Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-17 / 66. szám

A babinai hegyek között feltárják a rejtett tartalékokat ■■■■■■■вмннамтмипммнпнвмвннвнавввнвввввававввнвввмвнмв Terjesztik az új teclinolügiät Slatlna csehországi község EFSZ-ének minden dolgozója Ismeri a harma­dik ötéves tervben rá várd feladatokat. A 7 kollektiv és 22 egyéni kö­telezettségvállalás mind arra irányul, hogy mind a mezőn, mind az istál­lókban a lehető legrövidebb idő alatt növeljék a termelést, valamint a munka termelékenységét. jír Hódít az új technológia Azt mondják, hogy a jó példa vonz. Erre a slatinai szövetkezet dolgozói is számtalan példát hozhatnának fel. Hiszen ezer és ezer szövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó kereste fel eddig gazdaságukat, hogy a saját szemével lássa a sertések nyitott szállásait. Eljöttek, mindent megvizs­gáltak, elbeszélgettek a sertésgondo­zókkal, s csakhamar ók is áttértek a sertéstenyésztés új technológiájá­ra. A fejlődés megmutatkozik a kör­nyékbeli szövetkezetekben is, de a slatinaiban sem topog egy helyben. A növendékmarha számára nyitott istállót építettek füves kifutókkal. tőcsoport tagjai máris hozzáláttak az új silógödrök építéséhez, s az istál­lókkal szomszédos pajtában a széna szárítását szolgáló berendezést sze­relik. A silókukorica vetésterületét 1964-ben a mostani 50 hektárról 100 hektárra szélesítik, a takarmányká­poszta vetésterületét is két hektár­ról 10 hektárra növelik és helyes gondozással, valamint rendszeres trá­gyázással minden hektár rétről 65 mázsa szénát takarítanak be. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy minden tehén számára egy évre 17 mázsa szénát és 25 mázsa silőtakar­­mányt tároljanak. Öröm dolgozni olyan környezetben, amilyet a slatinai tehéngondozók te­remtettek maguknak. Az Istálló be­Amlkor az ember leszáll a Zvolen felé döcögő kanyargós vonatról, az állomáson elgondolkozik, merre ke­resse a falut Domb hátán domb, jobbra-balra hegyek. Népviseletbe öl­tözött menyecske igazít útba. Neki­rugaszkodunk a partnak. — Miért tették ilyen messze az állomást? — kérdem. — Hát... a mi állomásunkat el­táncolták Plesivecen az urak. Amíg a községbe érünk, elmeséli a falu történetét. A vasútnak a terv szerint a falu közelébe kellett volna elhaladnia, de senki sem akarta, hogy a földjét ezelje. A falu „nagyjai“ aztán úgy döntöttek, hogy a babinai és krupinai határ mentén levő községi földön legyen a vasútállomás, a falutól jó három kilométerre. Utána, mint akik dolgukat jól végezték, nagyot ittak rá. A falu csavaroseszű lakóiról Ku­­kuöln is feljegyzett egy epizódot. A község határát aszerint akarták meg­szabni, amennyire elhallik a kakukk szólása. Az illetékes bizottság, mi­után megkapta a kijáró anyagiakat, bele is egyezett Az egyik atyafi, gon­dolván, hogy most vagy soha, felmá­szott a legmagasabb fára és ott utá­nozta a jámbor madarat A monda szerint így született meg a határ a Babina és Krupina közt húzódó hegy­gerincen. Az idő kereke azóta nagyot fordult. Az emberek másképp gondolkoznak, tudásukat komolyabb problémák meg­oldására fordítják. A határ jó gazdák szorgalmáról tanúskodik. A cséplőgép kövér kévéket nyel gyomrába. Meg­lett barna ember meríti kezét a zsákba. — Jól fizet? — szólítjuk meg. Örömmel morzsolgatja az acélos árpaszemeket és felel: — Elég vastagon csurog. — Mit ad hektárja? — Több mint 30 mázsát. — Hogy termelnek ennyit ebben a domb hátán domb határban? — Hát igyekszünk ... Kényszerít­jük a földet. Kell, hogy adjon. Fizet­nie kell, ha megadjuk a járandóságát. Azt pedig megkapja. Így beszél Melaga Stefan, a szövet­kezet elnöke. A feje valóságos szá­mológép. Pontosan ismer minden ter­melési szakaszt. Bevételt, kiadást, terveket. A szövetkezet 444 hektár szántóját, 339 hektár rétjét és 283 hektár legelőjét alaposan kihasznál­ják. — Kövér föld nélkül nem lehet gazdálkodni — mondja ki az elnök az aranyigazságot. — Szövetkeze­tünkben a talajjavításra fordítjuk a legnagyobb gondot. A szövetkezet gazdálkodásának fő­leg a jó talajgondozás az alapja. Már elkészítettek 1800 m3 komposztot. De enélkül is elég humusztartalma van a földnek, hisz háromévenként 400 mázsa istállótrágyát hordanak min­den hektárra. Évente 30 hektár rétet öntöznek. A legelőket főleg kosara­­zássa! trágyázzák. — Hallottuk, hogy az ötéves tervet öt cséplőgép és két kombájn za­katoló kerekei álltak meg a búcsi szövetkezetben, jelezve, hogy az idei cséplés, a nagy kenyércsata befeje­ződött. S a győztesek, az emberek boldog, elégedett mosollyal törlik le homlokukról a munka ezüst-színű gyöngycseppeit — verítéküket. A bú­­csiak immár befejezték a cséplést. Talán még soha ilyen gyorsan nem végeztek ezzel a nagy munkával, amióta a tág határt közösen művelik. Szép ez valóságnak, szép, mert egy falu népének ereje, többet és jobbat akarásának bizonyítéka ez. Nézem csak a friss, szőke kazlak mellett álló cséplőgépet, s emlékeze­temben két-három év előtti cséplések emlékei idéződnek. Bizony, az időben még szeptemberben is búgtak a ma­sinák, s ha úgy összehasonlítom, most még csak augusztus első felében va­gyunk, el kell gondolkodni, hogyan, milyen szervezéssel jutottak idáig? Mert ez nem véletlen, nem adódik csak úgy magától. Emögött embert­­formáló, közösségi erő áll; emberek állanak, igaz, rögszerető új szövet­kezeti emberek. Ezt láttam és mon­dom, mert így van, s így kell lennie. CSENGER Sándorral, az EFSZ fiatal csoportvezetőjével pedig az idei ter­méseredményekről, munkaszervezés­ről és az elkövetkezendő munkákról beszéltünk. — Az eredmények? — mondja csak Úgy, mintha önmagával beszélne. — Jobbak is lehetnének, de azért nincs négy év alatt akarják teljesíteni. Sikerül-e? — Amit mi vállalunk, az biztos — mondja meréssen az elnök. — Igaz-e, fiúk?... — szól a közben odaérke­zett Oíahel Ján mezőgazdásznak, Chudy Ondrej zootechnikusnak és Вейо Ján könyvelőnek. Azok helyeslőén mosolyognak. A babinaiak terve nem légbuborék. Mindent megtesznek, hogy a gazda­ság még önellátóbb legyen. Ennek érdekében a 447 hektár szántót 600- ra kerekítik. Főleg a láposabb réte­ket és legelőket szántják fel, ahol kevesebb befektetéssel többet ter­melhetnek. Az istállőtrágyát gondo­san kezelik. A gépesített szállítószalag azonnal a pótkocsiba viszi a trágyát, amelyet a traktor naponta kétszer húz a rakványhoz. Az ötéves terv negyedik évében már 63 232 mázsa ístállótrágyájuk lesz. Évente állan­dóan fokozzák a komposztkészítést is. A réteket és legelőket még na­gyobb mennyiségű trágyalével öntö­zik ;1961-ben 15 000, 1964-ben pedig 20 000 hl trágyalevet öntöznek a ré­tekre, legelőkre és szántóföldekre. Tizennyolc hektáron elvégzik a talaj­javító munkákat és évente 30 hektár rétet öntöznek. Közel 70 hektár rétet rendszeresen akarnak trágyázni. — A talaj tényleg megkapja jussát, lesz-e elég takarmány mezőgazdász elvtárs? — kérdezem Ján Otaheltől. — Gabonafélékből átlagosan 26 mázsát, burgonyából 170 mázsát, si­lókukoricából 600 mázsát akarunk el­érni hektáronként, s 1964-ben 16 280 mázsa szénát, 26 000 mázsa szemes­takarmányt és 12 000 m3 silókukoricát termelünk. Ha figyelembe vesszük, hogy szarvasmarhaállományunk az év nagy részét jó minőségű legelőinken tölti, bőven lesz takarmányunk. — Ha van mit etetni, bizonyára fejlődik az állattenyésztés is — szó­lunk Ondrej Chudy zootechnikusnak. A szövetkezet fiatal zootechnikusa szép tervekről beszél. — A teljesen betegségmentes szarvasmarha mennyiségét 639 db-rá emeljük. Ebből közel 300 tehén lesz. A sertésállomány eléri a 830 darabot, 600 juhunk és 4500 szárnyasunk lesz 1964-ben. Egy hektáron 185 kg húst termelünk ki. Állattenyésztésünk most is elég jó. A napi fejési átlag tehenenként 8 liter, egy anyakocától eddig 8 malacot választottunk el, a hízómarha átlagos súlygyarapodása 1,37 kg, a hízósertések pedig dara­bonként naponta 51 dekával gyara­podnak. A termelést és a munka ter­melékenységét tovább akarjuk fo­kozni. Négyszáz sertés részére telje­sen automatizált önetetéses istállót készítettünk. A takarmányt csöveken keresztül kapják majd. Száz darab növendékállat számára pedig szellős istálló készül. — A termelési eredmények hogyan befolyásolják majd a pénzügyi tervet, ha az ötéves tervet sikerül négy év alatt teljesíteni? — kérdeztük Ján Benő könyvelőtől. — A rejtett tartalékok feltárása lehetővé teszi, hogy a szövetkezet ok panaszra. Az őszi árpa 24.5 má­zsát, a zab 19-et, a rozs pedig 25 mázsát adott hektáronként. — S a búza? — Az volt a leggyengébb. A nagy melegben sok kiégett, s így az átlag­­hektárhozam gyengébb volt a terve­zettnél, bár voltak olyan táblák, ame­lyek jóval többet adtak. — S mennyire haladtak a tarló­­hántással? — Azt már múlt időben kell értel­mezni — így Csenger elvtárs —, mert a tarlóhántást befejeztük, s a másod­növények is kizöldültek azóta. — Most, hogy a cséplés befejező­dött1, s a tarlóhántást is elvégezték, milyen fontosabb munka vár a cso­portra ? — Hát, munka az van elegendő, de a legfontosabb, hogy időben hozzá­lássunk a trágyázáshoz. íme: alig takarították be egy év szorgos munkájának gazdag gyümöl­csét, máris a jövő évi terméshez ké­szítik elő a földet, mert tudják: a föld mindig annyit ád, amennyit a földnek adnak. És a búcsi szövetke­­zetesek nem sajnálják a földtől, ami neki jár. ... Búcson már elnémultak a csép­lőgépek, a szövetkezet szorgos tag­sága ünnepre készül, mert már az olyan szokás errefelé, hogy az aratás és cséplés után közösen megüljék a nagy tort, a megérdemeltet: a búza­koszorús aratási mulatságot. GÄL SÄNDOR lényegesen fokozza az árutermelést. A jövedelem előreláthatólag több mint 900 000 koronával emelkedik, ami munkaegységenként 5 koronás emelkedést eredményez és az 1984-es évben 28 korona lesz a munkaegység pénzértéke. A bablnal szövetkezetben a terme­lés mestereivel találkoztunk. A dom­bos, hegyes határban szorgalmas munkával sokat termelnek. Terveik szerint a jövőben még több terményt és terméket adnak a közellátás szá­mára. Jól dolgozik a vezetőség is, s a tagság szorgalmában sincs hiány. Tanul, művelődik a szövetkezét tag­sága. A szövetkezet könyvelője és zootechnikusa egyéves mezőgazdasági szakiskolára iratkozott. Több tudás­sal hódítják meg határukat. A hangulatos tájon messze hallik a cséplőgépek búgása. A Kukucin epizódjában megelevenített apák fiai új életet teremtenek. Balla József Összefognak Cséplőgépek zúgásától hangos az ágói és nyíri határ. Az aratást már két héttel ezelőtt befejezték, s pár nap múlva a csépléssel is végeznek. Kötelességüket az állammal szemben teljesítették, hiszen a tervezett 15 vagon helyett 17.5 -vagon gabonát szállítottak a begyűjtő-üzembe. A tarlóhántásról sem feledkeztek meg. Az ágóiak a tarló 80, a nyíriek pedig a 30 %-át hántotték föl. De nem ha­nyagolják el a többi munkálatot sem. Nagy súlyt fektetnek a silózásra, s eddig a két szövetkezet 1000 tonna silót készített télire. A talaj termő­erejének fokozása érdekében pedig 720 m3 komposztot készítettek. A nyíri szövetkezetben csépelik a má­kot. ötven mázsára számítanak. S hogy az olvasókat ne lepje meg, hogy egyszerre két szövetkezetről szóltunk, elárulunk egy titkot: a két szövetkezet a jövő évben egy nagy szövetkezetté olvad, hogy közös erő­vel négy év alatt megvalósíthassák a harmadik Ötéves tervet. A község közigazgatásilag is egyesül, s a neve Agónyír lesz. Veres Vilmos (Nírovce) ★ ★ ★ Levelekből röviden • A levicei járásban levő Besa község szövetkezeteseí augusztus 5- én 100 %-ra teljesítették gabonabe­adási feladatukat és már a gabona cséplését is befejezték. Az aratási és cséplési munkálatok befejezése után kirándulásra készülnek a tagok, hogy megismerjék hazánk természeti szép­ségeit. Ezt a kirándulást a szövetke­zet vezetősége jutalmul szánta a lel­kesen dolgozó szövetkezeti tagságnak. S. L. • A Zeliezovcei Állami Gazdaság karolinai üzemegységében befejezték a cséplést. Búzából 29 mázsás, árpá­ból pedig 30 mázsás átlagos hektár­hozamot értek el, s így jóval túl­szárnyalták a tervezett hozamokat. A cséplés korai befejezése a jó szer­vezésnek és a csoportok közötti ver­senynek köszönhető. A tarlóhántást is befejezték, s most teljes ütemben folyik a silózás és a nyári keverékek vetése. V. V. A másutt is látott nyitott istállókkal szemben a slatinai nyitott istállóban néhány hasznos, másutt eddig nem látott megoldást találhatunk. Minden jel arra mutat, hogy a szövetkezet sok gondot fordít arra, hogy az állat­­gondozók számára minél higiéniku­­sabb és kellemesebb munkahelyet biztosítson. Az istállót olyan önmű­ködő itatókkal látta el, amelyekben a víz nem emelkedik magasabbra, az előre meghatározott szintnél. A szilárd kifutókból trágyaösszehűzóval távolítják el az istállótrágyát, s utána az egész terepet vízsugárral lemos­sák, hogy így tisztább levegőt bizto­sítsanak. A szénaadagolőt egy füg­gőleges és egy vízszintes korláttal látták el, hogy egy szál széna se menjen veszendőbe. Most, a nyári hónapokban a növendékmarha vil­lanypásztor felügyelete alatt a lege­lőkön tartózkodik. ☆ Mindenki helytáll a maga munkahelyén A szövetkezet gazdaságának meg­tekintésekor ellátogattunk a tehén­istállókba is. A fejőnők jól tudják, hogy az ötéves terv négy év alatti teljesítése megkívánja a mostani 2100 literes tejelékenységi átlagnak 2536 literre való növelését. Természetesen, ez a feladat megkívánja azt is, hogy a növénytermesztési csoport tagjai elegendő jó minőségű szénával és silóval lássák el az állatokat. Az épí­járata mellett egy helyiséget rendez­tek be, ahol étkeznek, mosakszanak, átöltözködnek. A helyiséget képek és virágok teszi széppé, otthonosabbá. Nem hiányoznak a napilapok és a rá­dió sem. ☆ Ä tudás aranyat ér A slatinai szövetkezet dolgozói igyekeztek munkafelajénlásaikban fel­használni minden kínálkozó alkalmat a termelés növelésére.* *Minden gaz­­cj£sági épületet felülvizsgáltak és át­alakítottak az új technológia köve­telményeinek megfelelően. Az embe­rek munkáját gépesítették és gon­doskodtak a tagok tudásának további gyarapításáról is. A felsőbbfokú szö­vetkezeti munkaiskolán, tanfolyamo­kon és szakelőadások szervezésén kí­vül minden évben néhány szövetke­zeti tagot a felsőbbfokú szakiskolák­ba küldenek; négy-öt fiatalt a mező­­gazdasági szakiskolába, kettőt-kettőt pedig a mesteriskolába, valamint a mezőgazdasági technikumba. Tehát a slatinai szövetkezet a harmadik öt­éves terv keretében nemcsak a me­zőgazdasági termelést, de a tagok kulturális színvonalát és szakmai tu­dásét is emeli. (alt) Őszi munkák előli (Folytatás az 1. oldalról.) A növénytermesztés belterjessége növelésének további lehetőségei a nagyhozamú terményfajták termesztésében rejlenek. Ilyenek a kukorica, a puha gabonafajták, a takarmánynak termesztett cukorrépa stb. A ta­karmány minőségét lényegesen növelhetjük, ha a takarmánygabonába ta­karmányborsót vetünk. Ezzel minden hektárról körülbelül 84 kilóval több fehérjét nyerünk, tehát 33 %-kal növeljünk minden hektár fehérjeterme­lését. Most, a vetés megkezdése előtt nem ártana, ha minden földműves el­gondolkoznék a nálunk termesztett vetőmagok hektárhozamai felett. A harmadik ötéves terv idő előtti teljesítése érdekében már az idén a ve­tésterület lehető legnagyobb részét nagyhozamű gabonafajtákkal lehetne bevetnünk. Ez igen fontos feladat, hiszen nálunk a szántóföld 50 %-án gabonát termesztünk. így nem érdektelen, hogy a nagyhozamú gabona­fajták vetésével átlagban 10 — 12 %-kal növelhetjük a gabonafélék hektár­hozamát. Például hazánk növénynemesítő állomásainak kísérletei szerint a Pavlovicei 198-as, Kasticei szálkás vagy a Csejcsi I/56-os gabonafajták hektáronként 6 — 8 mázsával nagyobb termést hoznak, mint a nálunk igen elterjedt 2idiochovicei szálkás gabonafajták. Hasonló a helyzet az újfajta nagyhozamú kukorica, burgonya vagy cukorrépa esetében is. Az újfajta termények vetését a lehető legrövidebb időn belül ki kell szélesítenünk az egész ország területére. Minden elvesztett év nagy vesz­teséget jelent. Ügy tervezzük, hogy két éven belül már az egész szántó­­területen nagyhozamú terményeket termesztünk. Ebben a munkában is a szövetkezetek és állami gazdaságok lelkes, kezdeményező munkájára, valamint a nemzeti bizottságok szervező segítségére számítunk, mivel a nagyhozamú terményfajták vetésének gyors kiszélesítése elsősorban a jó szervezésen múlik. Elnémultak a cséplőgépek A szarvasmarha•: tenyésztésben al­kalmazott új tech­nológia alapvető követelménye az illatok friss leve­gőn és megfelelő környezetben való szabad mozgása. Ennek a követel­ménynek azokban a szövetkezetekben is eleget tehetünk, amelyekben már készen állnak a ré­gi típusú, zárt is­tállók. Elég. ha az istállók mellett el kerítünk egy meg­felelő területet és kifutókat létesí­tünk. KIS HÍREK a nagy mozgalomról • A bosácai szövetkezet, amely 4 év alatt teljesíti a harmadik öt­éves terv termelési tervét, mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb területről évente két termést taka­rítson be. A szövetkezet dolgozóinak igen jó tapasztalatai vannak a ta­karmányrépával, amelyet a mák­táblákra vetettek. Hektáronként 448 kiló mákot és 513 mázsa takar­mányrépát takarítottak be. • A cseh országrészben levő „Novy Smér Hradecka“ nevű szö­vetkezet a kötelezettségvállalás ke­retén belül 4300 m3 komposztot ké­szít, s így a szántóterület minden hektárára 5 m3 komposztot biztosít. Minden évben meszezik a szántó­­terület 10 %-át, hektáronként 350 mázsa mennyiségben 210 hektárt istállótrágyáznak és a kisebb ter­­moerejű parcellákat zöldtrágyázzák. Az 1963-as évig 53 hektáron végez­nek talajjavítást és a kertészet parcelláinak öntözésére 3 víztárolót létesítenek. 1960, augusztus 14.

Next

/
Thumbnails
Contents