, amellyel szintén nagy sikert arattak. (Pál Gyula, Fülek) • Petőfi élete és költészete. Kár, hogy ritkaság számba menő dolog az irodalmi est Perbetén. A legutóbbi Petőfi-est világosan megmutatta, mi­lyen nagy az érdeklődés. Zsúfolásig megtelt a népmüvelődési otthon. Az estet kiválóan összeállított műsorral tarkította a CSEMADOK helyi szerve­zete. Kitűnő szavalók, énekesek lép­tek fel, sőt mi több, bemutatkozott az újonnan alakult énekkar is. Vég­zetül elmondhatjuk, hogy jól érezte magát és sokat tanult meg az a 300 perbetei lakos, aki részt vett az iro­dalmi esten. (P a p p Benő, Perbete) • A „Botcsinálta doktor“ Szolnocs­­kán. A CSEMADOK szolnocskai helyi szervezeténeK tagjai nagy sikerrel mutatták a „Botcsinálta doktor“ című vígjátékot. A szereplők nagyobb része idősebb szövetkezeti tag, akik a szín­mű betanulásával bebizonyították, hogy nem csak a földeken tudnak szép eredményeket elérni, hanem törődnek a falu kulturális életével is. A szín­játszó csoport az otthoni sikeres be­mutatkozás után vendégszereplésre indul. (Tomi Vince, Szolnocska) • Lelkesedéssel dolgoznak. Serény, dolgos fiatalok dolgoznak az andódi szövetkezet kertészetében. De nem­csak a kertészetben végzik el mun­kájukat. Mindnyájan CSISZ-tagok. és tudják, ez másra is kötelezi őket. Ezért hát nagy súlyt fektetnek a kul­turális munkára is. Még a tél folya­mán előadták „Amikor az asszonyé a gyeplő“ című négyfelvonásos szín­művet, amellyel méltán arattak átütő sikert. Sokan közülük szlovák nyelv­tanfolyamot látogatnak, s megalakí­tották a tánccsoportot is. Pártunk megalapítása 40. évfordulójának tisz­teletére a fiatalok vállalták, hogy egy régebbi épületet klubhelyiséggé ala­kítanak át. Sok sikert kívánunk a falu munkájához. (Kiss Lajos, Andód) ■ Élénk kultrális élet. Jól működik a görgői CSISZ-szervezet színjátszó csoportja. A fiatalok nagy igyekezet­tel végzik a kulturális munkát; mond­hatnék, irányítják a falu kulturális életét. Legutóbb a „Melyik az igazi“ című színmüvet mutatták be nagy sikerrel. De nemcsak a színjátszó csoport, hanem a táncosok és a zene­kar is jól működnek. A szövetkezetről sem feledkeznek meg a fiatalok. Töb­ben dolgoznak a közösben állandóan, a többiek pedig brigádokkal segítik a szövetkezetét a csúcsmunkák idején. (Dévai Ferenc, Görgő) • Kiállítás Komáromban. Kép-, szo­bor- és grafikai kiállítás nyílt meg a Komáromi Népművelődési Otthonban. A kiállítás szorosan ráköt pártunk megalapítása 40. évfordulójának ün­nepségeire. A kiállított művek nép­hadseregünk, pártunk harcait örökítik meg. (Nagy Gyula, Komárom) ★ ★ ★ Néhány szó Szepsiről Értékes kötelezettségeket vállalt pártunk hiegalapítása 40. évfordulójá­nak tiszteletére a Szepsi Magyar Tan­nyelvű Tizenegyéves Iskola diáksága. Vállalták például, hogy nem kevesebb mint 5145 brigádórát dolgoznak le. Tevékenységük legjobban a kultu­rális munka felé hajlik. Irodalmi este­ket rendeznek, s jól működik az iskola színjátszó csoportja, amely im­már az egész környéken nagy népsze­rűségnek örvend. A kulturális munkába azonban még jobban be kellene kapcsolódnia a CSEMADOK helyi szervezetének. Hisz az életszínvonal emelkedésével az emberek Igénye, ami a kulturális éle-KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ Sokat törődnek a kalászi tanítók a diákok politechnikai oktatásával. Mindannak ellenére, hogy az iskolá­nak nincsen megfelelő helyisége erre a célra, mégis jő munkát végeznek. A pionírok szintén sokat fáradoznak, hogy az iskolának kellő felszerelése, műhelye legyen. Színdarabot tanultak be, amelynek bevételét mind erre fordították. A kalászi tanítók szem előtt tart­ják, hogy a politechnikai oktatás a tanítás nagyon fontos része. Olyan embereket szeretnének nevelni, akik az elméleti tudásukat a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Czakó Géza (Gerencsér) tét illeti, szintén növekszik. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy még min­dig kevés faivainkon a színházi elő­adás, az irodalmi est; stb. Ezért hát munkára fel! Mindenki, aki közel érzi magát a kulturális munkához, lásson hozzá, hogy dolgozó népünk tartalmasán, szórakozva és egyben tanulva töltse el munka utáni szabad idejét. A szepsi diákok eleget tesznek e feladatuknak. Reméljük a tömegszervezetek szintén követik példájukat. Duruttya István (Szepsi)' JÖL DOLGOZIK A VÖRÖSKERESZT Hasznos munkát fejt ki a péderi Vöröskereszt helyi szervezete, ör­vendetes jelenség, hogy a fiatalok szintén bekapcsolódnak a munkájába. Legutóbb dr. D a n k ó Vladimír tar­tott színvonalas előadást, amelyen nemcsak a helyi szervezet tagsága, de a falu többi lakosa is megjelent. Szólnunk kell arról, mennyire fon­tos. hogy faivainkon az egészség­ügyet minél szélesebb alapokra fek­tessük. Sok függ ettől, hisz csak az ép, egészséges ember képes jó mun­kát végezni. Erre pedig a falu meg­­növekedett feladatai idején nagy a szükség. Ezért még tovább kell fej­lesztenünk az egészségügyi népműve­lést. Drága András (Péder) Tagadhatatlanul itt a tavasz. Minden­ki a természetbe vágyik. Felvételün­kön: egy kis brigádmunka a kertben. (nj) Katonák az iskolában Az Uherské Hradisté-i kaszárnyában vidáman élnek a katonák. Minden szabad percet felhasználnak tanulásra, művelődésre. G u b c í k tiszt egységében például nagyon sok a földműves-családból származó fiú, aki a bevonulás előtt már a szövetkezetben dolgozott. Per­sze sokan egyenesen az általános iskola padjai közül kerültek munkába, úgyhogy kevés elméleti tudással rendelkeznek a mezőgazdaságot illetőleg, így született meg a tiszt elvtársak körében az ötlet, hogy a mezőgazda­ságból bekerült fiúknak „munkaiskolát“ létesítenek, amelyben kibővíthe­­tik szaktudásukat. Az elhatározást tett követte, és Pét rí la tizedes vezetése alatt (aki különben mezőgazdasági mérnök) megindult a fiatalok iskoláztatása. A ka­tonák körében nagy az érdeklődés a munkaiskola iránt. A növénytermesz­tésen és állattenyésztésen kívül a traktor vezetésével és szerelésével is megismerkednek majd, mert egy jó és szakképzett mezőgazdasági mun­kásnak ma már mindenhez értenie kell. Az első előadáson hatvanan jöttek össze, s mindjárt nagy kedvvel fog­tak a tanuláshoz. Tudják, hogy amit a kétéves szolgálati idő alatt elsa­játítanak, nemcsak szövetkezetüknek válik hasznára, hanem egyre roha­mosabban fejlődő mezőgazdaságunknak is. Nagy Árpád, közkatona Kik nyertek? A lapunk 23. számában megje­lent keresztrejtvényre sok helyes válasz érkezett szerkesztőségünk­be. Közülük sorsolással az alábbiak nyertek egy-egy könyvet: Gajdács Endre (Janik, okres Kosice), Göbölös Ferencné (Maié Lu­­d i n c e, okres Levice), Vassy Aranka (Bodza, okres Komárno). A könyveket postán küldjük el nyerteseink címére. Untait _ riíDniuutr 5 1961. április 2. dés a bölcsődei nevelés iránt. Sok esetben hiba van még a böl­csődei nevelés körül is. Sok helyen nincsenek meg a kellő szakemberek, vagy nem a legmegfelelőbb helyre osztották be őket. Számos esetben a gyermeknővérek csupán az egészségi kérdésekre forítanak gondot, a neve­lést pedig másodrendűnek tartják. Ez az eljárás pedig egy cseppet sem helyes. Beköszöntött • tavasz, megkezdőd­tek a tavaszi munkák faivainkon, szövetkezeteinkben. Hamarosan ránk köszöntenek a nyári csúcsmunkák is. Éppen ezért a helyi nemzeti bizott­ságok, a szövetkezetek vezetőségével, tűzzék napirendre a kérdés megoldá­sát. Ne sajnálják a fáradságot, s meg­látják, munkájuk nem lesz hiába­való. — n — e célra kijelölt épületet nem ürítet­ték ki kellő időben. Az 1960-as év sem hozott lényeges változásokat, mivel a bölcsődék háló­zata kiszélesíté­sének tervét csak 49,6 °/o-ra teljesí­tettük. A kormány 1959. decemberi ülésén határozatot hozott, hogy az üzemek, az állam: gazdaságok és a földmüvesszövet­­kezetek a beruhá­zási terveikbe il­lesszék be a böl­csődék és óvodák építését. Amint azonban a Szlovák Nemzeti Tanács egészségügyi osz­tályának dolgozói által végrehajtott vizsgálatok mutatják, az üzemek nem foglalkoztak kellő gonddal az említett kérdéssel. Hibásak ezért a kerületi és a járási nemzeti bizottságok is, ahol az egyes ügyosztályok, amelyeknek e kérdés biztosításában együtt kel­lett volna dolgozniuk, elszigetelve dolgoznak. Ennek eredményeként tudható be, hogy Szlovákia üzemeinek 50 %-ában nem teremtették meg az előfeltételeket a bölcsődék és óvodák létesítésére. E kérdés nem nagy megértésre ta­lált a földmüvesszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban sem. Nem is csoda, hisz a járási nemzeti bizott­ságok mezőgazdasági osztályai csak­nem a legtöbb esetben egyáltalán nem foglalkoztak a kérdés megoldásával. Igaz, meg kell mondanunk, hogy sok k

Next

/
Thumbnails
Contents