Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-14 / 74. szám

sort vág és egy sort simít, valamint a répafejet is levágja. A répát és a répa­fejet rakásokra rakja. Teljesítménye műszakonként 0,75 hektár. A múlt évben igen nehéz körülmények között jó szol-Az SCZ — 1 jelzésű répakombájnnal egy hektárnyi répa kiszedéséhez átlagban csak 5,5 kézi munkaerőre van szükség, holott ha ezt répaszedő-ekével végezzük, akkor ehhez 16 kézi munkaerő kell. Ez a répakombájn 2 — 3 év alatt kifizetődik és azután még két-háromannyi ideig is használható. Ezenkívül ismert nálunk a Német De­mokratikus Köztársaságból behozott E — 710 jelzésű répakombájn is, amely a répafelrakóval, valamint a T —275 jel­zésű répafejezővel a répaterületen tel­jesen gépesített munkát végez. Különö­sen nagy területeken, középkötött tala­jokon, ahol 42 cm-es a sortáv igen jól alkalmazható. Ezzel a kombájnnal mű­szakonként 2,5 hektárról, a felrakóval pedig 3 — 3,5 hektárról takaríthatjuk be a termést. Annak ellenére is, hogy ezekkel a gé­pekkel répaterületeink csak egy részén végezhetjük el a szedést, mégis figye­lemre méltók, mert például Nyugat- Szlovákiában a répaterületek 6 — 10 4-án szedjük fel velük a répát, ami különben 30 napig 1600 — 2200 kézi munkaerőt ven­ne igénybe. Tehát a munkaköltséget 1200 000 — 1700 000 koronával csökken­tik. gálatot tett több csehországi szövetke­zetben. Beszerzése kifizetődik. Egy hektárnyi terület répaszedési munkájának és költségeinek összehason­lítása: A répa betakarításához és annak felvá­sárlásához, a répa kiásásán és a répa­­fejezésen kívül még jól megszervezett beszállításra is van szükség. Közelebbi területekről lófogatokkal is szállíthatjuk a répát, a továbbiakról ezt már teher­autókkal kell végezni, mégpedig úgy, hogy a répaterület és a réparakodó-hely között csak egy gépkocsivezető közle­kedjék. A fel- és lerakó munkaerők ál­landóan a munkahelyükön maradnak. A répa fuvarozásával egyidejűleg hord­juk be a répafejet is és hozzuk vissza a répaszeletet. Ne feledjük, hogy a kint hagyott répafej értéke napról napra csökken. Becslések szerint a répa betakarítása 16 4-os veszteséggel jár hektáronként, ami 1058 korona kárt jelent a termelő­nek. Ha az idei veszteségeket sikerülne 10 4-ra csökkenteni, akkor 1500 vagon­nal több cukrot termelnénk és a terme­lők jövedelmét 23 millió korpnával emel­hetnénk. A répa kiásása, illetőleg kiszedése köz­ben a veszteség 7-9 Ч-os (ki nem sze­dett gyökér, traktorral elgyúrt répa stb.). Ezt a veszteséget 3 4-ra lehetne csökkenteni, mert ez csak a szövetkezeti tagok és • dolgozók jobb munkateljesít­ményén múlik. Ennél nagyon fontos, hogy a mezőgazdász és a szövetkezet vezetősége kellő ellenőrzést gyakoroljon, valamint a jó munka jutalmazása is ser­kentő. , A rosszul végzett fejezés 2 — 3 4-os veszteség okozója, mert a mély fejezés­­sél több lesz ugyan a takarmány raeny­­nyisége, de kevesebb lesz a beadandó répáé. A sekélyebb fejezéssel viszont nemcsak csökken a takarmánymennyi­ség, hanem a répán hagyott levélrészek rothadásának veszélye is fenyeget, s ez a fejezési mód nem jelent cukortöbble­tet. Ahol répaszedő-ekével és nem répa­kombájnnal végzik a munkát, ott a feje­zés helyessége a szövetkezeti tagok, illetve a dolgozók készségétől függ. Ugyanis répát a leveles (ripacsos) és a sima része között kell vágni. Ehhez al­kalmasabb a kés, mint a sarló. Ne feledjük, hogy a répa beszáradás folytán 1 — 3 %-ot veszít a súlyából. Ezt a veszteséget úgy csökkentjük, hogy répafejjel betakarjuk. A munka menetét úgy kell megszerveznünk, hogy a kisze­dett és a lefejelt répát még aznap szál­lítsuk be rendeltetési helyére. A legutolsó veszteséget a határból a répatelepre történő gondatlan szállítás okozhatja. Az úton elvesztett répameny­­nyiség körülbelül 1 — 5 4-os kárt jelent. Ezt azonban 0,5 — 1 4-ra csökkenthet­jük, ha a szekerek oldala és alja kifo­gástalan, ha a répát helyesen rakjuk fel, és ha a szállítás sebességénél tekintettel leszünk az utak állapotára. MILOS BARTOS, az Egyesült Cukorgyárak dolgozója VRN-3 E —730 SCZ-1 E-710 Termelési mutató erővel ____________E ______________________________________________________géppel_______________ Munkaerőszükséglet órákban 391 261 198 153 94 Önköltség koronában 2263 1749 1604 15^5 1344 Fokozatosan vessük az őszi keverékeket Kérődző állataink legtermészetesebb és legolcsóbb táplálékai a zöldtakarmá­nyok. Legtermészetesebbek, mivel ere­deti formában adják a növény tápérté­két, mégpedig a zöld növény enzimjeivel és vitaminjaival együtt. A legolcsóbb táplálék pedig azért, mert takarmányo­zásukkal megtakarítjuk a tartósítás és tárolás költségeit, valamint a tartósítás közben előforduló súly-, tápanyag- és vitaminveszteségeket. A takarmányokat zöld állapotban fogyasztják legszíveseb­ben az állatok, mert ebben a formában emészthetek a legkönnyebben és legjobb az étrendi hatásuk. Már most kell gondoskodnunk arról, hogy a jövő évre megfelelő mennyiségű és jó minőségű zöldtakarmányt adjunk állatainknak. A takarmánykeverékeket a zöld futó­szalagnak megfelelően fokozatosan vet­jük; vetésük ideje augusztus második felétől egész októberig kitolódik. Az őszi pillangós takarmánykeverékek közül igen fontos a homok- és könnyű­­homokos vályogtalajokon a szöszösbük­­könyös rozskeverék, búzatalajon pedig a pannonbükkönyös búzakeverék. Az előb­binek vetési ideje augusztus vége, szep­tember eleje, az utóbbinak — az őszi búzához viszonyítva — szeptember má­sodik fele. Hüvelyes keveréktakarmányok elvetése alkalmával külön helyi kísérletekkel kell tisztázni, hogy milyen arányú legyen a legjobb eredményt, a legtöbb zöldtö­meget adó keverék összeállítása. Az őszi keverékek által jobban ki­használjuk a téli talajnedvességet, gaz­daságosabban értékesíthetjük a talaj termőerejét, s ezek a keverékek nagy zöldtömeget adnak. Egyszóval a talaj­terület egységeként nagy mennyiségben és olcsón biztosíthatjuk a magas értékű takarmányt. Az őszi keverékek, főként a korán lekerülök után majdnem minden termesztési körzetünkben silókukoricát vethetünk. S itt mutatkozik meg az őszi keverékek termesztésének újabb előnye, hiszen ha a keverékek vetésterületeit kiszélesítjük, s utánuk silókukoricát ve­tünk, ezzel voltaképpen a silókukorica vetésterületeit is bővítjük. így jutunk aztán kitűnő minőségű silótakarmány­hoz, amely nemcsak télen, hanem nyáron is biztosítja a takarmányozás zavarta­lanságát, főleg olyankor, ha a nyári szá­razság következményeként a zöldhoza­mok süllyednek. Egyébként az őszi keverékekből ké­szült széna a juhok téli étrendjébe is beilleszthető. Főképpen a perjével ke­vert őszi bükkönyre gondolunk (szöszös és pannon bükköny), amely szárító­állványok segítségével jól tartósítható, s az így kapott széna elsőrendű. Tehát minél nagyobb az őszi keveré­kek vetésterülete, minél több saját hü­velyes-vetőmagot termesztünk, annál több silótakarmányt állíthatunk elő és annál kiterjedtebb területekre vethetjük a silókukoricát. Nem hiába mondják, hogy az őszi keverékek vetésterülete, összetétele és kihasználásuk módja a zöld futószalag alappillérének tekint­hető. SZÉP PAPRIKATERMÉS Két hektáron termeli a mikulási igaz­gatóság kertészete a konzervgyártásra jól bevált és nagyon kedvelt paradicsom­­paprikát. A gondosan megmunkált táblán hiány­talan sorokban egy-egy tökén 5 — 6 fej­lett, 15 — 20 dg súlyt is meghaladó szép húsos, zamatos paprika csüng. A gazdaság mindent megadott földjé­nek, amit e növény kíván: a kellő meny­­nyiségú istálló- és műtrágyát, a meg­felelő munkálatokat; főképpen a locsolást nem hanyagolta el. A gyommentesen és tisztán tartott paprika-sorok dicsérik a jó kertészetet, amely országos viszonylatban is nemcsak nagy termést, de tekintélyes bevételt is jelent. Szabó igazgató, M i s к ó intéző és К u c z m a n elvtárs, a kertészet veze­tője szívesen meg-megállnak a paprika­táblájuknál és örömmel szemlélik mun­kájuk gyümölcsét. Dr. Kaminszky János (Kosice) Vetéskor vegyük figyelembe, hogy vidékenként vagy — mondhatjuk — gazdaságonként változnak a hektárho­zamok, és ennek megfelelően állatállo­mányunk létszámát figyelembe véve fo­kozatosan vessük el az őszi keveréke­ket 1960. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents