Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-31 / 70. szám

Bacílek elvtárs a kolárovói béke-aratóünnepen Rekordtermés legnagyobb szövetkezetünkben A múlt hét szombatján immár tizedik örömteljes aratóünnepüket tartották a kolárovói szövetkezetesek. Eme béke-aratóünnepen Karol BAClLEK elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, valamint a járási pártbizottság, a járás és a komárnói hajógyár védnökségi üzem küldöttsége is részt vett. Michal D u r í k, a szövetkezet elnöke értékelte az idei aratás-cséplés munkálatait, melyhez nagymér­tékben hozzájárultak a védnökségi üzem dolgozói, néphadseregünk katonái és a helyi lakosság. Űurík elv­társ kiemelte, hogy az elemi csapások ellenére gabonából 29,5 mázsás hektárhozamot takarítottak be, ami két és fél mázsával több, mint 1955-ben, amikor a legmagasabb volt a hozam és 4 q-val több mint tavaly. Az aratóünnepségen Karol Bacílek elvtárs beszédet mondott, amit az alábbiakban kivonatosan közlünk. Az ország legnagyobb szövetkezetében, Kólárovőban augusztus 27-én ju­bileumi aratóünnepet tartottak, amelyen Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára is résztvett. Az ünnepség végén a legfiatalabb szö­vetkezetesek, az ifjúsági csoport tagjai virágcsokrot és aratási koszorút adtak át Bacílek elvtársnak. Bacílek elvtárs beszédéből Mindjárt a beszéde elején Karol Bacílek elvtárs a párt és a kormány nevében üdvözölte a kolárovói szö­vetkezet tagjait, s tolmácsolta Anto­nín Novotny elvtárs köztársasági el­nök üdvözletét. Ezt követően röviden értékelte a kolárovói szövetkezet gazdálkodását, majd hangsúlyozta, hogy a kedve­zőtlen időjárás következtében meg­késtünk az aratás-cséplés és a fel­vásárlás befejezésével. — Annak ellenére — mondotta —. hogy a nyugat-szlovákiai kerület teljesítette ez irányú feladatát, Szlo­vákiában 1960. augusztus 26-ig a gabonának 3,5 %-a még nincs le­aratva, 21,1 százaléka nincs behordva és a gabona 42 százaléka még csép­­lésre vár. — Lehet, elvtársak, hogy egyesek önök közül azt mondják: mit törő­dünk a többiekkel, mi teljesítettük kötelességünket. — Nos, ez nem így van, elvtársak! A mezőgazdasági termelésben az egyik kerület fogyatékosságai vissza­tükröződnek az egész mezőgazdasági termelésben, a népgazdaság egyik szakaszának fogyatékosságai kihatnak az egész népgazdaságra. A mezőgaz­(Folytatás a 2. oldalon.) r******** ** * **************************** ********* * * * ** *-*■****-*★★**★★*-★* ********+1 Minden eszközzel az őszi munkák sikeréért Elérkezett az őszi munkák dandárja. Az az időszak, amikor az idei termés egy részének betakarítása és a jövő évi gazdag termés megalapo­zása egyaránt sürgős, mert időben történő elvégzésükkel a jövő évi ta­karmányszükséglet és a bőséges kenyérgabonatermés alapjait teremtjük meg. Az alábbiakban néhány képet hozunk a nagy munkáról. A Farárskéi Állami Gaz­daságban jól előkészítet­ték a talajt az őszi repce vetéséhez. Minden hektár föld 300 mázsa istállótrágyát,120 má­zsa komposztot és 6 mázsa műtrágyát kapott, mert az idei 32 mázsás hek­tárhozamnál a jövő évben sem szeret­nének kevesebbet termelni. A 15 hek­tár repcét időben elvetették. A ló­fogatokat is jól bekapcsolták a repce vetésébe. Megnyíltak az iskolák kapui AZ ÚJ TANÉV KEZDETÉN zocialista társadalmunk megkülönböztetett figyel­met fordít a mezőgazda­­sági termelés további fejlesztésére. A terme­lési színvonal gyors fokozásának egyik leghatékonyabb eszköze: vala­mennyi mezőgazdasági dolgozó szak­­képzettségének emelése. Mezőgazdasági iskoláinkra az a feladat vár, hogy járásukban a mező­­gazdasági haladás központjaivá vál­janak, továbbá lehetővé tegyék a jól /elkészült mezőgazdasági szakembe­rek nevelését. Az 1960/61-es tanév különösképpen fontos a mezőgazda­­sági oktatás további fejlődése szem­szögéből. Idén májusban Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott a me­zőgazdasági tanulóotthonok létesíté­séről. Ugyanez a határozat megoldja azt a kérdést is, hogy az idősebb dolgozók, főleg a szövetkezeti funk­cionáriusok, lerövidített tanulmányi idő alatt a mezőgazdasági techniku­mokban és főiskolákon gyarapíthas­­sák tudásukat. A párt határozata a legégetőbb tanügyi problémánkat oldja meg. Hi­szen épp az említett szakaszokon nem sikerült eddig elérnünk a várt eredményeket. A mezőgazdasági ta­nulóotthonokra az a feladat hárul, hogy az ifjúság soraiból rendszere­sen biztosítsák a mezőgazdasági üze­mek számára a szakképzett dolgo­zókat. Itt azt kell szem előtt tarta­nunk, hogy 1970-ig a mezőgazdasági nagyüzemi termelés színvonalának a szocialista ipari termelés szintjére kell emelkednie. Ehhez viszont fon­tos, hogy a mezőgazdaság dolgozói­nak képzettsége az ipari dolgozók szakmai rangjával egy színvonalra kerüljön. A mezőgazdasági tanulóotthonok létesítésekor a nagy ipari üzemek mellett működő ilyen tanintézetek tapasztalataira támaszkodunk. Hason­ló módszerekkel, az elmélet és gya­korlat hatékony egybekapcsolásával, valamint nemcsak a szaktudás, ha­nem az általános műveltség emelé­sével is olyan mezőgazdasági ifjúsá­got akarunk nevelni, amely jól meg­állja majd a helyét a korszerű me­zőgazdasági üzemekben. Ezek a mezőgazdasági tanulóottho­nok az esetek többségében a járási nemzeti bizottságok hatáskörébe tar­toznak majd, ami lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több szövetkezet és álla­mi gazdaság részére neveljenek rá­termett szakembereket. Ugyanakkor arra is mód nyílik, hogy a nagy föld­­múvesszövetkezetek és állami gazda­ságok saját üzemi tanulóotthonokat rendezzenek be. Bennük a nevelés súlypontja a növénytermesztési és áliattenyésztési szakismeretek elsajá­títására esik, de továbbmenőleg a mezőgazdaság gépesítésének problé­máival is foglalkoznak majd a tanu­lók. Ez áll összhangban a mezőgaz­daság gépesítésének és villamosításá­nak gyors térhódításával. Másik fontos feladatunk az új tan­évben, hogy ismét módot adjunk az idősebb mezőgazdasági dolgozóknak a technikumokban és főiskolákon folytatott tanulásra. Az egy- és két­éves mezőgazdasági technikumokban középfokú oktatásban részesülnek a földművesszövetkezetek felelős funk­cionáriusai és az állami gazdaságok­nak azok a dolgozói, akiknek az ilyen képzettség megszerzésére eddig nem volt alkalmuk. Ezen az úton tölthet­jük be a leggyorsabban a szocialista mezőgazdasági üzemek kulcspozícióit olyan szakemberekkel, akik a maguk gazdag gyakorlati tapasztalatait el­méleti tudással egészítik ki. Az új tanév előkészítése nagy erő­feszítéseket követelt a mezőgazda­­sági iskolák pedagógiai dolgozóitól. A területi átszervezéssel összefüg­gésben sok hivatali épület szabadult föl a mezőgazdasági iskolák részére. Ezeket az iskolákat új céljuknak megfelelően át kellett alakítani, be kellett rendezni, s új pedagógiai dol­gozókról kellett gondoskodni; egyszó­val az új tanév sikeres előkészítése az újonnan berendezett iskolákban komoly feladatot jelentett. Megálla­píthatjuk, hogy az esetek többségé­ben ezek a feladatok a legjobb meg­oldáshoz jutottak. Ahol még átmeneti nehézségek merülnek föl, ezeket az illetékes nemzeti bizottságok támoga­tásával, a lakosság társadalmi mun­kájának megszervezésével, valamint az általános és mezőgazdasági isko­lák kölcsönös segítségével hárítsuk el. Párhuzamosan a mezőgazdasági is­kolák fejlődésével, megszaporodtak a magyar tannyelvű iskolák is. Kö­zülük néhányan már eddig szép ered­ményeket mutathatnak föl, például a Komárnói Mezőgazdasági Technikum, amelyről tudjuk, hogy tangazdaságá­ban, Kolárik elvtárs vezetésével, be­vezeti a legújabb tudományos és mű­szaki ismereteket. Az újonnan léte­sített magyar nyelvű iskolák, például a Calovói Mezőgazdasági Technikum is, a Komárnói Mezőgazdasági Tech­nikum gazdag tapasztalataiból me­ríthetnek. A magyar nyelvű mező­­gazdasági iskolák hálózatának kiszé­lesítése további száz és ezer dél­szlovákiai fiúnak, lánynak, valamint idősebb dolgozóknak ad módot, hogy anyanyelvén gyarapítsa szakismere­teit. Minden pedagógiai dolgozó legfőbb feladata az új tanévben, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati okta­tás színvonalát intézményesen fokoz­za. A mezőgazdasági iskoláknak olyan (Folytatás a 2. oldalon.) A döntő fordulatért о mezőgazdaságban Bratislava, 1960. augusztus 31. Ara: 40 fiftr XI. évfolyam, 70. szám. Irta: ONDREJ BALÄZ Az átalakított trá­­gyateregetó gép sorozatgyártását rövidesen megkez­di a pelhrimovi Agrostroj-üzem. A pótkocsira sze­rethető teregető­szerkezet (csupán 4800 koronába ke­rül) előnye, hogy állíthatósága kö­vetkeztében hektá­ronként 280-tol egészen 640 mázsa trágya szétterege­­tésére alkalmas. A Hubicei Állami Gazdaságban sike­resen szerepelt az új gép. A Sambti Állami Gazdaságban még augusztus 19-én megkezdték a tejes érettségü kukorica silózását. A Sze rencsés-testvérek naponta tíz vagor zöldanyagot fölszecskáznak a magyai gyártmányú silókombájnnal.

Next

/
Thumbnails
Contents