Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-17 / 66. szám
A babinai hegyek között feltárják a rejtett tartalékokat ■■■■■■■вмннамтмипммнпнвмвннвнавввнвввввававввнвввмвнмв Terjesztik az új teclinolügiät Slatlna csehországi község EFSZ-ének minden dolgozója Ismeri a harmadik ötéves tervben rá várd feladatokat. A 7 kollektiv és 22 egyéni kötelezettségvállalás mind arra irányul, hogy mind a mezőn, mind az istállókban a lehető legrövidebb idő alatt növeljék a termelést, valamint a munka termelékenységét. jír Hódít az új technológia Azt mondják, hogy a jó példa vonz. Erre a slatinai szövetkezet dolgozói is számtalan példát hozhatnának fel. Hiszen ezer és ezer szövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó kereste fel eddig gazdaságukat, hogy a saját szemével lássa a sertések nyitott szállásait. Eljöttek, mindent megvizsgáltak, elbeszélgettek a sertésgondozókkal, s csakhamar ók is áttértek a sertéstenyésztés új technológiájára. A fejlődés megmutatkozik a környékbeli szövetkezetekben is, de a slatinaiban sem topog egy helyben. A növendékmarha számára nyitott istállót építettek füves kifutókkal. tőcsoport tagjai máris hozzáláttak az új silógödrök építéséhez, s az istállókkal szomszédos pajtában a széna szárítását szolgáló berendezést szerelik. A silókukorica vetésterületét 1964-ben a mostani 50 hektárról 100 hektárra szélesítik, a takarmánykáposzta vetésterületét is két hektárról 10 hektárra növelik és helyes gondozással, valamint rendszeres trágyázással minden hektár rétről 65 mázsa szénát takarítanak be. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy minden tehén számára egy évre 17 mázsa szénát és 25 mázsa silőtakarmányt tároljanak. Öröm dolgozni olyan környezetben, amilyet a slatinai tehéngondozók teremtettek maguknak. Az Istálló beAmlkor az ember leszáll a Zvolen felé döcögő kanyargós vonatról, az állomáson elgondolkozik, merre keresse a falut Domb hátán domb, jobbra-balra hegyek. Népviseletbe öltözött menyecske igazít útba. Nekirugaszkodunk a partnak. — Miért tették ilyen messze az állomást? — kérdem. — Hát... a mi állomásunkat eltáncolták Plesivecen az urak. Amíg a községbe érünk, elmeséli a falu történetét. A vasútnak a terv szerint a falu közelébe kellett volna elhaladnia, de senki sem akarta, hogy a földjét ezelje. A falu „nagyjai“ aztán úgy döntöttek, hogy a babinai és krupinai határ mentén levő községi földön legyen a vasútállomás, a falutól jó három kilométerre. Utána, mint akik dolgukat jól végezték, nagyot ittak rá. A falu csavaroseszű lakóiról Kukuöln is feljegyzett egy epizódot. A község határát aszerint akarták megszabni, amennyire elhallik a kakukk szólása. Az illetékes bizottság, miután megkapta a kijáró anyagiakat, bele is egyezett Az egyik atyafi, gondolván, hogy most vagy soha, felmászott a legmagasabb fára és ott utánozta a jámbor madarat A monda szerint így született meg a határ a Babina és Krupina közt húzódó hegygerincen. Az idő kereke azóta nagyot fordult. Az emberek másképp gondolkoznak, tudásukat komolyabb problémák megoldására fordítják. A határ jó gazdák szorgalmáról tanúskodik. A cséplőgép kövér kévéket nyel gyomrába. Meglett barna ember meríti kezét a zsákba. — Jól fizet? — szólítjuk meg. Örömmel morzsolgatja az acélos árpaszemeket és felel: — Elég vastagon csurog. — Mit ad hektárja? — Több mint 30 mázsát. — Hogy termelnek ennyit ebben a domb hátán domb határban? — Hát igyekszünk ... Kényszerítjük a földet. Kell, hogy adjon. Fizetnie kell, ha megadjuk a járandóságát. Azt pedig megkapja. Így beszél Melaga Stefan, a szövetkezet elnöke. A feje valóságos számológép. Pontosan ismer minden termelési szakaszt. Bevételt, kiadást, terveket. A szövetkezet 444 hektár szántóját, 339 hektár rétjét és 283 hektár legelőjét alaposan kihasználják. — Kövér föld nélkül nem lehet gazdálkodni — mondja ki az elnök az aranyigazságot. — Szövetkezetünkben a talajjavításra fordítjuk a legnagyobb gondot. A szövetkezet gazdálkodásának főleg a jó talajgondozás az alapja. Már elkészítettek 1800 m3 komposztot. De enélkül is elég humusztartalma van a földnek, hisz háromévenként 400 mázsa istállótrágyát hordanak minden hektárra. Évente 30 hektár rétet öntöznek. A legelőket főleg kosarazássa! trágyázzák. — Hallottuk, hogy az ötéves tervet öt cséplőgép és két kombájn zakatoló kerekei álltak meg a búcsi szövetkezetben, jelezve, hogy az idei cséplés, a nagy kenyércsata befejeződött. S a győztesek, az emberek boldog, elégedett mosollyal törlik le homlokukról a munka ezüst-színű gyöngycseppeit — verítéküket. A búcsiak immár befejezték a cséplést. Talán még soha ilyen gyorsan nem végeztek ezzel a nagy munkával, amióta a tág határt közösen művelik. Szép ez valóságnak, szép, mert egy falu népének ereje, többet és jobbat akarásának bizonyítéka ez. Nézem csak a friss, szőke kazlak mellett álló cséplőgépet, s emlékezetemben két-három év előtti cséplések emlékei idéződnek. Bizony, az időben még szeptemberben is búgtak a masinák, s ha úgy összehasonlítom, most még csak augusztus első felében vagyunk, el kell gondolkodni, hogyan, milyen szervezéssel jutottak idáig? Mert ez nem véletlen, nem adódik csak úgy magától. Emögött embertformáló, közösségi erő áll; emberek állanak, igaz, rögszerető új szövetkezeti emberek. Ezt láttam és mondom, mert így van, s így kell lennie. CSENGER Sándorral, az EFSZ fiatal csoportvezetőjével pedig az idei terméseredményekről, munkaszervezésről és az elkövetkezendő munkákról beszéltünk. — Az eredmények? — mondja csak Úgy, mintha önmagával beszélne. — Jobbak is lehetnének, de azért nincs négy év alatt akarják teljesíteni. Sikerül-e? — Amit mi vállalunk, az biztos — mondja meréssen az elnök. — Igaz-e, fiúk?... — szól a közben odaérkezett Oíahel Ján mezőgazdásznak, Chudy Ondrej zootechnikusnak és Вейо Ján könyvelőnek. Azok helyeslőén mosolyognak. A babinaiak terve nem légbuborék. Mindent megtesznek, hogy a gazdaság még önellátóbb legyen. Ennek érdekében a 447 hektár szántót 600- ra kerekítik. Főleg a láposabb réteket és legelőket szántják fel, ahol kevesebb befektetéssel többet termelhetnek. Az istállőtrágyát gondosan kezelik. A gépesített szállítószalag azonnal a pótkocsiba viszi a trágyát, amelyet a traktor naponta kétszer húz a rakványhoz. Az ötéves terv negyedik évében már 63 232 mázsa ístállótrágyájuk lesz. Évente állandóan fokozzák a komposztkészítést is. A réteket és legelőket még nagyobb mennyiségű trágyalével öntözik ;1961-ben 15 000, 1964-ben pedig 20 000 hl trágyalevet öntöznek a rétekre, legelőkre és szántóföldekre. Tizennyolc hektáron elvégzik a talajjavító munkákat és évente 30 hektár rétet öntöznek. Közel 70 hektár rétet rendszeresen akarnak trágyázni. — A talaj tényleg megkapja jussát, lesz-e elég takarmány mezőgazdász elvtárs? — kérdezem Ján Otaheltől. — Gabonafélékből átlagosan 26 mázsát, burgonyából 170 mázsát, silókukoricából 600 mázsát akarunk elérni hektáronként, s 1964-ben 16 280 mázsa szénát, 26 000 mázsa szemestakarmányt és 12 000 m3 silókukoricát termelünk. Ha figyelembe vesszük, hogy szarvasmarhaállományunk az év nagy részét jó minőségű legelőinken tölti, bőven lesz takarmányunk. — Ha van mit etetni, bizonyára fejlődik az állattenyésztés is — szólunk Ondrej Chudy zootechnikusnak. A szövetkezet fiatal zootechnikusa szép tervekről beszél. — A teljesen betegségmentes szarvasmarha mennyiségét 639 db-rá emeljük. Ebből közel 300 tehén lesz. A sertésállomány eléri a 830 darabot, 600 juhunk és 4500 szárnyasunk lesz 1964-ben. Egy hektáron 185 kg húst termelünk ki. Állattenyésztésünk most is elég jó. A napi fejési átlag tehenenként 8 liter, egy anyakocától eddig 8 malacot választottunk el, a hízómarha átlagos súlygyarapodása 1,37 kg, a hízósertések pedig darabonként naponta 51 dekával gyarapodnak. A termelést és a munka termelékenységét tovább akarjuk fokozni. Négyszáz sertés részére teljesen automatizált önetetéses istállót készítettünk. A takarmányt csöveken keresztül kapják majd. Száz darab növendékállat számára pedig szellős istálló készül. — A termelési eredmények hogyan befolyásolják majd a pénzügyi tervet, ha az ötéves tervet sikerül négy év alatt teljesíteni? — kérdeztük Ján Benő könyvelőtől. — A rejtett tartalékok feltárása lehetővé teszi, hogy a szövetkezet ok panaszra. Az őszi árpa 24.5 mázsát, a zab 19-et, a rozs pedig 25 mázsát adott hektáronként. — S a búza? — Az volt a leggyengébb. A nagy melegben sok kiégett, s így az átlaghektárhozam gyengébb volt a tervezettnél, bár voltak olyan táblák, amelyek jóval többet adtak. — S mennyire haladtak a tarlóhántással? — Azt már múlt időben kell értelmezni — így Csenger elvtárs —, mert a tarlóhántást befejeztük, s a másodnövények is kizöldültek azóta. — Most, hogy a cséplés befejeződött1, s a tarlóhántást is elvégezték, milyen fontosabb munka vár a csoportra ? — Hát, munka az van elegendő, de a legfontosabb, hogy időben hozzálássunk a trágyázáshoz. íme: alig takarították be egy év szorgos munkájának gazdag gyümölcsét, máris a jövő évi terméshez készítik elő a földet, mert tudják: a föld mindig annyit ád, amennyit a földnek adnak. És a búcsi szövetkezetesek nem sajnálják a földtől, ami neki jár. ... Búcson már elnémultak a cséplőgépek, a szövetkezet szorgos tagsága ünnepre készül, mert már az olyan szokás errefelé, hogy az aratás és cséplés után közösen megüljék a nagy tort, a megérdemeltet: a búzakoszorús aratási mulatságot. GÄL SÄNDOR lényegesen fokozza az árutermelést. A jövedelem előreláthatólag több mint 900 000 koronával emelkedik, ami munkaegységenként 5 koronás emelkedést eredményez és az 1984-es évben 28 korona lesz a munkaegység pénzértéke. A bablnal szövetkezetben a termelés mestereivel találkoztunk. A dombos, hegyes határban szorgalmas munkával sokat termelnek. Terveik szerint a jövőben még több terményt és terméket adnak a közellátás számára. Jól dolgozik a vezetőség is, s a tagság szorgalmában sincs hiány. Tanul, művelődik a szövetkezét tagsága. A szövetkezet könyvelője és zootechnikusa egyéves mezőgazdasági szakiskolára iratkozott. Több tudással hódítják meg határukat. A hangulatos tájon messze hallik a cséplőgépek búgása. A Kukucin epizódjában megelevenített apák fiai új életet teremtenek. Balla József Összefognak Cséplőgépek zúgásától hangos az ágói és nyíri határ. Az aratást már két héttel ezelőtt befejezték, s pár nap múlva a csépléssel is végeznek. Kötelességüket az állammal szemben teljesítették, hiszen a tervezett 15 vagon helyett 17.5 -vagon gabonát szállítottak a begyűjtő-üzembe. A tarlóhántásról sem feledkeztek meg. Az ágóiak a tarló 80, a nyíriek pedig a 30 %-át hántotték föl. De nem hanyagolják el a többi munkálatot sem. Nagy súlyt fektetnek a silózásra, s eddig a két szövetkezet 1000 tonna silót készített télire. A talaj termőerejének fokozása érdekében pedig 720 m3 komposztot készítettek. A nyíri szövetkezetben csépelik a mákot. ötven mázsára számítanak. S hogy az olvasókat ne lepje meg, hogy egyszerre két szövetkezetről szóltunk, elárulunk egy titkot: a két szövetkezet a jövő évben egy nagy szövetkezetté olvad, hogy közös erővel négy év alatt megvalósíthassák a harmadik Ötéves tervet. A község közigazgatásilag is egyesül, s a neve Agónyír lesz. Veres Vilmos (Nírovce) ★ ★ ★ Levelekből röviden • A levicei járásban levő Besa község szövetkezeteseí augusztus 5- én 100 %-ra teljesítették gabonabeadási feladatukat és már a gabona cséplését is befejezték. Az aratási és cséplési munkálatok befejezése után kirándulásra készülnek a tagok, hogy megismerjék hazánk természeti szépségeit. Ezt a kirándulást a szövetkezet vezetősége jutalmul szánta a lelkesen dolgozó szövetkezeti tagságnak. S. L. • A Zeliezovcei Állami Gazdaság karolinai üzemegységében befejezték a cséplést. Búzából 29 mázsás, árpából pedig 30 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, s így jóval túlszárnyalták a tervezett hozamokat. A cséplés korai befejezése a jó szervezésnek és a csoportok közötti versenynek köszönhető. A tarlóhántást is befejezték, s most teljes ütemben folyik a silózás és a nyári keverékek vetése. V. V. A másutt is látott nyitott istállókkal szemben a slatinai nyitott istállóban néhány hasznos, másutt eddig nem látott megoldást találhatunk. Minden jel arra mutat, hogy a szövetkezet sok gondot fordít arra, hogy az állatgondozók számára minél higiénikusabb és kellemesebb munkahelyet biztosítson. Az istállót olyan önműködő itatókkal látta el, amelyekben a víz nem emelkedik magasabbra, az előre meghatározott szintnél. A szilárd kifutókból trágyaösszehűzóval távolítják el az istállótrágyát, s utána az egész terepet vízsugárral lemossák, hogy így tisztább levegőt biztosítsanak. A szénaadagolőt egy függőleges és egy vízszintes korláttal látták el, hogy egy szál széna se menjen veszendőbe. Most, a nyári hónapokban a növendékmarha villanypásztor felügyelete alatt a legelőkön tartózkodik. ☆ Mindenki helytáll a maga munkahelyén A szövetkezet gazdaságának megtekintésekor ellátogattunk a tehénistállókba is. A fejőnők jól tudják, hogy az ötéves terv négy év alatti teljesítése megkívánja a mostani 2100 literes tejelékenységi átlagnak 2536 literre való növelését. Természetesen, ez a feladat megkívánja azt is, hogy a növénytermesztési csoport tagjai elegendő jó minőségű szénával és silóval lássák el az állatokat. Az épíjárata mellett egy helyiséget rendeztek be, ahol étkeznek, mosakszanak, átöltözködnek. A helyiséget képek és virágok teszi széppé, otthonosabbá. Nem hiányoznak a napilapok és a rádió sem. ☆ Ä tudás aranyat ér A slatinai szövetkezet dolgozói igyekeztek munkafelajénlásaikban felhasználni minden kínálkozó alkalmat a termelés növelésére.* *Minden gazcj£sági épületet felülvizsgáltak és átalakítottak az új technológia követelményeinek megfelelően. Az emberek munkáját gépesítették és gondoskodtak a tagok tudásának további gyarapításáról is. A felsőbbfokú szövetkezeti munkaiskolán, tanfolyamokon és szakelőadások szervezésén kívül minden évben néhány szövetkezeti tagot a felsőbbfokú szakiskolákba küldenek; négy-öt fiatalt a mezőgazdasági szakiskolába, kettőt-kettőt pedig a mesteriskolába, valamint a mezőgazdasági technikumba. Tehát a slatinai szövetkezet a harmadik ötéves terv keretében nemcsak a mezőgazdasági termelést, de a tagok kulturális színvonalát és szakmai tudásét is emeli. (alt) Őszi munkák előli (Folytatás az 1. oldalról.) A növénytermesztés belterjessége növelésének további lehetőségei a nagyhozamú terményfajták termesztésében rejlenek. Ilyenek a kukorica, a puha gabonafajták, a takarmánynak termesztett cukorrépa stb. A takarmány minőségét lényegesen növelhetjük, ha a takarmánygabonába takarmányborsót vetünk. Ezzel minden hektárról körülbelül 84 kilóval több fehérjét nyerünk, tehát 33 %-kal növeljünk minden hektár fehérjetermelését. Most, a vetés megkezdése előtt nem ártana, ha minden földműves elgondolkoznék a nálunk termesztett vetőmagok hektárhozamai felett. A harmadik ötéves terv idő előtti teljesítése érdekében már az idén a vetésterület lehető legnagyobb részét nagyhozamű gabonafajtákkal lehetne bevetnünk. Ez igen fontos feladat, hiszen nálunk a szántóföld 50 %-án gabonát termesztünk. így nem érdektelen, hogy a nagyhozamú gabonafajták vetésével átlagban 10 — 12 %-kal növelhetjük a gabonafélék hektárhozamát. Például hazánk növénynemesítő állomásainak kísérletei szerint a Pavlovicei 198-as, Kasticei szálkás vagy a Csejcsi I/56-os gabonafajták hektáronként 6 — 8 mázsával nagyobb termést hoznak, mint a nálunk igen elterjedt 2idiochovicei szálkás gabonafajták. Hasonló a helyzet az újfajta nagyhozamú kukorica, burgonya vagy cukorrépa esetében is. Az újfajta termények vetését a lehető legrövidebb időn belül ki kell szélesítenünk az egész ország területére. Minden elvesztett év nagy veszteséget jelent. Ügy tervezzük, hogy két éven belül már az egész szántóterületen nagyhozamú terményeket termesztünk. Ebben a munkában is a szövetkezetek és állami gazdaságok lelkes, kezdeményező munkájára, valamint a nemzeti bizottságok szervező segítségére számítunk, mivel a nagyhozamú terményfajták vetésének gyors kiszélesítése elsősorban a jó szervezésen múlik. Elnémultak a cséplőgépek A szarvasmarha•: tenyésztésben alkalmazott új technológia alapvető követelménye az illatok friss levegőn és megfelelő környezetben való szabad mozgása. Ennek a követelménynek azokban a szövetkezetekben is eleget tehetünk, amelyekben már készen állnak a régi típusú, zárt istállók. Elég. ha az istállók mellett el kerítünk egy megfelelő területet és kifutókat létesítünk. KIS HÍREK a nagy mozgalomról • A bosácai szövetkezet, amely 4 év alatt teljesíti a harmadik ötéves terv termelési tervét, mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb területről évente két termést takarítson be. A szövetkezet dolgozóinak igen jó tapasztalatai vannak a takarmányrépával, amelyet a máktáblákra vetettek. Hektáronként 448 kiló mákot és 513 mázsa takarmányrépát takarítottak be. • A cseh országrészben levő „Novy Smér Hradecka“ nevű szövetkezet a kötelezettségvállalás keretén belül 4300 m3 komposztot készít, s így a szántóterület minden hektárára 5 m3 komposztot biztosít. Minden évben meszezik a szántóterület 10 %-át, hektáronként 350 mázsa mennyiségben 210 hektárt istállótrágyáznak és a kisebb termoerejű parcellákat zöldtrágyázzák. Az 1963-as évig 53 hektáron végeznek talajjavítást és a kertészet parcelláinak öntözésére 3 víztárolót létesítenek. 1960, augusztus 14.
