Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-01 / 1. szám
J na A karácsonyi politikai szélcsendet az év utolsó hetének elején atombomba robbanásának döréje törte meg. December 27-én újabb francia atombomba robbant a Szaharában, mely az egész világ közvéleménye felháborodását váltotta ki. A francia kormánynak ez a cselekedete kihívás minden békeszerető ember, leginkább Afrika népeivel szemben, melyek már az első két hasonló esemény után tudtára adták a francia diktátornak, hogy nem hajlandók tűrni saját földrészükön a nép egészségének és életének ezt a tudatos és cinikus veszélyeztetését. Ezek a nemzetközi békére veszélyes cselekedetek De Gaullenak abból a mániákus politikájából erednek, mely atom-nagyhatalommá akarja fejleszteni Franciaországot. Megnyilvánult ez akkor is, amikor az ENSZ december 21-én elsöprő többséggel szavazta meg a nukleáris fegyverekkel történő kísérletek beszüntetését. Franciaország ugyanis tartózkodott a szavazástól. De Gaulle görcsös ragaszkodása a nagyhatalmi illúziókhoz még Franciaországban is mindig több bírálóra talál. Ezt tükrözi vissza a párizsi polgári sajtó nagy részének hangja is. A burzsoá Le Monde helyesen rátapint a valóságra, mikor azt írja, hogy az atombomba robbantások sikere nem egyenlíti ki azt a kárt, melyet Franciaország tekintélyének okoz nemzetközi tekintetben. Belgiumnak ez idén nem volt békés, nyugalmas karácsonya. Nyolc napja tart már az általános sztrájk, és állandóan tovább terjed. Ez a hatalmas tömegmegmozdulás, amelyhez hasonlót még az ország nem élt át, alapjában rázta meg az ország gazdasági és társadalmi rendjét. Hatalmas tömeggyűlések zajlanak le az ország minden részén, melyeken a dolgozók élesen bírálják a kormány reakciós politikáját. Az élet, az ipari központokban, a kikötőkben és a városokban majdnem teljesen megállt. Csak a csendőrosztagok és a Kongóból jól ismert kegyetlen ejtőernyős alakulatok cirkálnak az utcákon, hogy megfélemlítsék a lakosságot. Ez azonban nem sikerül, éppen úgy, mint a sztrájktörők bevetése. A munkásság mindenhol megakadályozza a sztrájktörők bejutását a munkahelyekre. A sztrájk oka az, hogy a kormány a kapitalista vállalatok kongói veszteségeit a dolgozókra akarja hárítani, ezért lényegesen felemelte az adókat és az illetékeket. Ez az intézkedés olyan drágulást hoz magával, amely a dolgozók amúgy is szűk megélhetési viszonyait súlyosan érinti. Nagy felháborodást váltott ki Van Roy bíboros beszéde, aki a kapitalisták mellett foglalt állást, és szavai szerint „észre akarta téríteni" a munkásokat. A felháborodás olyan méretű volt, hogy a katolikus papok nagyrésze is, különösen az alsó papság, teljesen elhatározta magát a bíboros magatartásától. A Nasszer, az EAK köztársasági elnöke egy Port Said-i nagyTM gyűlésén beszédet mondott abbői az alkalomból, hogy négy éve ’■*' győzték le az angol-francia^ izraeli agressziót. Nasszer el• nök korunk számos komoly külpolitikai kérdését is érin- A tette. Beszédében mindenekelőtt elítélte az imperialista hatalmak politikáját. Kijelentette, hogy az imperializmus politikája mindenkor az „oszdd meg és uralkodj“ elven, a népek félrevezetésén alapult. Nasszer hangoztatta, hogy az EAK népének harca az imperialista uralom ellen vívott szabadságharc és hogy az ország külpolitikájának alapja a pozitív semlegesség. Elítélte az imperialista cselszövések szervezését és kijelentette, hogy az imperialisták politikája csődre van kárhoztatva. NassZer elnök behatóan foglalkozott az algériai kérdéssel és véres mészárszéknek nevezte azt, ami ott történik. Megvádolta a NATO államokat, hogy támogatják Franciaország háborúját. Nasszer a továbbiakban az EAK semleges politikájáról, az amerikai imperialisták EAK-hoz való viszonyáról beszélt. „Az amerikaiak azt állítják, hogy mi nem vagyunk semlegesek, mert az ENSZ-ben az oroszokkal' 14-szer, az amerikaiakkal pedig egyetlen egyszer sem szavaztunk. Erre az a válaszunk: Mi a saját elveinkre szavazunk. Az amerikaiaknak feltűnt, hogy nem velük szavazunk. Ennek az az oka, hogy ók a szabadság elvei, az atlanti Charta azon elvei ellen szavaznak, amelyeket valaha Roosevelt dolgozott és hirdetett ki. Nasszer kijelentette, hogy az EAK nem tarthat azokkal, akik nem szavaztak a gyarmati rendszer felszámolását követelő határozati javaslatra. Beszéde végén az ENSZ kongói politikájával kapcsolatban kijelentette, hogy a világszervezet az imperialista országok eszköze lett. Az imperialista országok véget akarnak vetni Kongó nemzeti kormányának. Meg akarják félemlíteni az afrikai népeket, hogy ne merészeljenek szembeszegülni az imperializmussal. De senkit sem riasztanak el. Ellenkezőleg, még erősebb lesz a szabadságharcot vivő afrikai népek elszántsága. Nasszer elnök hangoztatta, hogy az ENSZ elárulta alapelveit. Ezért az imperialisták és a főtitkár felelősek. Nasszer elnök hangoztatta, hogy a kongói események azt bizonyítják, hogy módosttani kell az ENSZ szervezeti felépítését, mert ha a főtitkár az imperializmusnak rendeli alá a világszervezetet, akkor az imperializmus katasztrófába sodorhatja az ENSZ-t R. P. • Cyrus Eaton neves amerikai közéleti személyiség és üzletember a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök levele lelkesedéssel töltötte el és arra serkenti, hogy tovább dolgozzék tervén: az amerikai, kanadai, angliai, franciaországi vállalkozókörök képviselői és a Szovjetunió s a többi szocialista országok képviselői együttműködésével haladást érjenek el a leszerelésben. e A napokban 35 000 olasz mozdonyvezető 24 őrás általános béremelési sztrájkba lépett. s Colomboban megkezdődött Ceylon Kommunista Pártjának VI. kongresszusa, melyben több mint 200 küldött vesz részt. • Kuba 135 millió dollár értékű cukrot ad el jövőre a szocialista országoknak. A pénzt a hazai kulcsipar fejlesztésére fordítja. • Az etióplai parlament a lázadás leverése óta e héten tartotta első ülését. A szenátus és a képviselőház hűséget fogadott Haile Szelasszie császárnak, elítélte a lázadást és árulóknak bélyegezte a lázadókat • Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elkobozta a Belga Nemzetközi Hálókocsi-Társaság vagyonát. A kormány ezt a lépést azzal indokolja, hogy a belga gyarmatosítók Kongó területén foganatosított intézkedései megkárosították az EAK diplomáciai képviselőit. Belgiumban sztrájkolnak a postások is. Képünkön a lakosság a postaépület előtt várja a karácsonyi postát, melyet a sztrájkoló levélhordók nem hajlandók kézbesítem. Nálunk Koreában Irta: ZO CER NEN, koreai főiskolai hallgató Hanoi (ClK) — A Pathet Lao rádióállomás közölte Phol-senának, a laoszi királyi kormány képviselőjének és Souphanavong hercegnek, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága elnökének közös nyilatkozatát. A két államférfi hangoztatja, hogy Laosz helyzete az utóbbi időién rendkívül komolyra fordult. Boun Oum és Noszavan puccsista csapatai az amerikai tanácsadók közvetlen segítségével a thaiföldi hadsereg alakulataival, dél-vietnami katonákkal és tisztekkel és más államok repülőivel karöltve körülzárták, majd megszállták Vientiane fővárost. A puccsisták sok száz polgári lakost és buddhista szerzetest megöltek, a főváros több negyedét és a környékbeli falvakat romba döntötték, sok házat felgyújtottak, sok műemléket tönkretettek. A nép és a fegyveres erők most is elszántan küzdenek az agresszorok és az árulók ellen a békés és semleges Laoszért, melynek élén Souvanna Phouma herceg kormánya áll. A két személyiség újra leszögezi, hogy a laoszi királyság törvényes kormánya és a Laoszi Hazafias Front szorosan együttműködik a béke, a semlegesség és a nemzeti egység biztosításáért folytatott közös harcban. Boun Oum és Noszavan ideiglenes kormánya bábkormány, az agresszorok eszköze. A két államférfi a kormány és a Hazafias Front neyében felszólítja a laoszi népet, hogy zárja még szorosabbra sorait a törvényes kormány körül és küzdjön elszántan a béke, a semlegesség, a nemzeti egység és függetlenség politikájáért, az ország egyesítéséért. A nyilatkozatban követelik, hogy az 1954. évi genfi értekezlet elnökei mielőbb hívják össze az értekezleten részt vett országok újabb ülését, hogy gyors és hatékony lépéseket tehessenek a genfi egyezmények megszegése ellen. Grabona-nagyhataloxn Kazahsztán — a hatalmas távolságok, kimeríthetetlen természeti kincsek és váratlan természeti ellentétek országa. A napégette félslvatagok és sivatagok termékeny szteppékkel váltakoznak s a számtalan folyó virágzó hegykoszorúzta völgyeken át siet a tenger felé. Kazahsztán 1920-ban vált önálló állammá a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége keretén belül. Azóta csak 40 év telt el. De nehezen találnánk még egy államot, amely ilyen rövid Időszak alatt annyit fejlődött volna, mint Kazahsztán. Ma e köztársaságnak több mint 3000 nagy ipari üzeme van — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nem volt egyetlen egy sem. A szovjet rendszer alatt Kazahsztán egész területét a vízierőművek hálózata borította el. Határidő előtt helyezték üzembe a hatalmas irtiszi vízierömü-rendszer egyik részét alkotó Buhtarminszki vlzierőmuvet. Az Altaj hegységben mútengert hoztak létre, amelynek felszíne kétszer nagyobb mint Luxemburg állam területe. Lépten-nyomon új vízieröműveket építünk, s Kazahsztán öt év múlva évente 26 milliárd kilowatt áramot termel. Hasonló fejlődés állt be a m,ező-FikPMWif 1961. január 1. gazdasági termelésben is. Hruscsov elvtárs kezdeményezésére a Szovjetunióban öt-hat év leforgása alatt 36 millió hektárnyi ugaron fekvő földet müveitek meg, tehát sokkal többet, mint Olaszország egész területe. Ebből 20 millió hektárt Kazahsztán területén szántottunk fel. A fiatalok tízezrei özönlöttek hozzánk a Szovjetunió minden zugából, akik köztársaságunkat a világ legnagyobb gabonatermó országává fejlesztették. Sok közöttük a leszerelt katona, aki a szovjet hadsereg létszámának csökkentésekor polgári foglalkozást választott. Ma már köztársaságunk országutain annyi gabonaszállító tehergépkocsi közlekedik, hogy szinte egyetlen szalagot , alkotnak egyik várostól a másikig. A hétéves teVv keretén belül nagy gondot fordítunk a lakásépítésre. Csak az állami építkezés terve alapján két és fél millió ember számára építünk korszerű lakásokat. Ezen felül állami költség segítségével további lakóházakat emelünk. Alma Ata, köztársaságunk fővárosa a hétéves terv ideje alatt eddigi terjedelmének kétszeresére nő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt hazánk minden száz lakosa közül csak két ember* tudott írni és olvasni. Ma már nem találunk Kazahsztánban egyetlen analfabétát sem. Hazánkban összesen 9566 hétéves iskola és középiskola, valamint 27 főiskola működik. Köztársaságunkban sok tudományos kutatóintézet és két tudományos akadémia létesült. Az egész cári Oroszországnak sem volt annyi tudományos dolgozója, mint most egyedül Kazahsztánnak. Főisko-A Koreai Demokratikus Köztársaság parasztjai a felszabadulás alőtt Csehszlovákia földművesei számára szinte elképzelhetetlenül nehéz, feudális elnyomatás alatt éltek. Embertelen körülmények között, állati sorsban élve gürcöltek kora hajnaltól késő estig az uraság földjein és munkájukért alig kaptak néhány maroknyi rizst családjuk számára. így nem csoda, ha a parasztok a forradalom kitörésekor a munkások mellé álltak és nagyban hozzájárultak a forradalom győzelméhez. A nép kormánya a forradalom után hozzálátott a parasztkérdés megoldásához. Már 1954. március 6-án megvalósította a földreformot. A parasztok között egyforma arányban osztotta szét a gyűlölt uraságok földjeit. A földművesek okulására példás állami gazdaságokat alapított; hogy így megismertesse velük a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és megtanítsa őket a nagy gazdaságok szervezésének és vezetésének legjobb módszereire. Az állami gazdaságok és gépállomások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Koreai Demokratikus Köztársaság 1958 augusztusában befejezte a mezőgazdasági termelés száz százalékos kollektivizálását. Ezen a tétársaságunk lakóinak számát, de nekünk kétszer annyi főiskolai hallgatónk van mint Törökországnak. Ez évben ünnepeljük a Kazahsztáni Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulásának 40. évfordulóját. Az •miitett gazdasági és kulturális sikerek méltó keretet nyújtanak a száA kazahsztáni mezőgazdasági termelésben fontos helyet foglal el a juhtenyésztés Iáinknak 70 000 hallgatója van. A szomszédos Törökország lakóinak száma háromszor meghaladja a mi közmunkra olyan nagyjelentőségű évfordulónak. TASENYEV ZS., a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke ren tehát jóval megelőztük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. A felszabadulás után a legnagyobb súlyt a mezőgazdasági munkálatok gépesítésére fektettük. Főterményünk a rizs, amelynek termesztését csak úgy növelhettük lényegesebben, hogy megfelelően szabályoztuk a folyókat, nagyarányú taiajjavltási munkálatokat végeztünk és fokozott mértékben alkalmaztuk a műtrágyákat. Mindezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy már 1958-ban megkétszereztük a rizstermelést és 3 millió 700 000 tonnával többet termesztettünk mint 1946-ban. Tovább növeltük a burgonya, gabona, kukorica, zöldségfélék, gyümölcs stb. termesztését is. A mezőgazdasági termelés rohamos növekedése világosan visszatükröződik a földművesek életszínvonalának emelkedésében. Ha például összehasonlítjuk a földművesek 1955-ben és 1956-ban elért’ jövedelmét, a következő eredményre jutunk: Egyetlen év alatt a földművesek természetbeni jövedelme az előző évi másfélszeresére, s a pénzbeni jövedelmük pedig az előző évi 3,6-szorosára növekedett. Nagyott változott a falvak kulturális élete is. A szövetkezeti tagok brigádmunkával kultúrházakat építenek és a valamikor elnyomott parasztok sokoldalú műveltséggel rendelkező szakemberekké válnak. A fejlődés tovább halad. Ennek egyik jele az a tény is, hogy az egyes községek szövetkezetei körzeti szövetkezetekbe tömörülnek, hogy így egységes irányítás alatt még szebb gazdasági eredményeket érhessenek el. Hruscsov elvtárs nyilatkozata (Befejezés az 1. oldalról.) adandó függetlenségről szóló ENSZ- nyilatkozat fejez ki, hogy a nyilatkozatban lerögzített követelmények ne maradjanak csupán papíron, hanem teljesüljenek is — hangoztatta Hruscsov. A szovjet kormány reméli, hogy azok az országok, amelyek az ENSZ- ben a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségéről szóló nyilatkozatra szavaztak, továbbra is támogatni fogják a gyarmati rendszer elleni harcot. Nyikita Hruscsov a továbbiakban kijelentette: a gyarmati hatalmak továbbra is akadályozni fogják az elnyomott népek felszabadulását, ellenezni fogják függetlenségüket és így provokálni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezetét és nem marad más hátra, minthogy a népek erőteljes küzdelemben elsöpörjék az útjukban álló akadályokat. E küzdelemben nem lesznek egyedül. Hruscsov elvtárs nyilatkozata végén megállapította: a szovjet kormány büszke rá, hogy szocialista állam kezdeményezésére fogadták el az ENSZ történelmi jelentőségű határozatát a gyarmati rendszer felszámolásáról. ki imperializmus romlásba sodorja az ENSZ-t Nasszer elnök beszéde Port Saidban Laoszban komoly a helyzet
