Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-10-19 / 84. szám

Mielőbb fejezzük be a Idén bőven termett takarmány a mezőgazdasági üzemek földterületein, országszerte. Különösen a silótakar­­mány-félék termesztésére fordítot­tunk minden eddiginél nagyobb gon­dot, kiszélesítve a vetésterületét, s hozzátehetjük, a silőzást is körül­tekintőbben szerveztük. Főleg a siló­­kombájnok és szállítóeszközök alapo­sabb kihasználása, az üresjáratok csökkentése, a silózás meggyorsítása, elegendő nedvdús, nagy tápértékü silótakarmány készítése jellemezte ezt az évet. Jó tapasztalatok egész sora bizo­nyítja, hogy ahol kiváló minőségű és elegendő silőtakarmányt készítenek évröl-évre, ott télen sem apad a te­henek tejelékenysége. Ez a helyzet a Gombai Állami Gazdaságban, a kis­­múlyadi, diószegi, nyárasdi szövetke­zetben, a Brzotini Állami Gazdaság­ban és egyebütt. Bár a legtöbb silótakarmánynak már veremben a helye (a silókukorica vermelésének agrotechnikai határide­je szeptember 20-án lejárt), mégis néhol a „patópáloskodás" kapott lábra, így például a kelet-szlovákiai kerület — az említett határidőig — a tejes­viaszos érésű kukoricának csak a 60,7 százalékát silózta be. Azóta a helyzet változott, de még mindig nem lehetünk vele elégedettek. A közép­szlovákiai kerületben is többhelyütt lemaradás tapasztalható a silózás terén. Viszont a nyugat-szlovákiai kerület számos szövetkezetében már a különleges silőtakarmány készíté­sével foglalatoskodnak... Az időjárás egyre kedvezőtlenebb, néhol már dér csípte meg a lábon álló kultúrnövényt, s a hónap második felében már talajmenti fagyokkal számolhatunk, a hegyvidéki körzetek­ben pedig a havazás sem kizárt: meg kell tehát gyorsítani a silózást! Silóz­zunk be minden kukoricaszárat, répa­szelettel, tarlóherével keverve. De ne hagyjuk szét a táblán a cukorrépa koronáját sem, hanem nyomban zsombolyázzuk. Egyes gazdaságok, főképp Kelet-Szlovákiában tétováz­nak a kukorica törésével, mert az érett csövek között akad zsenge is. Ezt ne tekintsük akadálynak, mert a zsenge kukoricából, más takarmány­nyal vegyítve nagyon jó siló készít­hető, s a szára ilyenkor még több tápanyagot tartalmaz. A nagyobb lemaradás már be nem hozható, de az ebből származó vesz­teségeket lényegesen csökkenthetjük, ha meggyorsítjuk a silózást. Mégpe­dig a silózó-gépek és szállítóeszközök csoportos kihasználásával; s ha a munka úgy kívánja, éjszaka is lehet silőzni. Világítás ma már nem lehet probléma. Nagyon jól emlékszünk még arra, hogy többhelyütt a kuko­ricaszárat holdvilágos éjjeleken vág­ták egyéni gazdálkodás idején a föld­művesek, hogy “öt nyerjenek egyéb sürgős munkák elvégzésére. Kell most a segítség! Éppen ezért a helyi nemzeti bizottságok segítse­nek a szövetkezeteknek, főleg a do­logszervezés és a munkaerők bizto­sítása terén. Géphiányra, munkaerő­hiányra hivatkoznak előszeretettéi az őszi munkák végzésében lemaradt szövetkezetekben. Am, ha alaposab­ban körülnézünk, nyomban felismer­jük a lemaradás igazi okát — legtöbb­ször a szervezés körül van baj! Nemegyszer csupán azon múlik, hogy a szövetkezetek vezetői milyen leleményesek. Van-e kit ültetni a gépre?! E tekintetben is önellátók legyenek a mezőgazdasági üzemek — az isko­láztatásra, traktorosok, gépkezelők szakképzésére sokkal több gondot fordítsanak! Lehetőség van bőven szakismeretek szerzésére: még né­hány nap, legfeljebb egy-két hét és a szövetkezeti munkaiskolák, üzemi iskolák (állami gazdaságok, gépállo­mások keretén belül) újra megnyíl­nak. Tanfolyamokat szerveznek a gép­állomások is, ahol a szövetkezeti ta­goknak módjuk, lehetőségük nyílik a gépkezelés, traktorvezetés ismere­teinek elsajátítására. Ha így cselekszenek, akkor mind kevesebbszer halljuk majd, hogy nincs elég munkaerő, nincs annyi gép, amennyi kellene. Mert a két, sőt há­rom váltás bevezetése munkaerőket takarít meg, gyorsítja a dologvégzés ütemét, s ugyanannyi géppel kétszer, sőt háromszorannyi munka elvégez­hető. Attól sem kell majd tartani, hogy fagy éri a silókukoricát, mert ennek alapján idejében a vermekbe kerül! — Cs — Játék közben Míg a szülök az őszi munkát szor­galmazzák a kis­­újfalusi szövetkezet határában, addig 31 gyerekre Lévárdi Gizella óvónő vi­gyáz anyai szere­tettel. Képünk a gyer­mekek önfeledt já­tékát mutatja be. Egymástól elválaszthatatlanok Akárhogy is vesszük, az elmélet és gyakorlat egymástól elválaszthatat­lan. A kettő együttvéve alkot egy teljes egészet. Mi a Nagykaposi Mezőgazdasági Technikumban szorosan egybekötjük az elméleti oktatást a gyakorlattal. Gyakorlati tapasztalatok szerzésére a helyi szövetkezeti közös gazdaságban nyílik a tanulóknak módjuk, lehető­ségük. Ez nagy tetszést vált ki a tanulók­ból, a közeljövő mezőgazdászaiból, zootechnikusaiból. Mint ahogy mond­ják, tudásuk gyakorlat nélkül nem lenne teljes. Itt meggyőződhetnek a Dzsungel, vagy gyümölcsös Hol volt, hol nem volt... Nem az Óperenciás tengeren túl, hanem a Dunaszerdahelyi Konzervgyár gyü­mölcsösében, amit látnom kellett. Elszörnyűlködve nyalábolta át tekin­tetem a 32 hektáros gyümölcsöst, ami néhány esztendővel ezelőtt még sze­met gyönyörködtető látványt nyúj­tott. Most meg úgy fest, mintha egzo­tikus vidék állatfajainak rendeznének be itt állatkertet. Eleinte olyan gondozásban része­sültek itt a gyümölcsfák, hogy öröm volt rájuk nézni. A területet füves­keverékkel vetették be és baromfi­farmot is létesítettek benne. Aztán, úgy két év óta a lelkiismeretes, szakszerű munka valahogy alábbha­gyott ... Kittenberger Kálmán, a nagyhírű magyar afrikavadász írt annakidején a Kelet-Uganda-i szavannákról és az oroszlánbögésről mesterien. De ha fordult a világ kereke azóta, hát mi­ért ne forduljon a gyümölcsös sorsa is — gondolták az illetékesek! Miért kell nekünk Ugandába menni szavan­nát nézni, ha saját magunk is te­remthetünk, mégpedig a dunaszerda­helyi gyümölcsösben! Most a gaz és a bogáncs még csak hónaljig ér, de ha így megy, akkor rövidesen fel kell gyújtani az elha­nyagolt gyümölcsöst, mert másképpen rendbehozni már nem lehet. Bízva abban, hogy erélyes hangom eljut az illetékesek fülébe, csak azt tudom ajánlani, minél előbb tegyenek rendet! Mert mégiscsak jobb egy rendes állapotban lévő gyümölcsös, amiből haszna származik a konzerv­gyárnak, s egyben a dolgozók vita­minellátása is gazdagabbá lesz, mint­ha továbbra is a mesterségesen elő­állított dzsungel hivalkodna szem­­meresztgetve az arrajárókra. A galántai járás lemaradt a ser­téshús és a tojás beadásában. Ennek okaival részletesen fog­lalkozott a járási nemzeti bizott­ság tanácsa, s a kitűzött feladatok teljesítése érdekében megfelelő intézkedéseket tett. Kinek van igaza? a szövetkezet vezetősége az állat­­gondozókhoz. — Nem megfelelő a takarmány A lemaradó szövetkezetek közé tartozik a tallósi is. .Ez szinte érthetetlen! Ugyanis a tervezett állatlétszámból semmi nem hiány­zik. Mi tehát a lemaradás oka? — Mondjátok meg ti! — fordult és zsúfoltak a sertésólak — bi­zonygatják azok. Am a vezetőségnek más a véle­ménye: — A takarmány jó minőségű. Csak az a baj, hogy az állatgondo­zók nem háromszor, hanem csak kétszer etetnek. Kinek van hát igaza? Tény az, hogy egy-egy gondo­zóra sok sertés jut. Kétszeri ete­tés is sok erőkifejtést igényel. Mindamellett helytelen a munka­könnyítésnek eme módja. Bebizo­nyosodott: a takarmány minősége valóban kifogástalan. Hiba, hogy a hízók csak szemestakarmányt kapnak. Mivel a 70 — 90 kilós ser­tések esetében a húsképződés van túlsúlyban, legjobb lenne részükre a különleges silótakarmány. Ez jóval olcsóbb is, mint a szemes takarmány: tartalmazhat herét, viaszérésű kukoricát, főtt burgo­nyát és cukorrépát. Ha tehát a hizlalásnak ezt az olcsóbb, kifizetöbb módszerét al­kalmazzuk, s kevesebb munka­erővel, akkor csakis önetetőkkel boldogulunk. Nagyon jó példáját látjuk ennek az alsószeli szövet­kezetben. A tallósiak esetében is csak az új technológia segít, ha gyorsab­ban, olcsóbban és több húst akar­nak termelni! Vadovlcs József (Galánta) gépesítés nagy előnyeiről is. Például a többi között a gyakorlatozó tanulók az istállóban fejés közben rádöbben­nek arra, mennyivel gazdaságosabb, olcsóbb és jobb a gépi fejés, mint a kézi. A gyakorlat kétirányú: fizikai és szervezési. Az előbbi azért fontos, hogy a termelésbe kikerülve fel tud­ják becsülni a munka értékét. Szerve­zési tapasztalatokat pedig a szövet­kezet mezőgazdásza és zootechni­­kusa közvetlenül a munkahelyen tud a tanulóknak nyújtani. A harmadikos tanulók megismerkednek — a szö­vetkezeti irodában — az ügyvitellel, könyvelési tudnivalókkal, s egyéb ezzel összefüggő kérdésekbe is bete­kintést nyernek. Mindannyian tudatában vannak, hogy a harmadik .ötéves terv mező­­gazdasági feladatainak teljesítése csakis nagyobb szaktudással, színvo­nalasabb munkaszervezéssel, az új technológia bevezetésével és a gépe­sítés nagyobbmérvű kiterjesztésével érhető el. Both Frigyes (V. Kapusany) Hruscsov elvtárs tanácsai szerint gazdálkodik a kalinovkai kolhoz lYla jobban mint tegnap, holnap még jobbon mint mo Mezőgazdasági tanácsadó Mezőgazdasági dolgozóink arra tö­rekednek, hogy elérjék a döntő for­dulatot mezőgazdaságunkban. A tre­­bisovi járás szövetkezetei szintén kö­telezettséget vállaltak, hogy négy év alatt teljesítik harmadik ötéves ter­vünk irányszámait. A Veiké Kapusany-i mezőgazdaságig iskola tanítói látva földműveseiből törekvését, kötelezettséget vállaltak, hogy szaktudásukkal a segítségünkre sietnek. Részt vettek a tervek át­dolgozásában, s a szövetkezeteseket tanáccsal látták el. így született meg az az elgondolás, hogy „mezőgazda­sági tanácsadót“ létesítenek Veiké Kapusany-ban, s így az összes szö­vetkezetei segíthetik. S azt mindenki tudja, hogy a jő tanács aranyat ér! A mezőgazdasági tanácsadó tehát ok­tóber elsejétől rendelkezésére áll szövetkezeteseinknek, mindenki biza­lommal fordulhat a tanácsadó mun­katársaihoz. Kancel József, V. Kapusany Talán nincs olyan hely a Szov­jetunióban, ahol ne ismernék a kurszki körzetben levő kalinovkai kolhozt. A kolhoz ezt a népszerűséget azzal szerezte, hogy tagjai az egész gazdálkodást Ny. Sz. Hruscsov taná­csai szerint szervezték át és alig 3-4 év alatt olyan sikereket értek el, aminek mindenki csodájára jár. Kalinovka az újítás jelképe, a kuko­ricatermesztés elöharcosa lett, pél­dája a kolhozok tízezreinek. Ny. Sz. Hruscsov szabadsága ide­jén évről évre meglátogatja kalinovkai földijeit. Érdeklődik a gazdálkodás iránt és tanácsokat ad, hogyan kel­lene a közös gazdálkodást még job­ban felvirágoztatni. Idén is ellátoga­tott a kolhozba. A kolhoztermelés fejlődése Hruscsov két év előtti látogatása­kor azt ajánlotta a kolhoztagoknak, hogy egyesüljenek a két szomszédos kolhozzal, s így közösen 4 — 5000 hek­tár mezőgazdasági földön gazdálkod­janak. Rövidesen ezután sor került az egyesülésre. Hruscsov elvtárs láto­gatásakor folyt le az egyesült kolhoz taggyűlése, amelyen a kolhozelnök, V. V. Gracsev mondott beszámolót. Az elnök rámutatott az összes ter­melési mutatók rohamos emelkedé­sére. így például idén az első nyolc hónapban 15 515 mázsa tejet fejtek, míg 1953-ban csak 866 mázsát. Idén minden tehéntől átlag 2477 kg tejet termeltek, míg 1953-ban csak 866 kg-ot. Gracsev elnök továbbá megjegyez­te, hogy a szarvasmarha állomány 2035 darabra emelkedett az 1953. évi 415 db-bal szemben, s most 3105 ser­tést tartatlak, míg 1953-ban csak 508 db-os volt a sertésállomány. Hruscsov figyelmesen hallgatta a beszámolót és elismerését fejezte ki a termelési mutatók gyors növeke­dése felett. Utána felszólalásában a következőket mondta:- Egyes emberek azt gondolják, hogy nektek azért vannak sikereitek, mert Kalinovka, a Minisztertanács elnökének, Hruscsovnak az illetőségi helye. De ez nincs így. Meggyőződtem arról, hogy mindaz, amiről a kolhoz elnöke beszámolt, a ti szorgalmatok és munkátok eredménye. A földek megtekintése után Hrus­csov elvtárs a tőle megszokott szí­vélyességgel elbeszélgetett a kolhoz­tagokkal és értékes tanácsokat adott nekik. Több hüvelyest és zöldséget! Elmondta a kolhoztagoknak, hogy Ukrajna egyes kolhozai egy tenyészidöben kukoricát, babot és tököt termesztenek ugyanazon a föl­dön, s így a valóságban két-három termést takarítanak be. Ezután a takarmányburgonyáról és a cukor­répáról mint takarmánynövényről be­szélt. A kolhoztagoknak megfontolás tárgyává kell tenniük, hogy mi elő­nyösebb: a hízósertéseket burgonyá­val vagy cukorrépával etetni? Hiszen Grucsev elnök szavai szerint köny­­nyebb egy hektárról 400 mázsa cu­korrépát betakarítani, mint 200 mázsa burgonyát. Hruscsov elvtárs ajánlotta, hogy mindennel kísérletezzenek és azután döntsenek, hogy mi előnyö­sebb Kalinovka számára. Beszélt a zöldség- és gyümölcs­­termesztés fontosságáról. Kifogásol­ta, hogy nem törődnek a kiültetett gyümölcsfák fajtáival. Ajánlotta, hogy beszéljenek szakemberekkel. A tehénistállók és baromfiólak körül Hruscsov elvtárs megtekintette a kolhoz gazdasági épületeit, köztük a nyitott istállót is. Rámutatott arra, mennyire nem célszerű a második emelet nélküli építkezés, pedig az alapok ezt is elbírnák. A második emeleten raktárakat lehet elhelyezni vagy baromfit lehetne tartani. Kijelentette, az okos gazda ahhoz az elvhez igazodik, hogy az állatokat a takarmányhoz közel kell tartani, a trágyát pedig a lehető legközelebb a földekhez! Többemeletes épületeket a falvakban is! A falusi lakásviszonyokról folyta­tott vitában Ny. Sz. Hruscsov a kol­hoztagok előtt ezt a nézetét tolmá­csolta: — Gondolkozzatok azon, nem len­ne-e jobb a falvakban a kolhoztagok számára többemeletes lakóházakat építeni. Nem megy ez egyszerre, de a falusi embernek is igénye van gáz­ra, vízvezetékre, csatornázásra, köz­ponti fűtésre és a városi házak ha­sonló vívmányaira. Ez olcsóbb és kényelmesebb is. A földek ötödén a takarmányok királynője Ny. Sz. Hruscsov bejárta a kukori­caföldeket és gondosan megtekintette a növényzetet, hiszen a kukorica úgy­szólván a kolhoz legnagyobb büszke­sége. TLI ruscsov elvtárs tanácsa szerint ^ 1954-ben vetették először a kukoricát négyzetesen Jól sikerült, s azóta a kalinovkai termesztők a nagy hozamok mesterei. A hektáron­ként 6 — 700 mázsa silókukorica sem­mi rendkívülit nem jelent. Idén a szántóföldek 20 %-át vetették be kukoricával. De a földek megtekintése nem történt megszívlelendő bírálat nélkül. — Számtalanszor szó esett arról, hogy minden fészekben legfeljebb két növényt szabad hagyni — mon­dotta Hruscsov elvtárs —, de ezen a táblán minden fészekben 4 — 5 is akad. Láthatjátok, hogy ezek gyengén fejlődnek. Igyekeznetek kell, hogy az eddigi hektáronkénti 700 mázsa helyett 900 — 1000 mázsa silóanyagot érjetek el. Szívesen vagyok közöttetek A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke búcsúzóul a következőket mondta: — Szívesen látogatlak meg benne­teket. Elsősorban örömmel találko­zom veletek mint földijeimmel, szí­vesen vagyok itt a községben, ahol valaha gyermekkoromat töltöttem: ezenkívül örömmel látom, hogy fej­lődik a szovjet falu. — Drága Elvtársak! Kívánok nek­tek további munkátokhoz sok sikert! Jól kell dolgozni. Ma jobban, mint tegnap, s holnap még jobban, mint ma, mert a mi életünkkel is így van: mindig jobban akarunk élni. És jobb életet csak munkánkkal teremthetünk magunknak. (A moszkvai Pravda cikkéből) 1960. október 19. Híradás a mezőkről □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ • A közép-szlovákiai kerület fia­taljai az ősz folyamán 50 000 hektár rét és legelő gondozására, s ebből 10 000 hektár megtrágyázására tettek vállalást. (c) • Már 50 000 néző tekintette meg a Brnoi II. Nemzetközi Áruminta­­vásár egyik pavilonjában berendezett poliekran mozit, mely egyszerre 7 vászonra vetít. (t) • A nyugat-csehországi kerületben jól halad a kisebb szövetkezetek egyesülése nagy gazdasági egységek­ké. Mostanáig 457 szövetkezetből 180 új mezőgazdasági nagyüzem alakúit. Legtöbb szövetkezet egyesült a kla­­tovyi járásban (121-böl 39 új szövet­kezet létesült).

Next

/
Thumbnails
Contents