Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Ä komposztkészítés technológiája A Zvolenská Slatina-i EFSZ-ben mezőgazdasági szakemberek és laboratóriumi vezetők tanulmányozták a komposztkészítés technológiáját. Erre a kérdésre azért fordítottak külön figyelmet, mert a Banská Bystrica-i kerület ebben az évben félmillió m5 komposztot készül előállítani. Ez nem csekély feladat és jó szervezést kíván. Minden szerves- és hulladékanyagot fel keli használnunk komposztkészitéshez, hogy a talaj termőerejét növeljük. Az eddigi talajvizsgálati adatok azt mutatják, hogy egyes járásokban a talaj televénytartalma nagyon kevés. így például a safárikovói járásban 1,5 % körül mozog, de vannak még gyengébb talajok is. A talaj televénytartalma többnyire ott csökkent a legkisebbre, ahol a múltban gyakran cserélt gazdát a föld. Azóta sem sikerült a talaj termőerejét teljesen visszaállítani. Trizna elvtárs ismertette a komposztkészítés technológiáját. Komposztkészítésre felhasználhatók a gazdaságban és a ház körül található szervesanyagok, hulladékok. A kremnickai gépállomás Banská Bystrica város szemetét és egyéb hulladékanyagát dolgozza fel trágyával és termőtalajjal keverten. Mivel a hulladékokhoz és szervesanyagokhoz csakis termőtalajt lehet keverni, amelynek a beszerzése nehézségekbe ütközik, ezért a gépállomás szerződést készül kötni az egyes építkezési vállalatokkal a beépítendő terület termőtalajának elszállítására. Ezután Trizna elvtárs ismertette a komposztkészítés különböző módját, felhívta a figyelmet a helyes keverési arányra és a szükséges nedvesség biztosítására. Komposztkészítqskor nagyon fontos, hogy az anyag kellő mennyiségű nitrogént tartalmazzon és a kémhatás megfelelő legyen. A másik fontos tényező: a kellő nedvesség kialakítása. Leginkább az 50 %-os nedvességtartalom a megfelelő. Nagy gondot kell fordítani a komposzttelep hőmérsékletére és levegőzésére is, mivel a komposztban levő aerobaktériumok csak elegendő levegő jelenlétében és megfelelő hőfokon fejtik ki tevékenységüket. A komposztnak 60 fok hőmérsékletet kell elérnie, hogy az egyes anyagokban előforduló kórokozók és paraziták elpusztuljanak. Az elméleti oktatás után a csoport a szövetkezet komposzttelepét tekintette meg. ahol istállótrágyából, hulladékokból és egyéb keverékből nagy mennyiségű komposztot állítanak elő, amelyet eredményesen használnak fel a szántóföldek és rétek trágyázására. A szövetkezet elnöke arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy már évek óta foglalkoznak komposztkészítéssel. Kisebb csoport végzi ezt a munkát; 5 m* komposzt átforgatásáért másfél munkaegység jár. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a helybeli iskola é* ifjúsági szervezet is. Eddig évente 50 hektár területet trágyáztak komposzttal. de a jövőben fokozni kívánják a komposztkészítést és versenyben lesznek a kerület többi szövetkezetével. A safárikovói járásban még egy fontos anyag jöhet számításba a kom poszt készítéshez: a gömörhorkai cellulózgyárban visszamaradó forgács és fahéj, amelyeknek laboratóriumi vizsgálata már folyamatban van. Bár a faforgács előkészítése erre a célra hosszadalmas, de mivel nagyon sok trágyázásra alkalmas anyagot lehet belőle előállítani, így érdemes vele foglalkozni. Minden huliadékanyagot használjunk fel komposztkészítéshez, hogy a föld termőerejét növeljük. Huszti Elemér Több száz köbméter komposztot készítettek a szövetkezetesek. A komposzt készítésének költségvetése Komposzt készítésekor legnagyobb kiadást a fuvar jelenti, amely az összkiadás 70 %-át képezi. Éppen ezért a szükséges nyersanyagot mindig a komposzttelephez lehető legközelebbről szerezzük. Tapasztalatok alapján egy mázsa komposzt készítéséhez, valamint annak elszórásához szükséges költségek a következők (Kcs-ben): A műtrágyák ismételt és kizárólagos használata rontja a talaj fizikai tulajdonságait, megállítja a kémiai és élettani folyamatokat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kiegészítő műtrágyák kedvező hatása vitán felüli. Mi a szervestrágyát alaptrágyának, a műtrágyákat másodlagos, stimuláló szereknek tekintjük. Mivel a szervestrágyák alapvető jelentőségűek, a mezőgazdaság éSr'a kertészet kultúráiban az utóbbi években szervestrágya-inség lépett fel. 1. A nyersanyag fuvarozása 1,46 2. A komposztkészítés részletes kiadásai a nyersanyag lerakása 0,30 a nyersanyag átrakása 0,20 a nyersanyag felrakása 0,22 a komposzt kihordása 0,08 szétteregetés kézzel 0,15 üzemanyag és leírás 0,28 1,23 3. 20 % -os átlagos anyagveszteség 0.53 4. Előre nem látható kiadások 0,54 Összesen: 3,76 Istállótrágyát nem termelő mezőgazdaság is istállótrágyával egyenértékű helyettesítő szervestrágyaszerhez juthat a komposzt révén. Ugyanis az egész világ mezőgazdászai, virág- és konyhakertészei már régebben megegyeznek abban, hogy a szervestrágyák mily óriási jelentőségűek a növénytermesztésben. Javítják a talaj szerkezetét, nélkülözhetetlen növényi tápelemeket tartalmaznak, fokozzák a mikrobák tevékenységét, biztosítják a gyökér fejlődéséhez szükséges talajmelegedést és az áthasonítést elősegítő szénsav mennyiséget. A mocsári zsurló irtása Ha a mocsári zsurló elhatalmaskodik a réten, mérgező volta miatt 'a szénát alkalmatlanná teszi a takarmányozásra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a mocsári zsurlóban levő méreganyag, az equisetin még silózással sem csökkkenthető. Hatásos azonban, ha a füvet 10—: 14 nappal a kaszálás előtt gyenge hormonos vegyszerrel bepermetezik. Ez nem árt a fűnek, de elpusztítja a mocsári zsurló föld feletti hajtásait. A permetezéssel a gyomnövény a kaszálás idejére törékennyé válik, s a gyommaradványok annyira elmorzsolódnak, hogy a széna készítésekor a szénából kihullanak. Ajánlatos a fertőzött réteket erősen trágyázni, mert ezáltal a füvek erőteljesebben növekednek, viszont a sűrű fű bizonyos mértékig elnyomja a zsurlót. Permetezni meleg, nedves időben kell. éspedig az árokszéleken is, ahol a mocsári zsurló különösen nagy tömegekben tenyészik. Ha így kezelik a zsurlós réteket. a szénái bátran adhatjuk bármelyik korcsoportba tartozó szarvasmarhának. i,ÍÉNmíAséiStitt iss 1960. május 18. A szervestrágyák alapvető fontosságúak
