Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-07 / 72. szám
A Kertész-féle önműködő csávázógép Érdekes újítást szabadalmaztatott a fclsőpatonyi Kertész Miklós. Öt éve dolgozik a patonyi szövetkezetben és megfigyelte, mennyi nehézséget okoz a gabona csávázása. Elgondolkodott ezen a kérdésen és kereste a módját, hogyan • Kertész Miklós találmánya, az önműködő csávázógép mellett lehetne ezt a munkát nemcsak megkönnyíteni, hanem eleve kiküszöbölni annak veszélyét is, amely az embert fenyegeti a csávázó-szerrel történő közvetlen érintkezéskor. Új találmányt képező csávázógépe első példányának elkészítése óta, amelyet a helybeli szövetkezet használ, már három év telt el. A Kertész-féle csávázógépnek javított példányát nemrég próbálták ki a nyitrai ellenőrző állomáson, s e próba eredménye alapján már néhány ilyen csávázót, amely ugyan még kisebb módosításokra szorul, Csehországban készítenek is. _ Az eddig alkalmazott kézi vagy kézi erővel hajtott csávázódobban végzett csávázással szemben a Kertész-féle újításnak több előnye van. Mindenekelőtt nagy előnye az, hogy a gép üzemeltetése közben az ember csak a csávázó működésére ügyel fel. De nézzük csak, hogyan oldotta meg Kertész Miklós ezt a gépet? A magot a garatba öntik, amelyből szükség szerint szabályozva a mag saját súlyával egy turbinához hasonló kerékre hull. A kerék lapátjaira szóródó magok mozgásba hozzák a kereket és ez láncáttétellel üzembe helyezi azt a berendezést, amely a tartályból a szükséges mennyiségű, pontosan meghatározott adagú csávázó anyagot engedi ki. A porcsávázó a keverőben találkozik a magokkal. E teljesen automatikus csávázógépnek óránkénti teljesítménye: 8 — 10 mázsa gabona csávázása. Minden mázsa gabonára számítva, a • A csávázógép egy része, amelyen jól látható a láneáttétel, s ezen a „V“ alakú drótocskák, amelyek a porcsávázót „szedik“ ki a tartályból és pontosan adagolják. ' csávázóanyag mennyiségét 5 — 50 dkg-os adagokra lehet beállítani. A gép sorozatgyártását az egyházgellei gépállomáson fogják előreláthatólag megkezdeni. (B. S.) Miért szükséges a vetőmag tisztítása ? Ötezer vagon gyommag A leggondosabban beállított cséplőgép sem képes olyan fokú kiválogatásra és tisztításra, hogy az a gabona akár őrlésre, de főleg vetés céljára alkalmas legyen. A több éven át végzett mérések szerint a cséplőgépből kikerült búzatermésünk szennyeződése 5000 vagon gyommag, ami főleg vadzab, vadrepce, bükköny, konkoly, pipacs, szarkaláb, acat, ördögbocskor, kigyóhagyma, vagyis gabonáink legjellegzetesebb és legkárosabb gyomnövényei. Ha tehát tisztítás nélkül vetnénk el gabonáinkat, többezer vagon gyommaggal magunk fertőznénk talajainkat. A vetőmagban minden szá-Egyesiilí erővel védjük a dohányt Ezelőtt sohasem terjedt oly gyorsan semmiféle növénykor, mint jelenleg az eddig nálunk még teljesen ismeretlen, úgynevezett „dohányperonoszpóra“. A betegséget jellemző penészfoltok olajos és sárga színűek. Ügy védekezünk a baj ellen, hogy a már érett leveleket azonnal leszedjük, s az egész dohányültetvényt a dohányipar tanácsai szerint megápoljuk. Megjegyzendő, hogy az erősen megtámadott levelek már menthetetlenek. Ezek egész tövét gyökerestül égessük el. Ha komposztot készítünk belőle, úgy a komposztot addig ne használjuk, amíg a tudományos kutatók nem szereznek tudomást a betegség ellenálló képességéről. Ha a dohánymaradványokat minden további nélkül elszántanánk, esetleg a dohánybetegség további terjedését idézhetnénk elő. zalék gyommag a jövő év termését 5 — 10 százalékkal is képes csökkenteni. Ezenkívül jelentős százalékot jelentenek a homokszemek, a rögök, a léha, fejletlen és törött szemek, kalászdarabok, idegen növényrészek. Nagy üzemeinkben ez a szállításnál és a kiszórásnál is komoly munkatöbbletet jelent. A törött és fejletlen szemek kiszelektálásával pedig sok mázsa takarmányt menthetünk meg, mert az ocsú csak elpusztul a talajban. Az üszögkár megelőzése A vetőmag-előkészítés másik fontos művelete a csávázás. Sokan lebecsülik a gabona üszögkártételét. Pedig nemcsak Nagy veszély esetén a dohánytermelők nehéz feladat előtt állanak, tehát szükséges, hogy összefogjanak és közös erővel igyekezzenek legyőzni az új ellenséget. ÜJ NÖVÉNYFAJTÁK Amerikai biológusok besugárzással olyan új árpa-, zab-, búza- és kenderfajtákat hoztak létre, amelyek nem érzékenyek bizonyos gombás megbetegedésekre. Ezeket az új fajtákat 18 hónap alatt hozták létre, míg egyébként 5 — 10 év kellett volna ehhez. ELADÓ 100 család méh normalizált kaptárban a leleszi EFSZ-ben. A családok jók, csak az állomány nagy (270), s ezért adunk el belőlük, hogy a legelő ne legyen túlterhelve. P a p p Imre, zootechnikus az a kár, amit látunk, hanem az is, ami nem látszik, vagyis az elmaradt termés. Kedvező, meleg, száraz években sokszor alig mutatkozik kártétel, de a kalászérés idején beköszöntő hűvös, nyirkos, esős idő nagy veszteségek okozója lehet. Mindenesetre a csávázás által megmentett termés értéke mindig sokszorosa az erre fordított költségeknek. A mai korszerű szelektorok egy munkafolyamatban és kiváló porcsáváző-szerekkel végzik el ezt a feladatot, tehát alig jelent költségtöbbletet. A csíraképesség megállapítása Ne mulasszuk el a vetőmag csíraképességének és csírázási erélyének vizsgálatát. Több ismétlésben száz-száz szemet nedves homokon vagy nedves itatóspapírok között a vetésidőnek megfelelő hőmérsékleten tartsuk. (Árpát, rozsot szobahőmérsékleten, búzát 8 — 10 fokon.) A négy nap múlva kicsírázott szemek adják a csírázási erély százalékát, a nyolc nap múlva kicsírázottaké a csírázási százalékot. Kedvezőtlen időjárás és talajviszonyok, kései vetés esetén a csírázási erélyt, jó vetési körülmények között a csírázási százalékot vegyük a vetőmagmennyiség kiszámításánál alapul. Ezt a kis érdekes munkát földművesszövetkezeteinkben feltétlenül végezzük el. Ahol több száz mázsa mag kivetéséről van sző, nem mellékes az, hogy a vetés egyenletesebb, a vetőmagmennyiség pedig csökkenthető, illetve pontosan, pazarlás nélkül beállítható legyen. 1960. szeptember 7.
