Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-22 / 24. szám

Közlemény a kormány üléséről Á mezőgazdasági feladatok teljesítése négy év alatt A kormány a kerületi nemzeti bi­zottságok és mezőgazdasági szakbi­zottságaik elnökeinek jelenlétében tartott csütörtöki és pénteki ülésén a mezőgazdasági politika terén foga­natosított intézkedésekről tárgyalt, amelyeknek célja a CSKP KB februári ülésén elfogadott irányelvek teljesí­tése. A kormány a földművelésügyi miniszter javaslatai alapján főként a gabona- és burgonyahozamok gyors növekedésének biztosításával, a főbb mezőgazdasági termények magneme­­sítési, szaporítási és fajta összetételi távlatainak teljesítésével, valamint a föld termőerejének fokozására irá­nyuló országos mozgalom idei felada­taival foglalkozott. A kormány megállapította, hogy gabonatermesztésünk jelenlegi szín­vonala nem felel meg a csehszlovák gazdaság magas színvonalának, nem fedezi a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés igényes követel­ményeit és nem teremti meg a dol­gozók életszínvonala gyors emelkedé­sének kellő időelőnyű feltételeit a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben. Ennek az állapotnak fő oka elsősorban a gabonafélék meg­művelésének alacsony agrotechnikai színvonala, az egyes gabonafajták rossz összetétele és a betakarítás túlsúlyban levő kisüzemi mődja. Azért igen költséges a gabonatermesztés, mert aránytalanul sok kézi munkát vesz igénybe. Mind a megműve­léskor, mind a betakaritáskor jelentős veszteségek keletkeznek. A betakarí­tás igen sokáig tart és kitolódásaival igen összetorlódnak az őszi munkák, ami komoly nehézségeket okoz és nem felel meg a szocialista mezőgazdaság feltételeinek. Tavaszi búzával pótolni a lemaradást! A kormány intézkedéseket fogana­tosított az említett fogyatékosságok megszüntetésére és a gabonatermesz­tés színvonalának lényeges emelésére. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az előirányzott gabonaterületek, fő­ként a búza- és rozsterületek szigorú betartását biztosítják már az idén. Az 1960 őszén bevetetlenül maradt őszi búza- és rozsföldeket a tavaszi búza vetésterületeinek kiterjesztésé­vel kell pótolni. A gabonafélék össze­tételét úgy kell módosítani, hogy job­ban érvényesüljenek a kifizetődő új gabonafajták. Hosszúlejáratú terveket dolgoznak ki a szemestermények ve­tőmagjainak kicserélésére, s ezt el­lenőrizni fogják. Kísérleteket végez­nek majd a jövedelmezőbb gabona­félékkel, s az eredményeket széles­körűen ismertetni fogják a mező­­gazdasági dolgozókkal. Lényegesen emelni kell a gabona­félék megművelésének agrotechnikai színvonalát, ami különösen a talaj agrotechnikai elemzései eredményei­nek alapján összeállított trágyázási tervek betartásával érhető el. Foko­zott küzdelmet kell folytatni a gyom­növények, növényi betegségek és kártevők ellen. Gyorsan kell növelni a gabonaföldek vegyi kezelését, úgy­hogy 1965-ban már a gabonaterületek 55 %-a részesüljön vegyi gondozás­ban. Gyors, veszteségmentes betakarítás Gyorsan el kell terjeszteni a kor­szerű betakarítási módszereket, hogy meggyorsuljanak a betakarítási mun­kák, csökkenjen a munkaerőszükség­let és lényegesen kisebbek legyenek a betakarítási veszteségek. Már idén legalább 500 000 hektáron fog érvé­nyesülni a megosztott betakarítás. Az ily módon betakarított gabona ve­tésterülete 1963-ban már eléri az 1170 000 hektárt, 1965-ig pedig a gabona túlnyomó többségét ezzel a módszerrel fogjuk betakarítani. A kormány intézkedéseket foganatosí­tott az e betakarítási módszerhez szükséges gépek biztosítására. A be­ruházások tervezett terjedelmén belül komplex gépesítésü, megfelelő szárító kapacitásokkal felszerelt gabonarak­tárakat létesítenek a mezőgazdasági felvásárló és elosztó vállalatokban. Ez az intézkedés fokozatosan megte­remti a feltételeket a gabona közvet­len behordására. Több, jobb burgonyát! A kormány a továbbiakban a bur­gonyatermesztés kedvezőtlen helyze-2£znforL 1961. március 22. tével foglalkozott. Nem kielégítő a burgonyatermesztés általános szín­vonala, ami annak a következménye, hogy lebecsüljük a burgonya népgaz­dasági jelentőségét és ennek folytán nem gondoskodunk kellőképpen a burgonyatermesztésről. A kormány ezért jóváhagyta a bur­gonyatermesztés új vetésterületeinek terjedelmét az egyes termelési kör­zetekben. Ezenkívül további intézke­déseket tett a burgonyatermesztés színvonalának lényeges emelésére. A legkifizetődőbb fajták gyors ter­jesztése folytát) megjavul a burgo­nyafajták összetétele. A mezőgazda­­sági üzemek szenteljenek rendkívül nagy figyelmet a szaporltó-részle­­geknek, amelyekre a fő termelővidé­ken minden harmadik évben, másutt pedig' minden második évben juttat­nak ültetőanyagot az állami alapok­ból. Azokon a vidékeken, ahol a burgo­nya gyorsan korcsosodik, évente a burgonyaföldeknek körülbelül 20 %­­ára juttatnak ültetőanyagot az állami alapokból. A korai fajták ültetőanya­gát valamennyi vidéken évente a vetésterületek 75 %-ára juttatják. Lényegesen meg kell javítani a burgonya szervestrágyázását. Már idén legalább 50 000 hektár burgonya­­földön be kell vezetni a zöldtrágyá­zást, s 1962-ben ezt legalább 180 000 hektáron, a következő három évben pedig évente 250 000 hektáron kell bevezetni. A korai burgonya területeinek ön­tözését is kibővltjük. Idén 15 %-ukat, 1963-ban 30 %-ukat, 1965-ben pedig 70 %-ukat látjuk el öntözéssel. Az értékes ültetőanyag gyors ki­nemesítése érdekében meg kell javí­tani a burgonyaszaporltő területek elismerésének eljárását. Bevezetjük a nemesített ültetőanyag egészségi ál­lapotának szerologógiai vizsgálatait is. Nagy gondot kell fordítanunk a burgonyatermesztés általános agro­technikai színvonalának emelésére, főként a növények vegyi védelmére a betegségekkel és kártevőkkel szemben. A kormány a burgonya el­raktározásának megjavítására elren­delte a tárolőhelyiségek dokumentá­ciójának elkészítését, megfelelő szak- és anyagi segítség nyújtását a mező­­gazdasági üzemeknek burgonyarak­tárak építésében, mégpedig minde­nekelőtt olcsó alakítások útján. A kormány nagy súlyt fektet a burgonyatermesztés komplex gépesí­tésének gyors megoldására, hogy valamennyi termelővidéken meghono­­suljon a nagyüzemi termelési tech­nológia. Jó vetőmag: magas hektárhozam A kormány a továbbiakban a vető­mag- és ültetőanyag-nemesítés és termelés kérdésével foglalkozott, s számos intézkedést foganatosított a mezőgazdasági termények nemesítése, magtermesztése és fajtaösszetétele feladatainak teljesítésére. A növénytermesztés színvonalának emeléséhez tartozik a jő minőségű vetőmag és ültetőanyag termelése. A kifizetődő fajták elégtelen elter­jedése az egyik fő oka annak, hogy az utóbbi években nem mindenütt értük el a várt hektárhozamokat. A vetőmag- és ültető-anyagnemesí­­tésnek és termelésnek ezért meg kell javulnia, hogy létrejöjjenek a mező­gazdasági termelés folyamatos növe­kedésének feltételei. Az új, nemesített, jövedelmező faj­tákat gyorsan meg kell honosítani, úgyhogy 1963-ig ezek a fajták a kü­lönböző kultúrák vetésterületein leg­alább a következő arányban terjed­jenek el: búza 79 %, rozs 80 %, ta­vaszi árpa 72 %, zab 89 %, burgonya 38 % és kukorica 100 %. A mező­gazdasági üzemek vetőmagjait rend­szeres időközökben cserélik ki, hogy biztosítsák a jó minőségű vetőmagot. A nemesítő és vetőmagtermesztő vállalatok átszervezése, a vetőmag­termesztő-osztályok létesítése a me­zőgazdasági felvásárlási és elosztó­vállalatok üzemei mellett, a vetőmag­termesztő gazdaságok hálózatának ki­építése és a magszaporító parcellák összpontosítása a szocialista állami szektor szakosított üzemeiben, mind­ez hozzájárul a vetőmagtermesztés helyzetének megjavulásához. A Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző- és Kutatóintézet . kísérletező részlegei­nek kiépítésével elmélyül az új és a külföldi fajták kipróbálása. A nemzeti bizottságok elősegítik a vetőmagtermesztés színvonalának emelését és a körzetesített fajták elterjesztését. Fajtamegállapitó bi­zottság létesül valamennyi kerületben és járásban. Az lesz a fő feladata, hogy intézkedéseket javasoljon a vetőmagtermesztési munka megjaví­tására és a főbb mezőgazdasági ter­mékek fajtaösszetételének megjaví­tására. A nemzeti bizottságok a vető­mag- nemesítő, valamint a termelő- és elosztó üzemek dolgozóinak rész­vételével aktívákat rendeznek a ke­rületekben és járásokban. Ezeken az aktívákon hangolják majd egybe a kormányhatározatokat az egyes ke­rületek és járások viszonyaival. Mi­előbb szembetűnő javulást kell elérni a vetőmagtermesztésben, hogy már az ötéves terv első éveiben a nagy hoza­mok elérésével biztosítsuk a mező­­gazdaság fokozott termelését. A talajjavítás országos mozgalom A kormány a mezőgazdasági földek termékenységének fokozására indult országos mozgalom eddigi eredmé­nyeit is megvitatta és jóváhagyta az 1961. évi előirányzatot. Ez az országos mozgalom az elmúlt két év folyamán a dolgozók aktivitása és kezdeményezése kibontakozásának, a munka-, az anyagi és pénztartalé­kok mozgósításának nagyon hatékony formájává vált a CSKP KB márciusi és júniusi határozatának végrehajtá­sában, amely intézkedéseket tűzött ki a döntő fordulat elérésére a mező­­gazdasági termelésben. Az országos mozgalom kibontakozása a talajjaví­tási munkák terjedelmének lényeges növekedését és a földről, a mezőgaz­daság fő termelőeszközéről való gon­doskodás általános megjavulását eredményezte. Az üzemi és a mezőgazdasági dol­gozók a Csehszlovákia Ifjúsági Szö­vetség és a hadsereg közös erőfeszí­tésével több mint 3 millió műszakot dolgoztak le az országos mozgalom­ban; 1959-ben 32 %-kal, 1960-ban pedig 96 %-kal túlteljesítették a ta­lajjavítási munkák eredetileg terve­zett mértékét-Az országos mozgalom keretében 196 millió korona nem beruházási jellegű munkát végeztünk el a földek termőerejének fokozására. Ebből 42 %-kal teljesítettük túl a párt és a kormány által megszabott komposzto­­lási feladatot. Összesen 14 229 000 m3 komposztot készítettünk, s az elvég­zett talajjavítási munkák már a har­madik ötéves terv első évében hoz­zájárulnak a mezőgazdasági termelés növekedéséhez. A kormány az elért eredmények értékelése alapján kitűzte a mező­­gazdasági földek termőerejének fo­kozására indult országos mozgalom idei fő céljait: minden hektár mező­­gazdasági földterület után 5 m3 jó minőségű komposztot kell készíteni, s el kell érnünk, hogy idén az öntözés 25 800 hektárra tervezett terjedelmét teljesítsük és túlteljesítsük. További vízforrásokat kell szereznünk az ön­tözésre, s terven felül meg kell újí­tanunk a községek és járások víztá­rolóit és a halastavakat legalább 2600 hektáron, s legalább 25 000 000 m3 vizet kell felfognunk bennük. Szenteljünk nagy figyelmet a föld termőerejét fokozó munkálatoknak, amelyek a leggyorsabban és leghaté­konyabban hozzájárulnak a növény­­termesztés fejlesztéséhez. Elsősorban a komposztolás fontos, amelynek fel­adatai 1961;-ben, 1960-hoz képest, mintegy kétszerte nagyobbak. Ilyen feladat továbbá a vízzel és trágya­lével öntözött területek kiszélesítése. Itt több mint háromszorta nagyobbak a feladatok. A mezőgazdasági föld termőerejé­nek fokozására indult országos moz­galom továbbfejlesztésében és a dol­gozóknak a kitűzött célok teljesítése szervezésében az összes nemzeti bizottságoké a főszerep. A nemzeti bizottságok a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalommal, a CSISZ-szel és a Nemzeti Front többi szervezetével karöltve oly irányban fejtik ki tömeg­szervezeti munkájukat, hogy meg­nyerjék a védnöki üzemek, az ifjúság és a lakosság lehető legszélesebb se­gítségét a föld termőerejének foko­zására, s teljes mértékben felhasznál­ják a talajjavítási és vízgazdasági szakembereket, a helyi anyagforráso­kat, a gépeket és szállító eszközöket a feladatok teljesítéséhez. A kormány elvárja, hogy a mező­­gazdasági földek termőképességének emelésére és az idei célok elérésére, fokozására indult országos mozgalom további kibontakozása jelentős szere­pet játszik majd dolgozóinknak abban a törekvésében, hogy a mezőgazda­ságban négy év alatt teljesítsük a harmadik ötéves terv feladatait és ily módon hozzájárul az egész nép életszínvonalának állandó emelkedé­séhez. Rövidesen a prágai gyorsra ülnek, hogy részt vegyenek az EFSZ-ek V. kongresszu­sán. A kassai járás szövet­kezeti tagjait népes küldött­ség képviseli, akik elmondják majd, h hogyan fogják teljesíteni az ötéves 0 terv feladatait négy év alatt, mit s tesznek annak érdekében, hogy Kassa 1 lakosait, valamint a Kelet-szlovákiai j Vasművek dolgozóinak szükségletét 5 ellássák. X A küldöttek között találjuk Füzy 5 Jánost, a kerületi első helyezett péderi A kassai járás küldöttei EFSZ elnökét, Laskovics Jánost, Ko­vács Miklóst, Bajusz László mérnököt, továbbá Gulyás Máriát, Takács Mag­dát, Zelízková Máriát, Peteréáková Reginát és Trojéáková Margitét. Mindnyájan azért utaznak Prágába, hogy tanuljanak és gazdag tapaszta­latokkal visszatérve, mindezt ki-ki a maga szövetkezetében hasznosítsa. Iván Sándor (Kassa)' Csehszlovák-magyar vízgazdasági egyezmény Március 6. és 18. napjai közt Prágában, a Mező-, Erdő- és Vízgazda­sági Minisztériumban a csehszlovák-magyar vízgazdaság-technikai vegyes bizottság tanácskozásokat tartott. Az ülés eredményeként a bizottság megegyezett a Duna és a Sajó rendezési munkálatainak programjában, megállapította az Ipoly egész ha­társzakaszának rendezési feladatait, s megállapodott a két ország víz­gazdasági szervezeteinek együttműködésében, amely a közös határt képező medrek tisztítására és karbantartására irányul. Egyébként mindkét fél elfogadta azt az új egyezményt, amely biztosítja a két ország további legszorosabb együttműködését a vlzgazdasági kérdésekben. A két ország vízgazdaság-technikai bizottsága 1945 óta immár hu­szonkettedszer ült össze, s akárcsak a megelőző tanácskozások, a most megtartott tárgyalások is baráti szellemben mentek végbe. Az egyez­mény és a hosszabb idő óta tartó közös munka megteremtette azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a csehszlovák —magyar határvonalat ké­­* pező medrek rendezése körül felmerülő minden kérdés megoldását. Két évforduló i Március 18-án ünnepeltük Peter jjilemnick»y, a szocialista realiz- i mus úttörője születésének 60. évfor­­| dulóját. Mint fiatal katona került i észak-csehországi szülőhelyéről Ban­­| ská Bystricára, ahol Element Gott- i w a 1 d, a Spartak és a Proletárka ' akkori szerkesztőjének a hatása alá i került. Ezekben a lapokban jelennek I meg Jllemnicky első cikkei, s ebben i az időszakban — 1922-ben — lép a 1 kommunista pártba. i 1926-ban ellátogat a Szovjetunióba, | s az itt szerzett tapasztalatok hatása ) alatt írja további müveit. i A fasiszta szlovák állam, 1959-ben | a szlovák nyelven író Peter Jilem­­) nickyt, a többi cseh honfitársával | együtt, kitoloncolta az ország terüle- i téről. Ezután jöttek a koncentrációs ' táborban eltöltött nehéz évek, majd i a győzelmes 1945, amikor Csehszlo- 1 vákia kultúrattaséjaként Moszkvába i került. | Peter Jilemnicky a szlovák írók i közül elsőként látja és örökíti meg | műveiben az akkori társadalomban i kiéleződött ellentéteket és ő mutatta | meg először a munkásosztály törté- i nelmi szerepét a nép boldogabb, sza­­| bad életéért folyó harcban. Kiváló i munkájáért a nemzeti művész címet ' kapta. * * * | Tíz évvel ezelőtt kísértük utolsó i útjára Ludmila Podjavorinská-Rizne­­| rová szlovák költőnőt. Első verses- i kötete, amely 1895-ben jelent meg, [ nagy feltűnést keltett nemcsak azért, i mert Podjavorinská volt a szlovák | irodalom első költőnője, hanem meg- I lepetést keltett verseinek lírai kife­­; jező szépsége is. Balladái, gyerme­keknek írt versei és a falusi életből 1 vett elbeszélései a szlovák irodalom I értékes gyöngyszemei. — g — • Szovjet-amerikai megbeszélések. Dean Rusk, az USA államtitkára ebé­det adott Washingtonban A. Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Gromiko március 18-án újra találko­zott az USA államtitkárával, ötórás tárgyalás után közös közleményt ad­tak ki, amely szerint általános jellegű beszélgetést folytattak a mind két felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. • Tovább éleződik a kongói helyzet. Az ENSZ közömbös magatartásától felbátorodott belga gyarmattartók mozgalmat indítottak a Kongóról ed­dig hozott határozatok hatálytalaní­tásáért és bábjaik tevékenységének legalizálásáért. Kongó 14 000 000 la­kója közül azonban 11 000 000 Gizenga és a kormánycsapatok oldalán áll. Gizenga miniszterelnök kijelentette, hogy Kongóban nem lehet addig béke, amíg össze nem ül % parlament, s amíg az országból nem vonják ki a belga polgári és katonai személye­ket. • Összeült az afrikai népek kong­resszusa. Kairóban március 23 — 31. között rendezik meg az afrikai népek harmadik kongresszusát. A kongresz­­szusra 200 küldöttek várnak Afrika különböző országaiból, s meghívták Gizengát, a törvényes kongói kormány miniszterelnökét is. • Az USA laoszi beavatkozása ellen. Hanoi főterén vasárnap 40 000 ember tüntetett és kifejezte szolidaritását Laosz népével. A manifesztáció részt­vevői egyhangú határozatot fogadtak el, amelyben követelik az USA laoszi és dél-vietnami beavatkozásának be­szüntetését, valamint nemzetközi ér­tekezlet összehívását a laoszi problé­ma békés megoldására. \z algériai nép már néhány éve vívja hősies elszántság­gal nemzeti felsza­badító harcát a gyarmatosító fran­ciák ellen. Egyre növekszik az algé­riai nemzeti fel­szabadító hadsereg annak ellenére, hogy elég gyengén felszerelt az állig felfegyverzett, ne­héz fegyverekkel és repülőgépekkel harcoló francia gyarmatosítók el­len.

Next

/
Thumbnails
Contents