Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-12-07 / 98. szám

Onnálló kezdeményezés, új típusú nyitott istálló

Több húst és olcsóbban! — ezzel fejeződött be ez év májusában a Dunajská Streda-i járási pártbizottság egyik értekezlete. A vydranyi szövetkezet dolgozói ezt magukévá is tették. Azután alig telt el néhány nap, beállítottak a járási építésügyi osztályra.

Kész tervet hoztak magukkal a 240 férőhelyes nyitott istálló építésére. Igaz, a vázlat nem volt mérnöki munka, mert egyszerű emberek saját elgondolásukból vetették papírra.

A járási építésügyi osztályon valamit módosítottak rajta, s azután megkezdődött a munka. Öt hónap alatt elkészült az istálló, és november 1-én már 150 növendékállatnak adott hajlékot.

Píver elvtárs, a szövetkezet elnöke boldogan mutogatja az istálló berendezését. Megkértem, mondja el röviden, miképpen jutottak erre az elhatározásra, hogy ilyen istállót építsenek.

— Az egész úgy kezdődött — mondotta —, hogy hallottunk a nyitott istálló előnyeiről, de a hátrányairól is. Elhatároztuk, mi is építünk ilyent. Mi rajzoltuk a terveket és mi is építettük fel. Határunk nagyon hosszúra nyúlik; némely helyen eléri a 15 km-t is. Ezek a

földek hosszú éveken keresztül nem voltak trágyázva. Ezért építettük ide, ki a „rétre“ az új istállót, hogy ezzel is csökkentsük az 1 kg hús előállítási árát.

— E nyáron még innen hordtuk be a takarmányt az állatainknak, trágyát azonban nem hoztunk ide soha. Természetesen, évről évre csökkent a terméshozam. Szarvasmarhaállományunk termelési költségei magasak voltak, éppeh a szállítás kiadásai miatt.

— Most két legyet ütöttünk egy csapásra. Földjeink trágyát kapnak, ezáltal emelkedik a terméshozam. Az állattenyésztés termelési költségei is csökkennek, mert a 240 férőhelyes istállóban megvan arra minden előfeltétel, hogy egészséges állatokat neveljünk.

— A 240 állatot, hat helyett két ember gondozza. Ezzel 60 000 koronát takarítunk meg évente, ami 4 év alatt megtéríti az istálló építésének költségeit.

— Három hektárnyi legelőnkhöz még hármat létesítünk és bevezetjük a villanypásztoros legeltetést. Bevezetjük a tömegtakarmányokkal végzett hizlalást is. Az itteni földek kitűnő takarmány- és cukorrépát teremnek, pelyvánk van, kukoricánk is szépen termett; özekkel pótoljuk a hiányzó keményítő-szükségletet.

— Az istálló 70 m hosszú, két végén takarmányelőkészítővel. Innen függővasúton kerül a takarmány az állatok elé. Ez különösen a silótakarmány etetésekor igen előnyös. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a beépített vagy félig beépített silók nem váltak be, mert a falak mentén a silótakarmányt az állatok nem eszik, s így a közepébe hatolnak. Emiatt a rács nem tolható arrébb a kívánt időben, ami munkatöbbletet jelent. Az istálló hosszában hét sor jászol húzódik. Középen fut a függővasút. Az oldalfalak mentén 4 szalmabedobó működik. Az istálló mind a két végén 3X3 ms-es ajtóval zárható. Ezeken hordják ki traktorral a trágyát. A jászlak két oldalán 3 m szélességben magasabb állás van, az oldalfalak felé félméteres eséssel. Az ivóvízszükségletet az istálló végeiben elhelyezett betonvályúk szolgáltatják. A vizet egy 5 m3-es tartály gyűjti és szabadeséssel állandó vízszintet biztosít.

— Az istálló úgy épült, hogy szükség esetén háromrészes is lehet. Ezt szalmatáblák segítségével lehet elrekeszteni. A tetőzet vascsövekből épült, fedőanyaga hullámpala. Alul heraklit borítja. A világosságot 32 ablak adja. Hát így fest a mi új típusú nyitott istállónk — fejezte be szavait az elnök.

Megköszöntem a felvilágosítást, s eszembe jutott, hogy mennyire előbbre lennénk, ha mindenütt úgy gondolkodnának, mint a vydranyi szövetkezet tagsága és vezetősége.

Molnár Ferenc (Dunajská Streda)

A nyitott és zárt tehénistállók levegőjének

összehasonlítása

Az istállóklímának — fizikai összetevőin kívül (hőmérséklet, légnedvesség, légáramlási sebesség és hősugárzás) — a levegő kémiai összetétele is szerves részét képezi. Azzal, hogy a háziállatainkat „négy fal közé“ az istállóba helyezzük, ősszel és télen pedig sok esetben állandóan bent tartjuk, sajátos klimatikus körülmények közé (istállóklíma) kényszerítjük őket. Ebben a zárt térben különösen a levegő minősége romlik meg a külső levegőhöz képest, ami kihat az állatok életfolyamataira és termelésükre. Kétségtelen, hogy ősszel és télen a zárt, masszív istállók a levegő fizikai elemeinek szélsőségeit letompítják és e téren a helyzet kedvezőbbnek látszik, mint a nyitott, fészerszerű tartás esetében. Kérdéses azonban, hogy vajon a nyitott szállásokban előforduló hőmérsékleti, légáramlásbeli stb. ingadozások, vagy pedig a zárt istállók levegőjének nagyobb töménységben előforduló gázai károsabbak-e az állatok szervezetére. E célból kísérleteket végeztek, amikor ezeket vizsgálták:

1. a íészerszerű és a zárt istálló levegőjének C02, NH3 és H2S tartalmának megállapítása az év folyamán;

2. a vizsgált gázok töménységének eltérősége a tehénistálló levegőjének alsóbb rétegében;

3. a napirend befolyása a tehénistálló levegőjének összetételére.

Bár a kísérletek megindításakor való- . színűnek látszott, hogy a nyitott, fészerszerű istálló levegőjének kémiai össze-1960. december 7.

tétele jobb, mint a zárté, mégis minthogy konkrét adatokkal nem rendelkeztek, szükséges volt e kérdésre feleletet keresni. Nem voltak adatok arra vonatkozólag sem, hogy a mélyistállókban a körülbelül három hónap folyamán felhalmozódó trágya milyen mértékben befolyásolja az istállóklímát és különösképpen levegőjének kémiai összetételét.

A hazai és a külföldi kísérletek folyamán bebizonyosodott, hogy:

1. alapos almozással és ésszerű szellőztetéssel a zárt istállólevegő kémiai összetételét jelentősen meg lehet javítani és az megközelítheti a fészerszerű istállóét;

2. a fészerszerű istálló levegőjének higiéniai viszonyai még a jó zárt istállóénál is jobbak; az utóbbiakban a tehenek úgyszólván káros gázoktól mentes, tiszta, egészséges összetételű, életfolyamataikra előnyösen ható levegőt lélegzenek be;

3. az istállólevegő C02-tartalma nem

lehet a levegő higiéniai viszonyainak egyetlen fokmérője.

Az eddigi vizsgálatok alapján, a külföldi kutatási eredmények figyelembevételével, azt javasolják, hogy a tehénistálló COí-tartalmának megengedett határértékét 0,03 ezrelékben (német szabvány), NH3 koncentrációját pedig 0,026 ezrelékben (szovjet szabvány) állapítsák meg. A jó higiéniájú istállólevegő H2S-t legfeljebb csak nyomokban tartalmazhat.

A szarvasmarha nyitott istállózása jelentős mértékben járulhat hozzá az állatok egészségügyi állapotának feljavításához