Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-07 / 72. szám
ASZABAD FÖLDMŰVES S Z А К M E L L É К L E T E Véletlen vagy tervszerűség? Még nem ír a napiár 1965-öt, de 1961-et sem, s íme számos szövetkezet, állami gazdaság dicsekedhet 35 — 40 mázsás terméssel. Pedig, mondjuk meg őszintén, nagyon sokan kissé magasnak látták a pártkongresszus által kitűzött irányszámokat. Az idei év rácáfolt a hitetlenkedőkre; az eredmények azt mutatják, hogy 1965-ig a 40 mázsás hozam túl is szárnyalható. Ezekről a kérdésekről folytattunk eszmecserét a csallóközi rónán fekvő Búslaki Állami Gazdaságban Kemény Béla növénytermesztési és N e m e c Lajos állattenyésztési csoportvezetőkkel. Örömmel újságolták, hogy egy 23 hektáros tábláról búzából 43,27 mázsát takarítottak be hektáronként. Jóleső érzéssel vetem papírra a számokat, de többet szeretnék tudni: a „hogyanra, a mikéntre“ vagyok kíváncsi. — Hogyan?... — Kedvezett az időjárás — adja meg a választ Kemény elvtárs. _ ? .,. Erről azután igazán lehetne vitázni. Hiszen az ősz olyan száraz volt, hogy a vetőmag több héten át porban feküdt, s a búzavetések zöme csak decemberben kelt ki. A tél is fukarkodott a hótakaróval, a száraz hideg pusztította, marta a vetéseket. Az idei tavasz, a nyár pedig úgy viselkedett, mint az az ember, akire azt mondják, hogy az agyában „egy kerékkel több vagy kevesebb forog“. Ezek szerint, ha az időjárás kedvezett is, a növényre sehogy sem volt eszményi. Az eredmény mégis kiváló, minden várakozást felülmúl. — Talán az agrotechnika? — Nem alkalmaztunk különösebb agrotechnikát — mondja Nemec elvtárs csöndesen. Gyors, veszteségmentes betakarításnál igen jó szolgálatot tesz a kaszálógéppel együtt haladó pótkocsin a dróthálós toldalék, ötször annyi szecska is elfér a pótkocsiban, mint anélkül, és nem hull el belőle, akárhogy zötyög is a jármű, így még szeles időben is veszteségmentesen takaríthatjuk be a silókukoricát. Г ~ ^ TARTALOM Sándor Gábor: Véletlen vagy tervszerűség?...............................281 Kúti Szilárd: A vegyszeres gyomirtás idei tapasztalataiból 282 Hordjuk ki haladéktalanul az istállótrágyát ...............................282 A Kertész-féle önműködő csávázógép .........................................283 Miért szükséges a vetőmag tisztítása..........................................283 TALAJERÖGAZDÄLKODÄS Jozef Z i g о mérnök: Alacsony komposzt készítése Liszenko módszerével...........................284 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csűr illa József: Görcsösbottól a villanypásztorig . . . 285 S á r og h Endre tanár: Az önköltség csökkentésének kérdései ...............................................287 Kemény Rezső: Ismét a patkányirtásról ....................................287 VADÁSZAT A vaddisznókár elleni védekezés 288 Stollmann András: Herman Ottó születésének 125. évfordulója ...............................................288 L______ j — Hátha mégis ... Nézzük csak meg közelebbről! A búza előveteménye here és kukorica volt. A műtrágya adagjait szántás után boronálták a talajba. A vetőmagot október derekán juttatták a földbe. Eddig valóban minden a megszokott, de a továbbiakban kiderült, hogy az ember mégiscsak tett valamit a magas hozam érdekében: tudományos alapon beavatkozott a természet dolgába. Amint mondottam, a tél mostoha volt a zsenge növényhez, a fagy szétzúzta a fejlődni, szaporodni akaró növényi sejteket. Kemény elvtársék ezt nem nézték tétlenül. Már januárban egy mázsa műtrágyát szórtak szét hektáronként, amit márciusban megismételtek. A nitrogén észhez térítette a sanyargó vetést, meggyorsította növekedését, egyszóval helyrehozta az időjárás viszontagságából eredő károkat. Ez a szakszerű lépés döntően hatott a vetésre. A téli és tavaszi fejtrágyázáson kívül egy másik tényező is elősegítette az eredményt, mégpedig a vetőmag. A búslakiak erről saját maguk meggyőződtek. Az említett területen 60 cm-es közzel 23 hektáron Kosúti búzát, 20 hektáron pedig Hodoníní búzát termeltek. Az elővetemény ugyanaz volt, s a talajelőkészítés, fejtrágyázás is egyformán történt az egész táblán. De a hozamban nagy eltérés mutatkozott, éspedig a Kosúti búza javára. A Hodoníní több mint 10 mázsával elmaradt a Kosúti búzától. Mindenesetre a 33 mázsás termés sem megvetendő hektáronként. Tény tehát az, hogy Búslakon, de máshol sem véletlen a 40 mázsán felüli terméshozam, s nem írhatjuk csupán az időjárás javára az idei eredményeket. Az újságíró sohasem elégszik meg az éppen napirenden Szereplő eseményekkel. így történt, hogy szóba jött a jövó esztendő is. Vajon van-e rá remény, hogy a jövő búzatermés még gazdagabb légyen? Nemec elvtárs, az állattenyésztés ve-IV. ÉVFOLYAM • 36. SZÁM 1960. szeptember 7. 43,27 mazsa búza hektáronként Az 1961—1965 évek folyamán búzából hektáron-, ként átlagban 26 mázsás hozamot kell elérnünk. Hogy ezt az átlagot elérhessük, a termékeny vidéke-, ken, például a Labe vidékén, a hanái síkságon és a Csallóközben a termést 40 mázsáig kell növelnünk. (Novotny elvtársnak a párt XI. kongresszusán elhangzott beszámolójából.)
