Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-27 / 60. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Nyáron kell megkezdeni a talaj előkészítését az ősziek alá, de ugyanakkor el kell készülni a tavasziak termesztésére is. Akár őszi, akár tavaszi következik a nyár elején lekerülő növények után, az első talajmunkák céljai azonosak: a tarlómaradványok talajbakeverése, a gyomok megsemmisítése, a növénytakaró árnyékában megmaradt talajnedvesség megőrzése. Alkalmassá kell tenni a talajt a nyári esők befogadására is. Mindez által kedvező körülményeket kell teremteni a talaj beérlelődésére. Ezenkívül fontos cél, hogy a talajban hempergő gyommagvakat csírázásra késztessük, hogy így azok a sorra következő munkákkal megsemmisíthetők legyenek. Mindezt a tarlóhántással érjük el. A tarlóhántás előnyei A tarlóhántás alapvető talajművelés, mert ritka kivételektől eltekintve minden talajon, minden nyár elején lekerülő növény és valamennyi soron következő növény után el kell végezni. Valamennyi növény számára alapvető fontosságú a mert a tarlóhántással éppen azokat a melegigényes, szárazságtűrő, nyáron kikelő és a kapásokban az utolsó kapálás után elhatalmasodó gyomokat irthatjuk eredményesebben, amelyeket a kultúrnövény ápolása során már nehéz megsemmisíteni. Tartsuk ezért szabálynak, hogy minden nyáron a betakarított növény tarlóját meg kell hántani. Hántatlan tarló a futóhomokok kivételével sehol se maradjon. A futóhomokon azért nem hántunk tarlót, mert ott a megbolygatott talajt a szél elhordaná. A tarlómaradványok és a kizöldülő gyomok a futóhomokon kiváló tajalvédők. A gyomirtásra azonban ilyenkor is kell gondolni. Virágzáskor lekaszálva akadályozzuk meg, hogy a gyom magot köthessen. A tarlóhántás eszközei A legjobb munkát tarlóhántáskor az egysoros tárc»a végzi. A tarlóhántás másik kitűnő eszköze: a kétsoros tárcsa. Igaz, hogy a-tárcsa nem végez olyan tiszta munkát, mint az eke, de ez tarlóhántáskor nem is lényeges. Csak az Tárcsa hiányában két többtestű eke összeszerelésével a tarlóhántás meggyorsítható jó tarlóhántás. így akkor sem nélkülözhetjük, ha csak 6 — 9 hónap múlva, a következő év tavaszán fogunk ismét a talajba vetni. A tarlóhántással ugyanis lehetővé tessük, hogy a talaj élőlényei a tevékenységükre kedvező nyári meleg hónapokban hasznos munkát végezzenek, a talajt beérleljék. Ezenkívül a tarlóhántás gyomirtó hatásáért szintén nagyon hálásak a tavaszi növények is. Sőt talán még hálásabbak mint az ősziek, a fontos, hogy minél hamarabb porhanyó takaróréteget alakítsunk ki. Ha nem hagyott nagyon magas tarlót a kombájn, a tárcsa munkájának minősége kifogástalan. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a tarlót ekével vagyunk kénytelenek törni. így például lejtős, eróziónak kitett területeken — a vizsgálatok szerint — a tárcsával tört tarlón nagyobb a talajlemosás, mint szántás nyomán, mert a talaj nem issza be elég gyorsan a lezúduló záporok vizét. Ugyancsak ekével, mégpedig középmélyen-mélyen dolgozunk nagyon kötött talajon, száraz viszonyok között, ha őszit akarunk vetni a földbe. Ilyenkor ugyanis gyakran még annyi víz van a talajban, hogy kielégítő minőségű szántás essék, később azonban gyakran annyira kiszárad a föld, hogy rendesen mélyen megmunkálni már nem lehet. Erre főként azokban a gazdaságokban kerül sor, amelyek a tárcsával hántott tarlót megfelelően tovább ápolni nem tudják. Homoktalajon szintén ekével törjük a tarlót. A tarló — amint említettük — csak futóhomokon maradjon töretlen. , Ugyancsak a mélyebb, ekével végzett tarlóhántás mutatkozik célszerűnek nedves ’ fekvésű talajon, ahol nem a víz megőrzése, hanem a talaj szellőztetése a tarlóhántás főcélja. Gyakran a tarlóhántás egyben a másodtermény számára a talajelőkészítő munka is. Ilyenkor szintén az eke kerül előtérbe. Külön kell szólnunk az évelő pillangósok tarlójának feltöréséről. Ezek a növények igen kitűnő minőségű és nagy tömegű tarló- és gyökérmaradványt hagynak vissza. Talajuk legtöbbször száraz, tömődött, ezért tarlójukat ekével kell feltörni. A törés ideje attól függ, hogy őszit vagy tavaszit kívánunk-e vetni utánuk. Ha őszit vetünk a heretörésbe, akkor a második kaszálás után el kell végezni a szántást. Egyébként a törés őszre maradhat. Akár őszi, akár tavaszi következzék utánuk, mindenképpen legalább kétszer kell szántani. Az első tarlótörő szántás sekély, 10 — 15 cm-es legyen, majd ezt kövesse az utóvetemény igényétől függően a 20 — 25 cm-es mélyszántás. Mindez azonban csak kivétel. Megszokásból, maradiságból sohasem ragasz-IV. ÉVFOLYAM • 30. SZÄM 1960. július 27. TARTALOM Dr. Láng Géza főiskolai tanár: Szakszerű nyári talajművelést! 233 Tárcsával vagy ekével? .... 234 Gyűjtsük a gyógynövényeket! . 234 Védekezzünk a cerkospórás levélfoltosság ellen..........................235 Ne hagyjuk elöregedni a sarjút . 235 Gazdakalendárium...............................235 Állattenyésztés Csűr ill a József: Újfajta nyitott istálló.........................................236 Vándorólazással tegyük olcsóbbá a baromfitartást ..... 237 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Ruttkay Béla: Az őszibarack érése és szedése ..... 238 Termeljünk fehér ribizlit . . 238 Öntözött földben jobb a termés 239 Növénytermesztés talaj nélkül . 239 VADÄSZAT Ne hagyjuk veszendőbe menni az elejtett ragadozó madarat . 240 Tenyésszünk prémes állatokat . 240
