Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-24 / 59. szám

Három nyári kép Ha tár Jár# Htunkon három községbe látogattunk. Mindenütt szorgos kezű földművesek gyűjtik be a drága ke­­nyérnekvalót. Eredetileg csak az aratásról akartunk Írni, de a szövet­kezeti tagokkal sokat eltereferéltünk és más gondolatokat is papírra vetet­tünk. ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG A Kosíhy nad Iplom-i szövetkezeti tagok kézében ég a munka. A temető melletti táblán kázalozóktól hangos a határ. Rados János épp az utolsó kévét dobja fel, s máris hajt új te­herért. T ö г к Jani a másik oldalról tömi az asztag gyomrát. Könnyen röpíti a kévéket az esztagrakók kezé­be. Az úton lefelé vidám asszonycso­port jön. Alaksa Pál elvtárs öröm­mel újságolja: — összeraktuk a búzakévéket, most új dűlőbe sietünk. Ogy megy a munka, mint a karikacsapás. Viccelődve, jókedvűen mennek to­vább, hogy egy perc se vesszen kárba. A szőlő alatti táblán próbacséplést tartanak. Nagy Gyula és Z s i 1 к a János Olajozzák a gépet. Szüksége van rá. mert hát beteg a gép. Az előző gépkezelő nem javította ki rendesen. Ez bizony nagy baj. A szövetkezete­­sek már jó néhány mázsát elcsépel­hettek volna. Mert munkaerő van elég. Hamarosan felbúg a gép, 140 kévé­ből 220 kilőt csépelnek. К 1 i n к 6 István szövetkezeti mezőgazdász sze­rint a termés nem lesz rossz. Az ara­tást időben befejezik és minden erőt a cséplés meggyorsítására összpon­tosítanak. Megszervezik a kétváltásos cséplést. Korra reggeltől késő estig dolgozhat majd a gép. A munka megy másutt is. Illés Józsiék a sertésólat építik. Kell is a sietség. A sertésállományt már rég összpontosítani kellett volna. A szö­vetkezeti tagság nagy károkat szen­vedett emiátt. В e 1 á József könyvelő szerint a szövetkezet a munkaegy­ségre rendesen fizeti a tervezett 7 korona előleget. Sertéshúsbeadásu­kat azonban nem tudják teljesíteni. Ebből két kár is származik. A szövet­kezet elesik jő néhányezer korona jövedelemtől és közellátásunk sem kápja meg az előirányzóit húsmeny­­nyiséget. A régi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége többet te­hetett volna az összpontosítás érde­kében. A cséplőgépet sem akkor kell ★ ★ ★ Cseh testvéreink között Nemrég a jihlavai ortopédiai kór­házban feküdtem. Senki sem tudott magyarul. De szeretetükkel mindent kárpótoltak. Elmondhatom, hogy első­rendű kezelésben részesültem. Bé­reim Ladislav cseh betegtársam min­dén kívánságomat leste. Az orvosok is valósággal a kedvemben jártak. Mint magyar nemzetiségű dolgozó, úgy éreztem magam, mintha családom körében lettem volna. Botlik József felülvizsgálni, hogy ki van-e Javítva, amikor már szükség van rá. Amint határjárásunk Is megmutat­ta, a szövetkezeti tagok dolgosak, szorgalmasak: jó vezetéssel és irá­nyítással, nagyobb gondossággal, rö­videsen az elsők közé küzdhetl föl magát a szövetkezet. Az a fontos, hogy mindig idejében cselekedjünk, mert eső után már késő a köpönyeg. HASONLÓ BETEGSÉG A koláryl szövetkezetesek a falu szélén épp befejezték a rozs aratását. C s e г у Lajos traktoros már a búza­táblát „nyírja". Elégedetlenkedik, mert szakad a kőcmadzag. De igyek­szik behozni a lemaradást, mert már a bajon úgysem lehet segíteni. Kár, hogy az illetékesek nem gondoltak er­ne idejében. A cséplőgép még hallgat. V a n к 6 Imre, a helyi nemzeti bizott­ság titkára is méltatlankodik emiatt. Bár a nemzeti bizottság hetenként háromszor ülésezik, megvitatják az aratási problémákat, a cséplésre azonban idejében kellett volna gon­dolni. A késést szintén két váltással akarják behozni. A határban egy méltatlankodó em­berrel akadunk össze.- Hallatlan! - fakadt ki. - A sertéseket nem tudjuk összpontosí­tani, mert a Modn? Катей-I építési vállalat hónapok őta nem képes két ajtót felhegeszteni. Az élénk beszél­getés közben rövidesen kiderül, hogy bizony komoly nehézségek akadnak még a koláryi szövetkezetben Is. A sertéseket és a szarvasmarhát is több helyen gondozzák. Emiatt a munka termelékenysége nagyon ala-Mlnt szerte az országban, Bátkán is napról napra szaporodnak az új családi házak. A helyi nemzeti bi­zottság, hogy az építkezőkön segítsen, asztalosműhelyt nyitott. Ma már há­rom munkaerő dolgozik benne. Mun­kában nincs hiány. Sok ajtóra, ablakra van szükség. Felvételünkön Nagy Istvánt látjuk munka közben. (N. J.) Hogyan javították meg a tejbegyűjtést a nyugat-szlovákiai kerületben? Az elmúlt hónapokban a nyugat­szlovákiai kerületben lemaradtak a tejbegyűjtésben. Márciusban például egy tehén után csak 3 liter tejet adtak be. A nemzeti bizottságok alaposan foglalkoztak a lemaradás okával. Meggyőzték a mezőgazdasági dolgo­zókat a feladat komolyságáról. Az alapos felvilágosító munka után a tejbegyüjtés lényegesen megjavult. Ezzel kapcsolatban meglátogattuk Ján Koíik elvtársat, a nyugat-szlo­vákiai tejbegyüjtési üzem vezetőjét. Néhány kérdést intéztünk hozzá: — A begyűjtési üzem dolgozói mi­lyen munkát fejtettek ki a jobb tej­beadás érdekében?- A tejbegyűjtés szervezésében dolgozóink új módszerrel kezdtek dolgozni. Azokban a járásokban, ahol elmaradtak a tejbeadás teljesítésé­ben, 18-20 dolgozd igyekezett segí­teni a helyi szerveknek. Ezek a ta­pasztalt dolgozók minden szövetke­zetei meglátogatnak: közösen a ve­zetőségekkel alaposan megvitatják a tejbegyüjtés lehetőségeit. Több szö­vetkezetben eddig a teljes tejet a malacokkal etették meg. A tejbe­gyűjtési üzem dolgozói szerződést kötöttek ezekkel a szövetkezetekkel, s a teljes tej ellenében etetésre al­kalmas fölözött tejet kapnak vissza a szövetkezetek. A Dunajská Streda-i járás például naponta 1100 liter tej­jel ad több, jó minőségű tejet, és ennek ellenében ugyanannyi fölözött tejet kap. A tejbegyűjtési üzem dol­gozói meglátogatták a Bratislava­­környékí szövetkezeteket is. A jő meggyőző munka eredménye, hogy a tejbegyüjtés napi 56 000 literről 62 ezer literre emelkedett. A tejbegyüj­tési üzem dolgozói tanácsot adnak a szövetkezetek dolgozóinak a helyes takarmányozás és gondozással kap­csolatban is, — Milyen módon lehetne még a tejbegyűjtés ütemét emelni? — A nyugat-szlovákiai kerületben a háztáji gazdaságokban tartott tehe­nek után naponta mindössze 1,5 liter tejet adnak be. Az összes szövetke­zetek példát vehetnének a báciaktől, ahol .53 háztáji tehén után naponta 240 liter tejet adnak a közellátás részére. Vannak azonban olyan szö­vetkezeteink is, mint például pastu­­cnyi, ahol 94 háztáji tehén után csak 44 liter tejet adnak naponta. A helyi nemzeti bizottságok és a szövetkeze­tek vezetői többet beszélgethetnének a háztáji tehehek tulajdonosaival, hogy Ők is jobban járuljanak hozzá a tejbeadás teljesítéséhez. — Milyen Intézkedéseket tesznek, hogy a tejbegyűjtést folyamatosan teljesítse a kerület? — Dolgozóink már most megláto­gatják azokat a szövetkezeteket és községeket, ahol nem teljesitik a tej­beadást. Alaposan elemzik a gazda­sági helyzetet, és a szövetkezetek vezetőségeivel, valamint a helyi nem­zeti bizottságokkal közösen aprólékos tervet dolgoznak ki a tejbegyüjtés biztosítására. Reméljük, hogy a közös munka meghozza gyümölcsét, s szövetkeze­teink teljesítik majd beadási kötele­zettségüket. caony. Egy sertéset*tőr* például csak 18—20 sertés Jut. A tervezett Ш sertés helyett csak 89-et tartanak. A helyi nemzeti bizottság és a szö­vetkezet vezetősége bizony ebben a községben is több gondot fordíthatott volna a szövetkezet fejlődésére. HARMINCKILENC MAMA ARPA EGY HEKTÁRON Az Iliaüovcei Állami Gazdaságban nagy a buzgalom. A cséplőgép meg­állt, mert kissé puha a búzaszem, da a munkások máris a kévéket rakják össze. A munka szervezése kitűnő. A cséplésnél két váltásban dolgosnak. Az aratást Időben elvágezték, a csáp­lést pedig nem akarják átvinni a má­sik hónapba. Tavaszi árpából 5 hek­táron 39 mázsás hektérhozamot értek el. Az átlagtermés jóval 30 mázsán felül lesz hektáronként. A bűze sem ad kevesebbet Az állami gazdaság vezetősége a dolgozók kezdeménye­zésére szocialista munkaversenyt szervezett. A legjobb eredményt elérő udvar 4000 korona Jutalomban része­sül. Bár a gazdaság körül levő szö­vetkezetek panaszkodnak az időjá­rásra és egyes helyeken gyenge hek­tárhozamokat várnak, az Hiasovcelek megküzdöttek az Idővel és — mint mindig - bőven csurog a zsákba a gabona. Három helyen jártunk, sokféle problémával Ismerkedtünk meg. Ha keresztmetszetet akarunk húzni, megállapíthatjuk, hogy ahol a szor­galom a jő vezetéssel párosul, a siker nem marad el. Viszont, ahol késleked­tek a problémák megoldásával, lapo­sabb az erszény. Balla József ÜJ KÖZSÉG Vefky Pesek és Trhyna dolgozói elhatározták, hogy egyesítik a két falut. Az újjászületett község neve: S i к e n i c a. Nevét a határon keresz­tül folyó kis patakocskától kapta. A lakók új nemzeti bizottságot vá­lasztottak, élére Mészáros elvtárs került. Az új nemzeti bizottság ter­vei szépek. Rövidesen megkezdik a kultúrház és az óvoda építését, s a közeljövőben parkot Is létesítenek. A falu csöndjét kotrógépek bugása veri föl; az új halastó medrét mélyí­tik. Andriskin József (Zeliezovce) Dobrai tervek A falu az elmúlt évben óriási fej­lődésen ment keresetül. A lakók sokat olvasnak. A községbe 9 Pravda, 29 Oj szó, 6 Préca, 6 Új Ifjúság, 5 Hét, 4 Tudomány és Technika. 6 Rudé Právo, 45 Szabad Földműves, 10 Párt­élet és 3 Osvetová práca jár. Az új nemzeti bizottság merész terveket tűzött ki a jövőre vonatko­zólag. A főutcán járdát építenek, körülkerítik az iskolát, a kultúrotthon előtt park létesül, újjáépítik a ven­déglátó üzemet. Az óvoda létesítése megkönnyíti a dolgozó asszonyok munkáját. Csorna Árpád (Dobra) Az ipar 101,3 %-ra teljesítette tervét Az Állami Statisztikai Hivatal köz­lése szerint ez év első felében 101,3 %-ra teljesítettük hazánkban az ipari termelés tervét. A nyerstermelés a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 11,8 %-kal növekedett A kelet-szlovákiai kerületben is megkezdték a gabonabeadást A kelet-szlovákiai kerületben a Moldava nad Bodvou-I, makranci, drienovcei és janiki szövetkezetek már beszállították az első gabonát a raktárakba. Több mint 5 vagon árpát juttattak már a közellátás részére. A kelet-szlovákiai kerület 11000 va­gon gabonát ad az államnak. Több terméket a háztájiról Prágában a sajtókonferencián Uher elvtárs élelmiszeripari miniszter be­jelentette, hogy a köztársaságban több mint 5000 helyen gyűjtik be a húsféléket A begyűjtési dolgozók mindent megtesznek a tervteljesités érdekében, s ennek eredménye, hogy a húsbeadás félévi tervét teljesítet­tük. Ezzel szemben továbbra Is le­maradás észlelhető a tojás- és tej­beadásban. Szükséges, hogy az új nemzeti bizottságok beszélgessenek a háztájin tartott tehenek gazdáival, hogy minél több tejet adjanak át a közellátás részére. Djuanda Indonéz miniszter néhánynapos baráti látogatást tett hazánkban. Tanácskozásokat folytatott Csehszlovákia politikai és gazdasági képviselői­vel, majd közös indonéz-csehszlováknyllatkozatot Írtak alá. A nyilatkozat leszögezi, hogy a békés egymás mellett élés elvei győzedelmeskedtek a két ország képviselőinek tárgyalásain. Csehszlovák és Indonéz részről egy­aránt kedvezően fogadták a kereskedelmi és műszaki együttműködés tovibbfejlesztésének kiszélesítését* Felvételünkön a kedves vendég hazánk egyik legnagyobb ipari központ­jába, Ostravába érkezik. ■**»É*a*aa*aaa»a*SHM***ér**é»»»*ftéré*érlHlr»**áMééér*aééf*ér к Jó szervezés - zökkenésmentes aratás A Bajcsl Állami Gazdaságban Idén is jól felkészültek az aratás-csép­­lésre. Július negyedikén 7 kombájn, 18 aratőgép és 16 kijavított cséplő­gép bevetésével Indult a kenyércsata. A kombájnosok, a traktorosok, cséplőgépkezelők és a magtisztító állomások dolgozói egymással verse­nyeznek. К v a s t u 1 a Béla július 15-ig le­aratott és kícsépelt kombájnjával 38 hektár gabonát. Cséplésl eredménye 1284 mázsa, ami hektáronként 33 má­zsás hozamot jelent. К1 a r i s Ferenc kombájnos learatott 31 hektár gabo­nát s kicsépelt 872 mázsa magot, ami 29 mázsás hektárhozamnak felel meg. A versenyben traktorosaink sem maradtak le. M a j e r László önkötöző géppel 49 hektárnyi gabonát aratott le. Eddig a traktorosok között 6 az első. A második helyet ketten tart­ják: Gogola István és Gyurcse­vi c s István á learatott 47 hektárjuk­kal. Az állami gazdaság dolgozói a ter­vezett 1845 hektár aratnlvalö 57 %-ét levágták, s a cséplési tervet 24 %-ra teljesítették. A „Kasza után ekét!" jelszó itt valóság; az említett idő­pontig 321 hektár tarlót buktattak le, s 108 hektárba vetettek tarlőtakar­­mányt. Hétszáz hektáron rendbetet­­ték a szalmát. Gabonabeadási kötelezettségüket eddig 32 %-ra teljesítették. Ha az idő kedvez, az agrotechnikai határidőt (a gabonabetakarítást illetően) 10 nap­pal lerövidítik. Az adott szót a baj­­csiak mindig betartották, s most is teljesíteni fogják. Psenák József (Bajcs) A Földművelésügyi Minisztérium rendeletére feloszlatott ármentesítő társulatok talajjavítási berendezéseit ezentúl a földművelésügyi-vízgazdál­kodási szervezetek fogják kezelni és karbantartani. Amennyiben egy na­gyobb kiterjedésű talajjavltásl be­rendezés több körzet határára kiter­jed, úgy azon körzet vízgazdálkodási szervezetének hatáskörébe tartozik, amelynek területén túlnyomórészt fekszik. A 34/1960. számú hirdetmény értel­mében a belvízrendezés alatt állő földterületek tulajdonosai (haszon­­élvezői) tevékenyen kötelesek közre­működni az említett szervezetek üze­meltetési és karbantartási munkála­taiban. Ilyenek: a) a belvlzelvezetésl és alagcsöve­­zési rendszerben: a víztároló és víz­gyűjtő berendezések, valamint a víz­folyás esését előmozdító nyitott ár­kolások, b) az öntözőrendszerben pedig a szállítható permetező- és öntöző­csővezeték, a vízelosztő, a hordoz­ható szivattyútelep stb. körül vég­zendő munkák. Vitás esetekben, vajon köteles-e a telektulajdonos a munká­latokban részt venni, a járási nemzeti bizottság földművelésügyi osztályát illeti a döntés joga. Az említett feladatok teljesítéséhez olyan arányban kell tényleges mun­kával, esetleg lő- vagy ökörfogat át­engedésével hozzájárulnia a telek­­tulajdonosnak, mint amilyen kiterje­désű annak belvízrendezés alatt álló földterülete. Ugyanakkor köteles az öntöző- és belvízlevezető-berendezé­­seket, szállítható csővezetéket és egyéb permetező felszereléseket üzemképes állapotban tartani, az ön­tözőhálózat tavaszi és őszi tisztoga­tásáról és hordalékmentesltéséről gondoskodni, a berendezéseken a füvet rendszeresen lekaszálnl és gyomot irtani, a talajt egyengetéssel az öntözésre előkészíteni. Végül pe­dig ügyelnie kell arra, hogy az öntö­zőárkokon és töltéseken ne haladja­nak át jármüvek és ne legeljenek állatok. A vízgazdálkodási szervezet meg­állapodik az érdekelt tulajdonosokkal munkarészvételük arányában és Idő­pontjában, amelyet nem a mezőgaz­dasági csúcsmunkfilatok, hanem a tenyésznyugalom idejére kell kitűzni. Mivel pedig a talajjavítás! teendőket munkacsapatok létesítésével és a szervezet szakképzett alkalmazottjá­nak vezetése alatt kell elvégezni, a telektulajdonosok kötelesek a meg­határozott időben pontosan megje­lenni vagy maguk helyett megfelelő munkaerőt állítani, illetve fogatot rendelkezésre bocsátani. Köztük és a vízgazdálkodási szervezet között azonban ezáltal nem keletkezik szol­gálati munkaviszony, mert mindezen feladataikat saját teendőikként vég­zik. Munkateljesítményükről ezzel szemben feljegyzéseket készítenek, mégpedig a vízgazdálkodási, szerve­zetek és az érvényes bérrendszer elveinek megfelelően. E kimutatások alapján díjazzák majd őket munka­adó mezőgazdasági üzemeik vagy a szövetkezetek. Szükség esetén a szö­vetkezetnek jogában áll a talajjavítási teendőket mások által is elvégeztetni és azok munkateljesítményének ellen­értékét olyanok terhére írni, akik megtagadták részvételüket. К. E. Korszerű tűzhely felső nyitással kényelmes, biztonságos, gazdaságos 1960. július 24.

Next

/
Thumbnails
Contents