Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-20 / 58. szám

Vessünk-e bíborherét? Nincsen olyan vetési terv és nincsen olyan vetésforgó, amelybe ne lehetne még bíborherét közbeilleszteni, hogy biztosítsuk a takarmányalapot az idő­járás okozta károsodások ellen. A bíborhere (Trifolium incarnatum) rövid' tenyészidejű hereféle. Kaszálás után nem sarjadzik újra. Vethető ősz elején és kora tavasszal. Az őszi vetés adja a legelsőnek vágható züldtakar­­mányt. Különösen alkalmas a téli ete­tésről zöld etetésre való átmenetben. Bolyhossága ellenére is szívesen eszi a jószág. Egy hét alatt teljes virágzásban van. Ekkor vágjuk silózás céljából. Szénának — bár a lovak részére jobb a gombos­herénél — nem takarítjuk be, mert szá­­rogatása eltolná az utónövény alá vég­zendő munkákat. ■ Ha a bíborhere hosszúra nyúló virág­zatának alja szürkülni kezd, ez annak a jele, hogy a mag .már érik. Hűvösebb időjárás esetén hosszabb, melegebb idő­ben pedig rövidebb ideig tart a szürkü­­lése. Néha hirtelen érik, ezért ügyel­jünk, hogy ne késsük el a kaszálás idejét. Az estbe hajló órákban, vagy pedig hajnalban kaszálhatjuk. A bíborhere nem igényes növény. A laza homokon és a kötött vörösagya­gon is szép termést ad. Tűri a savanyú talajt is. Természetes, hogy meghálálja a jó kultúrállapotot és a tápellátást. amikor dió nagyságú rögök közé vetet­tük az apró bíborheremagot és nem já­rattuk meg takaró boronával, jobb ter­mést értünk el, mint a kertileg finomra elkészített talajban. Ugyanis a sorok között maradt rögöcskék védik a hideg szelek ellen a gyengén télbe kerülő vetést. , Bíborheréből hektáronként 35 kg-ot Zöldetetése csak rövid egy hétig tart; tulajdonképpen a téli etetésről való át­menetre alkalmas. Nagy előnye, hogy a kiürült silóvermek egy részét máris megtölthetjük vele, mint dús fehérje­­tartalmú takarmánnyal. Ezzel elérjük, hogy a nyár és az ősz folyamán nem kell a télre elteendőből használni, illetve vá­sárolni takarmányt a fehérjés és szén­­hidrátos takarmányok egyensúlyozására. Ősszel pedig a silókat újból megtölthet­jük répakarajjal és szelettel. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a főtermények, amelyek alá bíborherét kell vetni, mégpedig szeptember első tíz napjában. Harmatos éjszakák esetén 5 — 7 nap alatt már kikel. Tél beálltáig sem emelkedik ki, mert csak a gyökér­zete erősödik. Tél végén, tavasz elején azért nem szabad fogasolni, mert letör­nénk a hajtásokat. Áprilisban rohamosan növekszik. Zöldtermése 130 — 170 mázsa is lehet. Magtermése legnagyobb az ösz­­szes hereféíék között. Hektáronként 7 — 9 mázsa a magtermése. Takarmány­értékét a következő táblázatban láthat­juk: vethetünk, azzal válaszolunk, hogy mind­azokat, amelyeket nem lehet május kö­zepe előtt vetni vagy ültetni. Ezeken kívül zöldre, illetve silózásra kaszált bíborhere után vethetjük a korai kuko­rica fajtáit magnak, a későbbieket augusztus-októberig etetésre szánt zöld­takarmánynak és a közepes érésűeket csöves silónak, ültethető még a burgo­nya, dohány, fűszerpaprika, paradicsom és a káposzta. Vethető az uborka és a bab is. Homokon fészkelhetünk bíbor­here után dinnyét és olajmagtermésré is alkalmas takarmánytököt. Lósy Béla A bíborheréből készült Száraz Emészthető Keményítő takarmány (100 kg) anyag fehérje érték formája (kg) (%)__________(%) Friss, zöld • ■ , i , . ■ . 18,5 1,5 3,4 Széna . .•.■.in«» 81,7 5 27 Silózott ■ • • . § к • i i 26 2 9,2 Szálasán zsombolyázott . . . . . 22,4 1,5 9,4 A herefélék nitrogéngyűjtő képessé*­­gére nem szabad számítanunk a bíbor­herénél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíborhere gyökérmaradványai értéktelenek. Feltétlenül sokkal jobb a talaj szerkezete a bíborhere után, mint az őszi szántás után, ha azt a vetés idejéig nem fogasoltuk. A bíborhere alatt nem gazosodik a talaj, s az árnyékában a talaj hasznos baktériumai jól szapo­rodnak. így a közbeszúrt bíborhere egyáltalán nem csökkenti a következő termést. Persze, a főtermény részére feltétlenül szükséges mélyszántást vé­gezni, de nem a bíborhere után, hanem még az előző nyáron, a bíborhere vetése előtt. Hacsak lehet, a szokásos őszi mélyszántást már nyár végén, ősz elején végezzük, hogy tavaszra ne maradjon sok szántanivaló. Mindazoknak a kapás­növényeknek, amelyek előveteményének tarlója már júliusban felszabadul, a tár­csázott tarlótörés után keverőszántással adjuk meg a mélymüvelést, úgyhogy a rendes keverőszántás mélységére beállí­tott eketestek mögött az altalajtúrók a lehető legmélyebbre érjenek. A késő tavaszkor ültetendő főtermény elé szánt bíborhere talajelőkészítését az előbb említettük. A nitrogéntrágyát — foszfort és kálit — és az istállótrágyát foszfor kiegészítéssel is a mélyebb ré­tegbe kell juttatni. Mindkét esetben tarlóra teregetve, illetve szórjuk ezeket. A tarlót tárcsás boronákkal törjük fel. A duplán járó tárcsák a trágyákat jól belekeverik a talaj felső rétegébe, s a keverőszántás pedig lefordítja a szük­séges helyre. A szántást simára henge­­rezzük és tetejét apróra fogasoljuk. Gazosodás esetén tárcsás boronázással helyettesítjük a vetőszántást, s utána meghengerezzük. Ha nem gyomosodott ki a talaj, akkor vetőgép előtt elegendő a fogasolás A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy Traktorral a répaföldön Kis költség — nagy haszon , l A levélterelők alkalmazása kifize- f tődő. Aránylag igen csekély a beszer­­zésükre fordított összeg. Hároméves л élettartamuk alatt elhasználódás cí- (j mén 167 koronát írhatunk le. Ha 30 hektáron egy évben csak egyszer al- (í kalmazzuk, az egy hektárra eső költ- . i' Nemegyszer hangzik el a répater­mesztők ajkáról, amikor a cukorrépa megműveléséről esik szó, hogy a gé­peket már nem lehet felhasználni, ha a répalevelek már torebélyesebbek és befedik a sorközöket. A traktor ke­rekei letördelik a leveleket, s így a termés jelentősen csökken, hiszen levelek nélkül a répa sem növekszik. Főképp a negyedik és az ötödik sara­­bolás gépi elvégzé­séről van szó, ame­lyek a répa hek­tárhozamának 32 — 35 mázsás emelke­dését eredménye­zik. Hogy a leve­leket ezeknél a munkáknál le ne tördeljék, a leg­több szövetkezet­ben negyedszer és ötödször vagy egy­általán nem, vagy csak lófogatokkal sarabolnak. A levélterelők segítenek Teljesen helyes volt a répatermelők ilyen ellenvetése. De ez ellen is van orvosság. A trak­tor kerekei okozta károkat levéltere­­lőkkel lehet kiküszöbölni. Az idei év­ben elegendő ilyen levélterelő áll mezőgazdaságunk dolgozóinak ren­delkezésére, amiről az Uherskó Hra­­diste-i gépállomás gondoskodott. Itt készítik - ugyanis e berendezéseket. Merevítő bordázatra épített bádog­­szerkezetek ezek, amelyeket folya­déknyomásos berendezéssel emelnek. A levélterelők kiküszöbölik a levelek megcsonkítását, amikor a traktor a sorközöket sarabolja. ség (a le- és felszerelési költséggel együtt) 6,70 koronát, kétszeri hasz­nálat esetében 3,40 koronát tesz ki. Az össztermelés növekedése lénye­gesen nagyobb. Az előzetes adatok szerint a levélterelőkkel végzett sa­­rabolás 3 mázsával több répát, 14 mázsával több répafejet, valamint az e mennyiségnek megfelelő szeletet, melaszt és cukrot jelent. Mindez együttesen 93,10 korong értéknek felel meg. A cerkospórás levélfoltos­ság elleni permetezés esetén a levél­terelő alkalmazása mellett átlag 2,5 mázsa répát és 10 mázsa répafejet, szeletet és melaszt nyerünk 73,50 ko­rona értékben hektáronként. (Bartos) A répában alkalmazható levélterelö felemelt helyzetben 1960. július 20.

Next

/
Thumbnails
Contents