Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-20 / 58. szám
A hibridkukorica címerezése A hibridkukorica vetőmagjának előállítása során legfontosabb teendőnk: az anyasorok címereinek eltávolítása, az úgynevezett címerezés. Egyébként a hibridkukorica vetőmagot termő, váltakozott sorokba bevetett táblájának ápolási munkája nem kíván különlegesebb agrotechnikát. éppen csak fokozottabb gonddal kel! alkalmaznunk a korszerű növényápolás szabályait. Egyedül a fattyazással kapcsolatban jegyezzük meg, hogy az anyasorokat gondosan keli fatytyaznunk, nehogy ezek fattyúhajtásain a címer virágport hullathasson. Az apasorok fattyazásakor már nincs szükség ilyen szigorú elővigyázatosságra, sőt kívánatos is, hogy szakaszonként néhány apasoron a fattyűt meghagyjuk, llyképpen az apasorok fattyúhajtásainak címere az anyasorok később fejlődő csöveire Is juttat virágport, amikor az apasorok főhajtásainak címere már elvirágzott. Az anyasorok címereinek eltávolítása, a hibridvetömag előállításának egyetlen különleges munkája, nagyon egyszerű, hiszen a fejlődő címereket az iskolásgyerekek is kihúzgálhatják. Egyedül az jelent nehézséget, hogy a címerezés rendszerint egybeesik a gabona aratásának és betakarításának idejével, s ilyenkor a legnagyobb a hiány a kézi munkaerőben. Márpedig, ha a címerezést nem hajtjuk végre gondosan és jókor, ez esetben az anyasorok címerei is hullatnak virágport, aminek következményeként az anyasorokban nem hibridvetőmag, hanem keverék terem, mégpedig a hibridmag és az anyafajta magjának keveréke. A következőkben ismertetett címerezési útmutatásban rámutatunk arra, hogy miként lehet minél kevesebb kézi munkaerő felhasználásával keveredéstől mentes hibridmagot előállítani. Amikor a kukorica cimerhányásának ideje közeledik, 2 — 3 naponként tartsunk szemlét a váltakozó sorú táblán, Illetve ennek fejlettebb, legkorábban felnövő szakaszán, hogy a cimerhányás kezdete ne kerülje el figyelmünket. Mihelyt az anyasorok első címerei megjelentek, a címerezés munkáját úgy kell .megszerveznünk, hogy 3 — 4 nap múltán az első címerezés véget érjen. Az első munkamenetet két nappal, hűvösebb időben három nappal később kövesse a második, majd a harmadik munkamenet. A címerezés időpontját mindig úgy Ha az egyik szülőfajta fejlődése anynyira megkésik, hogy a két szülőfajta egy időben végbemenő virágzása nem látszik biztosítottnak, a cimerhányás időpontja előtt alaposan vizsgáljuk át a 1. A címerezést akkor kell végrehajtanunk, ha a címer így fest; 2. Minél kevesebb levelet szakítsunk ki a címerrel együtt; 3. A címerezés elkésett, mert a főág már hullatja a virágport kell megválasztanunk, hogy a közben kibújó címereknek ne legyen idejük virágpor hullatására. A címert kihúzással, lecsavarással —r tehát nem levágással — kell eltávolítanunk mert az utóbbi esetben előfordulhat, hogy a levágást, ha kelleténél magasabban végezzük, aminek folytán a buga alsó oldalágai ott maradnak és bőven hintik majd a virágport. A címert akkor is kihúzhat juk már, ha annak még csak a nagyobb fele látható. Ilyenkor a címer tengelyét a legalsó oldalágak alatt csupán úgy tudjuk átmarkolni, ha a legfelső leveleket Is hozzáfogjuk. táblát és szakértői szemmel állapítsuk meg: van-e reményünk a lecímerezett sorok jó termékenyülésére vagy sem. A cimerezést a szakértői szemle eredményétől függően végezzük. Gondos munkaszervezéssel a munkaszükséglet nem nagy: hektáronként alig haladja meg a három munkanapot. A rejtett tartalékok mozgósításával arra kell törekednünk, hogy egyetlen hektár hibrid vetőmag termése se menjen veszendőbe, s a haladó agrobiológia értékes, új eredménye a jövőben is minél nagyobb vetésterületeken szolgálja a kukoricahozamok fokozását. A zöldtrágyázás jelentősége Amióta rendszeres földművelés létezik, az emberiség állandó feladatává vált, hogy a talaj termóerejét fokozza, és azokból az anyagokból, amelyekből a növény építi fel szerkezetét, a lehetőség szerint a legtöbbet adja a talajnak. A trágyázás lényegében ezt a célt szolgálja, csakhogy nem mindig sikerül a rendelkezésünkre álló trágyamcnnyiségből fedezni a növény tápanyagszükségletét. Ideális lenne, ha évente legalább a termőterületek 25 Vo-át trágyáznánk. Sajnos, érre legtöbbször nincs lehetőség. De a tápanyaghiányt csökkenthetjük zöldtrágyázással. Tény, hogy a trágyázásnak ezt a módszerét nálunk még sok helyen elhanyagolják. pedig nagyon kifizetődő ott, ahoJ nehezen megközelíthető vagy távol eső földterületek vannak. A homokos és kavicsos talajon szinte nélkülözhetetlen a zöldtrágyázás. Sokszor az üzemszervezésen múlik, hogy a trágyázásnak ezt a módszerét hogyan érvényesítik. A zóldtrágyának nagyon jó hatása van a talaj szerkezetének a kialakítására. A homokos területeket védi a viharok ellen és csökkenti a talaj kiszáradását. Gyarapítja a nitrogénkötő baktériumokat, jelentős mennyiségű nitrogént és némi foszfort is juttat a talajba. Hatása 3 — 4 évig is eltarthat. Igaz,'hogy a frissen' leszántott zöldtrágya után felléphet a pentozan hatás*) azonban ezt kellő agrotechnikai intézkedéssel ki lehet kerülni. Ha rövid számítást végzünk, például amikor nehezen megközelíthető hegyoldalon istállótrágyázást végzünk, akkor kitűnik, hogy ez mennyivel kerül többé, mint a zöldtrágyázás. A zöldtrágyázást fokozhatjuk foszfor- és káliumműtrágyák adagolásával, ezáltal megközelítőleg teljes értékű trágyát nyerhetünk. Éppen most van az ideje, hogy a megbántott tarlóba zöldtrágyanövényeket vessünk. Még helyesebb, ha leszántjuk az említett növényféleségek magvát. Ez biztosabbá teszi a .vetés sikerét, mert a mag ily módon még szárazság idején is kikel és később is jobban hozzájut a nedvességhez. Kedvező időjárás esetén a közvetlen aratás után vetett zöldtrágya-növényféleségek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Tarlöhántáskor lehetőleg nedves földbe vessük a legrövidebb tenyészidejű növényeket. Ilyenek *) Pentozán hatSs: a mikrobát karó* Vtirogen-asszimtlácíója. a mustár, napraforgó, csillagfürt. szegletes lednek és a somkóró. Természetesen, a talaj minősége is befolyásolja, hogy mit vessünk bele. A fehérvirágú csillagfürt például egyáltalán nem bírja a meszes talajokat. A kékvirágű keserű csillagfürt pedig azokon a homoktalajokon díszük a legjobban, amelyek mésztartalma legalább egy százalékosnál nagyobb. Kimondott meszes talajokra leginkább a somkóró való. Mondhatjuk, hogy a keserű csillagfürt a homoktalajok orvossága. Ha módunkban áll, a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy a zöldtrágyázott területekre lehetőleg tavaszi vetemények kerüljenek. De nincs a zöldtrágyázásnak komoly akadálya akkor sem, ha őszieket vetünk az ilyen területre. Ebben az esetben csak az a fontos, hogy a zöldtrágyanövéuyt idejében szántsuk alá, a növény virágzását ne várjuk be, helyes agrotechnikát alkalmazzunk és intézkedéseket tegyünk a pentozén hatás elkerülésére. Nagy hiba lenne, ha a zöldtrágyázott földbe foszfor- és káliumtrágyázás nélkül vetnénk bármilyen növényféiét, úgy számítva, hogy teljes értékű trágyázást végeztünk. Többszöri zöldtrágyázás révén jelentős humuszképződést érhetünk el és ez nagyobb terméshozamokkal jár. Bagoca István imo. július 2©.
