Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-06 / 54. szám
A tarlóhántás nem tűr halasztást A mezőgazdasági termelésben nincs megállás. Minden termelési művelet szervesen összefügg egymással és legtöbbje szorosan időhöz kötött, úgyhogy minden késedelem vagy ellanyhulás megbosszulja magát: nehezebbé válik a soron levő és következő műveletek elvégzése, romlik ezek minősége is. Mindez a termés csökkenésében érezteti hatását. Bár az aratás egy termlési folyamat befejező munkája, mégis közvetlenül kapcsolódik hozzá a következő évi termés első előkészítő művelete: a tarlóhántás. A kettő összefügg, noha ezt gyakran szem elől tévesztik. Éppen ez a körülmény érezteti sajnálatos hatását alacsony termésátlagainkban. A tarlóhántás elvégzésénél elkövetett mulasztást csak javítani lehet, de teljesen jóvátenni nem. A tarlóhántás közvetlen célja: á gyomirtás és a talajban aratás idején még meglevő nedvesség megőrzése. A gyomirtás közvetve a kártevő rovarok irtását is szolgálja, mert növényzet nélküli talajon a rovarok sem élhetnek. A gyomok a termesztett növények legnagyobb ellenségei. Nemcsak a tápanyagot és nedvességet rabolják el az utóbbiak elől, hanem — elhatalmaskodva — még az éltető napfényt is. Az ellenük vívott szakadatlan küzdelem tehát a talajművelés egyik legdöntőbb feladata. Aratás idején, illetve közvetlen utána a gyomok elleni küzdelem során két feladattal kell megbirkózni: a) meglevő, élő gyomok kiirtásával; b) a már korábban beérett gyomnövények által széthullatott gyommagvakból fejlődő gyomok elpusztításával. Az élő gyomok elpusztítása legegyszerűbben úgy végezhető el, ha gyökerüket a talajszint alatt néhány centiméterrel elvágjuk. A széthullott gyommagvakból fejlődő gyomnövények elpusztításának pedig legegyszerűbb és legbiztosabb módja, ha a magvakat minél előbb csírázásra bírjuk és a belőlük fejlődő gyomokat egy következő művelettel elpusztítjuk, aláforgatjulf. A gyommagvak kicsírázásához kedvező feltételeket kell teremteni: Ehhez az szükséges, hogy a magvakat porhanyós, nedves talajba, mindössze néhány centiméteres alátakarással jól beágyazzuk. Ez utóbbi folyamat tehát szorosan összefügg az aratáskor még meglevő talajnedvesség gondos megőrzésével. Aratás idején a gabonaföldek talaja még általában tartalmaz annyi nedvességet, amennyi a gyommagvak kicsírázásához szükséges. A ml éghajlati viszonyaink mellett ugyanis június az év legcsapakikelésük — ami későbbi elpusztulásuknak előfeltétele— jól biztosítható. A tarlőhántás eredményes elvégzéséhez tehát két dolog szükséges: 1. a művelet az aratással egyidejűleg vagy közvetlen az aratógép után történjék meg; 2. olyan talajművelő eszközzel kell azt elvégezni, amely alkalmas a meglevő gyomnövények maradéktalan elpusztítására és egyidejűleg a gyommagvak kicsírázásához, illetve a talaj nedvességének megőrzéséhez szükséges feltételeket is megteremti. Ha a tarlóhántást az aratással egy időben, közvetlen a kasza, aratógép, vagy kombájn után, késedelem nélkül és a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten gyorsan elvégezzük, akkor a dékosabb hónapja. A sűrű növésű gabonafélék pedig úgy beárnyékolják a talajt, hogy az mindaddig, amíg a gabona rajta áll, védve van a napsugarak közvetlen szárító hatásától. Ha tehát a talaj ilyen állapotában történik meg a gyommagvak fentiekben vázolt „elvetése”. talaj a hántolt réteg alatt még a legnagyobb szárazságban is olyan porhanyó marad, hogy a gyomok elpusztítását, illetve a magágy elkészítését szolgáló következő műveletnek, az előhántős ekével végzett mélyszántásának nem lesz akadálya. Zöldtrágyával fokozzuk a talaj termőerejét Termőtalajaink szervesanyag-tartalmáriak pótlására minden lehetőséget fel kell használnunk. A lekerülő korábbi kalászosok után jó eredménnyel vethetünk zöldtrágyának pillangós vagy nempillangós, de nagy tömeget adó gyorsfejlődésü növényeket. Jelenlegi gépesítésünk megfelel arra, hogy — a talaj nedvességtartalmával helyesen gazdálkodva — még az aránylag kedvezőtlen időjárás mellett is jó eredményeket érjünk el. Erre a célra jól megfelel a könnyű és középkötött talajokon a vetőszerkezettel ellátott tarlőhántó tárcsa. Hogy milyen növény alkalmas leginkább a zöldtrágya másodnövénykénti vetésére, azt mindig a helyi viszonyok, a talaj és a beszerezhető vagy meglevő vetőmagtól függ. Zöldtrágyázásra alkalmas a mustár, a repce, a napraforgó, a csillagfürt, a somkóró és a szeges lednek. Az eddigi kísérletek és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy számottevő terméshozamot csak á pillangósvirágú növényekkel lehet elérni. Nempillangós növény esetén a zöldtrágyát nitrogénműtrágyával kell kiegészítenünk. Jól bevált a korai gabonafélék tarlójában sűrűn vetett repce is. A talajt jól beárnyékolja, meggátolja a nedvesség kipárolgását, gátolja a talaj erózióját; leszántva zöldtömegével elősegíti a talaj mikrobiológiai életét és javítja a talaj fizikai összetételét is. A pillangós növények közül jól felhasználhatók zöldtrágyázásra tarlónövényként a sárga és kék csillagfürt. A sárga csillagfürt a meszes, a kék csillagfürt pedig a savanyú talajokat kedveli. A csillagfürt vetésénél ügyeljünk a talaj oltására, azaz a nitrogéngyűjtő baktériumok fejlődésére és azok működésére. Megjegyzendő, hogy a pillangósvirágú zöldtrágya kedvező hozamával 80 mázsa istállótrágyával egyenlő értékű szerves anyagot tárolunk a talajba. Az eddigi tapasztalatok és a külföldi kísérletek is bizonyítják, hogy a zöldtrágyázás nagy tömegével sem emelhetjük jelentékenyen a talaj televénytartalmát. Ugyanis a talaj televénytartalma eredetileg geológiai eredetű és ezért a többéves rendszeres zöldtrágyázás sem változtat sokat a talaj televénytartalmán. De a terméseredményekre kedvezően hat a mikrobiológiai élet fejlődése és növekedése. A zöldtrágyázás alkalmazása — főnövényként, köztes vetésként vagy tarlónövénybe vetve — segítségünkre van a talaj termőerejének emelésében és a talaj tápanyag fenntartásában. Ahhoz, hogy magas terméseredményeket érjünk el, fontos körülmény a talaj tápanyagtartalmával történő helyes gazdálkodás. Sajnos, kevesen foglalkoznak komolyan ezzel a kérdéssel, pedig a talaj tápanyagtartalma, annak fenntartása és emelése a terméseredmények egyik nélkülözhetetlen kelléke. Huszti E]emér ELADÓ nagyon erős 14 méhcsalád Baloghkaptárban, 8 keretes mézpergető és egy kaptármérleg. Méhes Ignác, Belá p. Muzla (okr. Stúrovo) 210 I960, július 6.
