Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-03 / 10. szám
Äz1959 .évi búzafejtrágyázási kísérletek tanulságai Irta: SZAMÄK ISIVÄN, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozója Búzanemesítésünk csak úgy versenyezhet a hazai és külföldi új fajtákkal, ha megfelel a legújabb követelményeknek. Ilyen követelmény: a szilárd, megdűlésnek ellenálló szalma. A fajták szalmaszilárdságát legjobban a csapadékos években ítélhetjük meg. Mivel a száraz és nedves évek a legszeszélyesebben váltakoznak, a nemesítők már régóta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy milyen módszerrel lenne a legjobb megállapítani az egyes fajták szalmaszilárdságát szárazabb években is. A szalmaszilárdság, állóképesség nemcsak a szalmavastagságtől, hanem a rugalmasságától, valamint a gyökerek alkatától is függ. Mivel a szalmaszilárdság összetett fogalom, nehéz az egyes befolyásoló tényezőket külön-külön tanulmányozni. Eredményesnek ígérkezik, ha a megdőlést mesterségesen kikényszerltjük. Ennek egyik lehetősége az öntözés, s erre a célra már amúgy is keresünk és nemesítünk új formákat. De nem mindenütt áll rendelkezésünkre öntözőberendezés. Az öntözési kísérletek beállítása és eredményeik értékelése költséges, meglehetősen körülményes. így jutottunk arra a gondolatra, hogy •z őszi búza tavaszi nitrogén-fejtrágyázásfit alaposabb vizsgálatoknak vessük alá. Kísérletünkre rendkívül szilárd szalmájú fajtát, az MA 250-es új nemesítésű járóbúzát állítottuk be. Ezt a búzát a Tatcher tavaszi és a B 1205-ös őszi búza keresztezéséből nemesítettük ki. A keresztezést 1945-ben végeztük, aztán Fj-ben a szepességl Márkusfalván is elvetettük a populáció felét, hogy a tava-Az első és minden további harmadik parcellát trágyézatlanul hagytuk ellenőrzőnek, míg a közöttük levő mindig 2 — 2 parcellát megszórtuk lovoslcei salétrommal. A fenti sorozatot háromszor ismételtük. Az egyszerre adagolt fejtrágyát március 5-én, a kétszerre adagolt fejtrágyát pedig március 5-én és 25-én adtuk. Ezt a beavatkozást a fejtrágyázott parcellák áprilisban élénkebb zöld állománnyal hálálták meg. A május 22-1 első nagy esőt az MA 250-es búza még a 800 kg-os fejtrágyázásü parcellán is szilárdan állta. A rendkívül kiadós június végi és július eleji esők alkalmával az MA 250-es búza többször megdőlt (ugyanis egy nappal a zápor után ismét fölemelkedett) a 800, 600 és 400 kg-os parcellákon, míg a 200 kg-os fejtrágyázás mellett mindvégig dacolt a megdüléssel. Kiértékeltük a kísérlet terméseredményét: búzánk átlagosan 34 mázsa termett hektáronként. A fejtrágyázás alig emelte a termést, legföljebb 6 °/o-kal. Nyilván az történt, hogy lucerna után és bő csapadék mellett a talaj nitrogén-I960, február 3. 34 szí típusok kihasadjanak belőle. Kísérleti térnek a Löcsepatak partján elterülő parcellát választottuk. Búzaérés idején óriási szárrozsda-íertözés (fekete rozsda) érte a környék valamennyi búzáját, így a mi búzakeresztezésünket is. Aratáskor csak az egészséges, aranysárga szalmájú töveket kellett kiválasztani a koromfekete, rozsdás szalmájú állományból. Az őszi típusok persze bokros állapotban maradtak, s nem indultak szárba. A kapott értékes tavaszi búzatípusokat részint a Szepességben, részint Diőszegen nemesítettük a következő években. Tavaszi búza-anyagukat 1952-ben átadtuk a Sósszigeti Növénynemesftő Üzemnek, ahol Rákóczi' Lajos foglalkozott vele tovább. Amikor az első, csölösztói öntözési kísérletek számira megfelelő, szilárd szalmájú tavaszi búzát kerestünk, újra előkerült az MA 250-es. Később a sósszigetiek már nem foglalkoztak vulgare tavaszi búzákkal. Így az MA 250-es búzát ismét visszahoztuk Diószegre, s Bachrati Béla zabbal együtt nemesítette, ugyanakkor őszi vetésre is kipróbáltuk. így jutottunk az első szilárd szalmájú és fekete rozsdától mentes járóbúzához. (A járóbúza mind őszi, mind tavaszi búzának egyformán alkalmas.) Tehát ezt az MA 250-es járőbúzát 1958. október 19-én 5 m széles és 200 m hosszú parcellára vetettük. Ez az állomány rendesen áttelelt, majd 1959. március 5-én ezt a hosszúkás parcellát, 20 cm-es utakat vágva, 5X5 m-es, pontosan negyedáros parcellákra osztottuk. A fejtrágyázás (q/ha) kis táblázata a következő (az ellenőrző parcellák [K] trágyázatlanok): tartalma a trágyázatlan ellenőrző-parcellákon is kielégítő volt. így tehát az MA 250-es új nemesítésű járóbúza bebizonyította szalmaszilárdsá-^ gát. A kísérlet megmutatta, hogy szabályosan emelkedő, nitrogéntartalmú fejtrágya-adagokkal kikényszerithetjük a megdúlést abban az esetben, ha a fejtrágyát nagyon korán, közvetlenül kitavaszodás után adjuk, s az a leszivárgő nedvességgel kora tavasszal a gyökerekhez jut. Hogy a két adagban nyújtott fejtrágya 1959-ben, amikor bőven volt csapadék, semmivel sem előzte meg az egyszerű fejtrágyázást, ez a tény a kukoricakörzet számára gyakorlati jelentőségű. Hasonló kísérletet állítottunk be az MA 250-es búzával, amikor 1959 márciusában tavaszinak vetettük. A fejtrágyát egy adagban április 8-án, valamint három adagban április 8-án, 18-án és 28-án szórtuk ki, éspedig háromféle adagolásban: 300 kg-os (mellette 3X100), 600 kg-os (mellette 3X200) és 900 kg-os (mellette 3X300) hektáronkénti mennyiségben. A trágyázott parcellák közé trágyázatlan ellenőrző-parcellákat Iktattunk. A sorozatot háromszor ismételtük. A tavaszi vetésű búza egyáltalán nem hederített a salétromtrágyára és 15 — 18 mázsás hektárhozam mellett még bujább fejlődéssel sem hálálta meg a fejlrágyát. Annak ellenére, hogy a sok esőtől a búza állományában kalaposgombák nőttek, a megdülés egyetlen pillanatig sem fenyegetett, még a 9Q0 kg-mal fejtrágyázott parcellákon sem! Az MA 250-es járóbúzán lovosicei salétrommal végzett fejtrágyázási kísérlet fontos tapasztalatot jelent a kukoricakörzet számára a fejtrágyázások megítélése szempontjából. A márciusban vetett járóbúza gyöke* rei áprilisban már a mélyebb rétegek készleteit fogyasztották, s így még az erőltető szándékkal adott, túlméretezett salétromadagok is hatástalanok maradtak. Ha ilyen kis hatású a fejtrágyázás csapadékos évben, mennyivel kisebb ez a hatás száraz esztendőkben ? Kísérletünket Diószegen középkötött vályogon állítottuk be. Lehet, hogy homokos talajon, ahol a csapadék leszivárgása gyorsabb, a fejtrágyázás eredménye jobb lett volna. Búza-fejtrágyázási kísérletünk alapján a növénytermesztési gyakorlat számára a következőket javasoljuk: Lassabban ható műtrágyákat. így például minden káliumos és foszforsavas trágyát még a növény vetése előtt a talajba kell adnunk, s ahol csak a körülmények megengedik, az ősziek alá nyáron, a tavasziak alá pedig ősszel leszántjuk. Kivételt képeznek azok a talajok, ahol magasra feljön a talajvíz, továbbá a nagyon áteresztő könnyű homok- és kavicstalajok, valamint az öntözött területek. Őszi búzára a salétrom-fejtrágyát február 20-a után, de mindjárt a tél elmúltával egy ada'gban szórjuk, de 200 kgnál többet ne adagoljunk. A szilárd szalmájú MA 250-es járóbúza őszi és tavaszi vetését egybevetve, az őszi vetés hektörhozama átlagban 34 mázsa és hektolitersúlya 78 kg volt, míg a tavaszi ha-onként 16 mázsát adott és hektolitersúlya 72,5 kg-ot tett ki. Mindkét állomány esetében feltűnt, hogy sűrűbb sortávolsággal a termést legalább 50 %-kal növelhettük volna. Egyben felmerült az a gondolat, vajon mennyire alkalmas a sűrűség növelése az állomány megdülésének kiválasztására. Ezzel elérkeztünk a termésfokozás új lehetőségéhez. B a r t a 1 o s Menyhért sósszigeti nemesitő egy ideig a nem bokrosodé, egy kalászú formákban kereste a legjobb lehetőséget a megdüléssel szemben. A búzafajta-gyöjtemény legszilárdabb szalmájú változatai, a had - merslebeni fajták csak igen kevéssé bokrosodnak. Ugyanez vonatkozik az MA 250-es jéróbúzára. Meddig növelhetjük ezeknek a fajtáknak az állománysürűségét a nagyobb termések elérése céljából ? Úszó kiállítás A Varsói Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett be egy sétahajón, amely végiglátogatja a Visztula mentén fekvő városokat és falvakat. A kiállítás több mint 200 afrikai, indonéziai, óceániai és amerikai eredetű néprajzi tárgyat, továbbá néger vadászfegyvereket, kagylóból készült szobrokat és ékszereket, valamint eszkimó faragványokat mutat be. A tárgyakat az alsó fedélzeten helyezték el, míg a felsőn fényképgyűjtemény mutatja be az említett népek építészetét, szokásait és mezőgazdasági életét. A parcella száma 1. 2. 3. 4L 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. *~K 2 1 + 1 K 4 2 + 2 K 6 3 + 3 K 8 4 + 4 K
