Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-21 / 76. szám
A széles sortávra telepített szőlőé a jövő Az 1955. évi kormányrendelet értelmében Szlovákiában 1975-ig 19 000 hektárnyi lesz a szőlőterület, éppen annyi, mint 50 évvel ezelőtt, mielőtt a tiloxéra ki nem pusztította. Országos viszonylatban jelenlegi szőtő{ogyasztásünk szemétyenként 2,2 kg, láBS'toen már 2.7 kg lesz. A borfogyasztás jelenleg ?2ettiélyenként 4,41 liter, s a harmadik ötéves Tér? Végén ez egy literrel emelkedik. Hogy a szőlő- a borfogyasztásban igényeinknek eleget tehessünk, szükséges az alkalmas talajokon szőlőt telepíteni, főleg a homokos területeken, ahol a telepítés — a vadalanyba oltott oltványok nélkül — sokkal olcsóbb. A bési földművesszövetkezet két hektárén gyönyörűen diszlik a homokba ültetett másodéves szőlő. Ezt sima veszszővel telepítették. Homokkötés céljából északi oldalán széles nyárfasávot ültettek ki Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a közeljövőben szőlőt szándékoznak telepíteni. ajánlom, hogy ne feledkezzenek meg a telepítést megelőző intézkedésekről. Nehogy úgy járjanak mint a chyni EFSZ, amely ez évre hat hektáron tervezett szőlőt telepíteni, de csak két hektáron telepített, mert a szükséges oltványokat nem rendelte meg kellő időben. Szőlőtelepítéshez a kultúra megváltoztatásának engedélye. Illetőleg a szövetkezeti tagság, valamint a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályának beleegyezése szükséges. Talajvizsgálat céljából talajmintát kell beküldeni a következő címre: Kontrolny a skúsobny ústav. Bratislava, Matúskova ulica 97. A kutatóállomás a vizsgálat eredményét visszaküldi véleményével, hogy milyen fajtáknak felel meg az illető terület. VégíT az Agroprojekt elkészíti a telepítés tervét, valárőlflt a kölcsönhöz szükséges költségvetést Is. finélTctH az Állami Bank pénzt nem folyósít szőlőtelepítésre. Ha a szövetkezet nem rendelkezik oltványokkal vagy sima gyökeres vesszővel, akkor azt megrendelheti az illetékes kerületi nemzeti magnemesítő vállalatnál. A sor- és tőtávolságot Illetőleg megjegyzem, hogy nálunk csak a széles sortávú szőlőnek van jövője. Ajánlatosak a kordonvezetéses alacsony és középmagas formák is. A Modral Kísérleti Állomáson jónak bizonyult a Moser-féle vezetés. A besai földművesszövetkezetben alacsony kordon telepítést 180X120 cm-es sor- és tőtávolságra tervezik. Az említett vezetést Moser osztrák szőlész alkalmazta először, amelynek lényege. hogy a kordon termőrészei 100 — 120 cm magasságban húzódnak. Ennél a vezetésnél a 300 — 350X120 — 150 cm-es sor- és tőtávolság lehetővé teszi a szőlőmunkálatok teljes gépesítését. Ennél a módnál a gombabetegségek fertőzésének sincS a szőlő kitéve, mivel a dróton felül a levegő tökéletesen átjárhatja. Mivel ez a vezetés nagyon érzékeny a fagyra, azért az ilyenre fagyálló fajtákat alkalmazzunk. Ilyenek például a Rajnai rizling, Zöldveltlínl, Olasz rizling, Rizlingszilván, stb. A karóművelés és a Moser-féle vezetés összehasonlítása a következő: Művelési Tenyész- A szőlő Munkaerőszükséglet mód terület életkora 1 ha-ra Karómüvelés 120 X 70 cm 6-17 év 250 kézi erő, 12 fogaterő Moser-vezetés 350X120 cm 7 évnél több 87 kézi erő, 4 traktorerő Az említettekből kitűnik, hogy csak a széles sortávú szőlőnek van jövője. Csatlós István (Besa)] Készüljünk fel a szüretre A szüret zökkenőmentes és helyes lebonyolítása érdekében gondosan készüljünk fel arra. A szüret Idejének megválasztásával és a feldolgozás módjával befolyásolhatjuk a bor minőségét, tnenynyiségét. A szőlőt általában teljesen éretten szüreteljük, amikor a cukortartalom már nem gyarapszik, a savtartalom pedig megfelelően lecsökkent. A teljes érés idejére fejlődnek ki azok az illat- és zamatanyagok is, amelyek a szőlő jó ízét és az igazi bor jellegét megadják. A teljes érést külső jelekből is megállapíthatjuk, de a próbaszüret alapján kapjuk a legbiztosabb táppontot a szüret helyes idejére Ha túl sok csapadék következtében általános rothadás kezdődne, akkor kényszerűségből a teljes érés előtt szüreteljünk. Ez azonban elég ritkán következik be, ezért előszüretelést végezzünk, vagyis csak a rothadt fürtöket szedjük le és az egészséges fürtökkel várjunk. A csemegeszőlőt vagy borszőlőt étkezésre akkor szedjük, amikor már szépen kiszínesedett; érett, de nem túl érett és a fajta jellegének megfelelő színű, kellemes ízű és zamatú. Tekintettel arra, hogy a szőlő fürtjei és bogyói nem egyszerre érnek, étkezésre a szőlőt több részletben szedjük le a tőkéről. Az étkezésre szánt szőlőt mindig szárazon szedjük le, mert könnyen megfülled. Óvatosan szedjünk, a bogyókat ne fogdossuk össze, hogy megtarthassák hamvasságukat. A fürtökről ollóval szedjük ki a hibás bogyókat. Az általános szüreti teendők: 1. a szüreti tervkészítés és a szüret előzetes megszervezése, 2. a szüreti előkészületek gondos végrehajtása, 3. a szüret, illetve a szölőszedés idejének megállapítása, 4. a szőlő szedése és minőség szerinti válogatása, 5. a termés behordása a feldolgozó telepre (sajtóház, présház). A szüret helyes előkészítésétől és lefolyásától nagy mértékben függ a must és bor minősége. A szüreti hibák végigkísérik a bor egész életét s aránylag csekély hibával egész évi munkánkat tönkre tehetjük. A borkészítés és borkezelés első feltétele a tisztaság. Szabály, hogy semmi olyan eszközt, edényt vagy gépet ne használjunk, amitől a must vagy a bor idegen ízt vagy szagot kap. Nemzetközi borverseny Budapesten Versenyek évadját éljük. Budapesten a világ borai - vörösek, világosak, fehérek, tömegborok és minőségiek, csemegék és habzók, borpárlatok és ürmö-, sok - mérték össze erejüket, illetve színüket, tisztaságukat, illatukat, ízüket. A kilenc tagú bíráló bizottság — amelynek munkájában a nemzetközi borszak-, értök sorában csehszlovák részről L. Laho vett részt —, 11 napon át a város-: ligeti Vajdahunyad várának Román-termében, fehér abroszokkal leterített asz-, talok mellett ízlelgette, melyik borok érdemesek arany-, ezüst- vagy bronz-: éremre, esetleg elismerő oklevelekre. Huszonegy bortermelő ország összesen .850 fajta bort küldött a nemes vetélkedésre. Közülük 230-at aranyéremmel, 448-at ezüst-, 111-et bronzéremmel, 10-et pedig elismerő oklevéllel tüntettek ki. A legtöbb díjat a magyar borok nyerték. A bemutatott 289 borfajtából 100 arany, 150 ezüst, 17 bronzérmet, egy pedig oklevelet kapott. Mennyi törődés, beruházás, szakértelem kellett ahhoz, hogy néhányéves pangás, sőt visszaesés után a legkiválóbb magyar borok ilyen széles választékát tudtuk bemutatni a világbor szakembereinek. Érdemes volt fáradozni. A magyar borok — köztük a borok királyának joggal nevezett tokajiak, de a többiek is — egyre másra kapták a 18,5-nél magasabb arany-, s a 17,01-nél magasabb ezüstérmet jelentő pontszámokat. Nagy sikerrel szerepeltek a Szovjetunió, Ausztria, Románia, Bulgária borai is. A beküldött 49 csehszlovák borfajta közül 11 nyert arany-, 23 ezüst-, 11 bronzérmet, 2 pedig oklevelet kapott. A nemzetközi bizottság tagjainak véleménye szerint a csehszlovák borok készítésének technológiája igen jó. Jelenleg Vajdahunyad várának Román-terme megint csendes, Az asztalokról leszedték a fehér térítőkét, eltűntek a csillogó poharak, a drága nedűket tartalmazó üvegek, s kiállították már az okleveleket is. A tokaji, az egri, a balatonmelléki, a móri, a modori, a pezinoki s a borversenyen részt vett összes ország minden bortermelő vidékén, szőlőtermelő gazdaságában és a pincékben tovább folyik a szorgos munka, hogy a szocialista országok világraszóló híre a legközelebbi nemzetközi borversenyen tovább öregbítse sikereinket. Gonda Irén, mezőgazdasági mérnök. Budapest. 1960. szeptember 21.
