Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-08 / 20. szám
Teljesítették vállalásukat a BÉLÁM Annak idején a preroviak versenyfelhívása az érsekújvári járásban Is nagy visszhangra talált. Egymás után születtek az egyéni és közös munkafelajánlások. Ezeket azután a szövetkezetek és állami gazdaságok belefoglalták évi termelési és pénzügyi tervükbe. Nemrégiben került sor a munkafelajánlások értékelésére. Legjobbnak a bélal szövetkezet bizonyult. A 84 egyéni vállalásbél 71-en teljesítették, S-en csak részben teljesítették vállalásukat, 4-en pedig egyáltalán nem tettek semmit vállalásuk teljesítése érdekében. A vállalások eredménye: kukoricá-. bél 42,10 mázsát, cukorrépából 460 mázsát értek el hektáronként. Az állattenyésztésben 2611 literes átlag Rátermett vezetők, jó termelési eredmények A zvoleni járási szövetkezeti konferencián a felszólalók sokat foglalkoztak a termelés problémáival. Többen rámutattak arra, hogy amelyik szövetkezet élén politikai és szaktudással rendelkező, lelkiismeretes vezetők állnak, a termelési eredmények jók, és a szövetkezet tagsága is gazdagodik. Ahol viszont a szövetkezetek vezetői nem éreznek felelősséget a termelési tervek teljesítéséért, a szövetkezet nem fejlődik, s hiánnyal zárja az évi termelési és pénzügyi tervet. A FIATALOK KITETTEK MAGUKÉRT A Brezovská Lehota-i szövetkezet több éven át egy helyben topogott, s egyszer sem teljesítette egészben az évi termelési és pénzügyi tervet. A múlt évben Pavel S o b o ú a, Ján Tomalovii és még három fiatal került vezető funkcióba. A szaktudással rendelkező, alkotókedvvel teli fiatalok egy év alatt megjavították a szövetkezet gazdálkodását. A réteket és legelőket idejében letrágyázták, a munkákat pedig az agrotechnikai szabályoknak megfelelően végezték. Most, amikor sok szövetkezet takarmányhiányról beszél, náluk még fölösleg is van. A múlt évben 130 kg sertéshúst, 80 kg marhahúst és 400 liter tejet termeltek egy hektáron. Érdekes megjegyezni, hogy amíg a múlt év februárjában csak 2,9 liter volt a tehenenként! napi tejhozam, most már túlhaladják a napi 7 litert. FOKOZZUK A BURGONYATERMELÉST Amint J ó r i elvtárs, a Zvoleni Járási Pártbizottság vezető titkára is mondotta, a járás egyik fő feladata a burgonyatermelés emelése. A járás földterületének 60 %-a burgonyatermő. Tehát a takarmányalapot a burgonyatermelés fokozásával lényegesen emelhetnék. A Hontianské Tesáry-i szövetkezet 212 mázsás hektárhozamot ért el burgonyából. Viszont a járási átlag csak 81 mázsa. A zvoleni járásban véget kell vetni a burgonyatermelés lebecsülésének. 2600 LITER TEJ TEHENENKÉNT! Amint a konferencián is kitűnt, a jó minőségű takarmányalapon kívül a gondozás megjavításával is lehet emelni a tejtermelést. Otalová elvtársnő, a sásai szövetkezet fejőnője elmondotta, hogy helyes gondozással tehenenként évi 2300 liter tejet termeltek. Az eredménnyel azonban nincsenek megelégedve. A takarmányozási technika megjavításán kívül a jól tejelő teheneket csoportosítják, s így lényegesen emelkedik a tejhozam, mivel ezek több és jobb minőségű takarmányt kapnak. A fejőnők vállalták, hogy az évi tejtermelést tehenenként 2600 literre emelik és az ötéves tervben előírt tejmennyiséget 3 év alatt kitermelik. Ján Spodniak, a krupinai szövetkezet elnöke szintén csatlakozott Otalová elvtársnő felszólalásához, s kijelentette, hogy már ebben az évben 90 kg marhahúst, 80 kg sertéshúst és 400 tojást termelnek hektáronként. gépesítés vagy több munkaerő Martin Paska, a Zvolenská Slatina-1 szövetkezet elnöke elemezte a szövetkezetek továbbfejlődésének útját. Szerinte a termelést kétféleképpen lehet fokozni. Több munkaerő beállításával vagy gépesítéssel. Nagyon helyesen, a gépesítés fejlesztését választotta. Szövetkezetükben hamarosan felépül 900 sertés részére az itatásos ól és a 120 férőhelyes nyitott istálló. Pontosan kiszámolta, hogy az itatásos ólban 43 000 koronával olcsóbban termelik ki az előírt húsmennyiséget. A járásban — amint több felszólaló is beszélt erről — sok szövetkezetben gépesítik az állattenyésztést. A Győzelmes Február EFSZ-ben például 1200 sertés részére építenek nedves etetéses ólat, 600Ö tyúkot pedig mélyalmon nevelnek. A zvoleni szövetkezeti konferencia értékelte az eredményeket és megmutatta a továbbhaladás útját is. Az alkotó vita biztosíték arra, hogy a szövetkezetek, az új vezetőségekkel, idén lényegesen megjavítják a gazdálkodást. Bállá József tejhozamot értek el tehenenként, ami annyit jelent, hogy az előirányzott 321 liter helyett 536 liter tejet termeltek minden hektárnyi mezőgazdasági földterületre számítva. Dicséret illeti a szép eredményekért a szövetkezeti tagságot. Mindamellett külön ki kell emelni S k u 11 é t y Iván, Hermann Flórián és S z v e 11 í k István elvtársakat, akik 55,20 és 57,20 mázsás hektárhozamot értek el kukoricából, s az utóbbi 480 mázsát takarított be, hektárra számítva, cukorrépából. így vállalásukat túlteljesítették. A tejtermelésben pedig Takács elvtárs emelkedett ki teljesítményével: minden rábízott tehéntől 2774 liter tejet fejt ki. Ezek a szép termelési eredmények hozzásegítették a szövetkezetei ahhoz, hogy félmillió koronával túlléphették az előirányzott bevételt. A tagok becsületes munkájának eredményeképpen a szövetkezetben már idén bevezethetik a szilárd bérezést. ESEK JÓZSEF (Nyitra) Űj technológia a preSovi járásban A múlt évi eredményeken felbuzdulva a PreSovi Gépállomás idén 200 hektár kukoricát művel teljesen gépi erővel. A vetést négyzetesen végzik és a gyomirtásra vegyszert használnak. Ezenkívül 500 hektár gabonát kétmenetes, 100 hektárt hárommenetes aratással takarítanak be. Kongresszusi küldötteink Amikor a Veiké Uherce-i szövetkezet az elmúlt év elején kötelezettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves terv jeladatait négy év alatt teljesíti, nem voltak kimondottan rózsás gazdasági eredményei. A vállalást azonban a szövetkezet dolgozói teljesíteni akarták, ezért mindent megtettek a termelés növelésének érdekében. Áttértek a termelési eredményeié szerinti bérezésre és a prémiumozásra. A szövetkezet, az 1959-ben elért 1 TOO 000 korona összjövedelemmel szemben tavaly már 2 522 000 koronát bevételezett. A szép eredmények Anton M or oviik, a szövetkezet elnökének szervezőmunkáját dicsérik, akit a topotöanyi járás szövetkezeti dolgozói kongresszusi küldötté választottak. lozej Mag dóién, a chynoranyi szövetkezet nevében beszélt a járási konferencián. Beszámolt arról, milyen intézkedéseket tettek a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséért, és tényekkel bizonyította, hogy munkafelajánlásuk reális, teljesíthető. • • • Az EFSZ-ek V. országos kongresszusán Margita Pilchovával, a brezolupyi szövetkezet fejönőjével együtt az idősebb nemzedéket képviseli majd. Mind a ketten a 'járás legszorgalmasabb földművesei közé tartoznak, akik kivívták munkatársaik megbecsülését. -gir. Jó barátok. Mindig együtt utaznak a gyűlésekre Kelet-Szlovákiából Bratislavába. Mintha csak testvérek lennének. Termetük egyforma, mindkettő közepes, jókötésű parasztember. Természetük is megtévesztésig hasonlít egymáshoz. Fölöslegesen sohasem beszélnek. Komoly dolgokban szűkszavúbbak, de a szónak súlya van, sokatmondó. Ha pedig vígabb társalgásra kerül a sor, szavaik mosolyt derítenek a fáradt arcra, fiatalos jókedvet lopnak az öregek szívébe. Nemrég az egyikkel találkoztam. Tóth Imrének hívják. A kenyheci EFSZ elnöke. Újságolta, hogy nemrég tartották az évzáró taggyűlést. S azt is hozzáfűzte, hogy 156 000 koronát osztották szét zárszámadáskor prémium címén. Ugyanis a kenyheci szövetkezetben már egy esztendeje, hogy bevezették a szilárd bérezést s egy norma értékét 19 koronában állapították meg. Ez az új bérezési módszer nagyon serkentően hatott a tagságra. Tóth elvtárs az ország vezetésében is jelentős szerepet tölt be. Már hat éve a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Itt ismerkedett meg képviselőtársával, Bertha Jánossal, aki azelőtt a királyhelmeci gépállomás igazgatóhelyettese volt és traktorosként kezdte pályafutását. Ott is első volt. A múlt évben nemzetgyűlési képviselőnek választották meg Bertha elvtársat. A legnagyobb öröm azonban akkor érte, amikor szülőfalujának (Kisgéres) szövetkezete a perbenyíkivel egyesült, » őt választották meg elnöknek. Ez számára igen nagy megtiszteltetés, de nem kis gonddal jár, mert akárhogy vesszük is a dolgot, ebben a nemében a szövetkezet is kezdő, meg az elnöke is, és a „befutott“ nagy vetélytárs, a kenyheci szövetkezet, versenyre hívta ezt az új szövetkezetét. Tóth Imre volt a kezdeményező. Azelőtt sokat beszélt arról, a két képviselő utazás közben, hogy milyen tartalékok rejlenek még kihasználatlanul a mezőgazdaságban, de az egyik szakember inkább, a gépesítés terén kutatott, a másik meg az agro- és zootechnika vonalán. Végeredményben azonban minden vitát közös nevezőre tudtak hozni, amit ők munkaszervezésnek neveznek. Jó felkészülés, fél siker A Tóth Imre vezette szövetkezet a beadást ez év három első dekádjában a következőképpen teljesítette: tej 156 %, marhahús 122 %, sertéshús 120 °/o, tojás 115 %, s ezzel az eredménnyel az egész kerületben a versenyző szövetkezetek élére került. Egyelőre komoly gondot okoz a kenyheciek számára a rajtnál szerzett előny megtartása, mert a jó Indulás a múlt évi alapos felkészülés eredménye. A célegyenesben azonban már fej fej mellett küzdhet a két nagy „vetélytárs". A kenyheci szövetkezet a múlt évben bőséges takarmányt készített télire az állatoknak, s most a legújabb takarmányozási technológiát alkalmazza. Egy számosállatnak 4 kg jó szénát, 25 kg silót (tarlóherét és tejes-viaszos érésű kukoricát vegyesen), 10 kg kórószecskát, 6 kg takarmányrépát, 0,5 kg vérlisztet adnak naponta. Természetesen, a takarmánysó és egyéb ízesítő sem hiányzik az adagból. Ez az abrakadag serkenti a tejelékenységet, s amellett edzi az állat szervezetét, mert a savanyú sllótakarmányt jól kiegészíti a széna. Nem kell tehát a szervezetnek önmagából meszet elvonnia a savak semlegesítésére. Az erősítés ideje Az egyesült szövetkezet már most is fokozhatja az állattenyésztés színvonalát, az új technológia szélesebb körű alkalmazásával. Később pedig még nagyobb lehetőségek nyílnak a felzárkózásra, illetve a megelőzésre. Tavasztól bizonyára a perbenyíkivel egyesült kisgéresi szövetkezet tagsága is felhasználja a kenyheci tapasztalatokat a takarmánytermesztésben, mert azok nincsenek véka alá rejtve. A kenyheciek pedig már most érdeklődnek afelől, hogy miképpen oldja meg versenytársuk a gazdálkodás szakosításának kérdését, mert őszre Kenyhec is egyesül a szintén jól gazdálkodó migléci EFSZ-el. Egészen bizonyos, hogy a két szövetkezet versengése mindkét közös gazdaság részére meghozza bőséges gyümölcsét. CSURILLA JÓZSEF Ji—r tanaU Munkaerkölcs és felelősség A szövetkezetek megerősödésének alapvető politikai és gazdasági feltétele, hogy a tagság a társadalom iránt érzett felelősségtudattal jó minőségű munkát végezzen, teljesítse az előirányzott feladatokat, védelmezze a közös tulajdont, s a szocialista társadalom szabályai szerint éljen. A szocialista és a kommunista társadalom építése közepette megváltozik az emberek jelleme, egymás iránti viszonya és munkafegyelme. Ennek élő példái a szocialista munkabrigádok. Nyugodtan állíthatjuk, hogy szövetkezeti falvaink dolgozói megértették ezeket az eszméket, s magukévá teszik azokat. Nap mint nap öntudatosabbá válik a szövetkezetek tagsága, leküzdi a múlt csökevényeit. A kapitalizmusban a földműveseket, a sorstársakat egymással szembe állította a létért folytatott ádáz küzdelem és a kisüzemi, egyéni termelés. Az ennek megfelelő kispolgári erkölcs ugyan a mi társadalmunkban elvesztette gazdasági alapját, de a régi megszokásnak olyan az ereje, hogy ez csak fokozatosan szüntethető meg. * * * Annál fontosabb a múlt csökevényei elleni harc, bármilyen formában nyilvánuljon is meg. Helyenként előfordul, hogy a közösség érdekeivel ellentétben az egyéni érdekeket helyezik előtérbe. Ebben a harcban, amelynek a dolgozók átnevelésére kell irányulnia, a kommunista párt vezetésével az egész társadalom részt vesz, s itt igen fontos szerep jut a szövetkezeteknek is. Az egész szövetkezeti közösség erkölcsi és társadalmi téren gyakorolt hatásáról van szó, amely ki tudja emelni a munkalendület és áldozatkészség hősi példáit, de megvan az erkölcsi ereje ahhoz is, hogy elítéljen bármilyen szövetkezet- és társadalomellenes cselekedetet. Arra törekszünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás szabályainak megsértését, az esetleges laza munkafegyelmet, a szövetkezeti vagyon megkárosítását vagy eltulajdonítását rendszeres nevelőmunkával, valamint anyagi és erkölcsi eszközökkel megelőzzük. A helyes munkaszervezés és jutalmazás, továbbá annak az elvnek a pontos betartása, hogy a szövetkezeti alapokból nyújtott előnyökben csak a jó és lelkiismeretes dolgozók részesüljenek, valamint a termelési értekezleten vagy a vezetőségi ülésen a munkafegyelem bármilyen megszegésének megtárgyalása, szintén hozzájárul a szövetkezeti tagok szocialista viszonyának megszilárdításához a közös gazdaság és az egész társadalom iránt. Az EFSZ-ekről intézkedő törvény erre figyelmeztet: „A szövetkezeti szerveknek elsőrendű kötelessége, hogy a szövetkezeti tagokat szocialista öntudatra neveljék, aminek a közös gazdálkodás minden vonatkozásában érvényesülnie kell.“ Ennek a célnak az elérését szolgálják — az erkölcsi és anyagi eszközökön kívül — azok a fegyelmi intézkedések, amelyeket a szövetkezeti szervek a munkaerkölcs jelentősebb megszegése esetén alkalmazhatnak. Ezek nemcsak a vétkesre, hanem a szövetkezeti tagságra is nevelőén hatnak. Az EFSZ-ek mintaalapszabályainak javaslata (14. cikkely) is hangsúlyozza, hogy „a szövetkezeti tagok önkéntesen betartják a szövetkezeti munkafegyelmet, továbbá a közös vagyont védő szabályokat“. • * * A szövetkezeti fegyelem megszegésén a kötelezettségek vétkes megszegését értjük, mint például a munkaerkölcs, a szövetkezeti alapszabályok, a házi munkarend, a taggyűlés vagy a vezetőség határozatának megsértését, a szövetkezeti tagság elvtársiasságának megsértését. A szövetkezeti fegyelem durva vagy ismételt megszegése esetén, ha a szóbeli intés nem használ, a következő intézkedéseket lehet foganatosítani: • a szövetkezeti tag figyelmeztetése vagy megintése, esetleg a taggyűlésen történő megfeddése, • beosztása kevésbé fontos munkára, • megfosztása a funkciójától, • a munkájáért járó jutalom száz koronáig terjedő csökkentése, • ha a javulást célzó intézkedések eredménytelenek, akkor a tag kizárása. A fegyelmi intézkedéseket a vezetőség jogosult alkalmazni. Természetesen, ha a taggyűlés által választott funkcionáriusról van szó, akkor csak a taggyűlés intézkedhet. Kizárását szintén csak a taggyűlés mondhatja ki. Az új mintaalapszabályok tervezetében nincs szó arról, hogy a szövetkezet a 24/1947. Zb. számú törvény szerint járhat el, amely a szocialista tulajdon fosztogatása esetén alkalmazható fegyelmi eljárásról szól. Am ha szükséges, a szövetkezet alkalmazhatja ezt a törvényt. De ebben az esetben jogosultsága nem a mintaalapszabályok rendelkezésén alapul, hanem az e törvény 13. szakaszának rendelkezésein, amely azt mondja, hogy „ha a szövetkezet az alapszabályok elfogadására előírt módon ezt. meghatározza,“ vagyis a tagok kétharmadának jelenlétében és a járási nemzeti bizottság hozzájárulásával. Az EFSZ-ekről szóló törvény is felhatalmazta a szövetkezetei, hogy eszerint az előírás szerint járjon el. A CSKP Központi Bizottságának múlt évi decemberi határozatával kapcsolatban, amely a szocialista törvényesség további megszilárdításáról és a népbíróságok jogkörének kiszélesítéséről szól, meg kell jegyezni, hogy a helyi népbíróságok nem pótolják a szövetkezeti szervek nevelő, megelőző és fegyelmi jogosultságát. A szövetkezeteknek joguk van azonban kérni, hogy képviselőjük a szövetkezet nevében a társadalmi vádló vagy védő szerepét töltse be a járásbíróság előtti fötárgyaláson, ha az a szövetkezet tagja ellen folyik. A szövetkezeteknek joguk van kezességet vállalniuk tagjaik átneveléséért, ha az illetők kisebb büntetendő cselekményt követnek el. Törődniük kell az állami szervek által feltételesen vagy javító intézkedésre ítélt személyek átnevelésével is. A párt Központi Bizottságának decemberi határozata tehát hangsúlyozza a szövetkezeti közösség sokoldalú nevelő és társadalmi szerepét a szocialista törvényesség és a szövetkezeti fegyelem megerősítése érdekében. (Fordította: B. G.) fÖlMÚUtf 3 1961. március 8.
