Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-20 / 58. szám

Sikerült a vándo... Botiér község felső részén, ahol az erdő összeér a faluval, páradús levegő ölén virágok illata terjed. Szellő alig leb­­ben. A csend oly mély, hogy a méhek zümmögése úgy hangzik, mintha a ter­mészet zongorája szólna. A prímet, a te­nort a dolgozó méhek viszik a herék basszusával összhangban. Egy szép park középkori méltóságában áll az Andrássy-kastély virágokkal, díszcserjével körülvéve. Az idesereglő kirándulók érdeklődését ez a hely köti le a legjobban, a méhek viszont rá sem hederítenek. Elszállnak fölötte és inkább a tövisek között szerénykedő virágokon és a kastélynál is magasabb fenyőfákon gyűjtögetik a nektárt, virágport, méz­harmatot. De nemcsak a méheket nem köti le ez a felmérhetetlen kincset érő régi gyö­nyörűség, hanem egy fiatalember is úgy eihajt mellette kerékpárjával, mintha ő is a méhek pártjára állna. A fák alatt eltűnik egy keskeny ösvényen, és vagy 100 méter után megunja a hajtást; le­száll, s gyalog nhegy tovább az erdő vadonja felé. A fák egyre kisebbek, a hegy pedig egyre emelkedőbb. Lassan völggyé szélesül, s mint egy abrosz, szépen rendezett tisztást alkot, amelyre aranypikkelyű pisztrángokat nevelő csör­gedező patakocska díszítést hímzett. A patak csobogása, madarak trillája belevegyül az egyre erősödő méhzüm­­mögésbe. Itt von magának határt erdőn, réten keresztül az örökké dudorászó szellő. A terep alsó szélén néma csend honol, a felsőn pedig fiatal szél nyarga­­lász. És itt s felső határon — ahol már nem szellő, de még nem is szél, a szellő — telepítették le az erdőgazdaság egyik méhészetét. Ide igyekszik kerékpárját tolva az a fiatalemlfor. aki nem állt meg a kastély mellett. A kaptárak elé érve, megcsóválja tejét, mert a terhűkkel ha­zatérő méhek lehullnak a fűbe, s nem mind jut el a kijáróba. Nagy részük el­pusztul a fűben az édes nektárral, virág­porral együtt. — Ez a vesztük, meg az enyém is — sóhajtott fel Hodermarszky Sándor mé­hészmester. Ahogy odaértünk, felénk fordult és magyarázza: — Itt egy percre sincs szélcsend. De most még hagyján; tavaszkor a kijáró méheknek több mint a felét elpusztítja a szél. Ez éven is kárba veszett a ser­kentés és egyéb munka, amit a főhordás sikeréért végeztem. Miért települtek ide? Lejjebb nem lenne jobb, hisz ott is van tisztás, ami jó kirepülést nyújthatna a méheknek és a magasra nyúló sűrű erdő megvédené őket a széltől? — Igazuk van. Én is úgy látom, de nem csupán rajtam múlik. Ezen a huzatos helyen Hodermarszky méhészmester 100 család méhhel bíbe­lődik. Innen nem messze pedig Die László, ugyancsak ennek a gazdaságnak a méhészmestere, szintén 100 családot gondoz. A két méhtelepülés legelője egy, csupán a méhek elhelyezésében vág lényeges különbség, az utóbbi javára. Az erdőgazdaság harmadik 100 családos méhészetét pedig mindkét méhtelop le­gelőjétől távolabb helyezték el, s Peter­­gáes István méhészmester a gondozója. Idén mind a három méhész egy helyre vándorolt főhordásra. Méheikkel a tachti akácerdőt keresték fel. A későn virágzó akácosra kedvezett az időjárás. Igaz, a költőtérben is akadt elég hely a gyűj­tésre a méheknek, de azért a pergetők­­be is jutott. Hodermarszky Sándor 11, Die László 12, Petergács István pedig Ez a hely felelne meg a Hodermarszky elvtárs gondjaira bízott méhcsaládok elhelyezésére a tavaszi fejlődés, illetve a betelelés időszakában 15 kg-ot pergetett családonként. Ez a nagy eltérés elsősorban a főhordásra A méhek potrohán méregmiriggyel összekötött fullánk van, amelynek mérge, a toxalbumin vérsejtoldó, vérzést okozó és központi idegzet bénító hatású. A szúrás a bőrön vérbőséget, duzza­dást okoz, amely az izomzatbag, fájda­lomcsillapítást vált ki. Izomfájdalmat 1 — 2 szúrással enyhítenek. Tíz szúrás rendszerint súlyos tüneteket okoz. Fel­nőttre 200 szúrás halálos. Általában csak a derék és az alsó végtag fájdalmainak gyógyítására használják, mert a nyakat, a fejet és a szájon át a torkot érő szú­rások, a keletkező vizenyők miatt, rend­kívül veszélyesek lehetnek. Méhszúrás alkalmával ugyanis igen erős méreg jut a bőrbe, amelynek arány­lag kis mennyisége is elég ahhoz, hogy helyi jellegű és általános tüneteket vált­son ki. A helyi tünetek égő érzésben, fájdalomban és duzzadásban nyilvánul­való felkészülésből ered. Azok a csala­dok, amelyek üres fészekkel és kévé* néppel kerültek a legelőre, nem gyűjt­­hettek annyit, mint azok, amelyekben a tavaszi fejlődés során nem tett kárt a szél. Ebből az esetből tanulva, a jövőben mind a három méhészetet szélcsendes helyre telepítse a gazdaság., lehetőleg úgy, hogy a méhek ne egy legelőt hasz­náljanak, hiszen elég nagy kiterjedésű az erdő. Akad benne a tavaszi fejlődés időszakában virágport és nektárt adó növény (mogyoró, som, fűz, éger, szil, ' mocsári növények stb.), s a főhordás előtt inkábtíHnektárt termő virágok és fák (vegyes erdei virágok, vadgesztenye, hárs, gyortán stb.) bőven. Itt nemcsak a fejlődéshez nyújthat elég eleséget a méheknek az erdő, hanem juthatna a pergetöbe is. A vándorlás pedig még na­gyobb eredménnyel járna, amit a méhész 19У jellemzett: — A vándorlás sikerült, de .. . És ez a de-, illetve a de után követke­ző kérdések megoldását ne halogassák tovább. Telepítsék a méheket szélcsen­des helyre egymástól legalább 2 — 3 km távolságra. Akkor nemcsak a kastélyáról lehet híres a betléri gazdaság, hanem a természet legkisebb, de legnagyobb hasznot hajtó dolgozóiról is. Csurilla József nak meg, amelyekhez közönséges érzé­kenység esetén általános tünetek, hő­emelkedés, szédülés, fejfájás csatlakoz­hatnak. A szem körüli bőr duzzadása még távoli szúrás esetén is onnan ered, hogy e helyen a bőrszövet rendkívül laza és vizenyőre hajlamos. A méh mérge hangyasavat és alkaloidot tartalmaz, amely utóbbi, ha nagyobb mennyiségben jut a szervezetbe, súlyos idegrendszeri tüneteket, sőt — amint már említettük — halált is okozhat. Viszont az ismételt kisebb adagok bizonyos fokú közöm­bösséget eredményezhetnek, amivel pél­dául a méhészeknél találkozunk. A méh­szúrás helyére dörzsölt hígított szal­miákszesz némileg csökkenti a fájdal­mat, mert a savat semlegesíti. A duzza­dás csökkentésére borogatás, hűtőkenő­csök, belsőleg pedig ún. antihisztaminok alkalmasak. Ezen a szép, de szeles méhtelepen nagyon sok hazatérő méh elpusztul Miért enyhíti a méhszúrás a reumás fájdalmakat I960, július 20.

Next

/
Thumbnails
Contents