Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-28 / 69. szám
SERÉNY MUNKA:' Tartsanak lépést az idővel a luceneci járásban KI AZ IDŐVEL nem tud lépést tartani, azt a mezőgazdasági munkák terén sokszor érheti kellemetlen meglepetés. A luíeneci járás földművesei is így járták. Az aratás és a cséplés a kedvezőtlen idő, de főképp a hiányos munkaszervezés miatt megkésett. Ez lényegesen kihat az ősziek vetőágyának előkészítésére is. Ragadjon a jó példa A seciankai, a Kosihy nad Ipl'om-i selani és még néhány ipolymenti szövetkezetben jól megszervezték a munkát. A kétváltásos cséplés s a gyors tarlóhántás lehetővé tette, hogy idejében előkészíthették a talajt repce alá. A vetéssel sem késtek. Ezzel szemben több szövetkezet még mindig nem mozgósít eléggé minden erőt a cséplés meggyorsítására. Több földművest a határba! Vel'ké Dravcén az egyik napon 40 brigádos dolgozott a földeken, a földművesek közül pedig csupán hatan. A brigádos-autók hordtak, de a szövetkezeti sofőr vasárnap nem dolgozott. Pincén vasárnap szintén csak 6 földműves vett részt a munkában. A háztájiról lehet csépelni? Több esetben előfordult, hogy a szövetkezetesek visszaküldték a brigádosókat és autókat, hogy vizes a gabona, nem lehet dolgozni. A kalinovói I. számú szövetkezet tagjai is azt állították, hogy nem lehet csépelni, ám a háztájiról hordtak és csépeltek. A podrecanyiak szintén „pihentek“ az említett idő alatt, a szomszédos Gregorova Vieska-i szövetkezetesek pedig vígan dolgoztak a földeken. Ez a pár példa is azt bizonyítja, hogy rendszerint a nemtörődömség miatt késik a munka. Minden erőt a talajelőkészítésbe Dicséretre méltó, hogy járási méretben 200 hektárral túlteljesítették a tarlókeverékek vetési tervét. Persze ez az eredmény abból született, hogy a helyesen gondolkodó szövetkezetesek sokkal többet vetettek a tervezettnél, de Vel'ká Vés, Prsa és még néhány szövetkezet nem vetette el a kellő mennyiséget. Ez is a cséplés. illetve a tarlfthántás késése miatt történt. Hiszen a hét eleji jelentés szerint a learatott gabonának még csak felét csépelték ki. Az asztagolás is lassan halad. A 12 669 hektár tarlóból még csak 10 000 hektárt hántottak fel. A nemzeti bizottságoknak törődniük kell, hogy a lánctalpas traktorok éjjeli váltásban is szántsanak. Mi lesz a repcével? A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság a lemaradás behozására kétnapos brigádmunkát szervezett. Szombaton 956 munkás és 6570 földműves dolgozott a gabonaföldeken. A repce vetésére azonban nem mozgósítottak, mert a hét elejéig csak 32 hektárt vetettek. Az eredmény tehát azt mutatja, hogy a repce agrotechnikai határidőben már nem jcerül a földbe. A nagyobb jogkör több felelősséggel jár A luceneci járásban azért adódhattak elő ezek a hiányosságok, mert például egyes helyi nemzeti bizottságok nem vették figyelembe az idei gabonabetakarítás komolyságát. Joggal kérdezhetjük, hogy a pincinái vagy kalinovói helyi nemzeti bizottság miért nem szervezett elég brigáiost a helyi dolgozók közül. Hiszen a járás számos szövetkezete idejében befejezte az aratási munkákat; jobb szervező munkával ezt mindenütt megtehették volna. A járási nemzeti bizottságnak alaposabban kell ellenőriznie a határozatok teljesítését, bogy a hanyagsággal elrontott dolgokat egyes helyi nemzeti bizottságok dejében helyrehozhassák. Az idő nem tűr halasztást. Az idei és a jövő évi kenyérről van szó. Ha tovább halogatjuk a cséplés befejezését, még több gabona megy tönkre, s a repcének sem válik hasznára a kései vetés. A helyi nemzeti bizottságok mozgósítsanak minden erőt a betakarítási munkák meggyorsítására és az őszi vetésre, mert csak akkor indulhatunk bizalommal a harmadik ötéves tervbe, ha az idén jó munkát végeztünk. B. J. Gazdag termés - víg áldomás Nehéz aratás volt ez a mostani. Bizony, több helyütt keményen meg kellett küzdeni, hogy az esőzések, a talajvíz és a folyó áradata kárt ne tegyen a gazdag termésben. Most is, mint már oly sokszor a felszabadulás óta, munkásosztályunk, néphadseregünk és dolgos ifjúságunk legjobbjai segítettek szövetkezeti parasztságunknak a veszélybe került gabona megmentésében. Elmondhatjuk, hogy együttes erővel sikeresen vívtuk meg az idei nagy kenyércsatát. Erről számolnak be levelezőink az alábbiakban. Vidám aratóünnep az „Üj Irány“-ban A talajjavítás országos ügy Prekop Imre és Citák István naponta 600 köbméter földet emel ki a trebisovi határban készülő csatornából szövetkezetnek egy Super 50-es Zetort ad. Természetes, hogy a trebisoviak a versenyben szeretnének az első helyen végezni. Éppen ezért a további időt is kihasználják a talajjavítási munkák kiszélesítésére. — cs — örvendetes híreket kaptunk az országos mozgalommá szélesedett kom- 5>asztkészítésről. Ifjúságunk már a párlkonferencia előtt tevékenyen bekapcsolódott a komposztkészítésbe, és elsősorban ennek köszönhetjük, hogy Szlovákiában minden kerület 100 %-on felül teljesítette a tervet. Legjobban a nyugat-szlovákiai kerület áll 115.8 %-kal. A közép-szlovákiai kerület 109.7 %-ra, a keletszlovákiai kerület pedig 100.1 %-ra teljesítette a komposztkészítési tervet. Sajnos, a meliorációs munkákról már nem ilyen szép a jelentés. Szlovákiában erre az évre 16 589 ha föld talajjavítási munkálatait terveztük, de augusztus 15-ig csak 8229 ha-on végeztük el ezt a fontos munkát. Az egész évi tervben 774.9 km csatornatisztítás és folyószabályozás szerepel, ebből is csupán 491.1 km készült el, tehát a tervezettnek csak 63.3 %-a. Pedig államunk a meliorációs munkálatokhoz biztosította a szükséges gépeket, s a költségvetésben a meliorációs munkákra 242 553 000 koronát szánt. Ha a feladatokat teljesíteni akarjuk, akkor a továbbiakban arra van szükség, hogy elsősorban a nehézgépeket az eddiginél sokkal jobban kihasználjuk. Hiszen a meliorációs munkálatok szerves részei a harmadik ötéves tervben előttünk álló feladatoknak, mert a termelés növeléséhez minden rejtett tartalék felhasználására szükség van. A talajjavítási szövetkezetekre még az ősz folyamán komoly feladatok várnak. A trebisovi központtal alakult talajjavítási szövetkezet eddig szép eredményeket ért el. Erre az évre a talajvíz levezetésére 7 km hosszú csatorna építését tervezték, ezzel Nyitottistálló a kiállításon A jól végzett munka és a bő termés örömére vidám arató-ünnepélyt tartott a vásárúti „Üj Irány“ szövetkezet tagsága. Kora délután kezdődött a2 ünnepség. A kultúrcsoportot és a zenészeket körülvitte a szövetkezet tehergépkocsija a falu utcáin. A zene és ének hallatára kisereglett a nép az utcákra. Az ünnepélyfelelős, Madarász Béla, meg közben borral kínálgatta az utcákon ácsorgó, kíváncsiskodó lakosokat... Az utcák végigjárása után került sor az aratókoszorúk átadására. A meghitt ünnepi hangulat közepette Novotny Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke további tevékeny, odaadó munkára buzdította a tagságot. Ezután Kálmán Jolán, az Aratóének című verssel nyitotta meg a kultúrműsort. Utána a szövetkezet lánytagjai ritmusokat, lelkesítőket énekeltek, amit népi tánc, majd az iskolások szavalatai és táncszámai követtek. A kis iskolásokat Bajcsi László és felesége j)az iskola tanítói) készítette fel a szavalatok és táncszámok betanulására. A műsor befejeztével Házi Zoltán, a szövetkezet mezőgazdásza emelkedett szólásra. Megemlítette, hogy a Kis-Duna kilépett medréből, s veszélyeztette a termést. Am a község lakosai, Oravecz Rozália vezetésével, csatasorba álltak és áldozatkész munkával megmentették a termést. Derekasan kivették részüket a termésbetakarítás munkájából a község asszonyai, lányai, s általában a fiatalok, akik 5200 órát dolgoztak le. Dicséretet érdemel még — név szerint — Rácz Lajos kombájnos. Takács Albert, Márton Géza, Kozma Dezső, Gugora Lajos kazalmester, Szajkó Géza és csoportja (naponta négy vagon gabonát beszállítottak). Földes József növénytermesztési csoportja, amelynek minden tagja egyformán lelkesen dolgozott. A beszámolóból azt is megtudtuk, hogy az átlagos hektárhozam árpából 35 mázsa, a búzából meg közel 30 mázsa, vagyis a múlt évihez viszonyítva jóval emelkedett. Az aratóünnepséget társasvacsora, majd mulatság zárta be, amelyhez Vontszemü Pali és zenekara szolgáltatta a talpalávalót. Táncra perdült a tagság fiatalja-öregje .,. Orbán Erzsébet, Trhová Hradská Becsülettel helytálltunk yéget ért a nagy harc, amelyet szövetkezetünk dolgozói vívtak a gabona betakarításáért. Ebből a harcból mi kerültünk ki győztesén: határidőn. belül betakarítottuk a gabonát. Minden szövetkezeti tag' becsülettel helytállt a munkában. Űjabb nagy feladatok várnak ránk. Ezek közé tartozik elegendő és jó minőségű takarmány biztosítása az állatállomány számára. Minden bizonnyal ezt a nagy feladatot is sikerrel teljesítjük! Darázs József, Tesedíkovo A kijelölt idő alatt Magukévá tették a párt és a kormány aratási felhívását a Vel'ká Calomija-i szövetkezet tagjai is, bár nem rendelkeznek még a közös gazdálkodás terén többéves tapasztalatokkal. Mégis a kijelölt idő előtt fejezték be az aratás-cséplést. Augusztus 13-án beadási kötelezettségüknek is száz százalékra eleget tettek. Terméseredményeik viszonylag jók voltak. Az árpa hektáronként 28 mázsával fizetett, a rozs 20,8 fnázsát adott, a búza jórészt kifagyott, s így csak 11 mázsát takaríthattak be hektáréról. A tarlókeverékek vetéstervét 148 %-ra teljesítették. S a tarlóhántással is rövidesen végeznek. Aratás-cséplés idején agitbrigád tevékenykedett: helyi 'újságot és röplapokat adott ki. Augusztus 7-én aratási népünnepséget tartottunk, amelyen CSISZ- és CSEMADOK-tagok adták át Tandel elvtársnak, a szövetkezet elnökének az aratási koszorút. Még hallatszott a cséplőgépek bugása, de a falu dolgozói már a kultúrház építésének folytatásához^ láttak. így követi nyomon a gazdaság fejlődését a kulturális élet javulása előföitételeinek megteremtése. Górász Ernő, Vel'ká Calomijá Megérdemelt társasutazás A vlkyi EFSZ 44 tagja (Bratisjavavidéki járás) ötnapos magyarországi társasutazáson vesz részt. Erre húsz ezer koronát szabadít fel az EFSZ vezetősége a művelődési alapból. Hozzátehetjük: megérdemelten. Hogy miért? Mert az aratás-cséplési munkálatokat már augusztus 5-én befejezték. Búzából 29, árpából meg 31 mázsás átlag-hektárhozamot takarítottak be. A kertészet eddigi bevétele (kilenc hektáros) 400 000 korona, ami hektáronként 4450 koronás bevételt jelent. Az év végéig még minden hektárról 6700 koronát szeretnének bevételezni. Teljesítik hústermelési feladataikat az állattenyésztők is. Hegedűs Teréz, Vlky, Prágában a „Csehszlovákia 1960“ kiállítás látogatói az ipari gépeken kívül az új, korszerű mezőgazdasági gépeket is megtekinthették. A mezőgazdasági géppark szomszédságában nyert elhelyezést a korszerű nyitottistálló is, amelyben a velisovicei szövetkezet tehenei kaptak helyet. Gondozójuk. Poiecek Horymír szövetkezeti tag. nagyobbrészt nem a gondjaira bízott tehenekkel, hanem a kiállítás látogatóival volt elfoglalva. Hiszen nem egy szövetkezet képviselője érdeklődött e korszerűen berendezett istálló iránt. « ÉSSZERŰ MEGOLDÁS: Mezőgazdasági tanoncnevelés bentlakással A kiállításon bemutatott nyitott istálló — Ez az istálló 150 férőhelyes — tájékoztatta a látogatókat Polacek elvtárs. — Előnye óriási. Amíg ezelőtt szövetkezetünkben 100 tehenet tíz fejőgulyás gondozott, addig az itt látható nyitott istállóban 150 darabhoz 4 fejőnőre és 2 takarmánykészítőre van szükség, s így 9 munkaerő szabadult fel. — Aztán megszoknak-e a tehenek a szabadban2 — szólalt meg egy idősebb bácsi. — Fiatal korukban kell őket rá-1960, augusztus 28. meg az annyira megdicsért istállót. Bemutatják a fejést is, amelyet természetesen villanygéppel végeznek. A kifejt tej vékony üvegcsövön keresztül kerül az istálló végében levő tejházba. A látogatók, szövetkezeti tagok az istálló minden részét bejárták, s egymás közt tanakodtak. — Jó, jó, — érvelt az egyik — most nyár van, nem fázik a jószág. De hát mi lesz velük télen? — Télen sem fáznak meg — siet a válasszal Polacek elvtárs. — Mélyalmozást alkalmazunk és csak hét hónaponként hordjuk ki a trágyát. így aztán nem fáznak télen sem. Higgyék el, előnyös a nyitott istálló. Önök is térjenek rá mielőbb az állatok nyitott istállózására. N. J. Nem is olyan régen fejeződött be a tanév a prerovi kétéves mezőgazdasági tanonciskolában. A végzett növendékek a mezőgazdasági üzemekbe mentek. Vajon elég tudást, tapasztalatot és ismeretet adott-e nekik az iskola az élet számára? Sikerült-e az új falu részére lelkiismeretes, dolgos és céltudatos építőket nevelni? Ezt majd a jövő mutatja meg. Most szorgalmasan folynak az előkészületek az új iskolai évre, hogy a tanulók korszerűen felszerelt szép iskolába lépjenek, ahol a tanulás még érdekesebb és örömtelibb lesz. Az iskola állandóan gyarapodik. A kezdeti nehézségeket, a mezőgazdasági foglalkozással szembeni ellenállást leküzdöttük. Ma már a diákok létszáma jóval meghaladja a tervezettet. A végzett növendékek maguk segítik elő az új tanulók toborzását azzal, hogy elmondják, milyen űtravalót kaplak az iskolától az élet számára. Vajon nem előnyös, ha a fiúk a növénytermesztés és állattenyésztés alapismeretein kívül megismerkednek a fa, fém és bőr megmunkálásával is? Megtanulják a mezőgazdaságigépek kezelését, javítását, karbantartását. A lányok pedig jövő hivatásukra előkészülve megtanulnak varrni, főzni. Megtanulják a helyes étrend öszszeállítását, kiszámítják az ezzel járó költségeket. A „Család és a háztartás“ című tantárgy keretében megtanítják őket a háztartás vezetésére, a lakás ízléses berendezésére és a ruhanemüek gondozására. A második évfolyamban a lányok a háztartási munkák szervezését sajátítják el és a nő fennkölt hivatására, az anyaságra készülnek elő. A tanonciskola legtehetségesebb tanulói 'részére további lehetőségek nyílnak. Tudásukat a mezőgazdasági iskolákban mélyíthetik el, ahol érettségit tehetnek és beiratkozhatnak a főiskolára. Nagy előny, hogy a mezőgazdasági iskolákba az új tanévben már csak a mezőgazdasági tanonciskolákban végzett diákokat fogják felvenni. Ahhoz, hogy ne csak a tanításban, hanem a nevelésben is magasabb színvonalat érjenek el, az új iskolaévben új, javított iskolatípust vezetnek be: az internátusi iskolát. Ezzel lehetővé válik, hogy a nevelést ne csak a tanítási idő alatt, hanem egész napon át folytassák. A diákoknak pontos napi időbeosztásuk lesz, amelyet be kell tartaniuk és így fegyelmezettségre nevelik őket. Közösségben fognak élni, a tanulási időben közösen tanulnak, utána együtt szórakoznak. A közösségi élet megtanítja őket az összetartásra, áldozatkészségre; új barátságok keletkeznek, amelyek túlélik az iskolai éveket is. Érdekköröket létesítenek, ahol mindenki kielégítheti ,egyéni érdeklődését, akár színházról, énekről, szavalatról, vagy képzőművészetről van szó. Nemcsak képzett mezőgazdasági dolgozókat, hanem egyúttal a falu kultúrájának új, lelkes hirdetőit akarjuk nevelni. Hisszük, hogy az új diákok örülnek az internátusnak. Hiszen nem lehet semmi örömtelibb, mint egész héten át baráti közösségben élni és szombaton meg vasárnap a szülőkhöz hazamenni. A szülőknek nem kell aggódniuk, mert az ellátásról és elszállásáról is jól gondoskodunk. Éva Pospísilová, a Mezőgazdasági Tanonciskola dolgozója (Prerov) szoktatni — felelte a gondozó. — így aztán szépen is tejelnek: a napi fejési átlagunk 8 literen felül van. A látogatók közül nem egy átlépte a korlátot, hogy közeiebbről tekintse szemben már 10 km hosszúságban elkészült a csatorna. A szövetkezet tagjai ebben a munkában versenyre .hívták a kerület minden talajjavítási szövetkezetét. Ezt a nemes vetélkedést a kerületi nemzeti bizottság is támogatja. A legjobb eredményt elérő
