Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-28 / 69. szám

SERÉNY MUNKA:' Tartsanak lépést az idővel a luceneci járásban KI AZ IDŐVEL nem tud lépést tartani, azt a me­zőgazdasági munkák te­rén sokszor érheti kelle­metlen meglepetés. A lu­­íeneci járás földművesei is így jár­ták. Az aratás és a cséplés a kedve­zőtlen idő, de főképp a hiányos mun­kaszervezés miatt megkésett. Ez lé­nyegesen kihat az ősziek vetőágyának előkészítésére is. Ragadjon a jó példa A seciankai, a Kosihy nad Ipl'om-i selani és még néhány ipolymenti szö­vetkezetben jól megszervezték a mun­kát. A kétváltásos cséplés s a gyors tarlóhántás lehetővé tette, hogy ide­jében előkészíthették a talajt repce alá. A vetéssel sem késtek. Ezzel szemben több szövetkezet még min­dig nem mozgósít eléggé minden erőt a cséplés meggyorsítására. Több földművest a határba! Vel'ké Dravcén az egyik napon 40 brigádos dolgozott a földeken, a föld­művesek közül pedig csupán hatan. A brigádos-autók hordtak, de a szö­vetkezeti sofőr vasárnap nem dolgo­zott. Pincén vasárnap szintén csak 6 földműves vett részt a munkában. A háztájiról lehet csépelni? Több esetben előfordult, hogy a szövetkezetesek visszaküldték a bri­­gádosókat és autókat, hogy vizes a gabona, nem lehet dolgozni. A kali­novói I. számú szövetkezet tagjai is azt állították, hogy nem lehet csé­pelni, ám a háztájiról hordtak és csépeltek. A podrecanyiak szintén „pihentek“ az említett idő alatt, a szomszédos Gregorova Vieska-i szö­vetkezetesek pedig vígan dolgoztak a földeken. Ez a pár példa is azt bizonyítja, hogy rendszerint a nemtörődömség miatt késik a munka. Minden erőt a talajelőkészítésbe Dicséretre méltó, hogy járási mé­retben 200 hektárral túlteljesítették a tarlókeverékek vetési tervét. Per­sze ez az eredmény abból született, hogy a helyesen gondolkodó szövet­kezetesek sokkal többet vetettek a tervezettnél, de Vel'ká Vés, Prsa és még néhány szövetkezet nem vetette el a kellő mennyiséget. Ez is a csép­lés. illetve a tarlfthántás késése miatt történt. Hiszen a hét eleji jelentés szerint a learatott gabonának még csak felét csépelték ki. Az asztago­­lás is lassan halad. A 12 669 hektár tarlóból még csak 10 000 hektárt hántottak fel. A nemzeti bizottsá­goknak törődniük kell, hogy a lánc­talpas traktorok éjjeli váltásban is szántsanak. Mi lesz a repcével? A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság a lemaradás beho­zására kétnapos brigádmunkát szer­vezett. Szombaton 956 munkás és 6570 földműves dolgozott a gabona­földeken. A repce vetésére azonban nem mozgósítottak, mert a hét ele­jéig csak 32 hektárt vetettek. Az eredmény tehát azt mutatja, hogy a repce agrotechnikai határidőben már nem jcerül a földbe. A nagyobb jogkör több felelősséggel jár A luceneci járásban azért adód­hattak elő ezek a hiányosságok, mert például egyes helyi nemzeti bizott­ságok nem vették figyelembe az idei gabonabetakarítás komolyságát. Jog­gal kérdezhetjük, hogy a pincinái vagy kalinovói helyi nemzeti bizott­ság miért nem szervezett elég brigá­­iost a helyi dolgozók közül. Hiszen a járás számos szövetkezete idejében befejezte az aratási munkákat; jobb szervező munkával ezt mindenütt megtehették volna. A járási nemzeti bizottságnak alaposabban kell ellen­őriznie a határozatok teljesítését, bogy a hanyagsággal elrontott dolgo­kat egyes helyi nemzeti bizottságok dejében helyrehozhassák. Az idő nem tűr halasztást. Az idei és a jövő évi kenyérről van szó. Ha tovább halo­gatjuk a cséplés befejezését, még több gabona megy tönkre, s a rep­cének sem válik hasznára a kései ve­tés. A helyi nemzeti bizottságok moz­gósítsanak minden erőt a betakarí­tási munkák meggyorsítására és az őszi vetésre, mert csak akkor indul­hatunk bizalommal a harmadik öt­éves tervbe, ha az idén jó munkát végeztünk. B. J. Gazdag termés - víg áldomás Nehéz aratás volt ez a mostani. Bizony, több helyütt keményen meg kellett küzdeni, hogy az esőzések, a talajvíz és a folyó áradata kárt ne tegyen a gazdag termésben. Most is, mint már oly sokszor a felszabadulás óta, munkásosztályunk, néphadseregünk és dolgos ifjúságunk legjobbjai segítettek szövetkezeti pa­rasztságunknak a veszélybe került gabona megmentésében. Elmondhat­juk, hogy együttes erővel sikeresen vívtuk meg az idei nagy kenyércsa­tát. Erről számolnak be levelezőink az alábbiakban. Vidám aratóünnep az „Üj Irány“-ban A talajjavítás országos ügy Prekop Imre és Citák István naponta 600 köbméter földet emel ki a trebisovi határban készülő csator­nából szövetkezetnek egy Super 50-es Ze­­tort ad. Természetes, hogy a trebiso­­viak a versenyben szeretnének az első helyen végezni. Éppen ezért a további időt is kihasználják a talaj­javítási munkák kiszélesítésére. — cs — örvendetes híreket kaptunk az or­szágos mozgalommá szélesedett kom- 5>asztkészítésről. Ifjúságunk már a párlkonferencia előtt tevékenyen be­kapcsolódott a komposztkészítésbe, és elsősorban ennek köszönhetjük, hogy Szlovákiában minden kerület 100 %-on felül teljesítette a tervet. Legjobban a nyugat-szlovákiai kerü­let áll 115.8 %-kal. A közép-szlová­kiai kerület 109.7 %-ra, a kelet­szlovákiai kerület pedig 100.1 %-ra teljesítette a komposztkészítési ter­vet. Sajnos, a meliorációs munkákról már nem ilyen szép a jelentés. Szlo­vákiában erre az évre 16 589 ha föld talajjavítási munkálatait terveztük, de augusztus 15-ig csak 8229 ha-on végeztük el ezt a fontos munkát. Az egész évi tervben 774.9 km csatorna­tisztítás és folyószabályozás szerepel, ebből is csupán 491.1 km készült el, tehát a tervezettnek csak 63.3 %-a. Pedig államunk a meliorációs munká­latokhoz biztosította a szükséges gé­peket, s a költségvetésben a melio­rációs munkákra 242 553 000 koronát szánt. Ha a feladatokat teljesíteni akarjuk, akkor a továbbiakban arra van szükség, hogy elsősorban a ne­hézgépeket az eddiginél sokkal jobban kihasználjuk. Hiszen a meliorációs munkálatok szerves részei a harma­dik ötéves tervben előttünk álló fel­adatoknak, mert a termelés növelé­séhez minden rejtett tartalék fel­­használására szükség van. A talajjavítási szövetkezetekre még az ősz folyamán komoly feladatok várnak. A trebisovi központtal alakult talajjavítási szövetkezet eddig szép eredményeket ért el. Erre az évre a talajvíz levezetésére 7 km hosszú csatorna építését tervezték, ezzel Nyitottistálló a kiállításon A jól végzett munka és a bő ter­més örömére vidám arató-ünnepélyt tartott a vásárúti „Üj Irány“ szö­vetkezet tagsága. Kora délután kezdődött a2 ünnep­ség. A kultúrcsoportot és a zenésze­ket körülvitte a szövetkezet teher­gépkocsija a falu utcáin. A zene és ének hallatára kisereglett a nép az utcákra. Az ünnepélyfelelős, Mada­rász Béla, meg közben borral kínál­­gatta az utcákon ácsorgó, kíváncsis­kodó lakosokat... Az utcák végig­járása után került sor az aratókoszo­rúk átadására. A meghitt ünnepi hangulat köze­pette Novotny Sándor elvtárs, a szö­vetkezet elnöke további tevékeny, odaadó munkára buzdította a tagsá­got. Ezután Kálmán Jolán, az Arató­ének című verssel nyitotta meg a kultúrműsort. Utána a szövetkezet lánytagjai ritmusokat, lelkesítőket énekeltek, amit népi tánc, majd az iskolások szavalatai és táncszámai követtek. A kis iskolásokat Bajcsi László és felesége j)az iskola tanítói) készítette fel a szavalatok és tánc­számok betanulására. A műsor befejeztével Házi Zoltán, a szövetkezet mezőgazdásza emelke­dett szólásra. Megemlítette, hogy a Kis-Duna kilépett medréből, s ve­szélyeztette a termést. Am a község lakosai, Oravecz Rozália vezetésével, csatasorba álltak és áldozatkész mun­kával megmentették a termést. De­rekasan kivették részüket a termés­betakarítás munkájából a község asszonyai, lányai, s általában a fia­talok, akik 5200 órát dolgoztak le. Dicséretet érdemel még — név szerint — Rácz Lajos kombájnos. Takács Albert, Márton Géza, Kozma Dezső, Gugora Lajos kazalmester, Szajkó Géza és csoportja (naponta négy vagon gabonát beszállítottak). Földes József növénytermesztési cso­portja, amelynek minden tagja egy­formán lelkesen dolgozott. A beszámolóból azt is megtudtuk, hogy az átlagos hektárhozam árpából 35 mázsa, a búzából meg közel 30 mázsa, vagyis a múlt évihez viszo­nyítva jóval emelkedett. Az aratóünnepséget társasvacsora, majd mulatság zárta be, amelyhez Vontszemü Pali és zenekara szolgál­tatta a talpalávalót. Táncra perdült a tagság fiatalja-öregje .,. Orbán Erzsébet, Trhová Hradská Becsülettel helytálltunk yéget ért a nagy harc, amelyet szövetkezetünk dolgozói vívtak a ga­bona betakarításáért. Ebből a harc­ból mi kerültünk ki győztesén: ha­táridőn. belül betakarítottuk a gabo­nát. Minden szövetkezeti tag' becsü­lettel helytállt a munkában. Űjabb nagy feladatok várnak ránk. Ezek közé tartozik elegendő és jó minőségű takarmány biztosítása az állatállomány számára. Minden bi­zonnyal ezt a nagy feladatot is siker­rel teljesítjük! Darázs József, Tesedíkovo A kijelölt idő alatt Magukévá tették a párt és a kor­mány aratási felhívását a Vel'ká Ca­­lomija-i szövetkezet tagjai is, bár nem rendelkeznek még a közös gaz­dálkodás terén többéves tapasztala­tokkal. Mégis a kijelölt idő előtt fe­jezték be az aratás-cséplést. Augusz­tus 13-án beadási kötelezettségüknek is száz százalékra eleget tettek. Terméseredményeik viszonylag jók voltak. Az árpa hektáronként 28 má­zsával fizetett, a rozs 20,8 fnázsát adott, a búza jórészt kifagyott, s így csak 11 mázsát takaríthattak be hek­táréról. A tarlókeverékek vetéstervét 148 %-ra teljesítették. S a tarlóhántással is rövidesen végeznek. Aratás-cséplés idején agitbrigád tevékenykedett: helyi 'újságot és röp­lapokat adott ki. Augusztus 7-én aratási népünnep­séget tartottunk, amelyen CSISZ- és CSEMADOK-tagok adták át Tandel elvtársnak, a szövetkezet elnökének az aratási koszorút. Még hallatszott a cséplőgépek bu­gása, de a falu dolgozói már a kul­­túrház építésének folytatásához^ lát­tak. így követi nyomon a gazdaság fejlődését a kulturális élet javulása előföitételeinek megteremtése. Górász Ernő, Vel'ká Calomijá Megérdemelt társasutazás A vlkyi EFSZ 44 tagja (Bratisjava­­vidéki járás) ötnapos magyarországi társasutazáson vesz részt. Erre húsz ezer koronát szabadít fel az EFSZ vezetősége a művelődési alapból. Hozzátehetjük: megérdemelten. Hogy miért? Mert az aratás-cséplési mun­kálatokat már augusztus 5-én befe­jezték. Búzából 29, árpából meg 31 mázsás átlag-hektárhozamot takarí­tottak be. A kertészet eddigi bevétele (kilenc hektáros) 400 000 korona, ami hektá­ronként 4450 koronás bevételt jelent. Az év végéig még minden hektárról 6700 koronát szeretnének bevételez­ni. Teljesítik hústermelési feladataikat az állattenyésztők is. Hegedűs Teréz, Vlky, Prágában a „Csehszlovákia 1960“ kiállítás látogatói az ipari gépeken kívül az új, korszerű mezőgazdasági gépeket is megtekinthették. A mező­­gazdasági géppark szomszédságában nyert elhelyezést a korszerű nyitott­istálló is, amely­ben a velisovicei szövetkezet tehe­nei kaptak helyet. Gondozójuk. Poie­­cek Horymír szö­vetkezeti tag. na­gyobbrészt nem a gondjaira bízott te­henekkel, hanem a kiállítás látogatói­val volt elfoglalva. Hiszen nem egy szövetkezet képvi­selője érdeklődött e korszerűen be­rendezett istálló iránt. « ÉSSZERŰ MEGOLDÁS: Mezőgazdasági tanoncnevelés bentlakással A kiállításon bemutatott nyitott istálló — Ez az istálló 150 férőhelyes — tájékoztatta a látogatókat Polacek elvtárs. — Előnye óriási. Amíg ezelőtt szövetkezetünkben 100 tehenet tíz fejőgulyás gondozott, addig az itt látható nyitott istállóban 150 darab­hoz 4 fejőnőre és 2 takarmánykészí­tőre van szükség, s így 9 munkaerő szabadult fel. — Aztán megszoknak-e a tehenek a szabadban2 — szólalt meg egy idő­sebb bácsi. — Fiatal korukban kell őket rá-1960, augusztus 28. meg az annyira megdicsért istállót. Bemutatják a fejést is, amelyet ter­mészetesen villanygéppel végeznek. A kifejt tej vékony üvegcsövön ke­resztül kerül az istálló végében levő tejházba. A látogatók, szövetkezeti tagok az istálló minden részét be­járták, s egymás közt tanakodtak. — Jó, jó, — érvelt az egyik — most nyár van, nem fázik a jószág. De hát mi lesz velük télen? — Télen sem fáznak meg — siet a válasszal Polacek elvtárs. — Mély­­almozást alkalmazunk és csak hét hónaponként hordjuk ki a trágyát. így aztán nem fáznak télen sem. Higgyék el, előnyös a nyitott istálló. Önök is térjenek rá mielőbb az álla­tok nyitott istállózására. N. J. Nem is olyan régen fejeződött be a tanév a prerovi kétéves mező­­gazdasági tanonciskolában. A vég­zett növendékek a mezőgazdasági üzemekbe mentek. Vajon elég tu­dást, tapasztalatot és ismeretet adott-e nekik az iskola az élet számára? Sikerült-e az új falu részére lelkiismeretes, dolgos és céltudatos építőket nevelni? Ezt majd a jövő mutatja meg. Most szorgalmasan folynak az elő­készületek az új iskolai évre, hogy a tanulók korszerűen felszerelt szép iskolába lépjenek, ahol a tanulás még érdekesebb és örömtelibb lesz. Az iskola állandóan gyarapodik. A kezdeti nehézségeket, a mezőgazda­sági foglalkozással szembeni ellen­állást leküzdöttük. Ma már a diákok létszáma jóval meghaladja a terve­zettet. A végzett növendékek maguk segítik elő az új tanulók toborzását azzal, hogy elmondják, milyen űtra­­valót kaplak az iskolától az élet szá­mára. Vajon nem előnyös, ha a fiúk a növénytermesztés és állattenyésztés alapismeretein kívül megismerkednek a fa, fém és bőr megmunkálásával is? Megtanulják a mezőgazdaságigé­pek kezelését, javítását, karbantartá­sát. A lányok pedig jövő hivatásukra előkészülve megtanulnak varrni, főz­ni. Megtanulják a helyes étrend ösz­­szeállítását, kiszámítják az ezzel járó költségeket. A „Család és a háztar­tás“ című tantárgy keretében megta­nítják őket a háztartás vezetésére, a lakás ízléses berendezésére és a ruhanemüek gondozására. A második évfolyamban a lányok a háztartási munkák szervezését sa­játítják el és a nő fennkölt hivatá­sára, az anyaságra készülnek elő. A tanonciskola legtehetségesebb tanulói 'részére további lehetőségek nyílnak. Tudásukat a mezőgazdasági iskolákban mélyíthetik el, ahol érett­ségit tehetnek és beiratkozhatnak a főiskolára. Nagy előny, hogy a mezőgazdasági iskolákba az új tanévben már csak a mezőgazdasági tanonciskolákban végzett diákokat fogják felvenni. Ah­hoz, hogy ne csak a tanításban, ha­nem a nevelésben is magasabb szín­vonalat érjenek el, az új iskolaévben új, javított iskolatípust vezetnek be: az internátusi iskolát. Ezzel lehetővé válik, hogy a neve­lést ne csak a tanítási idő alatt, ha­nem egész napon át folytassák. A diákoknak pontos napi időbeosztásuk lesz, amelyet be kell tartaniuk és így fegyelmezettségre nevelik őket. Kö­zösségben fognak élni, a tanulási idő­ben közösen tanulnak, utána együtt szórakoznak. A közösségi élet meg­tanítja őket az összetartásra, áldozat­­készségre; új barátságok keletkez­nek, amelyek túlélik az iskolai éve­ket is. Érdekköröket létesítenek, ahol min­denki kielégítheti ,egyéni érdeklődé­sét, akár színházról, énekről, szava­latról, vagy képzőművészetről van szó. Nemcsak képzett mezőgazdasági dolgozókat, hanem egyúttal a falu kultúrájának új, lelkes hirdetőit akar­juk nevelni. Hisszük, hogy az új diákok örül­nek az internátusnak. Hiszen nem lehet semmi örömtelibb, mint egész héten át baráti közösségben élni és szombaton meg vasárnap a szülőkhöz hazamenni. A szülőknek nem kell aggódniuk, mert az ellátásról és el­­szállásáról is jól gondoskodunk. Éva Pospísilová, a Mezőgazdasági Tanonciskola dolgozója (Prerov) szoktatni — felelte a gondozó. — így aztán szépen is tejelnek: a napi fe­­jési átlagunk 8 literen felül van. A látogatók közül nem egy átlépte a korlátot, hogy közeiebbről tekintse szemben már 10 km hosszúságban elkészült a csatorna. A szövetkezet tagjai ebben a munkában versenyre .hívták a kerület minden talajjavítási szövetkezetét. Ezt a nemes vetélke­dést a kerületi nemzeti bizottság is támogatja. A legjobb eredményt elérő

Next

/
Thumbnails
Contents