Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-27 / 60. szám
Védekezzünk a cerkospórás levélfoltosság ellen A répa tavaszi kártevőit és betegségeit idén már felszámoltuk. Ebben a harcban újabb tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket a jövőben majd jókor, egyszerűsítve és hatásosabban érvényesíthetünk. Most újabb kártevő, a répa levélíoltossága (népszerűbb néven levélragya) ütötte fel a fejét, amely a múltban is jelentékeny károkat okozott répatermelőinknek. A répa cerkospórás ragyáját a cukorrépa és a takarmányrépa levélzetén többféle élősködő gomba okozza. De egy sem olyan káros, mint éppen a Cercospora beticola. Hazánkban a répaföldek éppúgy szenvednek tőle, mint a délre fekvő országokban. Júliustól kell vele számolnunk. Alulról kezdve számos, gyakran többszáz 3 milliméteres kerekdód folt lepi el a leveleket. foltok a levél mindkét oldalán láthatók. Közepük száraz, szürke szegélyük sötétbarna vagy vörös. Finom fekete pontok • mutatják a keletkezés helyeit. Az erősen foltos levél sárgul és elszárad. A fejlődő új levelek gyakran hasonló sorsra jutnak. Új levélzet képződése egy nyáron többször megismétlődhet. A nagy fertőzöttség a termés mennyiségére és minőségére káros. Az ismételten megújuló levélzet képződése kapcsán a répa feje nagyon megnyúlik, ami gazdaságilag hátrányos. A szálas spórák a légnyílásokon át fertőznek. A fertőzésre 11— 21 fok meleg és 60 %-ot meghaladó nappali páratartalom kedvező. Száraz időben a légnyílások zártak. A gomba a fertőzött répamaradványokon a talajban telel át. A közvetlen védekezés 1 %-os rézoldat-permetezéssel történik. Általában júliustól szeptemberig négy permetezés szükséges. A beteg részek és tarlómaradványok megsemmisítendők. Nem akkor kell a takarmányt betakarítani, amikor az a legnagyobb tömeget adja, hanem amikor a legnagyobb menynyiségü tápanyagot tudjuk vele biztosítani. A lucerna és herefélék kaszálásának legmegfelelőbb ideje a bimbózáskor van. Ilyenkor a szár és a levél aránya megegyező. Ha később kaszáljuk — például virágzás idején —, a levél már csak 40. a szár pedig 60 %. A szárrészek ilyenkor már megvastagodnak, sok nyersrostot tartalmaznak, tápanyagtartalmuk pedig negyedére csökken. A későn kaszált lucerna levelei is kevesebb keményítőt és fehérjét tartalmaznak, s szárításkor könnyebben is peregnek. A sarjúszénát akkor kaszáljuk, amikor a szárba nőtt füvek virágzása megkezdődik. Ahol a szárba nőtt füvek száma kevés, s a meddő, leveles füvek vannak túlsúlyban, ott várjuk meg, amíg azok jól felnőnek, de a köztük levő gyomok magot még nem érlelnek. Ha a sarjút késve kaszáljuk, a gyomok magjaikat már beérlelik, s emellett igen rossz minőségű szénát tudunk csak betakarítani. Az elfásult gyomot a jószág kidobálja a széna közül és ygle együtt a jó minőségű szénát is elpocsékolja. Jókor kaszáljuk tehát a takarmányokat, s kaszálás után 3 — 5 óra múlva rendsodró-géppel vagy kézi gereblyével 30 — 35 cm vastag hengerekbe sodorjuk a napon megfonnyadt szénát. Három nap múltán a hengereket forgassuk tovább. Nagyobb fertőzés esetén a levélragya a levélzet 80 %-át is elpusztíthatja. A répa, ha nem is pusztul el, de értéke minden tekintetben lényegesen csökken. Cukortartalma átlag 2 %-aI apad, s szaporodnak benne a melasztképező anyagok, ami a cukorgyárakban további veszteséget jelent. A cerkospórás levélragya a répa egyik legveszedelmesebb ellensége, amely főleg a ködös és harmatos helyeket kedveli. Repülőgéppel való permetezésre alkalmas a Banacobr (5 kg + 50 liter víz hektáronként). Gépi permetezésre jól bevált a Kuprikol 8 literes adagolása 500 — 400 liter vízben oldva (hektáronként). Beporzásra ajánlatos a Niroxyd 30-10 kg/ha, amelyet szintén repülőgéppeJ szórnak. Porozni harmaton kell, hogy a por ragadjon. A beporzást meg kell ismételni. Először a foltok megjelenésekor, másodszor pedig 15 — 20 nap múlva. A beporzással és a permetezéssel ne késlekedjünk. Amint az első foltok jelentkeznek, azonnal fogjunk hozzá a védekezéshez, és ezt minél előbb végezzük el, hogy ezzel megakadályozzuk a további fertőzést. A repülőkkel végzett védekezést kövesse az olyan gépek alkalmazása, amelyek levélfordítóval vannak ellátva. Kívánatos, hogy mind a szövetkezetek, mind az állami gazdaságok segítségükre legyenek a kártevő irtására kirendelt gépesített csoportoknak. Jelenleg először szervezték meg Szlovákiában az általános jellegű cerkospórás levélragya elleni beavatkozást, s remélhető, hogy a répatermelők és a növényvédelmi csoportok megértő közös munkája eredményes lesz. majd két nap elteltével már be is hordhatjuk. Ha rendeken szárítunk, állandóan figyeljük a zöldtömeg száradását. Akkor forgassuk, amikor még nem pereg a levél. Forgatásra a legmegfelelőbbek a kora reggeli vagy késő esti órák, amikor a levegő párás és a széna levele nem pereg, nem törik. A megszáradt rendeket is a reggeli harmat felszáradása után vagy késő délután rakjuk kisebb petrencékbe. A petrencéket pedig néhány napi száradás után kazalozzuk. A savanyú szénát adó rétek sarjújából pedig készítsünk silótakarmányt. Mitől keletkeznek nyáron vízhólyagok a lábon? Nyáron a lábon keletkező vízhólyagok általában vagy a lábízületek deformálásából, vagy gombás fertőzések következtében jönnek létre. Az előbbi esetben. amennyiben boka- vagy harántboltozat-süllyedésről van szó, úgy ezen megfelelő betéttel segíteni lehet. Ha nem erről van szó, akkor — tekintettel az utóbbi lehetőségre — a lábat minél kevesebbszer szabad vízzel mosni. Helyes hetenként egy-kétszer Sterogenol nevű gyógyszerrel (egy evőkanállal egy liter meleg vízben) lábat mosni, utána híg, 1 — 2 %-os jód-szalicilos oldattal, esetleg közönséges ételecettel megecsetelni. Az aratást és cséplést gyorsítsuk meg, nehogy sokáig húzódjék. A learatott gabonát asztagoljuk. hogy a cséplést az eső se hátráltassa. A kombájnnal aratott gabonát szárítás, szeielés nélkül ne vigyük a magtárba. A cséplőgéppel csépelt gabonát se halmozzuk vastag rétegekbe. hanem legfeljebb 40 — 60 cm magasságban. A vetőmagtermesztésre kijelölt parcellák termését külön takarítsuk be és külön tároljuk. A tarlóhántást nyomban aratás után végezzük el. Elgy hektár szántatlanul hagyott tarlóból egy hét alatt 8 — 10 000 liter vizet is elpárologtat a nap. Ez a vízveszteség káros a későbbi talajelőkészítésre, mert a kiszáradt földet rögökben hasogatja fel az eke, s csak fáradságos munkával lehet ott jó magágyat készíteni. Vessünk minél több másodnövényt mert a téli takarmány biztosításának egyik fontos követelménye a másodnövények termesztése. Azon földeket tehát, amelyekben nem vetünk őszieket, hasznosítsuk másodnövények termesztésére. Ilyen esetben a tarlót a szokottnál mélyebben szántsuk és a vetést aprómorzsás talajba az aratást követően 1 — 2 napon belül végezzük el. Ahol nincs elegendő méh ott minél előbb végezzük el a magnak hagyott lucerna pótmegporzását. Erre a célra 10 — 15 m hosszú kötélre kötözzünk egymástól 10 — 20 cm távolságra kis szalmasöprűket. A reggeli harmat felszáradása után, de még az erős déli napsütés előtt, járjuk végig a virágzó lucernatáblát, úgyhogy a kötél két végét egy-egy ember fogja, s a kis söprűket a kötéllel együtt a virágzó lucernán csúsztassa. A pótmegporzást a virágzás ideje alatt kétszer-háromszor ismételjük meg. A kis söprűk helyére köthetünk 20 — 30 cm széles és a többi hoszszával egyenlő vószonszalagot is. A lucerna pótbeporzásával hektáronként 40 — 60 kg terméstöbbletet érhetünk el, tehát legalább tízszeresen visszatérül a pótmegporzásra fordított munka díja. Aratás alatt se feledkezzünk meg a kapásnövények ápolásáról. Ha a nyár folyamán elszaporodnak a gyomok, úgy 10 — 20 %-kal is csökkenhet a terméshozam. A dohánytáblákon, különösen pedig a gyengébben fejlődő ültetvényeken végezzük el a kacsozást. A kacsozás, azaz a hónalj-hajtások eltávolítása akkor válik időszerűvé, amikor ezek a hajtások már kézzel jól megfoghatók. A munkát a napnak abban a szakaszában végezzük, amikor a levelek kissé fonnyadtak a nap hevétől. A jó termés érdekében ezt a munkát annyiszor ismételjük, ahányszor kacshajtások fejlődnek a dohányon. Ezzel a munkával elősegítjük, hogy nagyobb és finomabb leveleket neveljen a növény, s az érés is meggyorsuljon. 1960 július 27. Ne hagyjuk elöregedni a sarjút Gazdakalendárium M!lllill!!t!l!!ll!l!!!!l!l!ll!|!l!lllll4lllllinú||i!ll!lli!lllllllllil!l!!!il!:|':iii;! ci'iliiii;:’
