Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Tapasztalatok a nyitott istállózás körül Még két éve sincs, hogy a soláryi gazdaságban bevezették a nyitott istállózás rendszerét, de már 60 egészséges üszőt neveltek fel. Ezek közül 35 ebben az évben már vemhes, a jövő esztendő-1958 őszén a Dunajská Streda-i járás mezőgazdászai megbeszélésre gyűltek össze. A beszéd arról folyt, milyen eszközökkel lehetne a mindjobban terjedő gümőkórtól a szarvasmarhaállományt megszabadítani. Az egyik állatorvos azt javasolta, hogy az összes beteg tehenet ki kellene selejtezni. — Ezt nem lehet! — szólt közbe Kugler elvtárs, járási párttitkár, majd így folytatta: — Ha 2500 tehenet levágunk, honnét Veszünk utánpótlást? Más megoldást kell találnunk. Olyant, amelynek segítségével mi magunk nevelünk egészséges állatokat, és így fokozatosan kicseréljük a gümőkórosokat. Méry elvtárs, a mezőgazdasági ügyosztály vezetője arról beszélt, hogy ő sem vett erőt rajta. A mi szarvasmarhánk elpuhult az állandó istállózástól, Ezt kell megszüntetnünk, és ezt csakis nyitott istállózással, helyes legeltetési módszerrel érhetjük el. Célunk, hogy a beteg állatok borjait egészséges körülmények között neveljük fel és így gümőkórmentes tenyészetet hozzunk létre. Ezt négy év alatt megvalósíthatjuk. sítése. Egy régi dohánypajtát kettéosztottak. Egyik felében 4 hónapos kortól egyéves korig tartják a növendékmarhákat, a másik felében az egy éven felülieket. A pajta mögött két silóvermet építettek. A kétrészes pajta közepén egy méter széles etetőfolyosó húzódik; ide tóják be függő hosszúvályún a silót. A szénakészletet a pajta két végébén helyezték el; a falak mentén húzódik az itató. A mennyezet gömbfáit kórókévékkel fedték be, erre még egy vastag szecskázott szalmaréteg került. Nagyon jó szigetelőanyag, különösen télen. Ebből a szalmából csapóajtó segítségével percek alatt friss almot kap az egész istálló, mert önsúlyánál fogva felülről lepotyog. Amikor a kívánt mennyiség lehullott, a csapóajtót becsukják. Az istálló előtt a közeli kifutó kétrészes, az egyik puha talajú, a másik betonozott. Esős időben az utóbbit használják. Azon túl 5 hektárnyi területet őszi és tavaszi keverékkel vetettek be legelős kifutónak. A közelben van még két hektár árvarozsnokkal bevetett területük is. Villanypásztor segítségével szakaszosan legeltetnek. így vitamindús takarmányhoz jut a jószág, elmarad a kaszálás és betakarítás. Ezzel jelentős összeget takarítanak meg. A nyitott istálló alig került néhányezer koronába, és már most nagy hasznot hajtott azzal, hogy egészséges tenyészállatokat nevelnek benne. Télen az átlagos napi súlygyarapodás 68 dekát tett ki. Szép eredményeket értek el a cséfai szövetkezetben is. Az átlagos napi súlygyarapodás a legnagyobb hidegben is csak néhány dekával volt kevesebb, mint enyhébb időben. A növendékállatok szépen fejlődnek és egészségesek. Az öreg dohánypajtából nyitott istállót építettek a Szovjetunióban természetszerű állattartást látott; az állatok nagyon szépen fejlődtek és nem volt közöttük beteg. Végül is határozatot hoztak, hogy a járásban több nyitott istállót építenek. A hallgatók között ült Bartalos mérnök is, a Soláryi Kísérleti Állomás dolgozója. A vita alatt nem szólt semmit, de rövid idő múlva bejelentette a járási mezőgazdasági osztályon, hogy náluk már elkészült a nyitott istálló. A járáson el sem akarták hinni, hogy ilyen rövid idő alatt megoldották ezt a kérdést. — Hát ez derék dolog! — mondogatták az elvtársak. De a tervező nem volt elégedett. Az első napokban áz állatok nyugtalanul viselkedtek, de rövidesen megszokták új helyüket. Azután jöttek a decemberi napok, a hőmérő 8 fokos fagyot mutatott. Aggódva figyelték az állomány viselkedését, ám semmi rendkívülit nem vettek észre. Ez azonban még teljesen nem nyugtatta meg őket. — Majd a január és a február mutatja meg — aggódott tovább Bartalos. Azután elmúltak ezek a hónapok is, az állatok nyugodtan kérődztek a fészerben. Szőrük egy kicsit megnőtt, de egészségi állapotuk kifogástalan volt. Azután jött az 1959-es év. Elmúlt a tavasz, majd a nyár és az ősz is. Újból beköszöntött a tél, s bizony néha fogcsikorgató volt a hideg. De az állatok ellenállóképessége megsokszorozódott. Megkérdeztük Bartalos mérnököt, mire alapozta bizalmát a nyitott istálló építésekor ? — Abból a feltevésből indultam ki, hogy az állatok nem születnek gümőkórral, csak hajlamosak erre a betegségre. Ha rossz környezetben élnek, akkor könnyen fertőződhetnek. Nem is olyan régen a nagy rónaságokon a ridegtartás szokásban volt. Télen-nyáron szabadban élt a szarvasmarha, s úgy megedződött, hogy semmilyen betegség ben már tiszta törzsállománnyal rendelkezik a gazdaság. Ezeknek az állatoknak az utódai még ellenállóbbak lesznek, mert a külső környezeti tényezők hatására kialakult jó tulajdonságok — például a szervezetszilárdság, betegségekkel szembeni ellenállás — öröklődnek. Azok a növendékállatok, amelyek kiskoruktól nyitott istállóban nevelkedtek, később is ott maradnak. A teheneket még nem tartják nyitott istállóban, de a beteg egyedeket elkülönítették az állományból. Érdemes megemlíteni, hogy milyen beruházással jár a nyitott istálló léteVannak azonban olyan szövetkezetek is, mint például a pozsonyeperjesi, ahol nem kis költséggel építkeztek és ez mégsem felel meg a célnak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy mindenütt bevált a nyitott istállózás, de sok tapasztalatot és gondos munkát igényel. Molnár Ferenc 173 1960. június 1. Fiatal üszők pihentje
