Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-21 / 76. szám
Mind a két tehén elitrekord minősítést kapott; a 24-es a második tejelési időszakban 4201 liter 4,64 %-os zsírtartalmú tejet adott, a 25-ös tehén tejelékenysége a harmadik tejelési időszakban 4456 litert tett ki 4,32 °/o-os zsírtartalommal lékenységének fokozására hívták föl a figyelmet. Az egyiken ezt olvastuk: „A termelőképesség elsősorban a takarmányozástól függ“. A másik plakát ezt hirdette: „Minden fajta nemesítésére a tenyészkiválasztás a legjobb módszer". Az eddigi tenyészállatvásárokon is ezt Mind a három elitrekord bika már nagy testsúlyú, de még mindig igen jó állású és nagyon jó utódok származnak tőlük tanulhattuk a cseh állattenyésztőktől. Ők elsősorban jó tartással növelték a cseh pirostarka termelését, s a gondos kiválogatásnak köszönhető, hogy ez a fajta mind a hús-, mind a tejtermelésben kitűnő. Két esztendeje a Nyitrán megtartott tenyészállatvásáron a szlovákiai fajták közt még egyetlen olyan növendéktenyészállat sem volt, amely 4 %-osnál nagyobb zsírtartalmú tejet adó tehéntől származott volna, holott a szlovákiai tarka tehenek között nem ritkaság az olyan, amely 5 %-os zsírtartalmú tejével tűnik ki. Idén a második helyezett bika anyja és nagyanyja is 4 %-osnál magasabb zsírtartalmú tejet adott; pontosabban: anyja a második tejelési időszakban 4184 liter 4,08 %-os zsírtartalmú tejet termelt, míg apai nagyanyjától ugyancsak az első tejelési időszakban 3007 liter 4,03 %-os zsírtartalmú tejet fejtek. Anyai nagyanyja ismeretlen. Akadnak szakemberek, akik aggódnak amiatt, hogy az állatok kiválogatásakor egyre több gondot fordítunk a tejelékenységre, ami a fajta testsúlyának süllyedésével járhat. Tényleg úgy is van, hogy minden fajtában rendszerint kisebb súlyú a tejelő típus, s rendszeres kiválogatás mellett ezzel számolhatunk. Ez ugyan nem lenne baj, hiszen még a hústermelésben sem az a döntő, hogy az állat milyen testsúlyú. Az a legfontosabb, hogy milyen gyorsan hízik és miképpen hasznosítja a takarmányt. Eddigi tapasztalataink szerint a szlovákiai fajták közül is a kisebb testűek híznak gyorsabban és több tejet adnak, mint a nagytestűek. Egy kg hús vagy egy liter tej előállításához kevesebb takarmányra van szükség. További előny a tejtermelésben, hogy a kis testsúlyú tehén élősúlyának métermázsájaként kisebb létfenntartó adaggal is beéri, mint a nagy súlyú állat. Nálunk a 3 — 4000 literes tejelékenységű tehenek általában 6 — 7 mázsásak, holott a cseh pirostarkák 5,3—6,3 mázsás élősúllyal mutatnak föl ilyen tejtermelést. Sőt sok esetben egy mázsa eltérés is mutatkozik a cseh pirostarka javára. Liszenko ez idő szerint olyan fajta kiválogatásán dolgozik, amely élősúlyának arányában a legtöbb és a legnagyobb zsírtartalmú tejet adja. A világhírű kosztromai fajta nagy testsúlyú, nem ritkaság közötte a 8 — 9 mázsás tehén, amely emiatt sok takarmányt fogyaszt. Az új tehénfajta majdnem annyi tejet ad, mint kosztromai, de sokkal könnyebb, s ráadásul tejének zsírtartalma 1 — 1,5 %-kal nagyobb. Jóformán minden legelőre alkalmas, ez pedig igen nagy előny, mert a legeltetés olcsóbbítja leginkább a termelést. Elmarad a takarmányszállítás költsége, meghosszabbodik az állat életkora és ezzel együtt az életteljesítménye is. A cseh állattenyésztők ezen a téren megelőztek bennünket; hamarabb hasznosították a szovjet tapasztalatokat. Az idei tenyészállatvásár állatai általában jobb származásúak, mint amelyeket az előző vásárokon láttunk. Hiányosságként talán csak azt említhetjük meg,, hogy a bikák hátsó lába nem elég erős, pedig a szlovákiai tarka fajta hamar elnehezedik, s a nagy testsúly még inkább meggyengíti a bika hátsó végtagjait. Emiatt nem tud olyan jól fedezni. Az ilyen bika párzási hajlama főképp a mesterséges termékenyítő-állomásokon hanyatlik. Ez esetben nem a tenyészkiválasztás körül történik hiba, hanem az a baj, hogy bikák nem járnak legelőre, és járatásukról is megfeledkeznek. Az üszők és tehenek értékelésébe viszont az a hiba csúszott, hogy nem vették figyelembe a következő elvet: a tőgynegyedek közt minél kisebb legyen az eltérés, mert az ilyen tőgy a gépi fejés előfeltétele, viszont a gépi fejés az új módszerek elválaszthatatlan tartozéka. A nyitottan istállózott teheneket nem is fejik másként. Az előbb elmondottakkal ellentétben a pinzgaui fajta kard alakú hátsó lába nem a gyöngeség jele, hanem fajtajelleg, amely rugalmasabbá teszi az állat járását a hegyi legelőkön. A cseh állattenyésztők olyan bikákat is felhoztak a vásárra, amelyeket már 5 — 6 éve igénybe vesznek a mesterséges termékenyítő-állomásokon, és testsúlyuk meghaladja a 11 — 12 mázsát. Am hátsó lábuk még mindig olyan erős, mint a cövek. A cseh állattenyésztők sem fogták még gépi fejésre legjobb teheneiket, de az üszőket már a gépi fejés követelményeinek figyelembevételével válogatják ki. A tejtermelés fokozása végett a cseh állattenyésztők a kecsketartásra is nagy gondot fordítanak. Néhány esztendeje még közepes tehénnek minősítettük azt, amely évente 1300 — 1400 liter tejet adott, holott Prerovban az I. díjat nyert előhasi kecske 4 — 5 liter tejet termel naponta, s anyjától 1300 litert fejtek egy tejelési időszakban. Észak-Morvaországban szarvatlan tájfajta alakult ki; ez a kecskefajta igen jól tejel, úgyhogy a tehenek hátrányára egyre szaporodnak a kecskék a háztáji gazdaságokban. A szövetkezetek főként malacok itatására használják a kecsketejet. Ez a szarvatlan fajta Dél- Csehországban is meglehetősen elterjedt, de ezenkívül egy szintén szarvatlan, de barnaszőrű fajtát is tartanak, amely ugyanolyan jól tejel, sőt szervezete feltűnően erős, úgyhogy a legmagasabban elterülő hegyi legelőkön is megállja a helyét. Itt említjük meg, hogy a Őeské Budéjovice-i mezőgazdasági kiállításon egy kivételével minden kecske 1000 liternél több tejet termelt egy tejelési időszakban, sőt a legjobb 1400 literes teljesítményével tűnt ki, tehát a Prerovban győztes kecskén is túltett. Talán még azt említsük meg, hogy a tenyészállatvásáron Csehországból több EFSZ vett részt, mint Szlovákiából. Nálunk a fajállattenyésztés súlypontja az állami gazdaságokra esik, jóllehet a szövetkezetekben még nagyobbak a lehetőségek. Itt van például a tanyi EFSZ, amelynek legjobb tehenei 4-5000 liter tejet adnak évente 4 — 5 %-os zsírtartalommal. Több ilyen szövetkezettel büszkélkedhetünk, amelyek azonban, sajnos, még eddig egyetlen tenyészállatvásáron sem szóltak bele az elsőség kérdésébe. összegezésül még annyit, hogy nagyon értékes volt a VI. tenyészállatvásár. Sokat tanultunk Prerovban, megismerhettük azokat a módszereket, amelyeket a díjnyertes állatok gondozói alkalmaznak. Példájukat nemcsak a fajállattenyésztésben, hanem az állattenyésztés minden vonalán követnünk kell, mert ez az út vezet a harmadik ötéves terv termelési mutatóinak négy év alatti eléréséhez. Csurilla József Ez a kecske nyerte a I. díjat; a vásáron 1700 koronát ígértek érte, de gazdája Cejková Hedviga nem adja semmi pénzért, mert háztáji gazdaságában tehén helyett tartja
