Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-28 / 78. szám

Л Szabad Földműves márciusban meg­tartott országos konferenciáján felme­rült az is, hogy tudósításainkban szá­moljunk be arról is, hogy miképpen értük el eredményeinket. Nos, jómagam egy 100 családos méhészet megalapítá­sáról akarok szólni. Mivel 1959-ben az akác virágzása nem kedvezett, előbbi méhésztársam úgy szaporította a családokat, hogy két röp­­nyílásos fekvőkaptár költőteréből át­rakta a fiasításos lépeket a mézűrbe és egy fiasításos lépen az anyát a régi he­lyén hagyta. Kétoldalt 2 — 2, esetleg 3 lépet tett és így 5 — 6 keretes röpra­­jokhoz jutott, amelyek beváltak, mert akác után kiadós harmatok voltak, s így a hordás serkentette a családot, sőt 4 kg méz még tartalékba is jutott. Másik méhésztársam az elhelyezett kaptár helyébe újat tett és ebbe helyezte az anyát egy fiasításos léppcl. Melléje 4 lépet helyezett. Ez azonban nem vált be, mert a kiröpülö méhek nagy része a régi kaptárhoz hasonlóba tévedt. Ilyenből 200 darab volt lerakva az erdő szélén. Ezekben szívesen látták őket, mert mézet vittek. Ezek a rajok népte­­lenebbek és szegényebbek lettek, s így átvételkor az öreg családoktól kellett a mézkészletet pótolni, amennyiben átvé­telkor nem érkezett meg mind a 100 kaptár. Huszonnyolc csak később készült •el. Ezért a fekvőkaptárakat kettéválasz­tottam és 2 — 2 családot helyeztem be­léjük. De nem számoltam azzal, hogy a műanyag-fenék meghullámosodik. Ta­vaszra 28 családból 14 egyesült, ami nem lett volna nagy baj, hiszen gyenge csa­ládokkal úgysem érdemes foglalkozni, De a röprajok is sok anyát leváltottak mert kevés volt a fiatal méh, s a hímpor és a hűvös tavasz sem kedvezett a gyen­ge családok fejlődésének. Mézestésztával serkentettem a fejlődés időszakában, ami bevált az erős csalá­doknál. de a gyengéknél nem használt. Ellenben mintegy 15 család idő előtt leváltotta az anyákat. így bár jól telel­tek a méheim, április 8-ig mégis körül­belül 30 °/o-kal csökkent a családok lét­száma Ebben az időben ez hiba, mert ha napi 1000 petét számítunk, ez is 30 000 gyűjtőméit naponta. Az . egyesült családoknál ez részben megtérül, mert az erős családok szaporulata meg is kétszereződhet. Naponta serkentve május 16 — 28 között rajérett családaim voltak. Volt olyan családom is, amely 11 fészeklép közül nyolcon húzott rajbölcsőt. Ebből 7 böl­csős keretet 3 keretes anyaneveiobe osz­tottam szét. Tettem hozzájuk 2 — 2 keret födött fiasításos lépet. Az elvett 8 fiasí­tásos lép helyébe 8 mülépet helyeztem, amelyet 4 nap alatt kiépítettek. A ne­gyedik napon az ott maradt 3 öreg lépet is elvettem és műlépet tettem helyébe. Három nap múlva a be nem fiasított lépekből ki kellett vennem négyet, mert úgy telehordták mézzel, hogy ezek le­szakadtak és a kaptár száján folyt a méz. Az új lépek helyett berakott öreg lépek néhány nap alatt megteltek méz­zel. Ezt elszedtem és — amikor a fő­hordás lassúbbá vált — műlépeket he­lyeztem a fiasítások közé, úgyhogy mind a 11 fészeklép új legyen. Ezt azonban csak erős családokkal lehet megtenni. Ily módon méhállományom 100 törzs­családra szaporodott föl, 15 — 20 % tar­talék (kölyök) családdal. Van tehát 92 idei rajanyám, és körülbelül 600 új lépen vannak családjaim. Betelelésre 575 kg mézet hagytam és 76 kg-ot kiszedtem, így tehát 651 kg alaphasznot értem el. Remélem, hogy jövőre ez az eredmény megkétszereződik. Racskó János (Vinica) A méz kezelése Mézünk minőségének javítása céljából szükséges felhívni a méhészek figyel­mét a következőkre: Szigorú szabályként tartsák be, hogy fiasításos lépet és az olyan mézes lépet, amelyben nincs semmi fedett méz, és lapjával vízszintesen tartva, kis zökken­­tésre is csöpög belőle a méz, nem szabad pörgetni. A fiasításos lép pörgetése­kor kicsapódnak az álcák, megsérülnek a bábok. Az ilyen munka veszteséget okoz a méhcsaládnak és szennyezi a mézet. Az álca és a bábhullák ugyan ki­szűrhetők, vagy feljönnek a méz tetejére és leszedhetők, de a méz ízét, illa­tát akkor is kedvezőtlenül befolyásolják. A híg méz pedig értéktelen, amely erjedésre is hajlamos. Tudni kell azt is, és be is kell tartani, hogy mézszabványunk előírásai sze­rint fertőző betegnek vagy olyan személynek, akinek a kezén nyílt seb, fekély vagy kiütés van, nem szabad mézet kezelnie. Munka előtt, és ha szükséges, munka közben is kezet kell mosni. Mosható, tiszta ruhát - (kötényt, köpenyt) kell viselni és a hajat le kell kötni. A pörgetőbői kifolyó mézet feltétlenül szűrni kell. Még akkor is, ha egyéb­ként gopdosan kerüljük a méz szennyeződését. Az olyan szűrő a jó, amelynek nemcsak az alján, hanem az oldalán is folyhat a méz. így a szűrő nem tömő­­aik el. Lehet ez a pörgető csapjára kötött ritka szövésű kendő vagy az ún. sajtruha. Használat előtt vízbe kell mártani. Nagyon jó szűrőt lehet készíteni rostaszövetből hengeresre vagy lécvázasan szögletes alakúba. A szűrő nem engedi át a fedelezés viaszhulladékát és elfog minden nagyobb törmeléket. A kamrába szűrt mézbe még így is kerül viaszmorzsa és más apró idegen anyag. A kis légbuborékok pedig zavarossá teszik a mézet. Meleg helyen (20—: 24 fok) tartva cgy-két nap alatt ezek a méz felszínére kerülnek, a méz „fel­­tisztul". A habot és a törmeléket le kell kanalazni. így már értékesítésre al­kalmas a méz. Az összegyűjtött habos-viaszmorzsás keveréket etetésre lehet felhasználni. Ha érett és tiszta a méz, akkor nem romlik. Ismeretes a. méznek az a tu­lajdonsága, hogy nem fagy meg. Az ún. fehérbádogból vagy alumíniumból készült kanna alkalmas hosszabb raktározásra is A lehabozott méz kannáját le kell zárni és a fedél szélén papírszalaggal körülragasztani. így a méz a le­vegő nedvességétől nem hígul, nem vesz magába kellemetlen szagot. Még így is kerülni kell, hogy erős szagú anyag vagy termény (például hagyma) legyen a mézzel egy helyre raktározva. A raktár megfelelő hőmérséklete is fontos. Legkedvezőbb a 10 fokos hőmér­séklet. Ilyen helyen hosszú ideig nem kristályosodik a méz, és színe, zamata nem változik. Kristályosodásra legkedvezőbb a 14 fok körüli hőmérséklet. Ezt kerülni kell, mert a kristályos méz folyósítása kényes munka. Hevítéssel könnyen tönkretehetjük a mézben levő értékes anyagokat. A 20 — 24 fok körüli hőmérséklet is jó a raktározásra, de ennél melegebb helyen a méz hosszabb idő alatt veszít értékes tulajdonságaiból. Nem kristályosodik ugyan, de színe sötétedik és csökken a zamata. Részlet a vinicai méhészetből Méhészkedési tapasztalataim I960, szeptember 28.

Next

/
Thumbnails
Contents