Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-13 / 56. szám

A gépi fej és problémája Л fejőgép használatának terjedése egyre jobban sürgeti, hogy a teheneket tőgyük alakulása, fejhetösége, tejleadó képessége és a tőgynegyedenkénti tej­­termelési arány figyelembevételével vizsgáljuk. A fejőgépek elterjedéséig erre nem fordítottak különösebb gondot. A jó fejő keze a legteljesebb mértékben, igazodott a tehén sajátosságaihoz. A könnyen tejelő egyedeknéL nem volt semmi probléma, a fejő a tanult és jól begyakorlott mozdulatokat végezte a tőgyön. s a tehén a tejet könnyen lead­ta. A nehezen fejhető tehenek esetében pedig a fejő izomzata győzte le a nehéz­ségeket. Megismerte az áltatok szoká­sait. alkalmazkodott hozzájuk és mind­egyiknél a kitapasztalt, legjobban bevált módszert használta, hogy a minél több tejet minél hamarabb kifejje a tőgyből. A fejögép alkalmazásával azonban lé­nyeges probléma merült fel. A fejőgép nem alkalmazkodik a tehén egyedi tu­lajdonságaihoz. hanem attól függetlenül egyazon gép minden tehenet egyforma módszerrel fej. Mivel a jó és rossz fejőstehenek egy­mást váltva kerülnek fejesre, sem az üteesaámot, sem a vákuum nagyságát l'ejés közben megváltoztatni nem Lehet. Következésképpen a nehezen fejhető tehenek fejési ideje hosszabbra nydlik, mint a kézi fejős esetében. Világos, hogy ilyenkor a fejési idő végén az oxitocin (az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonja) hatása nem érvényesül, s a tejfeadűs megszűnik. Ha a fejőgépet a tőgyről azonnal levesszük, akkor mes­terségesen apasztjuk el a tehenet, mert Egyetlen patkánypár évi szaporulata elérheti az 500 utódot is. A háromhőna­­pos patkány már ivarérett. Évente nyolc­szor is lehet terhes, egyszerre 5 — 6 kö­­lyökkef Ha 800 patkány közül 790 db-ot el is pusztítanánk, a megmaradt 10 példány négy hőnap alatt természetes szaporo­dással pótolja a hiányt. Az irtást tehát iparkodjunk ismételni. A patkányok ellen nehéz a védekezés. Jelenleg még egyetlen tökéletesen be­vált módszert sem ismerünk. Mégis szá­mos eredményes eljárásról tudunk, s ezek között kell választanunk olyano­kat, hogy komoly eredményeket érhes­sünk et A különféle vadon élő állatok közül többet is használtak patkányirtásra. így például a vadászgörényt, a mungót. a borzot, sót a tropikus mérgeskígyökat is. A madarak közül igen nagy gyakorlati jeb-ntöségük van szabadban a baglyok­nak. Megfigyelések szerint például a fülesbagoly egy éjszaka alatt 19 pat­kányt, 22 egeret. 42 pocokot és 2 kis­madarat hordott össze a fiainak. A bag­lyot (uhu, fülesbagoly) igen jól lehet e célra hasznosítani. A bagoly a patkányt megeszi, szőrös bőrét pedig kihányja. A mechanikus patkányirtó eljárások körül első helyen említjük a csapdákat. A rágós patkányesapda ügy eredményes, ha rugója erős és az eflenohbilon foga­zott A csapdákat néhány napra helyez­a tőgyben még mindig marad vissza tej. Ha viszont a fejőgépet a tőgyön hagyjuk, üresen szív, ami a csecsbimbók kisebe­­sedését, gyulladását idézi elő, és minden körülmények között erős fájdalmat okoz a tehénnek. Mivef pedig a tőgyben je­lentkező fájdalom esetén az oxitocin eüenhormonja, az adrenalin képződik, ez a tejkiválasztást megszünteti. Ennek következtében fordulhat elő, hogy nem kiválogatott tőgyalakú és tejleadő­­képosségű tehenészetekben a fejögép bevezetése esetében a termelés csök­kenhet, a nehezen fejhető tehenek gyorsabban elapadnak, mint kézi fejős­kor. Egy másik fontos körülményt is meg kell említenünk. Kézi fejeskor a fejők a selejtezés alkalmával igyekeztek a nehezen fejhető tehenektől megszaba­dulni; a selejtezést végző szakembert rábeszélték, hogy ezt vagy azt a tehenet selejtezze ki. mert rossz, nehezen fej­hető, rúg stb. Ezek a panaszok előbb vagy utóbb meghallgatásra találtak, úgy­hogy kézi fejés esetében a nehezen fejhető teheneket, de legalábbis tekin­télyes részüket, a fejők unszolására ki­selejtezték. Nem ez a l»e!yzet a gépi fejes alkalmazása esetén. Ilyenkor a selejtezést végző szakember szubjektív mérlegelés alapján dönt a selejtezésről, elmarad a fejők véleménye. Ily módon a rossz fejőstehenek kézi fejés alapján végzett selejtezése, gépi fejés alkalma­zása mellett nem folytatódik. A gépi fejés alkalmazását nehezen fejhető te­heneken kívül még az is nehezíti, hogy teheneink javarészénél az egyes tógy­zük ki csalétekkel, és csak azután húz­zuk fel, amikor a patkányok már meg­szokták éket. Ajánlatos a csapdát szal­mával, szeméttel álcázni, hogy csakis a csalétek látszódjék ki belőle. Állítsuk a csapdákat a fal mellé, félig dugott helyre, de ne közvetlenül a patkány­lyuk elé. Egyszerre nagyszámú csapdával dol­gozzunk, de hosszú időn át. Néhány hó­napi szünet elmúltával újra alkalmaz­hatjuk őket. így jó eredményt érhetünk el. Más rendszerű a csonkakúp (varsa) bemenetetü, dróthengeres, bebújós csap­da. Az ilyen csapdák a patkányt élve fogják. Hosszabb időre kell a csapdákat kitenni, mert néha hónapokig, hetekig nem fognak, de ha egy patkány beme­részkedik. társai gyakran követik. így egyetlen csapdával is több patkányt fog­hatunk egyszerre. A csapdákat ne fogjuk meg dohányos kézzel. Csaléteknek legajánlatosabb a friss zsemlye vagy a kolbász. A csapdás patkányfogás elég sok munkával és is­mételt ellenőrzéssel jár. Élelmiszerfel­dolgozó üzemekben, ahol mérget nem használhatunk, jó eredményt érhetünk el velük. A vegyszeres irtás a patkánypusztílás legelterjedtebb módja. Ezzel az eljárás­sal a patkányirtó-vállalatok foglalkoznak. A gázosítás sem megvetendő módja a patkányirtásnak. Vidéken jól alkal­mazható a lyukgázosítas. Zárt gázpus­kában égetéssel kéndioxidot állítunk elő. A gáz beeresztése után a lyukat lezár­juk. Helyiségyázosítást patkányok ellet» csak kivételesért használunk, mert a negyedek termelése között igen nagy az ingadozás. Mekkora lehet gépi fejés alkalmazá­sával ez az ingadozás ? A bal és jobb vagy első és hátsó tőgy­negyed tejtermelése közötti 20 %-osnál nagyobb ingadozás már alkalmatlanná teszi a tehenet gépi fejesre. Az egyes tőgynegyedek legkisebb és legnagyobb termelése közöt pedig nem lehet na­gyobb különbség, mint az első és hátsó két tőgynegyed termelési különbsége^ százalékban kifejezve. Ezek a körülmények vetik fel azt a gondolatot, hogy teheneink gépi fejesre való alkalmasságát felül kell vizsgátní és a jövőben csak gépi fejősre alkal­masnak minősített teheneket célszerű használni, A vizsgálat megvalósítása érdekében olyan fejőgépet kell készí­tem, amely a négy tőgy negyedet külön feji és a tőgy negyedekből kikerülő tejet külön edénybe szívja. A kiválasztás során célul kell kitűzni, hogy egyfelől gépi fejesre csak olyan tehenek kerüljenek, amelyek tőgyének fejogéppel mért perc-teljesítménye egy liter vagy ennél több, másfelől nincs a tőgynegyedek tejtermelése között 2Í1 %-nál- nagyobb ingadozás. Az így kivá­lasztott teheneket gépi fejősre alkalma­saknak kell minósfteni. Az alkalmatla­nok egy része különleges fejőgépekkel esetleg még fejhető, más része pedig csak kézi fejősre atkalmas. Bercsényi Miklós Anyakocák mesterséges megtermékenyítése több esztendő óta tartó vizsgálatok eredményeként a Poltavai Sertéstenyész­tési Kutatóintézet — az össz-szövetségi Állattenyésztési Kutatóintézettel együtt­működésben — új módszert dolgozott ki az anyakocák mesterséges megter­mékenyítésére. Az új módszer kié.-gus­ta lattól bevált, » hírek szerint hamarosan az egész Szovjetunió területén ezzel a módszerrel végzik majd asz anyakocák mesterséges meg termék enyír ősét. hogy a sertéshús termelése még gyorsabban íofcoaódjéft Patkányirtás és riasztás patkányok gyakran fészkelnek a helyi­ségen kívül. Igen jó szolgálatot tesznek terepen és udvaron a patkány fogó kutyák. Kivált­képp azok az ebek használhatók, ame­lyek nem ugatnak és nem harapnak, de annál ügyesebben lesik meg és fogják el a patkányt, mint például a rattler és a foxi. Végezetül szólnunk kell a riasztóeze­­rekrőt is. A patkányok a kátránytermé­kek és kőolajtermékek szagát nem áll­ják. Tehát a búvóhelyükről el lehet kergetni őket ilyen anyagokkal. Első­sorban a kreozol, kreolin, kátrány, klór­fenol és lizol alkalmas e célra, de még a petróleum is. Szokás ezeket a lyukakba betölteni vagy befecskendezni és a nyí­lást ilyen anyaggal-átitatott kóccal el­­t rimái Még csak annyit, hogy ne álljunk ölbe-tett kezekkel ott, ahol az egészsé­günket veszélyeztető ártalmas kártevők föltűnnek. 191Я* július 13,

Next

/
Thumbnails
Contents