Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-31 / 70. szám
A gyümölcsös trágyázása t Minden gazda tudja, hogy mezőgazdasági növényei csak akkor adják meg a tőlük elvárt jó minőségű és mennyiségű termést, ha a talajt a növényeknek megfelelően trágyázza. Ha termést viszünk el a földről, kevesebb lesz a talajban a tápanyag. Ezt a tápanyaghiányt a gazdának rendszeresen pótolnia kell. A gyümölcstermelés terén sok a panasz, hogy fáink kevés és hitvány gyümölcsöt teremnek. Ez a panasz nem alaptalan, mert csak kevés gyümölcsösben trágyáznak szakszerűen. A gyümölcsfa ugyanis megkívánja a rendszeres trágyázást, mert évtizedeken át egyfolytában igénybe veszi a talajt és évről évre fogyasztja a talaj tápanyagait. Gyakran halljuk, hogy nem gyarapszik a korona, nincs elég termés, hogy a termés csak évek kihagyása után mutatkozik, s akkor is apró, fejletlen. Mindez a gyümölcsfa tápanyaghiányának természetes következménye. Rendszeresen kell trágyáznunk a gyümölcsfa talaját, ha azt akarjuk, hogy koronája gyarapodjék, illetve ha a termórügyek és a gyümölcsök kifejlesztéséhez szükséges tápanyagot a fa részére biztosítani szándékszunk. A gyümölcsfák trágyázásának ideje akkor van, amikor a fejlődésben levő rügyek válaszúira érkeztek: vajon hajtó- vagy termőrügyekké fejlődjenek-e. A trágyázás legalkalmasabb és leggazdaságosabb ideje: augusztus vége — szeptember közepe, mert ebben az időben a trágyában levő tápanyagok azonnali felvétele biztosított. Az ebben az időben adott trágya döntő befolyású a rügyek belső fejlődésére, mert ilyenkor jut belőle legtöbb a fába. Ha a trágyázást augusztus— szeptemberben nem végezhetjük, úgy ezt tavasszal, közvetlenül a nedvkeringés megindulása előtt pótolhatjuk. Ennek hatása a legközelebbi termesztési év termésére és mennyiségére már kisebb, inkább csak a fa fejlődését és erősödését biztosítja. A gyümölcsfát oly módon trágyázzuk, hogy lehetőleg teljes mértékben és arányban biztosítsuk a fa összes tápanyagszükségletét. Erre a célra legjobban megfelel a jól kezelt, érett istállótrágya. Az istállótrágyával csaknem egyenértékű a jól gondozott komposzt vagy az ürülékes tőzeg trágya is. A trágyázás idejének szükségét a gyümölcsös, Illetve a fák növekedési készsége, a termés mennyisége és minősége, a termőévek gyakori kihagyása a legpontosabban jelzi. A sok gyenge hajtás, kevés és fejletlen gyümölcs szintén a trágya hiányát jelenti. A hosszú hajtásokat növelő, fejlett gyümölcsöt adó fa beéri a ritkább trágyázással is. Л nem termó, meddő és buja fejlódésű fákat ne trágyázzuk. Ajánlatos inkább többször kevesebb trágyát adni a fának. Leggazdaságosabb a 3 — 4 évenkénti szervestrágyázás. A fiatal fákat csak akkor trágyázzuk, ha fejlődésük nem kielégítő. A csontároknak, baracknak, cseresznyének legjobban megfelel az érett komposzt. Az újonnan telepített gyümölcsös fiatal fáinak talaját csurgójukon túl egy méter távolságig trágyázzuk meg. A 8 — 10 évet meghaladó, termő gyümölcsös egész területét kell megtrágyázni, mivel ennek már az egész területét behálózzák a fák hajszálgyökerei. A középkötött talajokon négyzetméterenként 4 — 5 kg-ot, illetve hektáronként 400 — 600 mázsa érett Islóllótrágyát vagy ürülékes tőzegtrágyát adagoljunk. Csontárok trágyázásakor a komposzt felét sertés- és baromfitrágyával pótolhatjuk. A trágyát kihordása után középmélyen (15-20 cm) azonnal le kell szántani. Mélyebb szántással az eke sok hajszálgyökeret tehetne tönkre. Az ekét fogas és henger kövesse. A gyümölcsfa gyökérzete felett elhelyezett trágya lefelé történő kilúgozódása következtében a tápanyagok a gyökerekhez kerülnek. Középkötött talajokon ezt a körülményt a gyümölcsfa jól tudja hasznosítani. Laza talajokon azonban számolhatunk a tápanyagok egy részének elvesztésével, mégpedig a kilúgozódás nagyobb menete miatt. A teljes erőben levő gyümölcsösök szerves trágyázását foszforos, nitrogénes és káliumos műtrágyákkal kell kiegészíteni. A műtrágyamennyiségét is, mindig az egész gyümölcsös területére szórva, fogasolással kell a talajba juttatni. A káliumos és foszforos műtrágya adagolását, ha ősszel is szórjuk ki, mindig a szántás előtt végezzük. A foszfor és kálium elősegíti a termékenyülést, a levelek áthasonító munkáját, a hajtások és termőrügyek fejlődését, valamint azok beérését. A káliumos műtrágyától a gyümölcs tartósabb, a nitrogénes műtrágya pedig a növekedést mozdítja elő. A műtrágyák alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk a talaj tápanyagkészletére az egyes gyümölcsfajták igényeit illetőleg. Kizárólag teljes és tökéletes műtrágyázás esetében számíthatunk terméstöbbletre, mert a kisebb mennyiségben adagolt műtrágya nem adja meg a várt eredményt. A körte- és almakertek műtrágyaszükséglete ha-onként: ősszel 500-000 kg szuperfoszfát és 600-700 kg kálisó; tavasszal 300 kg kénsavas ammonium, fejtrágyának pedig a második kapálás előtt 300 kg osztravai salétrom. Kajszibaracknak, szilvának, cseresznyének, meggynek és ringlónak ősszel hektáronként 200 — 300 kg szuperfoszfát és 300 — 400 kg káliumos műtrágya az adagja. Tavasszal bemunkálva 200-300 kg kénsavas ammőniumot, fejtrágyának pedig az első kapálás előtt 150 kg osztravai salétromot alkalmazunk. Az őszibarack 200 — 250 kg szuperfoszfát és 200 — 300 kg kálisö bemunkálásával • is beéri. Tavasszal 200 kg kénsavas ammóniumot, fejtrágyának első kapálás után 200 kg osztravai salétromot szórunk el. A málna, ribizli, egres és szeder telepein ősszel 300 kg szuperfoszfátot és 300 kg kálisót munkálunk be, tavasszal pedig 150 kg kénsavas ammőniumot és az első kapálás előtt fejtrágyának 150 kg osztravai salétromot adagolunk. A felsorolt műtrágyaadagok a teljes termőerőben levő gyümölcsösökben alkalmazandók. Rurtkay Béla mérnök (Cilistov) Gyűjtsünk gyógynövényeket A fenti címen közzétett cikksorozatunk befejezéséül közöljük azoknak a növényeknek az elnevezését és kilogrammként! árát, amelyek még szeptemberben is szedhetők. Szeptember havában tehát továbbra is gyűjthető a feketeáfonya levele (6 korona), a közönséges cickafark virágzata (3 korona) vagy annak szára (1,60 korona), a nagy vagy kétlaki csalán levele, a termés, szár- vagy egyéb részek nélkül (5 korona) vagy annak legfeljebb 50 cm hosszú leveles hajtásvége az alsó fás részek nélkül (2 korona), a kis ezerjófű virágzó szára (16 korona), a kamilla vagy székiífi virágzata (60 korona), a martilapu levele (5,50 korona), a csarab seprűvirágnak szárított szárából lemorzsolt virágocskái (7 korona) vagy az egész virágzó szárak fás alsó részek nélkül (2 korona), a homoki szalmagyopár fészkes virágzata (10 korona) és a mezei zsurló szára (2,60 korona). Szeptember és október havában továbbra is szedhető a fehér árvacsalán virága (60 korona), sót egész éven át a már többször említett izlandi zuzmó (3,20 korona) és a tölgyzuzmó (6 korona) egész telepe. Az imént említett növényeken kívül szeptember és október havában beszolgáltatásra alkalmas a közönséges boróka érett, fekete és egészséges termése (3 korona) vagy annak lehántott fája kéreg nélkül (1,20 korona); -a csipke- vagy gyepűrózsa termése (6 korona), de ügyeljünk arra, hogy a pirosra érett csipkebogyót vékony rétegekben szárítsuk, különben megbámul és értékét veszíti; a mezei macskagyökér földtől alaposan megtisztított gyökértörzse a növény föld feletti része nélkül (29 korona). Szeptembertől októberig, valamint a jövő év márciusában gyűjthető a gyermekláncfű gondosan megtisztított gyökere a föld feletti részek nélkül (6 korona) és a tarackbúza gyökértörzse hajszálgyökerek nélkül (1,70 korona). Csupán októberben és márciusban szedhetjük ki a közönséges gyömbérgyökér földtől jól megtisztított gyökértörzsét (8 korona). Október és november havában, valamint a jövő év március és április havában gyűjthető a tövises igllce és a nehézszagú ifllice jól megtisztított gyökere, oldalgyökerek és szárak nélkül (10 korona). Novembertől egész február végéig a fagyöngy szára, illetve legfeljebb 4 mm vastag leveles hajtása alkalmas a beszolgáltatásra (3 korona). Megemlítjük, hogy a beváltási üzem új címe: Lieéivé rastliny, n. p., Bratislava, Stúrova ul. fl/b. K. E. A polietilén-csőnek nem árt a fagy Ha a víz befagy, térfogata nagyobbodik és nyomást gyakorol a cső falára. Kísérletek útján bebizonyosodott, hogy az acél- és a PVC-csövek már a 5 — 10 %-os terjeszkedéskkor megrepednek, míg a polietilén-cső elviseli a 10 °/o-os terjeszkedést is minden károsodás nélkül. Így a polietilén-csövek szabadban még télen is alkalmazhatók. 1960. augusztus 31.
