Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-13 / 56. szám
A Kosicti Állatorvosi Főiskola állattenyésztésünk Szünidő van, de az iskola kapui nem csukódtak be. A portás alig győz felelni a telefonálók és a látogatók kérdéseire. — Dr. Bárd Sándor tanársegéd szabadságon van. De ha sürgős ?!... — Nem sürgős. Baráti beszélgetésről lenne szó. — Azt meg éppen kár elhalasztani — mondja a kapu őre mosolyogva, s abban a pillanatban tárcsázza Bárd elvtárs irodáját. — Talán a szabadságát megszakította, hogy most is dolgozik. — Nála a szabadság és, a munka egy tőről fakad. Ha szabadságot kap, akkor is dolgozik és csak akkor van szabadsága, ha dolgozhat — jegyezte meg bölcsen. Alighogy letette a kagylót, máris ott termett a fiatal tanár, de ez alatt az idő alatt már más is keresi. — Megbocsátanak, elvtársak, de előbb ezt az ügyet intézném el! ARATNAK A JÖVÖ ÁLLATORVOSAI — Tanár elvtárs! Jó lenne egy csontváz! — kérik az elsőéves hallgatók. — Ők a Spisská Nová Ves-i Állami Gazdaságban dolgoznak brigádban — magyarázza Bárd elvtárs. — A 110 hallgató, illetve brigádos három csoportra van osztva, s ebből két csoport fizikai munkát végez, egy pedig tanul. Naponta úgy váltják egymást, hogy mindig két csoport dolgozzék, egy meg tanuljon. — Mit tanulnak és mit dolgoznak a brigádosok ? — Mondhatnám, hogy mindent, amire a mezőgazdaságban szükség van: aratnak, takarmányt gyűjtenek, kapálnak, állatot gondoznak, etetnek, fejnek, gyógyítanak, védekezési munkákat végeznek a fertőző betegségek ellen, vagyis a tanultakat hozzáidomítják a gyakorlathoz. Azonkívül tanulnak és tanítanak, szórakoznak és másokat is szórakoztatnak. Mihelyt odaértek a brigádra, mindjárt kapcsolatot kötöttek az ottani CSISZ-szel, a Hadsereggel Együttműködő Szervezettel és a többi helyi tömegszervezettel. Ezután együtt rendeznek kultúrműsorokat, közösen dolgoznak. — Ez nem is kis feladat, ha becsületesen akarják teljesíteni. — Ennek a munkának éppen a becsületesség a sava, borsa. A hallgatók munkanaplót vezetnek és ebbe nemcsak a fizikai munkát, de az irodalom és a kultúra terén kifejtett tevékenységüket is bejegyzik. Tanárok is vannak velük, a napokban én is ott leszek. Itthonról szakkönyveket és szaklapokat küldünk nekik, hogy tovább képezhessék magukat. Ilyenkor mutatkozik meg legjobban a kollektív tanulás előnye. AZ ISMERTTŐL AZ ISMERETLEN FELÉ — Meddig tart a brigád? — Az elsősöké július 4-től október 30-ig, a másodéveseké egy hónapig. A harmadévesek háromhetes, a negyedévesek egyhónapos, az ötödévesek pedig tízhetes brigádon vesznek részt. — A többi diákra is olyan munka vár, mint az elsősökre? — Nem. Mint a tanításban, itt is figyelembe vesszük azt a fokozatot, ami az ismerttől az ismeretlenhez vezet. Vagyis az új anyagot a régire építjük. Ä másodévesek a CSISZ nyári aktivitása keretében Kelet-Szlovákia meliorációs munkálataiba kapcsolódnak. Ez folytatása a tömegszervezetekben végzett első évi, szünidei munkának. A harmadéves hallgatók pedig állategészségügyi ellenőrző intézetekben vesznek részt háromhetes gyakorlaton. Szakállatorvosok irányítják őket a bakteriológia, parazitológia elsajátításában, a fertőző betegségek elleni küzdelemben, azonkívül tapasztalatot szereznek a háziállatok kórbonctana és diagnosztikája körül. Eközben újabb látogató érkezett, és Bárd elvtárs, mint előbb, most is úgy ..tisztázza“ a helyzetet. — Elvtársak, megbocsátanak, néhány percre... Esetleg tartsanak velünk! KIGYULLAD AZ ÜVEGLÖ SZEME A laboratórium ajtajában megcsikordul a kulcs. A fürgén mozgó tanársegéd egy zongoraféleséghez siet. Megnyom rajta néhány gombot és a terem közepén álló üvegló szeme abban a pillanatban kigyullad, azután a szemhez vezető idegeket és ereket világítja meg a villanyáram különféle színben. így folytatódik a ló minden porcikáján. A mikrofon pedig hanglemezről tájékoztatást ad a szemléltetett tárgyhoz. Ilyen tökéletes szemléltetést közönséges csontváz, rajz vagy élő állat bemutatásával nem lehet végezni, s a hanglemezt sem lehet egyébbel pótolni. Államunk milliókat áldoz az iskolákra, s az itteni tapasztalatokból is megállapíthatjuk, hogy nem hiába. Tanításhoz szükséges segédeszközöket maga az állatorvosi főiskola is készít. Külön teremben szakemberek oly ügyesen állítják össze az állati csontokat csontvázzá, hogy a legkisebb porcikák összekapcsolását sem lehet észrevenni, pedig azokon könnyebben feltűnik az emberi kéz beavatkozása. Az összekötő munkák időszakára. Ebből két hetet a járáson, ötöt a körzetben és hármat a vágóhídon végeznek. HIVATÁSUK KÜSZÖBÉN — A tavaszi időszakban öt hétig védőoltásokat végeztek sertésorbánc, pestis, fertőző bénulás, a szarvasmarha csörgőüszögje és lépfene ellen. Az utóbbi betegség emberre is veszélyes. A körzetekben megismertetik velük a körzetbe tartozó állatok egészségi állapotát, a betegségek leküzdésének tervét, továbbá, hogy mennyi orvosság áll rendelkezésünkre és mennyit, honnan szereznek be. Tanulmányozzák a vemhes tehenek istállózását, illetve előkészítésüket az ellésre, az ellés lefolyását; ahol beavatkozásra van szükség, azt is elvégzik, természetesen állatorvosi felügyelet alatt. Két hétig adminisztrációs munkával foglalkoznak a járáson, azonkívül elsajátítják az állatorvosi szolgálat megszervezését és a gyógyszerek elosztásának munkáját. Három hétig pedig vágóhídon dolgoznak. Osztályozzák az állatokat és a levágott állatok húsát minőség szerint; bakteriológiai vizsgálatokat végezitek, leleteket vesznek, elsajátítják a hús gondozását, tárolását, a vágóhíd tisztántartását és fertőtlenítését. Ezenkívül minden osztályban alapos politikai munkát végeznek, s a kitüntetett tanulókat külföldi tanulmányi útban részesítjük. Idén például 16-an Bulgáriában, 13-an Magyarországon és ugyancsak 16-an a Német Demokratikus Köztársaságban ismerkednek meg a szocialista állatorvosi tudomány legújabb vívmányaival. Beszélgetésünk kissé hosszúra nyúlt, de érdemes volt beletekintenünk a jövő állatorvosainak műhelytitkaiba, mert ki gondolná, hogy a fiatal „újdonsült“ álMűszerrel méri a tehén bendőjének tevékenységét a belgyógyászati klinika dolgozója drótokat a csont közepén fűzik át és így a csuklók eltakarják a kötéseket. A laboratóriumi szemle után újból Bárd elvtárs vette át a szót. — A negyedévesek állatkórházakban, gyógyintézetekben egy hónapig sebészetet, belgyógyászatot tanulnak, s ott nyomban műtéteket és laboratóriumi munkákat végeznek. Az ötödéves hallgatók tízhetes gyakorlatát pedig két szakaszra osztottuk: a tavaszi és nyári latorvos, aki oly hamar „felelős pozícióba pottyant“, mennyit tanult és dolgozott, hogy ezután is kitartó munkával segítse mezőgazdaságunkat és elnyerje dolgozó népünk megbecsülését. Csurilla József 1960. július 13. felvirágzásáért
