Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-19 / 84. szám
Mielőbb fejezzük be a Idén bőven termett takarmány a mezőgazdasági üzemek földterületein, országszerte. Különösen a silótakarmány-félék termesztésére fordítottunk minden eddiginél nagyobb gondot, kiszélesítve a vetésterületét, s hozzátehetjük, a silőzást is körültekintőbben szerveztük. Főleg a silókombájnok és szállítóeszközök alaposabb kihasználása, az üresjáratok csökkentése, a silózás meggyorsítása, elegendő nedvdús, nagy tápértékü silótakarmány készítése jellemezte ezt az évet. Jó tapasztalatok egész sora bizonyítja, hogy ahol kiváló minőségű és elegendő silőtakarmányt készítenek évröl-évre, ott télen sem apad a tehenek tejelékenysége. Ez a helyzet a Gombai Állami Gazdaságban, a kismúlyadi, diószegi, nyárasdi szövetkezetben, a Brzotini Állami Gazdaságban és egyebütt. Bár a legtöbb silótakarmánynak már veremben a helye (a silókukorica vermelésének agrotechnikai határideje szeptember 20-án lejárt), mégis néhol a „patópáloskodás" kapott lábra, így például a kelet-szlovákiai kerület — az említett határidőig — a tejesviaszos érésű kukoricának csak a 60,7 százalékát silózta be. Azóta a helyzet változott, de még mindig nem lehetünk vele elégedettek. A középszlovákiai kerületben is többhelyütt lemaradás tapasztalható a silózás terén. Viszont a nyugat-szlovákiai kerület számos szövetkezetében már a különleges silőtakarmány készítésével foglalatoskodnak... Az időjárás egyre kedvezőtlenebb, néhol már dér csípte meg a lábon álló kultúrnövényt, s a hónap második felében már talajmenti fagyokkal számolhatunk, a hegyvidéki körzetekben pedig a havazás sem kizárt: meg kell tehát gyorsítani a silózást! Silózzunk be minden kukoricaszárat, répaszelettel, tarlóherével keverve. De ne hagyjuk szét a táblán a cukorrépa koronáját sem, hanem nyomban zsombolyázzuk. Egyes gazdaságok, főképp Kelet-Szlovákiában tétováznak a kukorica törésével, mert az érett csövek között akad zsenge is. Ezt ne tekintsük akadálynak, mert a zsenge kukoricából, más takarmánynyal vegyítve nagyon jó siló készíthető, s a szára ilyenkor még több tápanyagot tartalmaz. A nagyobb lemaradás már be nem hozható, de az ebből származó veszteségeket lényegesen csökkenthetjük, ha meggyorsítjuk a silózást. Mégpedig a silózó-gépek és szállítóeszközök csoportos kihasználásával; s ha a munka úgy kívánja, éjszaka is lehet silőzni. Világítás ma már nem lehet probléma. Nagyon jól emlékszünk még arra, hogy többhelyütt a kukoricaszárat holdvilágos éjjeleken vágták egyéni gazdálkodás idején a földművesek, hogy “öt nyerjenek egyéb sürgős munkák elvégzésére. Kell most a segítség! Éppen ezért a helyi nemzeti bizottságok segítsenek a szövetkezeteknek, főleg a dologszervezés és a munkaerők biztosítása terén. Géphiányra, munkaerőhiányra hivatkoznak előszeretettéi az őszi munkák végzésében lemaradt szövetkezetekben. Am, ha alaposabban körülnézünk, nyomban felismerjük a lemaradás igazi okát — legtöbbször a szervezés körül van baj! Nemegyszer csupán azon múlik, hogy a szövetkezetek vezetői milyen leleményesek. Van-e kit ültetni a gépre?! E tekintetben is önellátók legyenek a mezőgazdasági üzemek — az iskoláztatásra, traktorosok, gépkezelők szakképzésére sokkal több gondot fordítsanak! Lehetőség van bőven szakismeretek szerzésére: még néhány nap, legfeljebb egy-két hét és a szövetkezeti munkaiskolák, üzemi iskolák (állami gazdaságok, gépállomások keretén belül) újra megnyílnak. Tanfolyamokat szerveznek a gépállomások is, ahol a szövetkezeti tagoknak módjuk, lehetőségük nyílik a gépkezelés, traktorvezetés ismereteinek elsajátítására. Ha így cselekszenek, akkor mind kevesebbszer halljuk majd, hogy nincs elég munkaerő, nincs annyi gép, amennyi kellene. Mert a két, sőt három váltás bevezetése munkaerőket takarít meg, gyorsítja a dologvégzés ütemét, s ugyanannyi géppel kétszer, sőt háromszorannyi munka elvégezhető. Attól sem kell majd tartani, hogy fagy éri a silókukoricát, mert ennek alapján idejében a vermekbe kerül! — Cs — Játék közben Míg a szülök az őszi munkát szorgalmazzák a kisújfalusi szövetkezet határában, addig 31 gyerekre Lévárdi Gizella óvónő vigyáz anyai szeretettel. Képünk a gyermekek önfeledt játékát mutatja be. Egymástól elválaszthatatlanok Akárhogy is vesszük, az elmélet és gyakorlat egymástól elválaszthatatlan. A kettő együttvéve alkot egy teljes egészet. Mi a Nagykaposi Mezőgazdasági Technikumban szorosan egybekötjük az elméleti oktatást a gyakorlattal. Gyakorlati tapasztalatok szerzésére a helyi szövetkezeti közös gazdaságban nyílik a tanulóknak módjuk, lehetőségük. Ez nagy tetszést vált ki a tanulókból, a közeljövő mezőgazdászaiból, zootechnikusaiból. Mint ahogy mondják, tudásuk gyakorlat nélkül nem lenne teljes. Itt meggyőződhetnek a Dzsungel, vagy gyümölcsös Hol volt, hol nem volt... Nem az Óperenciás tengeren túl, hanem a Dunaszerdahelyi Konzervgyár gyümölcsösében, amit látnom kellett. Elszörnyűlködve nyalábolta át tekintetem a 32 hektáros gyümölcsöst, ami néhány esztendővel ezelőtt még szemet gyönyörködtető látványt nyújtott. Most meg úgy fest, mintha egzotikus vidék állatfajainak rendeznének be itt állatkertet. Eleinte olyan gondozásban részesültek itt a gyümölcsfák, hogy öröm volt rájuk nézni. A területet füveskeverékkel vetették be és baromfifarmot is létesítettek benne. Aztán, úgy két év óta a lelkiismeretes, szakszerű munka valahogy alábbhagyott ... Kittenberger Kálmán, a nagyhírű magyar afrikavadász írt annakidején a Kelet-Uganda-i szavannákról és az oroszlánbögésről mesterien. De ha fordult a világ kereke azóta, hát miért ne forduljon a gyümölcsös sorsa is — gondolták az illetékesek! Miért kell nekünk Ugandába menni szavannát nézni, ha saját magunk is teremthetünk, mégpedig a dunaszerdahelyi gyümölcsösben! Most a gaz és a bogáncs még csak hónaljig ér, de ha így megy, akkor rövidesen fel kell gyújtani az elhanyagolt gyümölcsöst, mert másképpen rendbehozni már nem lehet. Bízva abban, hogy erélyes hangom eljut az illetékesek fülébe, csak azt tudom ajánlani, minél előbb tegyenek rendet! Mert mégiscsak jobb egy rendes állapotban lévő gyümölcsös, amiből haszna származik a konzervgyárnak, s egyben a dolgozók vitaminellátása is gazdagabbá lesz, mintha továbbra is a mesterségesen előállított dzsungel hivalkodna szemmeresztgetve az arrajárókra. A galántai járás lemaradt a sertéshús és a tojás beadásában. Ennek okaival részletesen foglalkozott a járási nemzeti bizottság tanácsa, s a kitűzött feladatok teljesítése érdekében megfelelő intézkedéseket tett. Kinek van igaza? a szövetkezet vezetősége az állatgondozókhoz. — Nem megfelelő a takarmány A lemaradó szövetkezetek közé tartozik a tallósi is. .Ez szinte érthetetlen! Ugyanis a tervezett állatlétszámból semmi nem hiányzik. Mi tehát a lemaradás oka? — Mondjátok meg ti! — fordult és zsúfoltak a sertésólak — bizonygatják azok. Am a vezetőségnek más a véleménye: — A takarmány jó minőségű. Csak az a baj, hogy az állatgondozók nem háromszor, hanem csak kétszer etetnek. Kinek van hát igaza? Tény az, hogy egy-egy gondozóra sok sertés jut. Kétszeri etetés is sok erőkifejtést igényel. Mindamellett helytelen a munkakönnyítésnek eme módja. Bebizonyosodott: a takarmány minősége valóban kifogástalan. Hiba, hogy a hízók csak szemestakarmányt kapnak. Mivel a 70 — 90 kilós sertések esetében a húsképződés van túlsúlyban, legjobb lenne részükre a különleges silótakarmány. Ez jóval olcsóbb is, mint a szemes takarmány: tartalmazhat herét, viaszérésű kukoricát, főtt burgonyát és cukorrépát. Ha tehát a hizlalásnak ezt az olcsóbb, kifizetöbb módszerét alkalmazzuk, s kevesebb munkaerővel, akkor csakis önetetőkkel boldogulunk. Nagyon jó példáját látjuk ennek az alsószeli szövetkezetben. A tallósiak esetében is csak az új technológia segít, ha gyorsabban, olcsóbban és több húst akarnak termelni! Vadovlcs József (Galánta) gépesítés nagy előnyeiről is. Például a többi között a gyakorlatozó tanulók az istállóban fejés közben rádöbbennek arra, mennyivel gazdaságosabb, olcsóbb és jobb a gépi fejés, mint a kézi. A gyakorlat kétirányú: fizikai és szervezési. Az előbbi azért fontos, hogy a termelésbe kikerülve fel tudják becsülni a munka értékét. Szervezési tapasztalatokat pedig a szövetkezet mezőgazdásza és zootechnikusa közvetlenül a munkahelyen tud a tanulóknak nyújtani. A harmadikos tanulók megismerkednek — a szövetkezeti irodában — az ügyvitellel, könyvelési tudnivalókkal, s egyéb ezzel összefüggő kérdésekbe is betekintést nyernek. Mindannyian tudatában vannak, hogy a harmadik .ötéves terv mezőgazdasági feladatainak teljesítése csakis nagyobb szaktudással, színvonalasabb munkaszervezéssel, az új technológia bevezetésével és a gépesítés nagyobbmérvű kiterjesztésével érhető el. Both Frigyes (V. Kapusany) Hruscsov elvtárs tanácsai szerint gazdálkodik a kalinovkai kolhoz lYla jobban mint tegnap, holnap még jobbon mint mo Mezőgazdasági tanácsadó Mezőgazdasági dolgozóink arra törekednek, hogy elérjék a döntő fordulatot mezőgazdaságunkban. A trebisovi járás szövetkezetei szintén kötelezettséget vállaltak, hogy négy év alatt teljesítik harmadik ötéves tervünk irányszámait. A Veiké Kapusany-i mezőgazdaságig iskola tanítói látva földműveseiből törekvését, kötelezettséget vállaltak, hogy szaktudásukkal a segítségünkre sietnek. Részt vettek a tervek átdolgozásában, s a szövetkezeteseket tanáccsal látták el. így született meg az az elgondolás, hogy „mezőgazdasági tanácsadót“ létesítenek Veiké Kapusany-ban, s így az összes szövetkezetei segíthetik. S azt mindenki tudja, hogy a jő tanács aranyat ér! A mezőgazdasági tanácsadó tehát október elsejétől rendelkezésére áll szövetkezeteseinknek, mindenki bizalommal fordulhat a tanácsadó munkatársaihoz. Kancel József, V. Kapusany Talán nincs olyan hely a Szovjetunióban, ahol ne ismernék a kurszki körzetben levő kalinovkai kolhozt. A kolhoz ezt a népszerűséget azzal szerezte, hogy tagjai az egész gazdálkodást Ny. Sz. Hruscsov tanácsai szerint szervezték át és alig 3-4 év alatt olyan sikereket értek el, aminek mindenki csodájára jár. Kalinovka az újítás jelképe, a kukoricatermesztés elöharcosa lett, példája a kolhozok tízezreinek. Ny. Sz. Hruscsov szabadsága idején évről évre meglátogatja kalinovkai földijeit. Érdeklődik a gazdálkodás iránt és tanácsokat ad, hogyan kellene a közös gazdálkodást még jobban felvirágoztatni. Idén is ellátogatott a kolhozba. A kolhoztermelés fejlődése Hruscsov két év előtti látogatásakor azt ajánlotta a kolhoztagoknak, hogy egyesüljenek a két szomszédos kolhozzal, s így közösen 4 — 5000 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodjanak. Rövidesen ezután sor került az egyesülésre. Hruscsov elvtárs látogatásakor folyt le az egyesült kolhoz taggyűlése, amelyen a kolhozelnök, V. V. Gracsev mondott beszámolót. Az elnök rámutatott az összes termelési mutatók rohamos emelkedésére. így például idén az első nyolc hónapban 15 515 mázsa tejet fejtek, míg 1953-ban csak 866 mázsát. Idén minden tehéntől átlag 2477 kg tejet termeltek, míg 1953-ban csak 866 kg-ot. Gracsev elnök továbbá megjegyezte, hogy a szarvasmarha állomány 2035 darabra emelkedett az 1953. évi 415 db-bal szemben, s most 3105 sertést tartatlak, míg 1953-ban csak 508 db-os volt a sertésállomány. Hruscsov figyelmesen hallgatta a beszámolót és elismerését fejezte ki a termelési mutatók gyors növekedése felett. Utána felszólalásában a következőket mondta:- Egyes emberek azt gondolják, hogy nektek azért vannak sikereitek, mert Kalinovka, a Minisztertanács elnökének, Hruscsovnak az illetőségi helye. De ez nincs így. Meggyőződtem arról, hogy mindaz, amiről a kolhoz elnöke beszámolt, a ti szorgalmatok és munkátok eredménye. A földek megtekintése után Hruscsov elvtárs a tőle megszokott szívélyességgel elbeszélgetett a kolhoztagokkal és értékes tanácsokat adott nekik. Több hüvelyest és zöldséget! Elmondta a kolhoztagoknak, hogy Ukrajna egyes kolhozai egy tenyészidöben kukoricát, babot és tököt termesztenek ugyanazon a földön, s így a valóságban két-három termést takarítanak be. Ezután a takarmányburgonyáról és a cukorrépáról mint takarmánynövényről beszélt. A kolhoztagoknak megfontolás tárgyává kell tenniük, hogy mi előnyösebb: a hízósertéseket burgonyával vagy cukorrépával etetni? Hiszen Grucsev elnök szavai szerint könynyebb egy hektárról 400 mázsa cukorrépát betakarítani, mint 200 mázsa burgonyát. Hruscsov elvtárs ajánlotta, hogy mindennel kísérletezzenek és azután döntsenek, hogy mi előnyösebb Kalinovka számára. Beszélt a zöldség- és gyümölcstermesztés fontosságáról. Kifogásolta, hogy nem törődnek a kiültetett gyümölcsfák fajtáival. Ajánlotta, hogy beszéljenek szakemberekkel. A tehénistállók és baromfiólak körül Hruscsov elvtárs megtekintette a kolhoz gazdasági épületeit, köztük a nyitott istállót is. Rámutatott arra, mennyire nem célszerű a második emelet nélküli építkezés, pedig az alapok ezt is elbírnák. A második emeleten raktárakat lehet elhelyezni vagy baromfit lehetne tartani. Kijelentette, az okos gazda ahhoz az elvhez igazodik, hogy az állatokat a takarmányhoz közel kell tartani, a trágyát pedig a lehető legközelebb a földekhez! Többemeletes épületeket a falvakban is! A falusi lakásviszonyokról folytatott vitában Ny. Sz. Hruscsov a kolhoztagok előtt ezt a nézetét tolmácsolta: — Gondolkozzatok azon, nem lenne-e jobb a falvakban a kolhoztagok számára többemeletes lakóházakat építeni. Nem megy ez egyszerre, de a falusi embernek is igénye van gázra, vízvezetékre, csatornázásra, központi fűtésre és a városi házak hasonló vívmányaira. Ez olcsóbb és kényelmesebb is. A földek ötödén a takarmányok királynője Ny. Sz. Hruscsov bejárta a kukoricaföldeket és gondosan megtekintette a növényzetet, hiszen a kukorica úgyszólván a kolhoz legnagyobb büszkesége. TLI ruscsov elvtárs tanácsa szerint ^ 1954-ben vetették először a kukoricát négyzetesen Jól sikerült, s azóta a kalinovkai termesztők a nagy hozamok mesterei. A hektáronként 6 — 700 mázsa silókukorica semmi rendkívülit nem jelent. Idén a szántóföldek 20 %-át vetették be kukoricával. De a földek megtekintése nem történt megszívlelendő bírálat nélkül. — Számtalanszor szó esett arról, hogy minden fészekben legfeljebb két növényt szabad hagyni — mondotta Hruscsov elvtárs —, de ezen a táblán minden fészekben 4 — 5 is akad. Láthatjátok, hogy ezek gyengén fejlődnek. Igyekeznetek kell, hogy az eddigi hektáronkénti 700 mázsa helyett 900 — 1000 mázsa silóanyagot érjetek el. Szívesen vagyok közöttetek A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke búcsúzóul a következőket mondta: — Szívesen látogatlak meg benneteket. Elsősorban örömmel találkozom veletek mint földijeimmel, szívesen vagyok itt a községben, ahol valaha gyermekkoromat töltöttem: ezenkívül örömmel látom, hogy fejlődik a szovjet falu. — Drága Elvtársak! Kívánok nektek további munkátokhoz sok sikert! Jól kell dolgozni. Ma jobban, mint tegnap, s holnap még jobban, mint ma, mert a mi életünkkel is így van: mindig jobban akarunk élni. És jobb életet csak munkánkkal teremthetünk magunknak. (A moszkvai Pravda cikkéből) 1960. október 19. Híradás a mezőkről □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ • A közép-szlovákiai kerület fiataljai az ősz folyamán 50 000 hektár rét és legelő gondozására, s ebből 10 000 hektár megtrágyázására tettek vállalást. (c) • Már 50 000 néző tekintette meg a Brnoi II. Nemzetközi Árumintavásár egyik pavilonjában berendezett poliekran mozit, mely egyszerre 7 vászonra vetít. (t) • A nyugat-csehországi kerületben jól halad a kisebb szövetkezetek egyesülése nagy gazdasági egységekké. Mostanáig 457 szövetkezetből 180 új mezőgazdasági nagyüzem alakúit. Legtöbb szövetkezet egyesült a klatovyi járásban (121-böl 39 új szövetkezet létesült).
