Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-01 / 1. szám

J na A karácsonyi politikai szélcsendet az év utolsó hetének elején atom­bomba robbanásának döréje törte meg. December 27-én újabb francia atombomba robbant a Szaharában, mely az egész világ közvéleménye felháborodását váltotta ki. A francia kormánynak ez a cselekedete kihívás minden békeszerető ember, leginkább Afrika népeivel szemben, melyek már az első két hasonló esemény után tudtára adták a francia diktátornak, hogy nem hajlandók tűrni saját föld­részükön a nép egészségének és éle­tének ezt a tudatos és cinikus ve­szélyeztetését. Ezek a nemzetközi bé­kére veszélyes cselekedetek De Gaul­­lenak abból a mániákus politikájából erednek, mely atom-nagyhatalommá akarja fejleszteni Franciaországot. Megnyilvánult ez akkor is, amikor az ENSZ december 21-én elsöprő több­séggel szavazta meg a nukleáris fegyverekkel történő kísérletek be­szüntetését. Franciaország ugyanis tartózkodott a szavazástól. De Gaulle görcsös ragaszkodása a nagyhatalmi illúziókhoz még Franciaországban is mindig több bírálóra talál. Ezt tük­rözi vissza a párizsi polgári sajtó nagy részének hangja is. A burzsoá Le Monde helyesen rátapint a való­ságra, mikor azt írja, hogy az atom­bomba robbantások sikere nem egyen­líti ki azt a kárt, melyet Franciaor­szág tekintélyének okoz nemzetközi tekintetben. Belgiumnak ez idén nem volt bé­kés, nyugalmas karácsonya. Nyolc napja tart már az általános sztrájk, és állandóan tovább terjed. Ez a ha­talmas tömegmegmozdulás, amelyhez hasonlót még az ország nem élt át, alapjában rázta meg az ország gazda­sági és társadalmi rendjét. Hatalmas tömeggyűlések zajlanak le az ország minden részén, melyeken a dolgozók élesen bírálják a kormány reakciós politikáját. Az élet, az ipari közpon­tokban, a kikötőkben és a városokban majdnem teljesen megállt. Csak a csendőrosztagok és a Kongóból jól ismert kegyetlen ejtőernyős alakula­tok cirkálnak az utcákon, hogy meg­félemlítsék a lakosságot. Ez azonban nem sikerül, éppen úgy, mint a sztrájktörők bevetése. A munkásság mindenhol megakadályozza a sztrájk­törők bejutását a munkahelyekre. A sztrájk oka az, hogy a kormány a kapitalista vállalatok kongói vesz­teségeit a dolgozókra akarja hárítani, ezért lényegesen felemelte az adó­kat és az illetékeket. Ez az intéz­kedés olyan drágulást hoz magával, amely a dolgozók amúgy is szűk meg­élhetési viszonyait súlyosan érinti. Nagy felháborodást váltott ki Van Roy bíboros beszéde, aki a kapita­listák mellett foglalt állást, és szavai szerint „észre akarta téríteni" a mun­kásokat. A felháborodás olyan méretű volt, hogy a katolikus papok nagy­része is, különösen az alsó papság, teljesen elhatározta magát a bíboros magatartásától. A Nasszer, az EAK köztársasági elnöke egy Port Said-i nagy­­TM gyűlésén beszédet mondott ab­­bői az alkalomból, hogy négy éve ’■*' győzték le az angol-francia­­^ izraeli agressziót. Nasszer el­• nök korunk számos komoly külpolitikai kérdését is érin- A tette. Beszédében mindenekelőtt elítélte az imperialista hatalmak politikáját. Kijelentette, hogy az imperializmus politikája mindenkor az „oszdd meg és uralkodj“ elven, a népek félreve­zetésén alapult. Nasszer hangoztatta, hogy az EAK népének harca az im­perialista uralom ellen vívott szabad­ságharc és hogy az ország külpoli­tikájának alapja a pozitív semleges­ség. Elítélte az imperialista cselszö­vések szervezését és kijelentette, hogy az imperialisták politikája csőd­re van kárhoztatva. NassZer elnök behatóan foglalkozott az algériai kérdéssel és véres mé­szárszéknek nevezte azt, ami ott tör­ténik. Megvádolta a NATO államokat, hogy támogatják Franciaország há­borúját. Nasszer a továbbiakban az EAK semleges politikájáról, az amerikai imperialisták EAK-hoz való viszonyá­ról beszélt. „Az amerikaiak azt állítják, hogy mi nem vagyunk semlegesek, mert az ENSZ-ben az oroszokkal' 14-szer, az amerikaiakkal pedig egyetlen egy­szer sem szavaztunk. Erre az a vá­laszunk: Mi a saját elveinkre sza­vazunk. Az amerikaiaknak feltűnt, hogy nem velük szavazunk. Ennek az az oka, hogy ók a szabadság elvei, az atlanti Charta azon elvei ellen sza­vaznak, amelyeket valaha Roosevelt dolgozott és hirdetett ki. Nasszer ki­jelentette, hogy az EAK nem tarthat azokkal, akik nem szavaztak a gyar­mati rendszer felszámolását követelő határozati javaslatra. Beszéde végén az ENSZ kongói po­litikájával kapcsolatban kijelentette, hogy a világszervezet az imperialista országok eszköze lett. Az imperialista országok véget akarnak vetni Kongó nemzeti kormányának. Meg akarják félemlíteni az afrikai népeket, hogy ne merészeljenek szembeszegülni az imperializmussal. De senkit sem riasz­tanak el. Ellenkezőleg, még erősebb lesz a szabadságharcot vivő afrikai népek elszántsága. Nasszer elnök hangoztatta, hogy az ENSZ elárulta alapelveit. Ezért az imperialisták és a főtitkár felelősek. Nasszer elnök hangoztatta, hogy a kongói események azt bizonyítják, hogy módosttani kell az ENSZ szer­vezeti felépítését, mert ha a főtitkár az imperializmusnak rendeli alá a vi­lágszervezetet, akkor az imperializ­mus katasztrófába sodorhatja az ENSZ-t R. P. • Cyrus Eaton neves amerikai köz­életi személyiség és üzletember a sajtó képviselőinek adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök levele lelke­sedéssel töltötte el és arra serkenti, hogy tovább dolgozzék tervén: az amerikai, kanadai, angliai, franciaor­szági vállalkozókörök képviselői és a Szovjetunió s a többi szocialista or­szágok képviselői együttműködésével haladást érjenek el a leszerelésben. e A napokban 35 000 olasz moz­donyvezető 24 őrás általános béreme­lési sztrájkba lépett. s Colomboban megkezdődött Cey­lon Kommunista Pártjának VI. kong­resszusa, melyben több mint 200 kül­dött vesz részt. • Kuba 135 millió dollár értékű cukrot ad el jövőre a szocialista or­szágoknak. A pénzt a hazai kulcsipar fejlesztésére fordítja. • Az etióplai parlament a lázadás leverése óta e héten tartotta első ülését. A szenátus és a képviselőház hűséget fogadott Haile Szelasszie csá­szárnak, elítélte a lázadást és áru­lóknak bélyegezte a lázadókat • Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elkobozta a Belga Nemzet­közi Hálókocsi-Társaság vagyonát. A kormány ezt a lépést azzal indokolja, hogy a belga gyarmatosítók Kongó területén foganatosított intézkedései megkárosították az EAK diplomáciai képviselőit. Belgiumban sztrájkolnak a postások is. Képünkön a lakosság a postaépület előtt várja a karácsonyi postát, melyet a sztrájkoló levélhordók nem hajlandók kézbesítem. Nálunk Koreában Irta: ZO CER NEN, koreai főiskolai hallgató Hanoi (ClK) — A Pathet Lao rá­dióállomás közölte Phol-senának, a laoszi királyi kormány képviselőjének és Souphanavong hercegnek, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága elnökének közös nyilatkozatát. A két államférfi hangoztatja, hogy Laosz helyzete az utóbbi időién rendkívül komolyra fordult. Boun Oum és Noszavan puccsista csapatai az amerikai tanácsadók köz­vetlen segítségével a thaiföldi had­sereg alakulataival, dél-vietnami ka­tonákkal és tisztekkel és más álla­mok repülőivel karöltve körülzárták, majd megszállták Vientiane fővárost. A puccsisták sok száz polgári lakost és buddhista szerzetest megöltek, a főváros több negyedét és a környék­beli falvakat romba döntötték, sok házat felgyújtottak, sok műemléket tönkretettek. A nép és a fegyveres erők most is elszántan küzdenek az agresszorok és az árulók ellen a bé­kés és semleges Laoszért, melynek élén Souvanna Phouma herceg kor­mánya áll. A két személyiség újra leszögezi, hogy a laoszi királyság törvényes kormánya és a Laoszi Hazafias Front szorosan együttműködik a béke, a semlegesség és a nemzeti egység biztosításáért folytatott közös harc­ban. Boun Oum és Noszavan ideiglenes kormánya bábkormány, az agresszo­rok eszköze. A két államférfi a kormány és a Hazafias Front neyében felszólítja a laoszi népet, hogy zárja még szoro­sabbra sorait a törvényes kormány körül és küzdjön elszántan a béke, a semlegesség, a nemzeti egység és függetlenség politikájáért, az ország egyesítéséért. A nyilatkozatban követelik, hogy az 1954. évi genfi értekezlet elnökei mielőbb hívják össze az értekezleten részt vett országok újabb ülését, hogy gyors és hatékony lépéseket tehes­senek a genfi egyezmények megsze­gése ellen. Grabona-nagyhataloxn Kazahsztán — a hatalmas távolsá­gok, kimeríthetetlen természeti kin­csek és váratlan természeti ellentétek országa. A napégette félslvatagok és sivatagok termékeny szteppékkel vál­takoznak s a számtalan folyó virágzó hegykoszorúzta völgyeken át siet a tenger felé. Kazahsztán 1920-ban vált önálló állammá a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége keretén belül. Azóta csak 40 év telt el. De nehezen találnánk még egy államot, amely ilyen rövid Időszak alatt annyit fej­lődött volna, mint Kazahsztán. Ma e köztársaságnak több mint 3000 nagy ipari üzeme van — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nem volt egyetlen egy sem. A szovjet rendszer alatt Kazah­sztán egész területét a vízierőművek hálózata borította el. Határidő előtt helyezték üzembe a hatalmas irtiszi vízierömü-rendszer egyik részét al­kotó Buhtarminszki vlzierőmuvet. Az Altaj hegységben mútengert hoztak létre, amelynek felszíne kétszer na­gyobb mint Luxemburg állam terü­lete. Lépten-nyomon új vízieröműve­­ket építünk, s Kazahsztán öt év múl­va évente 26 milliárd kilowatt áramot termel. Hasonló fejlődés állt be a m,ező-FikPMWif 1961. január 1. gazdasági termelésben is. Hruscsov elvtárs kezdeményezésére a Szovjet­unióban öt-hat év leforgása alatt 36 millió hektárnyi ugaron fekvő földet müveitek meg, tehát sokkal többet, mint Olaszország egész területe. Eb­ből 20 millió hektárt Kazahsztán te­rületén szántottunk fel. A fiatalok tízezrei özönlöttek hoz­zánk a Szovjetunió minden zugából, akik köztársaságunkat a világ legna­gyobb gabonatermó országává fejlesz­tették. Sok közöttük a leszerelt ka­tona, aki a szovjet hadsereg létszá­mának csökkentésekor polgári foglal­kozást választott. Ma már köztársa­ságunk országutain annyi gabonaszál­lító tehergépkocsi közlekedik, hogy szinte egyetlen szalagot , alkotnak egyik várostól a másikig. A hétéves teVv keretén belül nagy gondot fordítunk a lakásépítésre. Csak az állami építkezés terve alap­ján két és fél millió ember számára építünk korszerű lakásokat. Ezen fe­lül állami költség segítségével további lakóházakat emelünk. Alma Ata, köz­társaságunk fővárosa a hétéves terv ideje alatt eddigi terjedelmének két­szeresére nő. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előtt hazánk minden száz la­kosa közül csak két ember* tudott írni és olvasni. Ma már nem találunk Kazahsztánban egyetlen analfabétát sem. Hazánkban összesen 9566 hét­éves iskola és középiskola, valamint 27 főiskola működik. Köztársaságunk­ban sok tudományos kutatóintézet és két tudományos akadémia létesült. Az egész cári Oroszországnak sem volt annyi tudományos dolgozója, mint most egyedül Kazahsztánnak. Főisko-A Koreai Demokratikus Köztársa­ság parasztjai a felszabadulás alőtt Csehszlovákia földművesei számára szinte elképzelhetetlenül nehéz, feu­dális elnyomatás alatt éltek. Ember­telen körülmények között, állati sors­ban élve gürcöltek kora hajnaltól ké­ső estig az uraság földjein és mun­kájukért alig kaptak néhány marok­nyi rizst családjuk számára. így nem csoda, ha a parasztok a forradalom kitörésekor a munkások mellé álltak és nagyban hozzájárultak a forrada­lom győzelméhez. A nép kormánya a forradalom után hozzálátott a parasztkérdés megoldá­sához. Már 1954. március 6-án meg­valósította a földreformot. A parasz­tok között egyforma arányban osz­totta szét a gyűlölt uraságok föld­jeit. A földművesek okulására példás állami gazdaságokat alapított; hogy így megismertesse velük a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és megtanítsa őket a nagy gazdaságok szervezésének és vezetésének legjobb módszereire. Az állami gazdaságok és gépállo­mások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Koreai Demokratikus Köztár­saság 1958 augusztusában befejezte a mezőgazdasági termelés száz szá­zalékos kollektivizálását. Ezen a té­társaságunk lakóinak számát, de ne­künk kétszer annyi főiskolai hallga­tónk van mint Törökországnak. Ez évben ünnepeljük a Kazahsztáni Szovjet Szocialista Köztársaság meg­alakulásának 40. évfordulóját. Az •miitett gazdasági és kulturális sike­rek méltó keretet nyújtanak a szá­A kazahsztáni mezőgazdasági termelésben fontos helyet foglal el a juhtenyésztés Iáinknak 70 000 hallgatója van. A szomszédos Törökország lakóinak szá­ma háromszor meghaladja a mi köz­munkra olyan nagyjelentőségű évfor­dulónak. TASENYEV ZS., a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke ren tehát jóval megelőztük a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságot. A felszabadulás után a legnagyobb súlyt a mezőgazdasági munkálatok gépesítésére fektettük. Főterményünk a rizs, amelynek termesztését csak úgy növelhettük lényegesebben, hogy megfelelően szabályoztuk a folyókat, nagyarányú taiajjavltási munkálatokat végeztünk és fokozott mértékben al­kalmaztuk a műtrágyákat. Mindezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy már 1958-ban megkétszereztük a rizstermelést és 3 millió 700 000 tonnával többet termesztettünk mint 1946-ban. Tovább növeltük a burgo­nya, gabona, kukorica, zöldségfélék, gyümölcs stb. termesztését is. A mezőgazdasági termelés rohamos növekedése világosan visszatükröző­dik a földművesek életszínvonalának emelkedésében. Ha például összeha­sonlítjuk a földművesek 1955-ben és 1956-ban elért’ jövedelmét, a követ­kező eredményre jutunk: Egyetlen év alatt a földművesek természetbeni jövedelme az előző évi másfélszere­sére, s a pénzbeni jövedelmük pedig az előző évi 3,6-szorosára növekedett. Nagyott változott a falvak kultu­rális élete is. A szövetkezeti tagok brigádmunkával kultúrházakat építe­nek és a valamikor elnyomott pa­rasztok sokoldalú műveltséggel ren­delkező szakemberekké válnak. A fejlődés tovább halad. Ennek egyik jele az a tény is, hogy az egyes községek szövetkezetei körzeti szö­vetkezetekbe tömörülnek, hogy így egységes irányítás alatt még szebb gazdasági eredményeket érhessenek el. Hruscsov elvtárs nyilatkozata (Befejezés az 1. oldalról.) adandó függetlenségről szóló ENSZ- nyilatkozat fejez ki, hogy a nyilatko­zatban lerögzített követelmények ne maradjanak csupán papíron, hanem teljesüljenek is — hangoztatta Hrus­csov. A szovjet kormány reméli, hogy azok az országok, amelyek az ENSZ- ben a gyarmati országoknak és né­peknek adandó függetlenségéről szóló nyilatkozatra szavaztak, továbbra is támogatni fogják a gyarmati rendszer elleni harcot. Nyikita Hruscsov a továbbiakban kijelentette: a gyarmati hatalmak továbbra is akadályozni fogják az elnyomott népek felszabadulását, elle­nezni fogják függetlenségüket és így provokálni fogják az Egyesült Nem­zetek Szervezetét és nem marad más hátra, minthogy a népek erőteljes küzdelemben elsöpörjék az útjukban álló akadályokat. E küzdelemben nem lesznek egyedül. Hruscsov elvtárs nyilatkozata végén megállapította: a szovjet kormány büszke rá, hogy szocialista állam kezdeményezésére fogadták el az ENSZ történelmi jelentőségű határo­zatát a gyarmati rendszer felszámo­lásáról. ki imperializmus romlásba sodorja az ENSZ-t Nasszer elnök beszéde Port Saidban Laoszban komoly a helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents